Az MTA BTK Hosszú Reformáció Kelet-Európában (1500–1800) Lendület-kutatócsoportja 2018. november 20-án előadás-sorozatot indított Klaniczay Tibor emlékére. 

2018 júniusában indult az MTA BTK Irodalomtudományi Intézet újabb Lendület-programja Hosszú Reformáció Kelet Európában 1500‒1800 címmel. A program célkitűzései közé tartozik, hogy a többirányú, többidejű reformációk koncepcióját alkalmazza olyan történeti szempontú elbeszélésbe illesztve, amely a folyamatokat a hagyományos megközelítésekhez képest eltérő időkeretben, 1500‒1800 között vizsgálja. A projekt nyitó rendezvényére 2018. november 20-án az MTA Könyvtár és Információs Központ konferenciatermében került sor. Kecskeméti Gábor és Tóth Zsombor megnyitó beszédét a koncepció bemutatása és Klaniczay Gábor Reformáció a középkorban (1000‒1500) című előadása követte, amely a reformáció tágan értelmezett fogalmát már a középkorra és annak egyházi-társadalmi megújulási kísérleteire is kiterjesztő újabb nemzetközi elméleteket tekintette át.

Klaniczay Gábor előadása nemcsak a Lendület-kutatócsoport első rendezvénye volt, hanem a továbbiakban évente megrendezendő Klaniczay Tibor Emlékelőadás-sorozat (Memorial Lecture Series) első eseménye is. A rendezvénysorozat a hazai magyar nyelvű tudományosságban új hagyomány megteremtését teszi lehetővé.

Az eseményen készült képek megtekinthetők.

Az MTA BTK Történettudományi Intézete Vachott Sándor születésének 200. évfordulója alkalmából Familiáris kapcsolatok  és társadalmi hálózatok  a 19. századi Magyarország intézményesülő irodalmában címmel 2018. december 11-én konferenciát rendezett, ahol intézetünk tudományos munkatársa, Török Zsuzsa is előadást tartott A nemzet özvegye. Vachott Sándorné írói pályájának ismérvei címmel.

A konferencia részletes programja letölthető.

2018. november 29–30-án a Tudomány Napja alkalmából a Szegedi Akadémiai Bizottság (SZAB) székházában Elbeszélés és morális élet címmel rendezett konferenciát a SZTE Kognitív Poétikai Kutatócsoportja (Horváth Márta és Szabó Judit). 

A tanácskozás fő témája az volt, hogy milyen poétikai eszközökkel irányítja a figyelmet az irodalom (és általában: a szöveg) a morálra, az ábrázolt világ morális ítéleteire és a szereplők megítélésére; hogyan működik a morális ítélet a szövegen belül és azon kívül; hogyan alakul a fikcionalitás és a morális ítéletek viszonya. Az előadók többsége a SZTE munkatársai közül került ki, de intézetünk mellett több egyetem is képviseltette magát.

Az MTA BTK Irodalomtudományi Intézet munkatársai közül Morális ítélet történelmi perspektívában: a római szerelmi elégia tapasztalata címmel tartott előadást Hajdu Péter, aki azt a csalóka perspektívát elemezte, ahogyan az utókor szemében az epedő szerelmes, a sírig tartó hűség és a mindent feláldozó szerelem vagy a gonosz, csélcsap szerető tűnik fel a római elégiában – holott mindez annak idején humoros, esetleg éppen komikus elem volt, egészen más morális megítélés alá estek a „szereplők”, mint amivel a későbbi értelmezések felruházták a szövegeket. Kálmán C. György Együttérzés, rettegés, elbeszélés – Zoltán Gábor Orgiájának eszközei című előadásában azt vizsgálta, hogyan, milyen narratológiai eszközökkel éri el a közelmúlt sok vihart kavaró szövege a viszolygást, a felháborodást, a morális ítélet irányítását.

Minden előadás után alapos és érdekes vita következett, a szervezők szándéka szerint a jövő évben az átdolgozott előadások kötetben jelennek meg.

A konferencia teljes programja letölthető. 

2018. október 17–19. között az észak-olaszországi Vercelli városban rendezte meg az Università degli Studi del Piemonte Orientale a Convegno Internazionale Dibattiti Storici. II Edizione című konferenciát. A tanácskozás célja az volt, hogy az utazás témakörét érintő, elsősorban történeti és irodalomtörténeti kutatások összekapcsolódhassanak. Dóbék Ágnes (Lendület Nyugat-magyarországi irodalom Kutatócsoport) előadásában azokat az útikönyveket mutatta be, amelyeket az Itáliába utazó magyarok használtak, majd őriztek meg könyvtáraikban a 17–18. században.

A konferencia programja letölthető.

2018. november 22-én a Római Magyar Akadémia és a Szegedi Tudományegyetem Antikvitás és Reneszánsz Kutatócsoport rendezett szimpoziont Animalia in letteratura, arte e musica tra Italia e Ungheria címmel, Vigh Éva elnökletével. A konferencia a középkori és kora újkori állatszimbolika nyomait kereste a mitikus-biblikus lényektől az allegorikus állatszereplőkig és a konkrét zoológiai érdekességekig az irodalom, a művészettörténet és a zenetörténet világában. Szó esett a kötőfékét vesztett ló vándormotívumáról, az állathangok utánzásának zenei hagyományáról és a tarantula pók mérges csípését gyógyító tánc történetéről is. Az Intézetet Tüskés Anna (Draghi ed altri animali immaginari nelle arti figurative in Ungheria) előadása és tablókiállítása, valamint Csörsz Rumen István (La lepre, il lupo e il canto della quaglia) előadása és záró koncertje képviselte.

A konferencia programja letölthető.

Az MTA BTK Irodalomtudományi Intézet 2018. december 12-én 18:00 órától könyvbemutatót rendezett a Budapesti Francia Intézetben. 

Gara Nathalie és László Saint-Boniface és lakói című könyvének első magyar nyelvű kiadása 2018-ban jelent meg az MTA BTK Irodalomtudományi Intézet gondozásában. Sajtó alá rendezte és az utószót írta Tüskés Anna irodalomtörténész, az MTA BTK Irodalomtudományi Intézet tudományos munkatársa. A házaspár közösen írt regénye 1946-ban Saint-Boniface et ses juifs címmel jelent meg először az Adorján Andor vezette Édition du Bateau Ivre kiadónál. További két francia és két angol nyelvű kiadás után a regény végre magyarul is olvasható Gara László saját fordításában. A regény egyúttal fontos történelmi és szociológiai dokumentum: egyrészt a magyar falukutató irodalom hatását mutatja, főleg Szabó Zoltánét, másrészt az egyik első munka, amely bemutatja és feldolgozza a második világháború szörnyűségeit. 

A könyvbemutató résztvevői voltak: 

Illyés Mária (művészettörténész), Józan Ildikó (irodalomtörténész, ELTE BTK Összehasonlító Irodalom- és Kultúratudományi Tanszék), Karafiáth Judit (irodalomtörténész, MTA BTK Irodalomtudományi Intézet), Szávai János (irodalomtörténész, ELTE BTK Összehasonlító Irodalom- és Kultúratudományi Tanszék), Tüskés Anna (irodalomtörténész, MTA BTK Irodalomtudományi Intézet) és Hajtó Aurél (színész, rendező).

Gara László feleségével, Nathalie-val és lányukkal, Claire-rel 1940 májusában elhagyta Párizst, és az úgynevezett szabad zónában, Provence-ban, majd 1942-től az Ardèche megyében lévő Lamastre településen, Lyontól délnyugatra kerestek menedéket. A világháború alatt Gara a francia ellenállásban (la Résistance) tevékenykedett: 1943 februárjától az Ardèche-i ellenállás propagandáját szervezte. Részt vett a Rhone-völgyi kampányban, a Saint-Etienne-i, Privas-i és más csatákban, továbbá Lyon felszabadításában őrmesteri rangban. Ezt követően az Ardèche-i első zászlóaljánál szolgált az alpesi fronton. Dél-Franciaország és Lyon felszabadítása után a Gara család visszatért Párizsba.

A regény története szerint 1942 májusában a Saint-Boniface nevű kis faluba menekültek tömege érkezik. Azért jönnek, hogy menedéket találjanak a német hadsereg által még nem elfoglalt területen. Két világ találkozik: a helybéliek és a menekült városi lakók, értelmiségiek, művészek. A háború összekeveri a két világot: tragikus jelenetek, komikus kalandok, rosszhiszeműség, hazugságok és fanatizmus jelennek meg. A hősiesség gyávasággal, bátorsággal és aljassággal keveredik. Mindenki harcol, óvatosan, ravaszul, leleményesen és mohón. A regény középpontjában a menekült zsidók, közömbös gazdák, helyi méltóságok konfliktusa áll. A szatirikus és gyakran kegyetlen ábrázolás senkit sem kímél.

Monográfiák a Miskolci Egyetem Irodalomtudományi Doktori Iskolájából címmel rendeztek könyvbemutatót Miskolcon 2018. november 29-én a Miskolci Egyetem, Könyvtár, Levéltár, Múzeumban, ahol a bemutatott négy kötet között szerepelt az MTA BTK Irodalomtudományi Intézet Reneszánsz Osztályának munkatársa, Papp Ingrid  Biblikus cseh nyelvű gyászbeszédek a 17. századi Magyarországon. A nyomtatott korpusz vizsgálata és irodalomtörténeti bemutatása című könyve, amelyről Heltai János, a Miskolci Egyetem Magyar Nyelv- és Irodalomtudományi Intézetének egyetemi tanára beszélt. Intézetünk XIX. századi Osztályának munkatársa, Gábori Kovács József A centralista Pesti Hirlap politikai stratégiái 1844–1847 című kötetet Pajkossy Gábor, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Új- és Jelenkori Magyar Történeti Tanszékének nyugalmazott, habilitált egyetemi docense mutatta be.

Köszöntőt mondott és a bemutatót vezette Kecskeméti Gábor akadémikus, az Irodalomtudományi Doktori Iskola vezetője, az MTA BTK Irodalomtudományi Intézet igazgatója.

Az esemény programja letölthető.

Az MTA BTK Irodalomtudományi Intézetének Reneszánsz Osztálya a régi magyar irodalomtörténeti oktató- és kutatóhelyekkel közösen 2018. december 18-án 16:00 órakor tartotta legutóbbi vitaülését: 

Molnár Péter 
Garázda Péter Itália és Magyarország között, 1469–1472.   
Az életrajz és a politika útvesztői 

Az előadás egy Garázda Péternek szentelendő kismonográfia (Garázda Péter sorsdöntő évei) elkészült részeibe nyújtott betekintést. A kötet alcíme lehetne akár: „Esettanulmány a magyarországi humanizmus 1471–72-es korszakhatáráról”, mivel amellett, hogy kísérletet tesz Garázda Péter életpályájának a korábbiaknál pontosabb rekonstrukciójára, igyekszik arra a kérdésre is választ adni, hogy mennyiben érdemes a címszereplő alkotói tevékenységének korlátait az aktív éveit kettévágó politikai fordulat, vagyis a Mátyás elleni 1471–72-es lázadás és annak leverése fényében értelmezni. Az előadás éppen e fordulat éveit tekintette át: azt vizsgálta egyrészt, hogy Garázda milyen szerepet töltött be Firenzében a változások előestéjén, kiknek a köreihez tartozott, másrészt pedig, hogy mikor és mit tudhatott ő maga és itáliai közege a hazai válsághelyzetről. Az előadó végül azt a kérdést járta körül, hogy a magyarországi humanizmus két vezéralakjának bukása, majd halála valóban kiváltott-e olyan negatív reakciókat Firenzében, amelyek egyszerre fékezték le a szóban forgó intellektuális mozgalom hazai kibontakozását és késleltették Garázda Péter hazatértét – mint ahogyan az a korábbi szakirodalomban többször felmerült.

Az előadóról:

Molnár Péter (1967), történész (kandidátusi fokozat: 1998), egyetemi adjunktus az ELTE BTK Középkori és Kora Újkori Egyetemes Történeti Tanszékén. Doktori értekezésében és az azt követő évtizedben a középkori politikai gondolkodás XIII. századi átalakulásával, utóbbi írásaiban a skolasztikus politikaelmélet XIII. század végi magyarországi lehetőségeivel, valamint Kézai Simon krónikájának külföldi forrásaival foglalkozott. 

A meghívó letölthető.

Az MTA BTK Irodalomtudományi Intézet vendégeként 

Günter Berghaus 
International Futurism: Current and Past Research 
[Nemzetközi futurizmus a kutatások fényében]

címmel tartott angol nyelvű előadást 2018. november 27-én Kappanyos András moderálásával az MTA BTK Irodalomtudományi Intézet Klaniczay termében.

Günter Berghaus előadásában a futurizmus hatását elemezte a nemzetközi avantgárd folyamatokban, és beszélt nemrégiben publikált Handbook of International Futurism című kötetéről, amelyben 67 neves szakember vizsgálja az olasz és az orosz futurizmust, valamint bemutatta az International Yearbook of Futurism Studies című kötetet, amely a futurizmus irodalomtudományon kívüli területeivel foglalkozik. Végül áttekintést adott a közeljövőben megjelenő Bibliographic Handbook of International Futurism című munkáról, amely a futurizmus tárgykörében született szakmai  publikációkat dolgozza fel az elmúlt 73 évből.

A meghívó letölthető.