Az MTA BTK Irodalomtudományi Intézete és az MTA Nőtörténeti Munkabizottsága szervezésében 2017. október 19–20-án zajlott a Nőszerzők a 19. században: lehetőségek és korlátok című tudományos tanácskozás. A konferencia az első olyan tudományos rendezvény volt Magyarországon, amely a női írás kérdéskörét kifejezetten a 19. századra fókuszálva tematizálta. A tanácskozás célja a női szerzőség fogalmának 19. századi irodalom-, sajtó- és társadalomtörténeti folyamatokkal szoros összefüggésben való vizsgálata, valamint korabeli társadalmi-kulturális funkcióinak és változatainak összetett kontextualizáló feltárása volt. A konferencia ugyanakkor arra is vállalkozott, hogy a 19. századra fókuszáló magyarországi írónőkutatás helyzetét áttekintse és a témát érintő innovatív szakmai párbeszédet előmozdítsa.

A tanácskozáson huszonhárom előadás hangzott el magyarországi és külföldi (romániai, illetve skóciai) kutatóműhelyeket képviselő szakemberektől és fiatal kutatóktól. Az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpontot több kollégánk is képviselte előadói, illetve elnöki minőségben: Császtvay Tünde (MTA BTK ITI), Fórizs Gergely (MTA BTK ITI),  Gulyás Judit (MTA BTK NTI), Katona Csaba (MTA BTK TTI), Mikos Éva (MTA BTK NTI), Török Zsuzsa (MTA BTK ITI), Vaderna Gábor (MTA BTK ITI), Völgyesi Orsolya (MTA BTK TTI). A kétnapos tanácskozás előadásai kronologikus sorrendet követve tekintették át a női írás problémakörét a hosszú 19. században. Az előadások változatos témakörben reflektáltak a női írás lehetőségeire és korlátaira a vizsgált időszakban. Szó esett nőknek írt esztétikákról és ezek intézményes hátteréről, a reformkori utazásirodalomról, naplókról és emigrációban készült írásokról, az írói és színésznői szerepkörök összefonódásáról, különféle női műfajokról, írónők bel- és külföldi kapcsolatépítési stratégiáiról, illetve a szerzőség és a női identitás bonyolult kérdéseiről.

Az eseményről készült fotók, a konferencia plakátja és programja letölthetők.