Illyés Gyula Archívum

Az Illyés Gyula Archívum és Műhely a Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtudományi Intézete keretein belül kezdte meg működését Budapesten, a VI. kerületben a Teréz krt. 13. számú épület első emeletén, egy műemlékvédelem alatt álló, de a kor viszonyainak megfelelően, modern technikai berendezésekkel ellátott, minőségi elvárások szerint berendezett terem-együttesben. Az Archívum létrehozásáról két minisztérium (Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, Oktatási Minisztérium) és a Magyar Tudományos Akadémia vezetése döntött. Az ünnepélyes megnyitó 2003. április 15-én, Illyés Gyula halálának 20. évfordulóján volt. Az Archívumban kapott helyet Illyés Gyula könyvtárának, és kéziratos hagyatékának jelentős része. Fotók, videofelvételek és hangkazetták is az Archívumba kerültek.

A könyvtár nagyrészt az Illyés Gyulának dedikált köteteket tartalmazza. Eredeti állapotát Takács Mária: Illyés Gyula könyvtára című két kötetes munkája őrzi.
A könyvek számbavétele és újrarendezése megtörtént. Ennek a munkának az eredményeként az alábbi linkek keresésre, böngészésre használhatók:

  1. Könyvjegyzék az Archívumba került könyvállományról. (Készítették: Benda Mihály, Morvay Kinga, Papp Szilvia Anikó, Stauder Mária. Szerkesztette: Stauder Mária.)
  2. Periodika
  3. Segédanyagok a könyvjegyzék és a periodika-jegyzékek használatához

A hozzánk került hangkazetták és videofelvételek archiválása (CD-re mentése) megtörtént. Ezzel a kutatók kiszolgálása a hang és video anyagra vonatkozóan is lehetővé vált. Az archiválást a Petőfi Irodalmi Múzeum Hangtára munkatársainak a segítségével végeztük el. A hangzó anyag részletes leírását, feltárását Morvay Kinga végezte el.

A feldolgozás során jelentős segítséget kaptunk Illyés Máriától (beszédhangok felismerése, beszélgetésben elhangzó, gyakran francia nevek, szövegek azonosításában.) A felvételek irodalomtörténeti értéke kiemelkedő lehet, elsősorban a huszadik századi, azon belül a francia-magyar kapcsolatokat feldolgozó kutatók, egyetemi hallgatók számára.

A kéziratos hagyatékot (a megjelent művek kéziratai, gépiratok, naplójegyzetek) Illyés Gyuláné (Kozmutza Flóra) és az általa felkért tanácsadó szakemberek segítségével kialakított rendezési elvek szerint őriztük az Archívumban. A kéziratos hagyatékot az MTA Könyvtára (Jelenleg: MTA KIK) Kézirattára szabályait figyelembe véve újra feldolgoztuk. A kéziratként őrzött gépiratok, lapkivágatok, nyomdai korrektúrapéldányok, feljegyzések, aprónyomtatványok (plakátok, műsorfüzetek) és más, nem szigorúan kéziratnak tekinthető anyag szétválasztását, regisztrálását elvégeztük. Ezeket a munkákat Benda Mihály, Stauder Mária, Tüskés Anna végezte.

Tájékoztatást adtunk Illyés Gyula levelezésével kapcsolatban is. A kutatók számára betekintést biztosíthattunk az Illyés Gyulához írott levelekbe, bár azokat nem az Archívum raktárában őriztük. Szívesen vettünk minden olyan közlést, hogy a közgyűjteményeken kívül, hol található/találhatók Illyés által írott levél/levelek vagy egyéb kéziratok. (Gyűjtőnél, az eredeti címzettnél, esetleg családtagjánál.)
Nyitvatartási időnkben a kézirattárakban szokásos rend szerint fogadtuk a kutató-olvasókat.

2005 júliusában az Archívumba került Gara László írói hagyatéka. A hagyatékot Párizsból szállították Budapestre, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma és a Párizsi Magyar Kulturális Intézet segítségével. A későbbiekben az Archívumba került Hopp Lajos irodalomtörténész hagyatéka, Krasznahorkai László írói életműve hagyatéknak tekinthető része is. Ez utóbbi gyűjteményrész nem volt kutatható.

Az Archívum tanácstermében az Irodalomtudományi Intézet (későbbiekben BTK Irodalomtudományi Intézete) osztályaival, egyetemi tanszékekkel, könyvkiadókkal közösen szervezett tanácskozásoknak, könyvbemutatóknak adtunk helyet. 2013 januárjáig 188 rendezvényt tartottunk.

Az Illyés Gyula Archívum létét garantáló 10 éves szerződés 2012 decemberében lejárt. Az MTA akkori elnöke, Pálinkás József és Illyés Mária, az író leánya és örököse által aláírt új szerződés szerint, Illyés Gyula írói hagyatéka a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára (Jelenleg: MTA KIK) tulajdonába került. Így a BTK Irodalomtudományi Intézete Illyés Gyula Archívuma megszűnt. Az Archívum termeinek elhagyását, a hagyatékok és a bútorzat kiköltöztetését 2013. február 8-ig kellett befejeznünk. (Az Archívum volt termei jelenleg is üresen állnak.) Az MTA KIK Kézirattárának átadtuk az Illyés hagyatékkal kapcsolatos általunk végzett feldolgozó munkák eredményét is.

A többi hagyaték sorsáról az MTA BTK főigazgatója és az MTA BTK ItI igazgatója a tulajdonosokkal egyeztetve, az alábbiak szerint rendelkezett:

Gara László hagyatéka a Petőfi Irodalmi Múzeum Kézirattárába került. Jelenleg ott kutatható!

Hopp Lajos hagyatéka a BTK ItI Archívumába (jelenleg: Bp. XI. Ménesi út 11-13.), Krasznahorkai László hagyatéka szintén a BTK ItI Archívumába került. Az MTA BTK intézeteire, többek között az Irodalomtudományi Intézetre nézve is kötelező költözködés elkerülhetetlennek látszó volta miatt Krasznahorkai László író a tulajdonát, vagyis írói hagyatékrészét, 2014-ben elszállíttatta az BtK ItI Archívumából. Más közgyűjteményben vagy archívumban nem helyezte el.

Az Archívum munkatársai voltak:

Pomogáts Béla, tudományos vezető (2002-2013); Stauder Mária, archívumvezető (2002-2013).
Benda Mihály, munkatárs (2003-2013); Papp Szilvia Anikó, munkatárs (2003-2004); Morvay Kinga, munkatárs (2004-2007) Tüskés Anna, munkatárs (2007-2013).
Kulin Ferenc tanácsadó, (2003-2004) 2013-ig külső munkatárs,az Illyés Gyula írói hagyatékáért kuratórium tagja.

2013 januárjában az MTA BtK által szervezett Megőrzés, kutatás, megosztás c., a kutatóközpont archívumairól, adatbázisairól, könyvtárairól szóló konferencián elhangzott előadás, az Illyés Gyula Archívumról, és az ott folyó munkákról (fotók is):

http://videotorium.hu/hu/recordings/details/6452,Az_Illyes_Gyula_Archivumrol

MTA kutatói pályázatai

MTA központi weboldala

MTA kutatóintézet-hálózata