Sajtó és irodalom a többnyelvű Magyarországon (1770–1820) címmel tartott nemzetközi konferenciát 2018. április 25–27-én Győrben és Pannonhalmán az MTA BTK Lendület Nyugat-magyarországi irodalom kutatócsoportja. A tanácskozás célja az volt, hogy a felvilágosodás korának ismertebb, valóban irodalmi profilú folyóiratain (Uránia, Magyar Museum, Orpheus stb.) túl tudatosan ráirányítsa a figyelmet a kevésbé ismert, vegyes tartalmú, de irodalmi szerepet is vállaló sajtótermékekre, mint a Pressburger Zeitung, a Magyar Hírmondó, a Sokféle, a Mindenes Gyüjtemény vagy akár a Magyar Kurír. E lapok Pozsony, Bécs és Nyugat-Magyarország olvasóközönségére építve országosan terjedtek, és közvetlen utódaik, a Kultsár István gondozásában meginduló Hazai és Külföldi Tudósítások, majd 1818-tól a Hasznos Mulatságok egyaránt nagy hatással voltak az irodalmi élet működésére. Szerzőik, szerkesztőik sorában nagy számban képviseltette magát a korszak literátus értelmisége, elsősorban Révai Miklós tanítványai, barátai.

A konferenciát Lukácsi Zoltán, a Győri Hittudományi Főiskola rektora és Vaderna Gábor, a Nyugat-magyarországi irodalom kutatócsoport tudományos főmunkatársa nyitották meg. Az első szekcióban Antal Alexandra előadása hangzott el, aki az 1789-ben indult Hadi és Más Nevezetes Történetek, majd Magyar Hírmondó néven tovább működő sajtóorgánum híreinek vizsgálatán keresztül mutatta be a lapot fenntartó bécsi magyar tudós társaság kultúra- és tudományszervezési törekvéseit. Ezt követően Csörsz Rumen István, a kutatócsoport vezetője Sándor István Sokféle című folyóiratának irodalomtörténeti vonatkozású anyagát tekintette át, elsősorban a Révai-féle értékmentő program nézőpontjából.

Az Oroszországi Alapkutatási Alap (RFFI) kétoldalú, nemzetközi kutatócsoportok számára meghirdetett programján négy magyar intézmény (ELTE, MTA, BGE, SzTE) négy irodalomtörténész kutatója, köztük Kalavszky Zsófia, intézetünk tudományos munkatársa (MTA BTK ITI, Közép- és kelet-európai Osztály) hároméves tudományos pályázatot nyert orosz kollégákkal együtt. 

A munkáját 2018 szeptemberétől megkezdő magyar-orosz kutatócsoport vezetője magyar részről Prof. Hetényi Zsuzsa, az ELTE BTK egyetemi tanára, orosz részről pedig Prof. Natalja Zlidnyeva, az Orosz Tudományos Akadémia Szlávkutatási Intézetének osztályvezető főmunkatársa. A magyar csoport tagjai: Kalafatics Zsuzsa (BGE), Kalavszky Zsófia (MTA BTK ITI) és Mikola Gyöngyi (SzTE). 

A The Border Zone Paradigm: Russia and Hungary, Borderland and Crossroads in Cultures between East and West  (Россия и Венгрия на перекрестке культур Востока и Запада: проблемы пограничья / Határjelenségek. Oroszország és Magyarország kelet és nyugat vonzásában, határok és keresztutak) című projekt célkitűzése, hogy összehasonlító elemzésekkel feltárja a folytonos kelet-nyugat-párbeszéd legfontosabb és legjellemzőbb formáit, megvizsgálja ezt a kapcsolatot a legkülönbözőbb kulturális határhelyzetekben, valamint a kultúra alkotta hibrid szövegekben, azaz olyan irodalmi művekben, képzőművészeti alkotásokban és filmekben, amelyekben a határhelyzeti lét és a hibrid formák az identitás problémájáig hatnak és hatolnak. A kutatás olyan témákra is kiterjed, mint a nemzetközi kulturális identitás kérdéskörébe tartozó irodalmi kultuszok, illetve a névadással összefüggő identitás problémája. Az együttműködés keretében több nemzetközi konferencia, workshop, tematikus kötet és indexált nemzetközi folyóiratban megjelenő, lektorált publikáció várható.

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS 

A Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont 

főigazgatója két témakörben pályázatot hirdet 

„TUDOMÁNYOS SEGÉDMUNKATÁRS (FIATAL KUTATÓ)” 

közalkalmazotti munkakörének betöltésére. 

Az egyik kutatási téma: 

Digitális adatkezelési technológiák alkalmazása az irodalomtudomány bibliográfiai és textológiai munkájában 

A fiatal kutató feladata, hogy részt vegyen az MTA BTK Irodalomtudományi Intézete olyan textológiai kutatásaiban és munkálataiban, amelyek a nemzeti klasszikusok életművéből készített kritikai kiadások digitalizálására, jelölőnyelvi feldolgozására, adatbázisokba való konvertálására, online szolgáltatására, továbbá az irodalomtudományi bibliográfiák adatgyűjtésére, elektronikus feldolgozására, szerkesztésére és közzétételére irányulnak. A szövegek és az adatok kezeléséhez magas szintű digitális jártasság szükséges (jelölőnyelvek és adatbázisok ismerete, bibliográfiai adatbázis építése). A kutató további feladata, hogy közreműködjék a magyar irodalomtörténeti szintézis megírásában és megszerkesztésében.

A másik kutatási téma: 

Textológiai és történeti kutatások a 15–20. századi magyarországi irodalomban 

A fiatal kutató feladata, hogy részt vegyen az MTA BTK Irodalomtudományi Intézete kutatásaiban, amelyek a nemzeti klasszikusok életművéből kritikai kiadások elkészítésére és/vagy jelentős alkotói életművek, kiemelkedő művek, korszakok, műfajok, motívumok irodalom- és eszmetörténeti kontextualizálására és értelmezésére irányulnak. A tanulmányozandó szövegcsoportnak a 15. századtól a 20. század végéig tartó időszakból, a magyarországi magyar, latin, német vagy szláv nyelvű irodalom köréből kell kikerülnie, a jelentkező képzettségének, felkészültségének és érdeklődésének megfelelően. A szövegek kezeléséhez magas szintű digitális jártasság szükséges. A kutató további feladata, hogy közreműködjék a magyar irodalomtörténeti szintézis kötetrészeinek, fejezeteinek megírásában és megszerkesztésében.

A pályázat benyújtásának határideje:  2018. június 22.

A részletes kiírások és a pályázati feltételek az alábbiakban letölthetők:

Digitális adatkezelési technológiák
Textológiai és történeti kutatások

Intézetünk munkatársa, Tüskés Anna 2018. május 3-án Rab Gusztáv hagyatékban talált, eddig kiadatlan 1956-os regényéről tartott előadást a Nagy Imre Emlékházban (1026 Budapest, Orsó utca 43.) 

Az 1963-ban Franciaországban elhunyt író hagyatéka 2012-ben került Magyarországra, a Petőfi Irodalmi Múzeumba. A hagyaték legértékesebb része hét regény magyar nyelvű kézirata, melyek mindeddig nem jelentek meg nyomtatásban. Az előadás témája A párizsi gyors című három könyvből álló regény.

Az előadás összefoglalója és a meghívó letölthető.

A Ráday Gyűjtemény és az MTA BTK Irodalomtudományi Intézet
XIX. Századi Osztálya 2018. április 27-én konferenciát rendezett 
Tompa Mihály halálának 150. évfordulója alkalmából 
A hiányzó harmadik: Tompa Mihály címmel.

A tudományos tanácskozás elsődleges célja az volt, hogy a mára háttérbe szorult Tompa Mihály helyét, szerepét, pályáját, életművét különböző aspektusokból újraértelmezze és újraértékelje, megvizsgálva a kulturális emlékezet és felejtés folyamatait is.

A konferencia programja letölthető.

Az MTA BTK Irodalmi nyilvánosság a polgárosodó Nyugat-Magyarországon, 1770–1820 Lendület-kutatócsoportja 
2018. április 25-27-én konferenciát rendezett
Sajtó és irodalom a többnyelvű Magyarországon (1770–1820) címmel.

A tudományos tanácskozás elsődleges célja az volt, hogy a korszak ismertebb, valóban irodalmi profilú folyóiratain túl tudatosan ráirányítsa a figyelmet a kevésbé ismert, vegyes tartalmú, de irodalmi szerepet is vállaló sajtótermékekre, különösen a Pressburger Zeitung, a Magyar Hírmondó, a Sokféle és a Magyar Könyves-Ház, a Mindenes Gyüjtemény, a Hazai és Külföldi Tudósítások, valamint a Hasznos Mulatságok  jellegzetességeire.

A konferencia programja letölthető, a konferenciáról készült beszámoló a Lendület-kutatócsoport honlapján olvasható.

Fényképek

Az Országos Idegennyelvű Könyvtár, az ELTE BTK Szláv és Balti Filológiai Intézet, az MTA BTK Irodalomtudományi Intézetének XVIII. századi Osztálya és a Magyar XVIII. Század Kutató Társaság a XVIII. századi kutatásokat végző intézményekkel közösen 2018. április 18-án, szerdán sajtónyilvános könyvbemutatót rendezett.

A bemutatott könyv:

Kelemen Mikes: Tureckije piszma
ford. Ju. P. Guszev,
kiad. Ju. P. Guszev, G. Tüskés, O. V. Khavanova
Moszkva, Nauka, 2017.

A könyvet bemutatták:
Dukkon Ágnes, Józsa György Zoltán

Jurij P. Guszevvel, a mű fordítójával Dukkon Ágnes beszélgetett.

Közreműködött:
Csörsz Rumen István

A meghívó magyar és orosz nyelven letölthető.

A József Attila Társaság és a L'Harmattan Kiadó többéves közös munkájának eredményeként elkészült József Attila 1930 és 1937 között írt értekező prózai írásainak kétkötetes kritikai kiadása. Szerkesztette Tverdota György és Veres András, a szövegeket sajtó alá rendezte Sárközi Éva.
 
Az ünnepélyes könyvbemutatóra a 2018. április 21-én került sor a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon a Kner Imre teremben. 

Váradi Péter főszerkesztő bevezetője után a köteteket Spiró György, Tverdota György és Veres András mutatta be, moderátorkénr közreműködött Angyalosi Gergely. 

József Attilának nemcsak a költői életműve jelent máig eleven, felbecsülhetetlen értékű szellemi hagyományt, hanem értekező prózája is. Több mint egy évtized filológiai munkájának eredményeképpen készült el az 1930 és 1937 közötti írások kritikai kiadása. Számos szöveg itt jelenik meg először, keletkezésük sorrendjében, részletes kommentár kíséretében. A gyűjtemény gazdagítja és részben átrajzolja a költőről kialakult képet. Az első kötet 1933 végéig kíséri József Attila gondolkodói fejlődését, a marxista és pszichoanalitikus irodalomban való elmélyülését, csatlakozását a kommunista mozgalomhoz, majd szembefordulását a korabeli baloldal politikájával. A második kötet 1934-től haláláig követi a marxizmust a pszichoanalízissel társító, ugyanakkor önálló álláspontjának kialakítását, szembefordulását a kor politikai diktatúráival.