Nők, időszaki kiadványok és nyomtatott nyilvánosság Magyarországon, 1817–1917

nok nyilvanosssag Ujsagolvaso holgyA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézete 2019. október 14–15-én Nők, időszaki kiadványok és nyomtatott nyilvánosság Magyarországon, 1817–1917 címmel tudományos konferenciát rendezett.

Az MTA Könyvtár és Információs Központban megtartott tanácskozás célja egyrészt a 19. századi írónők életpályájának, szövegeinek és publikációs stratégiáinak a korabeli sajtóközeggel összefüggésben való vizsgálata, másrészt a kifejezetten nőknek szánt időszaki kiadványok áttekintése volt.

Az MTA BTK Irodalomtudományi Intézete 2017. október 19–20-án Nőszerzők a 19. században: lehetőségek és korlátok címmel szervezte meg az első olyan tudományos rendezvényt Magyarországon, amely a női írás kérdéskörét kifejezetten a 19. századra fókuszálva tematizálta. A tanácskozást övező nagy érdeklődésre való tekintettel a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézete a jövőben is ösztönözni kívánja a 19. századi női írásra vonatkozó kutatásokat. Ennek érdekében konferenciasorozatot tervez, amely a továbbiakban kétévente tematikus csomópontok köré rendezve tervezi tárgyalni a 19. századi női írás különféle aspektusait. Az idei konferenciára a sorozat második részeként került sor.  

A 19. századi írónők az időszaki publikálás ugyanolyan előnyeit élvezhették, mint férfi írótársaik: anyagi juttatást, olvasóközönséghez való hozzáférést, a kritikai érdeklődés felkeltését, valamint lehetőséget arra, hogy maguk is befolyásos tényezővé válhassanak. Ily módon a női írás és az időszaki kiadványok kapcsolatának vizsgálata nemcsak a korabeli olvasóközönség megismeréséhez, hanem e kiadványok kulturális erejének és más publikációs fórumokkal való összefüggéseinek megértéséhez járulhat hozzá.

A női írás kutatásának nemzetközi diskurzusában egyre több tanulmány és elemzés hangsúlyozza az időszaki kiadványok szerepét és értelmezi a modern irodalomnak és művészeteknek a kereskedelemmel és a reklám világával, valamint a korabeli társadalmi, politikai és tudományos problémákkal való összefüggéseit. Az interdiszciplináris módszertannal és a digitális tartalmak fokozott használatával élő kutatási irányzat (periodical studies) egyrészt meghatározott kulturális gyakorlatok működésébe, másrészt annak a folyamatnak a megértésébe enged betekintést, amely során az időszaki kiadványokhoz kapcsolódó közösségek egyéb csoportosulásokkal, mozgalmakkal és szervezetekkel kerülnek érintkezésbe. 

Az időszaki kiadványokban való publikálás általános gyakorlat volt a 19. században. A szövegek megjelentetése folyóiratokban és napilapokban jelentős mértékben hozzájárult a szerzők korabeli hírnevének alakulásához, és nem utolsósorban ahhoz, hogy később kötetpublikációval jelentkezhessenek az irodalmi nyilvánosságban. Ennek ellenére az irodalomtörténet-írásban egy-egy szerző életpályáját legtöbbször könyvek sorozataként gondoljuk el. Pedig a képzeletünkben egymás mellé helyezett kötetek sora és az általuk sugallt problémátlan fejlődéselv mögött a legtöbb 19. századi szerző esetében sokkal bonyolultabb és változatosabb időszaki publikációs stratégiák fedezhetők fel, melyek a korabeli olvasóközönség alakításában is döntő szerepet játszottak.

A szövegek materiális olvasata részint olvasástörténeti kérdéseket vet fel, részint a textusok társadalmi nyilvánosságban betöltött szerepének problémáit teszi tárgyalhatóvá. Az időszaki sajtóban közölt szövegek kontextusfüggőek, a poétikai tradíción és az esztétikai innováción túl az aktuális tartalmak, a piaci verseny, az adott lap közreműködői, végül a változó szerkesztői irányelvek egyaránt befolyásolják megjelenésüket. Az elsődleges megjelenési közeg vizsgálata tehát a szövegek autonóm esztétikai entitásként való felfogása helyett a kulturális párbeszédben való részvételüket világíthatja meg. 

A konferencia programja letölthető.

MTA kutatói pályázatai

MTA központi weboldala

MTA kutatóintézet-hálózata