A Helikon Irodalom- és Kultúratudományi Szemle 

Nem természetes narratológia 
című számának bemutatójára 

2018. október 10-én került sor a Kelet Kávézó és Galériában.

A szerkesztő, Tóth Csilla beszélgetőtársai Kálmán C. György és Bene Adrián voltak,
a beszélgetést Földes Györgyi vezette.

A nem természetes narratológia különleges helyet foglal el a posztklasszikus narratológiák között. Az irányzat olyan új, átfogó elbeszéléselmélet megteremtésére törekszik, ami magába foglalja a nem természetes narratívákat is, melyek áthágják a hagyományos realizmus paramétereit, szokatlan narratív eljárásaikkal megkérdőjelezik a klasszikus narratológia fogalmait, előtérbe állítják saját fikcionalitásukat, és olyan történetvilágokkal szembesítik az olvasót, melyek fizikai, logikai vagy emberi szempontból lehetetlen elemeket tartalmaznak. Kérdésfelvetései, törekvései magába foglalják a nem természetes elbeszélés meghatározását, az idevágó korpusz összegyűjtését, a nem természetes elbeszéléstechnikai eljárások vizsgálatát és a nem természetes elbeszélések értelmezésére szolgáló olvasási stratégiákat.

2018. szeptember 21–22-én között került sor a Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán az első KlasszIK-ra, azaz Klasszmagyaros Ifjúsági Konferenciára. A konferencia szervezői – a PTE BTK Klasszikus Irodalomtörténeti és Összehasonlító Irodalomtudományi Tanszéke a DE BTK Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézet közreműködésével – izgalmasnak és termékenynek bizonyuló irányvonalat válaszottak a tanácskozásnak: a Vita – Versengés – Konfliktus témáit. Az előadók sokféle nézőpontból közelítették meg a három kulcsszót: a háború, harc, konfliktus irodalmi megjelenítése mellett szó volt a Petőfi-kultusz ellentmondásairól, a nőtörténet versengő Kánya Emília-képeiről, a reformkori magyar divatlapok sajtóvitáiról, versengő sajtótudósításokról. Az MTA BTK Irodalomtudományi Intézetét Szabó Eszter (XIX. századi Osztály; Bibliográfiai Osztály) képviselte, aki A lóversenytől a színpadig. Arisztokraták az erdélyi színjátszás centenáriumán című előadásában azt kereste, hogy az erdélyi arisztokrácia milyen fórumokon, milyen szerepekben jelenik meg a 19. század végén, a polgári nyilvánosság által dominált térben.

A konferenciafelhívás, a plakát és a programfüzet letölthető.

Értelmezés, hatás, utóélet 
Arany János és a nép költészete

címmel tartottak konferenciát 2018. október 4-én 
az  MTA BTK Néprajztudományi Intézetében
folkloristák és irodalomtörténészek részvételével. 

A tanácskozás egyúttal az Arany János-emlékév támogatásával megrendezett utolsó, nyolcadik tudományos ülésszak volt, amelynek fókuszában egyrészt Arany János népköltési ismeretei, szépirodalmi és tudományos műveinek folklórvonatkozásai álltak, másrészt az Arany család népmeséhez fűződő viszonya, különös tekintettel Arany László népmesegyűjtésének hamarosan megjelenő kritikai kiadására.
Az Irodalomtudományi Intézetből Csörsz Rumen István tartott előadást Arany közköltési és népdalidézeteiről, Török Zsuzsa szekcióelnöki tisztet látott el, a vitában Korompay H. János és Fórizs Gergely is részt vett. Az előadások írott változata az intézet által gondozott Ethno-Lore évkönyv 2018-as kötetében jelenik meg.

A konferencia programja letölthető.

A Magyar Irodalomtörténeti Társaság Összehasonlító Irodalomtudományi Tagozata – az MTA BTK Irodalomtudományi Intézet Irodalomelméleti Osztálya munkatársainak közreműködésével – és a Károli Gáspár Református Egyetem Magyar Nyelv-, Irodalom- és Kultúratudományi Intézete október 18–19-én

Közép-Európa a komparatisztikában

címmel konferenciát rendez Budapesten, a KGRE Benda Kálmán Szakkollégiumában (Budapest, Horánszky u. 26.).

A konferencia programja letölthető.

Minden érdeklődőt szertettel várunk.

2018. október 18-án 10:00 órai kezdettel
az MTA Székház Felolvasó termében

A „TÉNYEK UTÁNI VILÁG” MÍTOSZA.
RELATIVIZMUS ÉS TÁRSADALMI KONSTRUKTIVIZMUS ISMERETKRITIKAI SZEMMEL

címmel rendeznek konferenciát, ahol intézetünk munkatársa, Dávidházi Péter is előadást tart.

A konferencia nyitott mind az egyes szaktudományok kérdésfeltevései mind a vonatkozó feszítő problémákat a polgári mozgalmak irányából megfogalmazó kérdések felé. A konferencia szervezői Pléh Csaba és Nyíri Kristóf akadémikusok, az MTA Filozófiai és Történettudományok Osztályának támogatásával.

A konferencia programja letölthető.

A Pécsi Tudományegyetem Újkortörténeti Tanszéke, a Történészcéh Egyesület és a META-Egyesület szervezésében 2018. szeptember 27–28-án Pécsen rendezték meg az Egyházi társadalom a 18. századi Magyarországon című konferenciát. Az egyháztörténeti témák mellett az egyházi műveltséget tárgyaló előadások is elhangzottak.

Az MTA BTK Irodalomtudományi Intézet Reneszánsz Osztályának munkatársai közül Bartók István  Coimbrától Nagyszombatig: Az irodalmi ízlés változása a prédikációelmélet tükrében címmel tartott előadást. Néhány példával arra hívta fel a figyelmet, hogy a század prédikációirodalmában megfigyelhető eltérő stílusok nemcsak a szövegek különbözőségében mutatkoznak meg, hanem szorosan összefüggenek az elméleti kézikönyvek szabályaival is. Az utóbbiak tanulmányozása is hozzájárulhat ahhoz, hogy pontosabb képet kapjunk a korszak egyházi irodalmának stiláris jellemzőiről.

A konferencia programja letölthető.

A Magyar Tudományos Akadémia 2018. szeptember 26-án rendezte meg Fiatal kutatók félidőben című beszámoló konferenciáját, amelynek helyszíne ezúttal az MTA titkársága volt. Az Akadémiai Kutatóintézetek Tanácsának Bölcsészet- és Társadalomtudományi Szakbizottsága hallgatta meg a három éves fiatal kutatói ösztöndíjuk első vagy második éve végén járó bölcsész- és társadalomtudósokat kutatási témájukról. Az MTA BTK Irodalomtudományi Intézetéből idén a 19. századi Osztály munkatársa, Csonki Árpád tartott előadást Műfaji hagyományok a 19. század eleji magyar nyelvű eposzokban címmel, a Reneszánsz Osztályról pedig Fajt Anita képviselte intézetünket Embernek maga Istenre való hagyása: Küzdelem a nyelvvel című előadásával.

Az esemény programja letölthető.

2018. szeptember 17-én nyolcvanegy éves korában elhunyt intézetünk egykori munkatársa, Rónay László.
Búcsúztatása 2018. október 2-án, kedden 12⁴⁵-kor lesz a Farkasréti temetőben.  

Rónay László 1973-tól 1991-ig az MTA Irodalomtörténeti, később Irodalomtudományi Intézetének XX. Századi Osztályán dolgozott főmunkatársként. A magyar irodalom története 1945–1975 című kézikönyv segéd-, majd főszerkesztője volt, valamint alapvető monográfiákat szentelt többek között Kosztolányinak, Sík Sándornak, Márai Sándornak. Béládi Miklóssal és Pomogáts Bélával együtt úttörő jellegű könyvet írt a nagyvilág emigrációs magyar irodalmairól. Egyaránt értő elemzője volt a Nyugatnak és az azzal sokszor világnézeti alapon vitatkozó konzervatív, ezen belül katolikus irodalomnak és irodalomkritikának. A Vigilia című folyóirat egyik szerkesztője, majd 1990-től az Új Ember főszerkesztője volt. 1991–2007 között mint az ELTE egyetemi tanára, majd mint professor emeritus több nemzedéket tanított, még nyugdíjazása után, egyre súlyosbodó betegségével dacolva is, akikkel a maga enciklopédikus szemléletén keresztül szerettette meg az irodalmat. Egyetemi professzorként is mindvégig szoros kapcsolatot tartott az Irodalomtudományi Intézetben dolgozó barátaival és kollégáival. Írásai nélkülözhetetlenek maradnak, derűs személyisége pedig felejthetetlen.

A kép forrása: Petőfi Irodalmi Múzeum