A Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézete – a Digitális Örökség Nemzeti Laboratórium keretei között – nyári egyetemet hirdet 2021. augusztus 30-tól szeptember 3-ig. A program során a digitális bölcsészet alapvető és meghatározó területeivel ismerkedhetnek meg a résztvevők. Az online előadásokat konzultációs nap, majd projektfeladatok kidolgozása és bemutatása követi. A kurzust elvégzők a konferenciarészvételről igazolást, a képzésről oklevelet kapnak.

A jelentkezés feltételei:

folyamatban lévő MA/PhD jogviszony, önéletrajz, motivációs levél;
előnyt jelent a filológiához és/vagy digitális bölcsészethez köthető kutatási téma, szakdolgozat.

A jelentkezéseket augusztus 5-ig a Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. címre várják a szervezők.

A további részleteket tartalmazó felhívás letölthető.

A Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézet Közép- és kelet-európai osztálya, az ELTE Szláv és Balti Filológiai Tansze, valamint a Szent Adalbert Alapítvány 2021. június 17–18-án The other Kollár / Kollár and the other one címmel kétnapos nemzetközi online konferenciát rendezett Ján Kollár (1793–1852) életművéről. A szlovák, lengyel, cseh, román és magyar kutatók részvételével folytatott tudományos értekezlet több oldalról vizsgálta a csehül és németül író szlovák költő, a pesti evangélikus gyülekezet lelkészének irodalmi és kulturális örökségét.

A konferencia címe azt a megosztó személyiséget értelmezi újra, aki Slávy dcera (Szlávia lánya) című nagy hatású művével a cseh és szlovák nemzeti újjászületés ikonikus alakja volt, a kulturális pánszlávizmus legismertebb hirdetője, és aki egyúttal a nemzetépítés eszmei kelléktárába beemelte a romantikus nacionalizmus arrogáns szólamát. A nyelvészeti, irodalom- és eszmetörténeti előadások egymást kiegészítve gazdag anyag bemutatásával dokumentálták Kollár életművének változatosságát, műfaji sokszínűségét, árnyalva a nemzeti elfogultságokkal átitatott recepció egyoldalúságait. A konferencia legfőbb tanulsága talán az, hogy a irodalomértés mai fogalmi aparátusán átszűrve a nemzetépítés egykori mítoszai lebonthatók és újraírhatók.

A konferencia szlovák, cseh és angol nyelven elhangzott előadásaiból háromnyelvű tanulmánykötet készül.

A konferencia programja letölthető.

A Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézetének Reneszánsz osztálya a régi magyar irodalomtörténeti oktató- és kutatóhelyekkel közösen
2021. június 29-én, kedden 16:00 órakor vitaülést tartott. 

Tárgy: 

A dantisztika általánosan elfogadott konklúzió nélküli vitája, hogy a középkori látomásirodalom egyes fennmaradt szövegei tekinthetők-e a Komédia közvetlen forrásainak. A középkori pokol-víziók sok évszázad alatt keletkezett, rendkívül szerteágazó, ugyanakkor egymáshoz sok ponton csatlakozó szövegbokrok, amelyeknek erdejét nagyon nehéz szisztematikusan kutatni: ezek a történetek elsősorban szóban terjedtek, amelyek pedig írásban ma is olvashatók, azok több (esetenként lényegesen eltérő) változatban, több nyelven maradtak fenn. A Komédia szerzője a középkori látomásos szövegeket rendszerint nem közvetlen forrásként használja, hasznosítja, hanem strukturális modellként vagy túlvilági toposztárként tekinthetett rájuk, ahol számtalan mintát és példát talált a pokol földrajzára, lakói, az ördögök, szörnyek, valamint a bűnhődő lelkek megjelenítésére, a bűnök és büntetések fajtáira, az utazóból kiváltott reakciókra, az utazó és vezetője között lezajló párbeszédekre, továbbá azokra a helyzetekre, próbákra, amelyek az utazót az pokoljárás során várják. Az előadás a látomás mint műfaj jelentőségét vizsgálta a dantei Komédia szempontjából, bemutatva néhányat a bűnök és pokolbeli büntetések Dante előtti rendszereiből.

A meghívó letölthető.

A Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézet Irodalomelméleti osztálya 
A fordulat / The Reversal címmel rendezte meg hatodik narratológiai konferenciáját 2021. június 29-én. 

Az intézet Irodalomelméleti osztályán hosszú ideje folyó elbeszéléselméleti kutatások újabb fejezetének részeként indult konferenciasorozat célja az elbeszélés alapvető paramétereinek vizsgálata. Az idei narratológiai konferencia tárgya a „fordulat” volt, amely a narráció tanulmányozásának egyik alapvető, Arisztotelész Poétikájáig visszavezethető fogalma. 
A konferencia keretében mutatták be az Irodalomelméleti osztályon működő Narratológiai Kutatócsoport NarrativITI című új honlapját.

A váratlan fordulat (peripeteia) a cselekedeteknek ellenkezőjére való átváltása a mondottaknak megfelelőleg, éspedig, amint mondjuk, a valószínűség vagy a szükségszerűség szerint…

A konferencia előadásai az elbeszélő szövegek hatalmas, sokféle és bonyolult világában a „fordulat” értelmezésével és szerepének vizsgálatával foglalkoztak egyes elméleti kérdések tárgyalása (például a „fordulat” összefüggése a cselekmény más tényezőivel, illetve a lehetséges cselekménytípusokkal) és esettanulmányok bemutatása (például milyen jellegű „fordulat” megy végbe egy-egy szerző műveiben), illetve további, a „fordulat” jelenségét vizsgáló megközelítések előtérbe helyezésével.

A konferencia programja letölthető. 

***

Tájékoztatjuk az érdeklődőket, hogy az Eötvös Könyvtár átmenetileg nem látogatható, karbantartási munkák miatt a kölcsönzés (a könyvek visszavétele is) szünetel. A Klaniczay-terem csak a rendezvény idején tartott nyitva. Megértésüket köszönjük. 

Az Értelmiségi karriertörténetek, kapcsolathálók, írócsoportosulások című irodalom- és társadalomtörténeti konferenciasorozat keretében 2021. június 16–18. között háromnapos tudományos konferenciának adott otthont a Partiumi Keresztény Egyetem. A nemzetközi együttműködéssel létrejött rendezvény társszervezője ezúttal is a budapesti Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézete volt. 

A PKE Magyar Nyelv- és Irodalomtudományi tanszéke 2013 óta kétévente látja vendégül Nagyváradon az értelmiségtörténet kérdésköreivel és karrierlehetőségeivel, a szellem mindenkori embereinek kapcsolati hálóival, alkotói csoportosulások, írók, irodalmárok izgalmas élettörténeteivel foglalkozó kutatókat. A konferencia iniciátorai, titkárai a PKE jelenlegi és egykori, társult oktatói: Boka László egyetemi docens, az Irodalomtudományi Intézet tudományos főmunkatársa és Biró Annamária, a kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetem adjunktusa. 

Az értelmiségi karrierek kutatása az irodalom- és művészetszociológia, a társadalomtörténet, illetve a megújuló történettudomány kedvelt témája. A magyar értelmiségtörténet kutatása azonban nem fejlődött önálló tudományággá, és leginkább tematikus részkutatásokban merült fel a különböző karriermodellek feltárásának igénye. Az ezzel összefüggő kapcsolatépítési stratégiákkal leginkább a hálózatkutatás foglalkozott, az írói csoportosulásokkal kapcsolatban is új megközelítésmódot eredményezve. A konferenciasorozat a források és forrástípusok feltárásának eredményei mellett a jelzett problémákat tematikusan megjelenítő irodalmi művek értelmezési kérdéseit helyezi előtérbe.   

A konferenciasorozat negyedik rendezvényére a Kárpát-medence különböző szegleteiből érkeztek résztvevők, a mintegy harminc szakértő révén olyan interdiszciplináris előadásokra és párbeszédekre, érlelő szakmai vitákra és kutatási korszakokat átívelő témakörökre figyelhettek a konferencia hallgatói, amelyek az említett hármas fő tematika mentén a magyar nyelvterület egészét átfogták. 

A szervezők a sorozat minden eseményén kiemelt figyelmet fordítanak arra, hogy az irodalomtörténeti előadások mellett történészek, nyelvészek, művelődéstörténészek is szerepeljenek a konferenciákon. A 2013-as kezdete óta már hézagpótlónak bizonyult, nagy érdeklődésre számot tartó rendezvénysorozat idei két felkért plenáris előadója Ablonczy Balázs történész, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet főmunkatársa, az MTA Lendület Trianon 100 kutatócsoport vezetője, illetve Schein Gábor író, költő, irodalomtörténész, az ELTE habilitált docense volt. 

A Nemzeti Kulturális Alap anyagi támogatásán túl ebben az évben a PKE rendezvényét támogatta (helyszínt biztosítva a konferencia egy-egy szekciója, illetve programrésze számára) a Római Katolikus Püspökség és az Ady Endre Emlékmúzeum is, médiatámogatóként pedig a Plusz FM nagyváradi magyar nyelvű rádióadó csatlakozott hozzájuk. A korábbi konferenciák szerkesztett, nyomtatott kötetei a reciti.hu portálon teljes terjedelmükben elérhetők, a magas letöltésszámokon túl ezek a könyvek számos pozitív recenziót és kritikát is kiérdemeltek a legjelentősebb irodalomtudományi fórumokon. A 2021-ben rendezett konferencia előadásaiból is hasonló kiadvány készül.

A konferencia részletes ismertetése, programja és az előadások összefoglalói letölthetők.

A korábbi konferenciák anyagából készült kötetek a reciti.hu portálon érhetők el. 

A konferencián készült további képek a galériában láthatók.

A Spanyolországban június 16–18-án rendezett 11. Nemzetközi történeti lexikológiai és lexikográfiai konferencián a BTK Irodalomtudományi Intézet tudományos főmunkatársa, Kiss Margit két előadást tartott a digitális módszerek szótárkészítésben alkalmazható felhasználásáról.

2021. június 16–18. között rendezte meg a Nemzetközi Történeti Lexikográfiai és Lexikológiai Társaság (International Society for Historical Lexicography and Lexicology, ISHLL) a 11. Nemzetközi történeti lexikológiai és lexikográfiai konferenciát (ICHLL 11), ezúttal Spanyolországban, a University of La Rioja szervezésében. A konferenciasorozat eseményeinek korábban Leicester (2002), Gargnano del Garda (2004), Leiden (2006), Edmonton (2008), Oxford (2010), Jena (2012), Las Palmas de Gran Canaria (2014), Bloomington (2016) Genova (2018) és Leeuwarden-Ljouwert (2019) adott otthont. 

A háromnapos rendezvényen mintegy 80 előadás hangzott el a szakterület művelőitől. A témák érintették a történeti lexikológia és lexikográfia aktuális kutatási kérdéseit és legújabb eredményeit, amelyek közül a szókészlettani gyűjteményekben mint strukturált adatforrásokban rejlő lehetőségek kiaknázása, valamint a digitális és digitalizált feldolgozások korszerű megoldásai domináns szerepet kaptak.

A konferencián a BTK Irodalomtudományi Intézet munkatársa, Kiss Margit két előadást tartott. Creating a historical dictionary with an automated corpus annotation system (Történeti szótár készítése automatikus annotálással) című prezentációjában a BME Mesterséges Intelligencia Kutatócsoporttal közösen fejlesztett, 18. századi szövegeken alkalmazott eljárást ismertette, amely gépi tanulásos módszerek segítségével nagymértékben megkönnyíti és felgyorsítja a történeti szókészleten alapuló szótárkészítési folyamatokat. Knowledge-oriented extended author’s dictionary (Tudásalapú írói szótár) című előadásában az intézetközi együttműködés másik eredményét, a kiterjesztett szótári modellt mutatta be, amely a hagyományos papíralapú megoldásoktól eltérően számítógépes feldolgozásra alkalmas módon enciklopedikus információkkal bővíti a szótári adatállományt.

A konferencia válogatott előadásainak anyagából várhatóan tanulmánykötet készül, hasonlóan az előző évi tanácskozás reprezentatív gyűjteményéhez, amely ez év végén jelenik meg a Cambridge Scholars Publishing kiadónál.

A tanácskozás programja és az előadások összefoglalói letölthetők.

2021. június 11-én rendezték meg Szekszárdon a XVIII. Mészöly Miklós Emléknapot. A Mészöly-centenárium évében Szolláth Dávid, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézetének munkatársa, a Jelenkor Kiadó Mészöly-életműkiadásának sorozatszerkesztője vehette át a Mészöly Miklós-díjat, amelyet 2020-ban megjelent monográfiájáért egyhangúan neki ítélt a bíráló bizottság.
Szolláth Dávid Mészöly-monográfiája alapos elemzés tárgyává teszi az író műveit és irányváltó pályaszakaszait, körültekintően vizsgálja történeti és világirodalmi kontextushoz való kapcsolódásukat, és a mészölyi hagyománynak a kortárs magyar irodalmi folyamatokra, szerzőkre gyakorolt hatását is igazolja.

A díj átadáskor Szörényi László irodalomtörténész, az Irodalomtudományi Intézet emeritus professzora, a Mészöly Miklós Egyesület elnöke mondott laudációt.

Gratulálunk az elismeréshez.

Új magyar nyelvű kiadásban jelent meg James Joyce regénye, az Ulysses, amelyet újrafordított formájában először 2012-ben ismerhettek meg az olvasók. A könyv magyarországi fogadtatása azonban sokkal régebbre nyúlik vissza. A szövegváltozatok történetéről június 16-án a Bloomsday alkalmából a BTK Irodalomtudományi Intézet tudományos tanácsadója, a négytagú fordítócsoport vezetője Kappanyos András közölt cikket A legújabb Ulysses – egy fordítás története címmel a Bölcsészettudományi Kutatóközpont honlapjának Ismerettár rovatában.

2012-ben nyolcévnyi intenzív munka után engedte útjára a szöveget a négytagú fordítócsoport (Gula Marianna, Kappanyos András, Kiss Gábor Zoltán, Szolláth Dávid).  Az Ulysses lefordításának lehetőségét először Babits Mihály vetette fel. Az ő öteltéből kiindulvás készítette el az első fordítást Gáspár Endre, akinek kétkötetes munkája 1947-ben jelent meg. A második magyar szöveg 1974-ben készült Szentkuthy Miklós fordításában. 1986-ban Bartos Tibor – az időközben megjelent kritikai kiadásra hivatkozva, de arra valójában kevés figyelmet fordítva – átírta az 1974-es szöveget. A Szentkuthy-fordítás és a Bartos féle változtatások inkább a fordítók saját kreativitásához közelítik a regényt, mintsem az eredeti mű szigorú struktúrájához. Az 1986-os (negyvenezer példányban megjelent) verziót az Európa Könyvkiadó 1998-ban ismét kiadta, de ekkoriban már felmerült az újrafordítással felérő radikális revízió igénye, amelynek eredménye volt a 2012-ben megjelent regényszöveg. 
Az eredeti mű első kiadásának centenáriuma (2022. február 2.) előtt nem sokkal megjelent 2021-es magyar nyelvű kötet méltó módon illeszkedik az évfordulóhoz kapcsolódó nemzetközi konjunktúrába: a konferenciák, műsorok, podcastok, tanulmánykötetek és új kiadások sorába. Bár a számos helyen javított magyar szöveget csak a magyar olvasók élvezhetik, az új borítót Váradi Zsolt munkáját bárki megcsodálhatja. A 2012-es kiadáshoz képest az újrakiadás szövegébe olyan javítások kerültek, amelyek tovább erősítik a szöveg következetességét, konzisztenciáját. Eredetileg is több száz tételes, folyamatosan bővített glosszárium segítette a fordítócsoportot a szöveg belső kapcsolatrendszerének megőrzésében, néhány pont viszont azóta még változtatásra szorult, köszönhetően az olvasók figyelmének is. A gazdag rétegzettségből – mint azt már Hamvas Béla is megérezte – magának az életnek a gazdagsága tekint vissza olvasójára. És minél inkább elmélyedünk az Ulysses szövegében, annál jobban érvényesül két legfontosabb értéke: a humora és a humánuma.

„Az Ulysses, mint maga a szerző mondja: minden. Tragédia, regény, szatíra, komédia, eposz, filozófia. Szintézis. Az egész világ a maga rendezett rendszertelenségében, vagy rendszertelen rendezettségében, felbontva, összefoltozva, ahogy egy hétköznapi ember agyán átcsurog; felidéz átélt, olvasott, hallott gondolatokat és képzeteket, aztán eltűnik, de nem nyomtalanul, mert újra feltűnik, mint szín vagy részlet, vagy ha szín és részlet volt, mint mozgató erő vagy központi probléma.” (Hamvas Béla, 1930) 

Kappanyos András A legújabb Ulysses – egy fordítás története című írása a Bölcsészettudományi Kutatóközpont honlapján olvasható.