Az Újvidéki Egyetem Bölcsészettudományi Karának Magyar Nyelv és Irodalom Tanszéke fennállásának 60. évfordulója alkalmából 2019. október 22–23-án 

Szövegértelmezések 

címmel konferenciát rendezett Bori Imre emlékére, amelyen intézetünk több munkatársa is előadással vett részt. 

A tanácskozáson harmincegy kutató tartott előadást, akik hat különböző országból érkeztek a Kárpát-medence és a volt Jugoszlávia területéről.

Az ünnepi esemény meghívója és a konferencia programja letölthető. 

A konferenciáról készült tudósítás a litera.hu irodalmi portálon olvasható.

A Szlovák Tudományos Akadémia Szlovák Irodalmi Intézete és a Comenius Egyetem Bölcsészettudományi Kara 2019. október 24-én Literatúra na prelome (Podoby literatúry na prelome 18. a 19. storočia) címmel közös konferenciát rendezett Pozsonyban a 18. és 19. század fordulójának irodalmáról Bohuslav Tablic (1769–1832) és Juraj Palkovič (1769–1850) születésének 250. évfordulója alkalmából.

A konferencián intézetünk Reneszánsz Osztályának munkatársa, Papp Ingrid is előadást tartott Ladislaus Bartholomaeides tudományos és irodalmi gondolkodása a De Sajone amne című művében (Vedecké a literárne myslenie Ladislava Bartholomeidesa v diele De Sajone amne) címmel.

Helyszín: Ústav slovenskej literatúry SAV, Dúbravská cesta 9, Bratislava.

A konferencia programja letölthető.

Az MTA BTK Irodalomtudományi Intézetének Reneszánsz Osztálya 
a régi magyar irodalomtörténeti oktató- és kutatóhelyekkel közösen 

2019.  október 29-én 16:00 órakor vitaülést tartott 
az intézet I. emeleti tanácstermében. 

Tárgy: 

Mérai Dóra 
(Közép-európai Egyetem Kulturális Örökség Tanulmányok) 
Famae et memoriae 
Síremlékek és sírfeliratok az Erdélyi Fejedelemségből 

A síremlékek kutatása Közép- és Kelet-Európában hagyományosan a művészettörténet érdeklődési körébe esik. A kora újkorból fennmaradt ilyen tárgyak nagy része azonban nem tekinthető műalkotásnak, még ha hordoz is valamiféle képi ábrázolást vagy ornamentumot, nem is beszélve az egyszerű feliratos kőtáblákról, amelyek nagy része napjainkig elkerülte a kutatás figyelmét. Ha nem kizárólag stíluskorszakok és mesterkezek nyomait keressük rajtuk, a síremlékek értékes forrásként szolgálhatnak például a társadalomtörténet, vallás- és érzelemtörténet, vagy akár az irodalomtörténet kutatói számára.
Az előadás az Erdélyi Fejedelemségből fennmaradt síremlékekről szól: mit tudhatunk meg elemzésük segítségével a 17. századi erdélyiekről, társadalmi helyzetükről, értékrendjükről, emberi és családi kapcsolataikról, akár érzelmeikről? Ezek mely vonatkozásait és hogyan jelenítették meg az erdélyi nemesek, polgárok és egyháziak „kőbe vésve” a kortársak és az utókor számára? Milyen szerepet töltöttek be mindebben az epitáfiumversek és egyéb feliratok? Az elemzés alapja az a terepmunkára épülő adatbázis, amely az 1540-es évek és 1700 közt készült, az Erdélyi Fejedelemség területén felállított 314 kő síremléket tartalmaz, felirataikkal együtt.

Mérai Dóra művészettörténész és régész, a Közép-európai Egyetem Kulturális Örökség Tanulmányok Programjának posztdoktori kutatója. Kutatóként és egyetemi oktatóként e három tudományterület határán mozog. A kora újkori Erdély és Magyarország művészettörténete, anyagi kultúrája és társadalomtörténete mellett jelenlegi kutatásai a művészettörténeti periodizáció, valamint az adaptív örökség-újrahasznosítás kérdéseire koncentrálnak.

A további részleteket tartalmazó meghívó letölthető. 

A Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézete a Heidelbergi Egyetem és a Frankfurt am Main-i Egyetem germanisztikai intézeteinek közreműködésével 2019. október 16–19. között Ungarn als Gegenstand und Problem der fiktionalen Literatur (ca. 1550–2000) címmel német és angol nyelvű nemzetközi tanácskozást rendezett az európai irodalmak Magyarország-képeiről Budapesten.

Az utóbbi ötszáz évben megjelent, több műfajt képviselő, napjainkban gyakran kevésbé ismert művek alapján az előadások bemutatták az irodalmi Magyarország-képek forrásait, keletkezését, változását és közvetítését, elemzték a szerzői motivációk, ideológiák, narratív eljárások, retorikai alakzatok, kontaminációk és az exotizmus szerepét. Az előadók megvizsgálták történeti valóság és fikció viszonyát, a politikai, etnikai, felekezeti és eszmei konfliktusok reflektálását, és feltárták a magyar történelemből merített események és alakok irodalmi ábrázolásának funkcióit. Több előadás foglalkozott a külföldi irodalmak Magyarország-képeinek összehasonlításával a magyar irodalom ország- és nemzetképeivel, valamint megnevezett fordításra és elemzésre ma is érdemes műveket.

A  konferenciához kapcsolódó Magyarország képe az európai fikciós irodalomban című, október 25-ig megtekinthető kamarakiállítás időrendi sorrendben mutatja be a magyar őstörténet, a középkor, a török háborúk és a Habsburg-ellenes felkelések történéseit, alakjainak ábrázolását a 18. század végi és 19. századi történelem eseményeinek irodalmi feldolgozásain át a 20. századi Magyarország megjelenítéséig. A kiállítás a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont és az Országos Széchényi Könyvtár együttműködésével valósult meg.
A kiállítás kurátorával, az Irodalomtudományi Intézet XVIII. századi Osztályának vezetőjével, Tüskés Gáborral készült interjú az Országos Széchényi Könyvtár blogján olvasható. 

Az eseményekről és előadásokról további információk
a letölthető konferenciaprogramban találhatók.
A konferenciához kapcsolódó kiállítás és koncert meghívója letölthető. 

A Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézete 2019. október 14–15-én Nők, időszaki kiadványok és nyomtatott nyilvánosság Magyarországon, 1817–1917 címmel tudományos konferenciát rendezett.

Az MTA Könyvtár és Információs Központban megtartott tanácskozás célja egyrészt a 19. századi írónők életpályájának, szövegeinek és publikációs stratégiáinak a korabeli sajtóközeggel összefüggésben való vizsgálata, másrészt a kifejezetten nőknek szánt időszaki kiadványok áttekintése volt.

Az MTA BTK Irodalomtudományi Intézete 2017. október 19–20-án Nőszerzők a 19. században: lehetőségek és korlátok címmel szervezte meg az első olyan tudományos rendezvényt Magyarországon, amely a női írás kérdéskörét kifejezetten a 19. századra fókuszálva tematizálta. A tanácskozást övező nagy érdeklődésre való tekintettel a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézete a jövőben is ösztönözni kívánja a 19. századi női írásra vonatkozó kutatásokat. Ennek érdekében konferenciasorozatot tervez, amely a továbbiakban kétévente tematikus csomópontok köré rendezve tervezi tárgyalni a 19. századi női írás különféle aspektusait. Az idei konferenciára a sorozat második részeként került sor.  

A tanácskozáson tizenhat előadás hangzott el magyarországi és külföldi (skóciai) kutatóműhelyeket képviselő szakemberektől és fiatal kutatóktól. A Bölcsészettudományi Kutatóközpontot több kollégánk is képviselte előadói, illetve elnöki minőségben: Czeferner Dóra (Történettudományi Intézet), Domokos Mariann (Néprajztudományi Intézet), Hites Sándor (Irodalomtudományi Intézet), Mikos Éva (Néprajztudományi Intézet), Török Zsuzsa (Irodalomtudományi Intézet), Vaderna Gábor (Irodalomtudományi Intézet). A kétnapos tanácskozás előadásai a reformkortól a 20. század elejéig tekintették át a nők jelenlétét a korabeli időszaki kiadványokban az 1820-as évek zsebkönyveitől a 20. századi feminista sajtóig. 

A konferencia programja és az ott készült fényképek letölthetők.

2018-ban indult útjára a Klaniczay Tibor emlékelőadás-sorozat (Tibor Klaniczay Memorial Lecture Series) a Lendület Hosszú Reformáció Kelet-Európában 1500‒1800 Kutatócsoport szervezésében. A sorozat második eseményére 2019. október 17-én került sor:

Volker Leppin, a Tübingeni Egyetem professzora
Reformation between Middle Ages and Early Modern Times

címmel tartott beszélgetéssel kísért előadást az MTA Könyvtár és Információs Központban.

A kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetemen, 2019. október 4–5-én zajlott a Magyar Irodalomtörténeti Társaság Összehasonlító Irodalomtudományi Tagozatának éves nemzetközi konferenciája Hálózatok és komparatisztika: a világirodalom hálózatai – Networking Comparative Literature: Networks and World Literature címmel. A nemzetközi konferencia egyik szervezője volt a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézete is.

A magas színvonalú konferencián intézetünk több munkatársa vett részt. Plenáris előadást tartott Minkó Mihállyal (Databánya) és Parádi Andreával (PIM) közösen Maróthy Szilvia A Nyugat és korszakának teljes hálózata helyett – Kapcsolati hálók felrajzolásának nehézségei címmel, amelyben a Nyugat és a Napkelet folyóirat példáján mutatták be az adatgyűjtés, adattisztítás, illetve a hálózatelemzés és -vizualizáció egymásra épülését. Hites Sándor "keynote lecture"-t tartott On the Correspondence between Carlyle and Goethe and its networks of Weltliteratur címmel, valamint előadással szerepelt Kálmán C. György és Szolláth Dávid.

Külön szekcióban beszélték meg a résztvevők a Romániában már elkészült, az Irodalomtudományi Intézetben pedig tervbe vett világirodalmi kontextusú nemzeti irodalomtörténetek problémáit. Ezt a munkamegbeszélést az Irodalomelméleti Osztály szervezte, együttműködve az Irodalomtudományi Intézet egyik Lendület-kutatócsoportjával (A 19. századi irodalom politikai gazdaságtana) – itt Hajdu Péter tartotta a vitaindítót, Z. Varga Zoltán és Hites Sándor pedig a vita résztvevőiként szerepeltek.

A konferencia programja letölthető.