A reformációs emlékév szelleméhez méltóan Debrecenben kerül sor a III. Neolatin Konferenciára
2017. december 7–9. között
A reformáció és a katolikus megújulás latin nyelvű irodalma címmel.

Jelentkezni rövid (10001500 n terjedelmű) szinopszis elküldésével lehet. A szervezők a szinopszisokat a Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. címre várják.

Jelentkezési határidő: 2017. június 11.

A konferenciával kapcsolatos további részletek és információk
a letölthető konferenciafelhívásban olvashatók.

AranyJanosA Magyar Tudományos Akadémián májusban két jelentős eseményre került sor, amelyeken Arany János élete és munkássága állt a középpontban. 

***

A NYELV- ÉS IRODALOMTUDOMÁNYOK OSZTÁLYA

2017. május 15-én (hétfőn)

„… és palota épül a puszta beszédből”
A 200 éves Arany János

címmel tudományos ülést tartott az MTA székházának felolvasótermében. 

A konferencia részletes programja letölthető.

Az eseményen készült fényképek az MTA honlapján láthatók.

***

Az MTA 188. KÖZGYŰLÉSE keretében
megrendezett tudományos előadások délutánján, május 9-én intézetünk munkatársa, Korompay H. János is előadást tartott. 

teljes program letölthető.

VerseghyVerseghy Ferenc születésének 260. és halálának 195. évfordulója alkalmából a Szolnokon létrejött Verseghy Emlékbizottság és az MTA BTK Irodalomtudományi Intézetének XVIII. Századi Osztálya 2017. április 3–4-én In memoriam Verseghy Ferenc címmel tudományos konferenciát rendezett Szolnokon a 18. és a 19. századi irodalomtörténet kutatóinak részvételével.

A tanácskozás az MTA BTK Irodalomtudományi Intézet XVIII. századi Osztálya és a szolnoki Verseghy Ferenc Könyvtár és Közművelődési Intézmény rendezésében zajlott további szolnoki szervezetek és intézmények, a Verseghy Kör, a Verseghy Alapítvány és a Verseghy Ferenc Gimnázium együttműködésével. A Verseghy-kutatás és a város kulturális élete kiemelkedő eseményének megrendezésével a szervezők célja az volt, hogy újra felélesszék, tovább vigyék a korábban, 1972 és 2007 között Szolnokon ötévente megrendezett, Tarnai Andor és Szurmay Ernő korábbi szolnoki könyvtárigazgató, Verseghy-kutató nevével fémjelzett emlékülések, emlékkonferenciák szép hagyományát.

A konferencia Czakóné Gacov Katalin könyvtárigazgató, Szalay Ferenc polgármester és Szörényi László köszöntőivel vette kezdetét. Ezt követően a két nap során öt szekcióban tizenhárom tudományos előadás hangzott el nagyobb részt az MTA BTK ITI XVIII. századi Osztályának, az MTA TKI – DE Klasszikus Magyar Irodalmi Textológiai Kutatócsoportjának, az ELTE BTK Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézetének, az ELTE BTK Mai Magyar, illetve Alkalmazott Nyelvészeti Tanszékeinek munkatársaitól. A tanácskozáson elhangzott előadások, amellett, hogy felelevenítették a korábbi szakirodalomban olvasható megállapításokat a sokszínűségével, magas színvonalú írói, költői, fordítói, tudományos tevékenységével kiemelkedő életművet maga után hagyó Verseghy Ferenc életét és műveit illetően, számos új, korábban már vizsgált vagy éppen egyáltalán nem tárgyalt témára vonatkozó kutatási eredményt ismertettek. A legfrissebb kutatások által feltárt adatok révén fény derült Verseghy munkásságának eddig nem vagy kevéssé ismert aspektusaira személyes életpályája, a fogság alatti életkörülményei, nyelvészeti, lexikonszerkesztői, esztétikai szakírói munkássága, valamint szépirodalmi művei, fordításai vonatkozásában.

A konferencia programját több kísérőrendezvény színesítette. Április 3-án a város több intézményének képviselői helyezték el az emlékezés koszorúit Verseghy emléktáblájánál, majd sor került a Verseghy életét és munkásságát a szélesebb közönség számára népszerűsítő kültéri molinókiállítás megnyitójára. Az este folyamán a könyvtár Művészeti Galériájában nyitották meg Verseghy Ferenc keramikusművész kiállítását, majd Verseghy költői és prózai munkáinak részleteiből hangzott el zenés összeállítás Hovánszki Mária, Csörsz Rumen István és Szabó András közreműködésével. Április 4-én nyílt meg a könyvtár Verseghy életpályáját, kultuszát és műveinek kutatástörténetét bemutató időszaki kamarakiállítása. A szakmai program megkezdése előtt a Verseghy Gimnázium zenés irodalmi műsora hangzott el.

A tudományos tanácskozás indította el a szolnoki intézmények összefogásával megszervezett Verseghy-emlékévet, melynek keretében számos további kulturális és tudományos rendezvény, középiskolásoknak meghirdetett vetélkedő, pályázat lebonyolítását tervezik.

A tanácskozás részletes programja és az előadások összefoglalói letölthetők.

Az eseményen készült képek a fotógalériában láthatók. 

2017. március 29-én már harmadik alkalommal került sor Az értelmezés hatalma című módszertani konferenciára, ahol ezúttal A kora újkori kéziratos nyilvánosság működésének módszertani kihívásai és tanulságai témához kapcsolódó előadások hangzottak el.

Az MTA BTK Irodalomtudományi Intézetének Reneszánsz Osztálya által szervezett tanácskozás a 2015-ben elindított sorozat (Az értelmezés hatalma I–III.) befejező részeként a kora újkori magyarországi kéziratosságról, a kéziratok és nyomtatványok kapcsolatáról szólva az írásbeliség, olvasáskultúra és irodalmi szövegprodukció azon történeti sajátosságához nyúlt vissza, amely egyszersmind mediális és médiatörténeti jelenség: a kéziratosság találkozása a nyomtatott írásbeliséggel.

A konferencia részletes programja letölthető.

Az eseményen készült képek a fotógalériában láthatók.

Szegedy Maszak Mihaly1Az ELTE Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézet és az MTA I. Osztálya

Narratíva, kánon, fordítás:
Újraolvasó konferencia
Szegedy-Maszák Mihály emlékére
 

címmel 2017. március 16–17-én tudományos ülést rendezett, amelyen intézetünk igazgatója és több munkatársa (Hajdu Péter, Bezeczky Gábor, Kálmán C. György) is előadást tartott. 

A meghívó és a részletes program letölthető.

Az eseményről készült tudósítások:
I. nap: „Mindnyájan más könyvekhez képest olvasunk”
II. nap: Egy mű magyarázata mindig szükségképpen lezáratlan…”

narratologiakAz MTA BTK Irodalomtudományi Intézetének Irodalomelméleti Osztálya 2017. január 24–25-én rendezte meg második narratológiai konferenciáját. 

A 2016-ban tartott első konferencián az irodalomelmélet, narratológia, szövegértelmezés általános kérdései kerültek a középpontba. A második konferencia a klasszikus narratológia–posztklasszikus avagy posztstrukturális narratológia mibenlétét, viszonyát és sajátos problémáit vizsgálta. 

Az előadók között szerepelt Marija Ribakova orosz írónő, az amerikai San Diego Egyetem Klasszika-Filológia Tanszékének docense, a CEU Institute for Advanced Study művészeti ösztöndíjasa, Bohumil Fořt cseh irodalomtörténész, a brnói Masaryk Egyetem docense, valamint Benyovszky Krisztián irodalomtörténész, a nyitrai
Konstantin Filozófus Egyetem Közép-európai Tanulmányok Kara Magyar Nyelv és Irodalom Tanszékének vezetője.

A konferencia részletes programja és az előadások összefoglalói letölthetők.

ujvideki egyetemEbben az évben december 9–10-én került sor a Magyar Tudományos Akadémia és a Szerb Tudományos és Művészeti Akadémia közös konferenciájára, ezúttal

Fiktív és valós topográfiák

címmel, amelyet az Újvidéki Egyetem és az Irodalom-tudományi Intézet Modern Magyar Irodalmi Osztálya több évtizedes konferenciasorozatának újabb állomásaként rendeztek meg a Szerb Tudományos és Művészeti Akadémia Újvidéki Tagozatának székházában.

A konferenciát támogatta a Szerb Tudományos és Művészeti Akadémia Újvidéki Tagozata, a Magyar Nemzeti Tanács és a Magyar Tudományos Akadémia.

 

***

 

A TANÁCSKOZÁS PROGRAMJA

 

December 9. (péntek) 10:00
 

Megnyitó: FARAGÓ Kornélia és SZÉNÁSI Zoltán
Megemlékezés BÁNYAI Jánosról és GEROLD Lászlóról

Elnök: HARKAI VASS Éva
SZÉCHENYI Ágnes: Tértörténések Schöpflin Aladár szépirodalmi munkáiban
ANGYALOSI Gergely: Pilinszky alternatív terei
SZÉNÁSI Zoltán: A vers terei (Textológiai megközelítésben)
VIRÁGH András: A vonal alatti tér (A tárcarovat a századfordulón)
Ebédszünet

December 9. (péntek) 15:00

Elnök: ANGYALOSI Gergely
FÖLDES Györgyi: Transznacionális női terek
FARAGÓ Kornélia: A topografikus identitás – Márai Sándor térvilágai
DECZKI Sarolta: Csernobil
Kávészünet

Elnök: FÖLDES Györgyi
LADÁNYI István: Enumerációs térlétesítés/térreprezentáció Oravecz Imre Távozó fa és Danijel Dragojević Negdje című verseskötetében
NAGY Csilla: Tér, táj, énkoncepció a kortárs magyar költészetben (Petri, Kukorelly, Térey)
KELEMEN Emese: A fiktív valóság topográfiai aspektusai Térey János verses regényeiben

 

December 10. (szombat) 10:00
 

Elnök: SZÉNÁSI Zoltán
HARKAI VASS Éva: Fiktív és valóságos terek mintázatai. Vidék, Balkán- és hazafogalmak megjelenítése a kortárs vajdasági magyar irodalomban
REICHERT Gábor: A magyar–jugoszláv határsáv propagandisztikus ábrázolása Devecseri Gábor Önkéntes határőrében
GAZSÓ Hargita: Önmagunk térbehelyezése. Munk Artúr Köszönöm addig is... című önéletrajzi kötetének hiányairól
PATÓCS László: Ambivalens terek – érzelemjelentések a kortárs vajdasági magyar prózában
TERNOVÁCZ Dániel: Valóságkép és történelmi reprezentáció Végel László Balkáni szépség, avagy Slemil fattyúja című regényében

Zárszó: ANGYALOSI Gergely és FARAGÓ Kornélia

 

MTA kutatói pályázatai

MTA központi weboldala

MTA kutatóintézet-hálózata