Az osztály története

A 19. század, a magyar irodalom klasszikus korszaka kutatására már az intézet megalakulásának évében külön osztály szerveződött Szauder József vezetésével. Az osztály, amely átmenetileg a Klasszikus Magyar Irodalmi Osztály nevet viselte, 1970-ig magában foglalta a 18. század második felének kutatóit is. Az általában 6–8 főből álló osztály vezetője 1965-től 1988-ig Lukácsy Sándor volt, azóta pedig Dávidházi Péter.

Az osztály munkájának középpontjában eleinte Vörösmarty Mihály és Petőfi Sándor életművének, valamint a század irodalmában uralkodó nagy stílusirányoknak a vizsgálata állt. Horváth Károly vezetésével megindult Vörösmarty összes műveinek kritikai kiadása, amelynek tervezett 19 kötetéből 17 jelent meg. Még nagyobb lendülettel folyt a Petőfi-kutatás, főként Dienes András, Fekete Sándor, Kiss József, Lukácsy Sándor és Martinkó András munkájának jóvoltából. Az intézetben készült el az Akadémia által már 1951-ben megindított kritikai kiadás 7., záró kötete (1964), majd elkezdődött Petőfi verseinek korszerűbb, új kritikai kiadása Kiss József szerkesztésében, akinek halála után (1992) a munka irányítását Kerényi Ferenc vette át, aki haláláig (2008) folytatta. Az utolsó, félbemaradt kötet befejezésén 2013 óta Szilágyi Márton vezetésével külön munkacsoport dolgozik.

A legfontosabb eredmények azonban az életrajzi, az eszmetörténeti és a stilisztikai kutatások terén születtek, monográfiákkal, értekezésekkel és forráskiadásokkal gazdagítva a Petőfi-szakirodalmat. Azok közül a munkák közül, amelyek a klasszicizmus, a romantika és a realizmus szerepét és jellegét tárgyalják, elsősorban Szauder József munkáit kell kiemelnünk.

Kutatások

Projektek

OTKA támogatással folytatott kutatások az osztályon

Arany János kritikai kiadása (témavezető: Korompay H. János)

Művészetek és tudomány a nemzetépítés szolgálatában a 19. századi Magyarországon (témavezető: Gyáni Gábor)

A magyar esztétikai gondolkodás első száz éve: Forrásszövegek kritikai kiadása 1750–1850 (témavezető: Fórizs Gergely)

Intézeti irodalomtörténet

A XIX. századi osztály az intézeti irodalomtörténet 2. kötetén dolgozik. A megközelítésmód műfajtörténeti, intézménytörténeti, eszmetörténeti és társadalomtörténeti szempontokat egyesít. A munkában részt vevő osztálytagok: Hites Sándor (kötetszerkesztő), Fórizs Gergely, Kovács József, Paraizs Júlia, Szalisznyó Lilla, Török Zsuzsa.

2008 elején Horváth János könyvtárát elhelyezhettük a XIX. Századi Osztály I. emeleti, korábbi helyiségében. A könyvtár, amelyet 1961-től, a tudós halálától a család őrzött, csaknem a maga teljességében került a Horváth János terembe. A szépirodalmi és irodalomtörténeti anyag mellett a verstan, a zenetudomány, a néprajz, a történettudomány, a klasszika-filológia, a folyóiratok és különnyomatok képezik a főbb egységeket. Igen sok a dedikált példány; a könyvekben és folyóiratokban számos autográf bejegyzés található. A könyvtár előzetes megbeszélés után a szakma valamennyi tagja számára helyben használható.

Kiadványok

Az osztályon szerkesztett könyvsorozatok

1960-ban indult meg az osztály forráskiadó sorozata, A magyar irodalomtörténet-írás forrásai (Fontes), mely a század több jelentékeny írójának (Csokonai, Petőfi, Kölcsey, Erdélyi János, Tompa Mihály, Gyulai Pál) kiadatlan írásait, levelezését, illetve a rájuk vonatkozó dokumentumokat tette közzé. Sorozatszerkesztő 2014-től: Török Zsuzsa.

Az Irodalomtörténeti Füzetek sorozatát 2013-tól Fórizs Gergely szerkeszti.

Az Irodalomtörténeti Könyvtár sorozatát 2013-tól Korompay H. János szerkeszti.

Hagyományfrissítés című, XIX. századi magyar irodalmi szövegekről írt tanulmányokat közreadó sorozatot Fórizs Gergely szerkeszti.

Kritikai kiadások, tudományos forráskiadások

Az 1970-es évektől az osztály is részt vesz a magyar kritika és irodalomtudomány történetének feltárását célzó vállalkozásban. Szabó G. Zoltán irányításával 1991-ben kezdődtek meg – immár számítógépek segítségével – a már régóta hiányzó kritikai Kölcsey-kiadás munkálatai. Az osztály feladata lett az 1951-ben megindult, de 1982-ben a 16. kötettel sajnálatos módon megszakadt kritikai Arany János-kiadás befejezése is. A sorozatszerkesztő Korompay H. János.

Berzsenyi Dániel művei új kritikai kiadásának munkálatai 2004 óta folynak az osztályon. Az első kötet 2011-ben jelent meg Fórizs Gergely szerkesztésében. A sorozatszerkesztő Szajbély Mihály.

2003¬-2013 között elkészült Petelei István összes novellájának tudományos forráskiadása. Az I. és II. kötet 2007-ben jelent meg, a harmadik és negyedik kötet 2014-ben a debreceni Csokonai Kiadó Források sorozatában. A sajtó alá rendező: Török Zsuzsa.

2004 és 2009 között hat kötetben megjelent Horváth János életműkiadása Korompay H. János és Korompay Klára sajtó alá rendezésében az Osiris Kiadónál.

Munkatársak

Antal Alexandra
Bátori Anna
Csonki Árpád
Dávidházi Péter

Fórizs Gergely
Hites Sándor
Korompay H. János osztályvezető
Kovács József (MTA posztdoktori ösztöndíjas)
Paraizs Júlia (fiatal kutatói ösztöndíjas)
Szabó G. Zoltán (emeritus kutató)
Török Zsuzsa

Az osztály hírei

A Versek szódával című irodalmi beszélgetéssorozat ezúttal Arany János művészetével foglalkozik az őszi és téli hónapokban. Az esteken irodalomtörténész, zenetörténész, filozófus, pszichológus vendégek a műsorvezető közreműködésével a költő kevésbé ismert portréit is megrajzolják. A sorozat első eseményének előadója intézetünk munkatársa, Csörsz Rumen István.

Arany dalszerzo

A sorozat eseményeiről készült plakát letölthető.

2016. július 25‒26-án rendezték meg Canterburyben az ICVWW harmadik nemzetközi konferenciáját From Brontë to Bloomsbury Third International Conference: Reassessing Women’s Writing of the 1880s and 1890s címmel. A konferencián az MTA BTK Irodalomtudományi Intézetét a XIX. Századi Osztály munkatársa, Török Zsuzsa képviselte Women Writers and Collaborative Authorship. The Case of Baroness Emma Orczy and Montagu Barstow című előadásával, amely a magyar származású, ám Londonban élő és mindvégig angolul publikáló Orczy Emma írói pályájának a kezdetére koncentrált, amikor a bárónő férjével, az illusztrátor Montagu Barstow-val való együttműködés eredményeként meséskönyveket írt és rajzolt. Az argumentáció a többszerzőségnek az írónői életpályák alakulásában játszott szerepére hívta fel a figyelmet.

MTA kutatói pályázatai

MTA központi weboldala

MTA kutatóintézet-hálózata