Az Irodalomtudományi Intézet Modern Magyar Irodalmi Osztályán alapított Erdődy Edit-díjat 2020-ban Kutasy Mercédesz nyerte el Párduc márványlapon. Barangolások a latin-amerikai irodalom és művészet határterületein című könyvéért (Jelenkor Kiadó, Budapest, 2019). 

A díj átadására 2020. február 18-án órakor került sor az Irodalomtudományi Intézet I. emeleti tanácstermében, ahol Virágh András mondott laudációt.

Az eseményen készült fényképek letölthetők. 

Az Erdődy Edit-díjat a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézet Modern Magyar Irodalmi Osztályának közössége az Erdődy és Szabics családdal egyetértésben évente ítéli oda olyan kortárs irodalmi, színházi vagy irodalomtudományi teljesítmény elismeréseként, amely a humor, az irónia, a szatíra, illetve a bevett evidenciákra való elfogulatlan rákérdezés eszközével a társadalmi megértés, a szolidaritás és humánum értékeit segíti érvényesülni.

A díj Erdődy Edit személyiségére és munkásságára emlékeztető
egyedi tárgy, amelyet Szabics Ágnes képzőművész – a névadó lánya – készít,
és amelyhez kísérő oklevél is tartozik.

A Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézetének Reneszánsz Osztálya a régi magyar irodalomtörténeti oktató- és kutatóhelyekkel közösen 2020. február 25-én, kedden 16:00 órakor vitaülést tartott. 

Tárgy: 

Zászkaliczky Márton  

Politikai beszédmódok, kommunikációs csatornák,
kéziratok és nyomtatványok Bocskaitól Bethlenig

Az előadás bemutatta a most lezáruló Nemzet, haza, vallás és szabadság – régi és új beszédmódok a Bocskai-felkelés szöveghagyományában és a 17. század magyar politikai gondolkodásában témájú kutatás legfontosabb irodalom- és eszmetörténeti szempontból releváns eredményeit: a több évig tartó intenzív forrásfeltárás nyomán milyen politikai diskurzusok különíthetők el a Bocskai-felkelés diplomáciai és propagandaszövegeiben, és ezek milyen kommunikációs csatornákon jelennek meg. Ennek keretében szó volt a kéziratos és nyomtatott politikai kommunikáció funkcionális és műfaji eltéréseiről is. Az előadás célja volt, hogy megvilágítsa azt a folyamatot, amelynek során az addig egymástól független politikai és teológiai diskurzusok és műfajok keveredve jelennek meg a politikai propaganda termékeiben, végül kitekintést adott arról, hogy a megindult folyamat a korszak végén, illetve az 1620-as évek elején (az Alvinczi–Balásfi–Pázmány-vita során) egységesebb politikai nyilvánosságot létrehozva hogyan vezetett a közjogi és egyházi viták összeolvadásához.

Helyszín: BTK Irodalomtudományi Intézet, 1118 Budapest, Ménesi út 11–13., Tanácsterem 

A meghívó letölthető. 

A Reciti Kiadó és a Lendület Nyugat-magyarországi irodalom 1770–1820 Kutatócsoport 2020. március 3-ánkönyvbemutatót rendezett.

Bemutatott könyvek:

Küllős Imola, s. a. r. Világi énekek és versek  B. P. 1800 ReTextum 7. Budapest: reciti, 2018.

Csörsz Rumen István, szerk. Doromb: Közköltészeti tanulmányok 6. Budapest: reciti, 2018.

Beöthy Zsigmond. Válogatott írások (1839–1849), szerk., bev. Boldog-Bernád István és Mészáros Gábor, Budapest: Kalligram, 2019.

Helyszín: Próféta Galéria (1111 Budapest, Szent Gellért tér 3.)

Az MTA BTK Irodalomtudományi Intézete Digitális módszerek az irodalomtudomány támogatására címmel mesterkurzust tart a korszerű digitális módszerek alkalmazási lehetőségeiről. 

A sorozat legutóbbi előadása:

Hegedüs Béla (BTK ITI)
A névmutató-készítés elviselhetetlen könnyűsége

Időpont, helyszín: 
2020. február 25., 11:00, BTK Irodalomtudományi Intézet, Tanácsterem (1. emelet).

 „[…] felidézem, hogy léptem be első ízben a könyvtárterembe.
Ennyi könyvet együtt akkor láttam először. Hihetetlen érzés volt, hogy bármelyiket levehetem a polcról, leülhetek az asztalhoz,
és olvashatok kedvem szerint”*

Sziklay László örökösei az Eötvös Könyvtárnak ajándékozták egykori kutatónk könyvgyűjteményét.

Sziklay ezer szállal kötődött az Eötvös Könyvtárhoz: a régi Eötvös Collegium diákja 1929–1934 között Horváth János és Gombocz Zoltán tanítványaként, Hadrovics László, Gáldi László, Sőtér István, Varjas Béla, Martinkó András társaként ült reggeltől estig a könyvek fölött, majd az Irodalomtudományi Intézet megalakulása után, 1956-tól visszatért a Ménesi útra, ahol könyvtárunk segítette irodalomtörténészi, komparatisztikai munkájában.

Hálánk jeléül az adományért, valamint megemlékezésül jeles munkatársunkra a feldolgozás során minden kötetbe beragasztunk egy-egy címkét „Sziklay László könyvtárából” felirattal.

 *Sziklay László, Egy kassai polgár emlékei (Pozsony: Kalligram, 2003), 334.

Néhány évvel ezelőtt még feltáratlan területnek számított a gyerek- és ifjúsági irodalom kutatása, és gyerekirodalom-kritika sem gyakran jelent meg. Mára azonban ez a helyzet szerencsésen sokat változott. A gyerekirodalom nagykorúsítása című konferencia tanulmányait közreadó új Prae-lapszám írásai széleskörűen reprezentálják, hogy hol tart a mai magyar gyerek- és ifjúsági irodalom- és illusztrációkutatás, hogy milyen irányvonalak mentén dolgoznak a szakértők, és milyen hiányterületek, még kutatandó ágazatok merülhetnek fel. 

A bemutatón a lapszám vendégszerkesztője, Szekeres Nikoletta beszélgetőtársai voltak: Varga Emőke, Jeney Zoltán és intézetünk munkatársa, Kappanyos András, akinek Az elveszett ártatlanság és a visszanyerhető intimitás címmel jelent meg tanulmánya a lapban.

Időpont és helyszín: 2020. február 12., 19:00 óra, Kis Présház, 1111 Budapest, Bartók Béla út 44.

A Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézetének Reneszánsz Osztálya a magyarországi és határon túli egyetemek régi magyar irodalmi tanszékeivel és a korszak kutatásában érdekelt egyéb szakmai műhelyekkel együttműködve 

Zrínyi Miklós és a magyarországi barokk költészet 

címmel tudományos konferenciát rendez 2020. május 21–23. között. 
A házigazda és a társszervező intézmény ebben az évben az egri Eszterházy Károly Egyetem lesz. 

A konferenciára Zrínyi Miklós születésének négyszázadik évfordulóján kerül sor, ezért a szervezők, a tanácskozás középpontjába az író, költő Zrínyi munkásságát állítva olyan előadásokat várnak, amelyek (az előzmények, a minták, a párhuzamok feltárása mellett az utóélet, a hatástörténet bemutatásával is) segítik a páratlan jelentőségű életmű tágabb (poétikatörténeti, eszmetörténeti, nyelv- és érzelemtörténeti, filozófia- és teológiatörténeti) kontextualizálását, a tradícióhoz kötődő és kísérletező, újító vonásainak értelmezését.

A konferenciafelhívást tartalmazó első körlevél letölthető.