A Zrínyi Miklós és a magyarországi barokk költészet című tudományos konferenciára Zrínyi Miklós születésének (1620) négyszázadik évfordulóján került sor a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalom-tudományi Intézete és az egri Eszterházy Károly Egyetem együttműködésében. Az évforduló nemcsak Zrínyi Miklós költői életművével, hanem az irodalomtörténet-írás és a koraújkor-kutatás alapvető interdiszciplináris korszakfogalmával, a barokkal is lehetőséget kínált a szembesülésre. A konferencia az elmúlt évek prózára és retorikára irányuló érdeklődését ezúttal a poétikatörténetivel kívánta gazdagítani, az előadókat hangsúlyozottan vizsgálatára ösztönözte. A szervezők várakozásait a rendezvény messzemenően beigazolta. Az előadások közül több is az irodalomtörténeti összegzés periodizációs szempontjait gazdagította, árnyalta, esetenként módosította. 
A hagyományoknak megfelelően a konferencia nyitónapján adták át a 2020. évi Klaniczay Tibor-díjat. A kuratórium döntése alapján a nyertes mű Monok István The Cultural Horizon of Aristocrats in the Hungarian Kingdom: Their Libraries and Erudition in the 16th and 17th Centuries (Wien: Praesens Verlag, 2019) című monográfiája lett. A második napon a résztvevők megkoszorúzták Tarnai Andor emléktábláját az egri Gárdonyi Géza Ciszterci Gimnáziumban. 
Az egri konferencia szoktalan körülmények között – részben online részvétellel, részben (az Irodalomtudományi Intézet részéről) erős hálózati támogatással – zajlott. Az előadók közül huszonhatan előzetesen közrebocsátották megtartani tervezett előadásaik előre elkészített szövegét, amivel a szokatlan, nem a konferenciák szervezésének kedvező körülmények ellenére biztosítani kívánták a könnyebb befogadás, majd az érdemi, tartalmas személyes megvitatás lehetőségét a konferencia ülései alkalmával. Ezek az előzetes szövegek 2020. szeptember 8-ig voltak elérhetők honlapunkon. A konferencia vitáinak tanulságai alapján a szerzők átdolgozzák, tanulmánnyá fejlesztik tovább előadásaikat, amelyeknek végleges, hivatkozható szövege a konferencia tanulmánykötetében lesz olvasható. A tanulmánykötet előkészítése megkezdődött. A konferencia részletes programja és az előadások összefoglalói addig is tanulmányozhatók, visszakereshetők maradnak a honlapon.

A konferencia előadásairól készült felvételek megtekinthetők a Videotorium oldalain.

A konferenciáról szóló részletes beszámoló, a második és a harmadik körlevél, a konferencia programja, programfüzete és az előadások összefoglalói letölthetők. 

 
A konferenciafelhívást tartalmazó első körlevél letölthető. 

A korábbi Zrínyi-konferenciákból válogatott előadások megtekinthetők a Videotorium oldalain.

A Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézetének Reneszánsz Osztálya a magyarországi és határon túli egyetemek régi magyar irodalmi tanszékeivel és a korszak kutatásában érdekelt egyéb szakmai műhelyekkel együttműködve 

Zrínyi Miklós és a magyarországi barokk költészet 

címmel tudományos konferenciát rendezett 2020. szeptember 3–5. között. 
A házigazda és a társszervező intézmény ebben az évben az egri Eszterházy Károly Egyetem volt. 

A konferencia előadói közül huszonhatan előzetesen közrebocsátották megtartani tervezett előadásaik előre elkészített szövegét, amivel a szokatlan, nem a konferenciák szervezésének kedvező körülmények ellenére biztosítani kívánták a könnyebb befogadás, majd az érdemi, tartalmas személyes megvitatás lehetőségét a konferencia ülései alkalmával. Ezek az előzetes szövegek 2020. szeptember 8-ig voltak elérhetők honlapunkon. A konferencia vitáinak tanulságai alapján a szerzők átdolgozzák, tanulmánnyá fejlesztik tovább előadásaikat, amelyeknek végleges, hivatkozható szövege a konferencia tanulmánykötetében lesz olvasható. A tanulmánykötet előkészítése megkezdődött.

A második és a harmadik körlevél, a konferencia programja, részletes programfüzete
és az előadások összefoglalói letölthetők. 

A konferenciára Zrínyi Miklós születésének négyszázadik évfordulóján került sor, ezért a szervezők, a tanácskozás középpontjába az író, költő Zrínyi munkásságát állítva olyan előadásokat kértek, amelyek (az előzmények, a minták, a párhuzamok feltárása mellett az utóélet, a hatástörténet bemutatásával is) segítik a páratlan jelentőségű életmű tágabb (poétikatörténeti, eszmetörténeti, nyelv- és érzelemtörténeti, filozófia- és teológiatörténeti) kontextualizálását, a tradícióhoz kötődő és kísérletező, újító vonásainak értelmezését.

A konferenciafelhívást tartalmazó első körlevél letölthető. 

A korábbi Zrínyi-konferenciákból válogatott előadások megtekinthetők a Videotorium oldalain.

A Reciti Kiadó gondozásában megjelent Tüskés Anna „en-nemzetem külhoni híre-sorsa”. Fejezetek a 20. századi francia–magyar irodalmi kapcsolatok történetéből című könyve. A szerző az Irodalomtudományi Intézet Bibliográfiai Osztályának tudományos munkatársa.

A francia irodalom nem csupán folyamatos ihletője, hanem közvetítője is a magyar kultúrának, amivel erőteljesen hatott a magyarságról alkotott nyugat-európai képre. A tanulmánykötet célja hat, a francia és a magyar kultúra érintkezéseinek szempontjából jelentős 20. századi szerző és műfordító – François Gachot, Gara László, Heltai Jenő, Illyés Gyula, Nemes Nagy Ágnes és Rab Gusztáv – személyes nemzetközi kapcsolati hálójának feltárása a magán- és közgyűjteményekben őrzött levelezéseik alapján. A vizsgálat öt szerzőnél a francia (illetve magyar) kapcsolataik teljességére kiterjed, Illyés Gyula esetében pedig a kontaktustörténet egyetlen, de kiemelten fontos szakaszára, az 1946–1948 közötti kultúrdiplomáciai tevékenységre fókuszál.

A legfőbb kérdések, amelyekre a kötet választ keres, a következők: milyen előfeltételei voltak a korban egy magyar író francia recepciójának? Kik a legsikeresebb kortárs magyar, magyarországi származású vagy magyar nyelven író szerzők Franciaországban a 20. században? Vajon kik a magyar irodalmi művek legsikeresebb franciára fordítói a 20. században, kik azok a „csomópontok”, akik kapcsolatban vannak a szerzővel és a potenciális kiadóval egyaránt?

A teljes tanulmánykötet letölthető.

Az MTA BTK Irodalomtudományi Intézet Mondern Magyar Irodalmi Osztálya 2018 októberében  a Zenetudományi Intézet Bartók termében rendezte meg az első világháború „mikrotörténelmi” vizsgálatát célzó konferenciasorozatának harmadik részét Üdvözlet a győzőnek címmel.

A korábbi konferenciák is a háború egyes fázisaira reagáló Ady-verscímek iróniáját igyekeztek kreatívan továbbgondolni és kontextusba helyezni, a háború befejeztét felidézve pedig ez az irónia végképp keserűvé és reménytelenné válik. Ady verse nem nevezi meg a „győzőt”, de – az utólagos események ismerete nélkül – a vereség metafizikai természetét ragadja meg, amelyben az utókor a modern világrend csúfos lelepleződését hajlamos látni, miközben más­hol már érlelődik a húszas évek sosem látott virágzása, már készülnek a modernség kulturális projektumát kiteljesítő és a század arculatát meghatározó művek, mint Az eltűnt idő nyomában, az Ulysses, A varázshegy vagy a Švejk. Ez a kettősség állt a harmadik konferencia középpontjában, ahol az irodalom, zene, képzőművészet, tánc, színház, film, folklór, a tömegkultúra, a korabeli médiu­mok, a köznyelv, a közgondolkodás és a kulturális intézmények történetével foglalkozó előadá­so­k hangzottak el. 

A 2014 szeptemberében Emlékezés egy nyár-éjszakára címmel tartott első konferencia az első világháború kitörésének századik évfordulója alkalmából a különféle diszciplínák (történettudomány, irodalom-, zene-, tánc-, művészet-, vallás- és társadalomtörténet) párbeszédében azokat a mechanizmusokat igyekezett láthatóvá tenni, amelyek révén a nagypolitika ellentmondásai leszivárognak a mindennapokba: azt a közhangulatot, amikor az átlagembernek nem okoz gondot, hogy az aradi tizenhármak gyászünnepéről és az uralkodó születésnapjáról egyaránt őszintén megemlékezzék, vagy amikor a Kossuth-nótával toboroznak katonákat Ferenc József zászlaja alá. Ez a sok szempontú átgondolás talán segíthet abban, hogy saját korunkat is tisztábban lássuk. 

A 2016 júniusában rendezett második konferencia E nagy tivornyán címmel a háború percepciójában végbement fordulatot állíotta fókuszba: azt a – helyenként évekre elhúzódó – történelmi pillanatot, amikor a kezdeti eufória átadja helyét a fásultságnak, amelyből a művészet és kultúra területén két kiút kínálkozik: az eszképizmus és a radikális szembefordulás. A kötet tanulmányaiból kirajzolódó kép megmutatja, hogy a háború a maga (legalábbis addig) egyedülállóan borzalmas módján mennyire inspiráló volt a kultúra számára. Az európai kultúra közvetlenül, teljes nyerseségében tapasztalta meg, hogy a felvilágosodás által szabad egyénné nyilvánított emberi lény újra tárggyá, a technológia legsérülékenyebb, de legkönnyebben cserélhető alkatrészévé válhat. Miközben ezt az emberi lényt még mindig erős szálak fűzik a felvilágosodás előtti közösségi kulturális és morális értékrendhez, így ebben a rendkívüli helyzetben – története során alighanem utoljára – még autentikus folklór létrehozására is képes.  A konferencia előadásai ennek az egyedülálló inspirációnak a szükségszerűen ellentmondásos lenyomatait tárták fel a korszak magas és tömegkultúrájában, az irodalom, a zene, a tánc, a képzőművészet, a sajtó, a közbeszéd, a folklór, a reklámok, a korabeli médiumok, a front és a hátország, a nagy szellemi teljesítmények és a hétköznapok történetében.

A záró konferencia részletes programja, a 2020-ban megjelent harmadik tanulmánykötet tartalomjegyzéke és az előadások összefoglalói letölthetők, az első két kötet teljes anyaga pedig már szabadon elérhető:

Emlékezés egy nyár-éjszakára
E nagy tivornyán

A Magyar Irodalomtörténeti Társaság MIT füzetek sorozatában Az állandó és a változó címmel jelent meg Angyalosi Gergely tanulmányokat, kritikákat és szakrecenziókat tartalmazó új könyve.
A kötet írásainak többsége irodalomtörténeti tanulmány, főleg a 20. századi magyar irodalomtörténet tárgyköréből. Ha elfogadjuk azt a feltevést, hogy az irodalmi modernség sokarcú történelmi jelenség, akkor el kell fogadnunk azt is, hogy ezek az arculatok néha párhuzamosan, akár egymás ellenében, néha pedig egymást követően, de egymásra utalva alakultak ki, és léteztek akár párhuzamosan is, néha hosszú évtizedekig. Ezt a bonyolult együttélési struktúrát képtelenség oly módon szakaszolni, mintha ezek az időbeli egységek nem csupán egymásutániságra vagy egymás mellettiségre, hanem valamiféle virtuális értékszint-emelkedésre is utalnának. A kötet tanulmányai ennek a felfogásnak a jegyében vizsgálnak részproblémákat.
Az itt összegyűjtött írások nemcsak jelentős egyéni kutatói teljesítményt dokumentálnak, hanem meghatározóan formálták az Irodalomtudományi Intézet irodalomtörténeti szintézisének modernségkoncepcióját is.
A kötet tartalomjegyzéke letölthető.

Narrative Beginnings címmel megjelent a DeGruyter által kiadott Frontiers of Narrative Studies 2020/1-es száma, amelynek tematikus részét Hajdu Péter, intézetünk tudományos tanácsadója szerkesztette. A folyóiratszám azon előadások közül nyújt válogatást, amelyek a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézet Irodalomelméleti Osztálya által 2019. január 29–30-án tartott The Beginning / A kezdet című nemzetközi, angol és magyar nyelvű negyedik narratológiai konferencián hangzottak el. 

A konferencia tizennégy előadásának fő kérdése az volt, hogy az elbeszélő művek kezdése, bevezetése, első szavai, mondatai, részei hogyan határozzák meg a további szövegrészeket, az elbeszélő mű egészét, a narrációt, az időt, a teret és a művek egyéb sajátosságait. A Frontiers of Narrative Studiesban Kai Mikkonen főleg 19. századi regények példáin vizsgálja, hogyan határozza meg a kezdés az elbeszélés módját és a műfaji elvárásokat. Bojti Zsolt Edward Prime-Stevenson Imre: A Memorandum című, Simão Valente pedig Graham Greene The End of the Affair című regényének kezdetét, Hajdu Péter pedig Terry Pratchett korongvilág-regényeinek bevezető leírásait elemzi.

Tartalom: 
Péter Hajdu: Introduction: Of beginnings 
Kai Mikkonen: “The marquise went out at 5 o’clock”: Novel beginnings and realistic expectations 
Zsolt Bojti: Narrating eros and agape 
Simão Valente: The end of the affair: Catholic plots and sinful detectives 
Péter Hajdu: How to begin a sequel?

A Bölcsészettudományi Kutatóközpont 
főigazgatója pályázatot hirdet 

„TUDOMÁNYOS SEGÉDMUNKATÁRS (FIATAL KUTATÓ)”  
közalkalmazotti munkakörének betöltésére. 

Kutatási téma: 

Textológiai és történeti kutatások a 15–20. századi magyarországi irodalomban 

A fiatal kutató feladata, hogy részt vegyen az MTA BTK Irodalomtudományi Intézete kutatásaiban, amelyek a nemzeti klasszikusok életművéből kritikai kiadások elkészítésére és/vagy jelentős alkotói életművek, kiemelkedő művek, korszakok, műfajok, motívumok irodalom- és eszmetörténeti kontextualizálására és értelmezésére irányulnak. A tanulmányozandó szövegcsoportnak a 15. századtól a 20. század végéig tartó időszakból, a magyarországi magyar, latin, német vagy szláv nyelvű irodalom köréből kell kikerülnie, a jelentkező képzettségének, felkészültségének és érdeklődésének megfelelően. A szövegek kezeléséhez magas szintű digitális jártasság szükséges. A kutató további feladata, hogy közreműködjék a magyar irodalomtörténeti szintézis kötetrészeinek, fejezeteinek megírásában és megszerkesztésében.

Pályázati feltételek:

• magyar nyelv és irodalom szakon megszerzett egyetemi végzettség, illetve a felsőoktatásról szóló törvény szerinti mesterképzésben szerzett fokozat és szakképzettség,
• legalább középfokú angol és legalább középfokú német, olasz vagy francia nyelvvizsga.
• magas szintű számítógép-felhasználói ismeretek,
• büntetlen előélet,

Előnyben részesül az a pályázó, aki modern filológiai (angol, német, olasz, francia stb. nyelv és irodalom) szakon megszerzett egyetemi végzettséggel is rendelkezik.

A pályázatoknak egy példányban 2020. július 21. napjáig kell beérkezniük kizárólag levélben.

A részletes pályázati felhívás letölthető.

A Helikon Irodalom- és Kultúratudományi Szemle Számítógépes irodalomtudomány című számának online bemutatóján 2020. június 24-én közreműködtek: Almási Zsolt (PPKE), Kalcsó Gyula (PIM, Eszterházy Károly Egyetem), Major Ágnes (BTK ITI), Kiss Margit (BTK ITI), Péter Róbert (SZTE). A beszélgetést Maróthy Szilvia (BTK ITI) vezette. 
A bemutatót Földes Györgyi (BTK ITI), a Helikon főszerkesztője nyitotta meg, összefoglalója a Bölcsészettudományi Kutatóközpont honlapján olvasható. 

Az irodalomtudományi kutatásokban régi ismerős a számítógép, mégis újra és újra szükséges bemutatkoznia. A most megjelent folyóiratszámban a számítógépes irodalomtudomány elmúlt fél évszázadáról és a ma legújabb technológiáiról egyaránt tájékozódhat az olvasó. A tanulmányok homlokterében a számítógépes filológia elméleti és gyakorlati kérdései állnak, valamint megjelennek a számítógépes irodalomtudomány olyan területei is, mint a távoli olvasás, a stilometria és az adatbázis-építés.

A szerkesztő, Maróthy Szilvia ismertetője a Bölcsészettudományi Kutatóközpont honlapján olvasható.

Az eseményől készült felvétel a Helikon Irodalom- és Kultúratudományi szemle Facebook-oldalán elérhető.