Az MTA BTK Irodalomtudományi Intézetének Reneszánsz Osztálya a régi magyar irodalomtörténeti oktató- és kutatóhelyekkel közösen 2018. május 29-én vitaülést tartott az Eötvös Kollégium klubtermében. A vitaülés témája: 

Marianna D. Birnbaum
A száműzetés tipológiája
Az ibériai zsidó identitás átalakulása a 16. században

Az előadás az 1492 és 1497 között hozott kiutasítási törvények kapcsán öt nem mindig élesen elhatárolható csoportban tárgyalta a szefárd, vagyis a spanyol és portugál zsidók történetének alakulását Európában és az Oszmán Birodalomban, a felállított tipológián belül az egyéni sorsok kialakulását is vizsgálva.

Az előadó, Marianna D. Birnbaum (UCLA, Research Professor, Department of Germanic Languages – CEU, vendégprofesszor) kutatási területe Közép-Európa irodalma és kultúrája a 15. századtól napjainking. Számos monográfiája jelent meg magyarul és angolul.

A vitaülés programja letölthető.

Az előadás előtt került sor a Klaniczay-díj utólagos átadására Jankovics Józsefnek.

Az MTA BTK Irodalomtudományi Intézetének XVIII. Századi Osztálya és az MTA BTK Lendület Nyugat-magyarországi irodalom 1770–1820 Kutatócsoport 2018. május 15-én tartotta legutóbbi előadását.

DÓBÉK ÁGNES
Olvasók, könyvek, könyvgyűjtők
Győr városában (1770–1820)

Az előadás egy olyan korszak könyvtári kultúrájának feltárásához járult hozzá, amely iránt az utóbbi évtizedek kutatói kevésbé érdeklődtek. Az 1970-es évektől meginduló országos könyvtártörténeti kutatásokban Győr város nem kapott szerepet, könyves kultúrájáról nem álltak rendelkezésre addig még publikálatlan levéltári források. A kutatás Győr könyves múltjának 1770–1820 közötti időszakára irányul. Az egyházi személyek esetében fontos értéket jelentettek a könyvek, így egyházi, hivatali okok miatt is szükség volt összeírásukra. Az előadás a feldolgozott kanonoki hagyatéki iratok közül azokra tér ki, amelyek a korban népszerű papi segédkönyveken, teológiai műveken túl egyéb szépirodalmi, világi tematikájú munkákat is összeírtak. A polgárok hagyatéki jegyzékében ritkán találhatók könyvek; csak abban az esetben került sor részeletes, tételszerű feljegyzésükre, ha az összeíró érdeklődött a könyvek iránt, vagy az örökül hagyó szempontjából fontosak voltak. Az előadás négy különböző foglalkozású személy könyveit ismerteti: Pray János ügyvéd 106 kötet nagyrészt jogi témájú könyvet hagyott hátra, Nemes Nagy Ilona, egy tehetős győri polgár özvegye 95 könyvet őrzött almáriumában, egy német polgár hagyatéki jegyzékébe 130 könyvcímet jegyeztek fel, Lakner Márton kereskedő 54 könyvét írták össze. A feldolgozott források – ha a könyvekre vonatkozó adatok olykor hiányosak is – a feljegyzett könyvek száma és tematikája alapján jellemzik a város és a megye kulturális életét, az olvasók érdeklődésének főbb irányait, valamint azt is jelzik, hogy az ezekben az évtizedekben virágzó Streibig nyomdában kiadott művek közül melyek voltak a legnépszerűbbek az olvasók körében.

Az MTA BTK ITI Reneszánsz Osztálya és a Nemzetközi Magyarságtudományi Társaság által alapított Klaniczay Tibor-díjat a kuratórium az idén intézetünk nyugdíjas főmunkatársának, Jankovics Józsefnek ítélte. Az elismerést Gyöngyösi István levelei és iratai című munkájáért kapta, amely az életműkiadás záró darabja, és a Gyöngyösi-életrajzot teljesen átírja. A díj átadására szokás szerint a régi magyar irodalomtörténeti műhelyek és kutatócsoportok májusi konferenciáján került sor, de a díjazott ez alkalommal betegsége miatt nem tudott megjelenni, távollétében Bene Sándor méltatta. 

A dialógus formái a magyar régiségben (1450–1750)
(Tudományos konferencia, Kolozsvár, 2018. május 3–5.) 

A Babeș-Bolyai Tudományegyetem Bölcsészkarának Magyar Irodalomtudományi Intézete (Res Litteraria Transylvaniae Vetus Iroldalom- és Művelődéstörténeti Műhely), valamint az MTA BTK Irodalomtudományi Intézetének Reneszánsz Osztálya, együttműködve az egyetemek régi magyar irodalom tanszékeivel és a RefoRC nemzetközi konzorciummal, 2018. május 3–5. között konferenciát rendezett Kolozsvárott A dialógus formái a magyar régiségben (1450–1750) címmel.

A tanácskozás a tágabb értelemben vett dialógus, azaz a dialogicitás felől vette szemügyre a magyar régiség szövegformáit, művészi ágait, társadalmi érintkezési gyakorlatának kommunikációs hátterét, retorikai és poétikai mintáit. Egyúttal arra is kereste a választ, hogy tecnhologizált és globalizált korunkban kínál-e megújulási lehetőséget önmegismerésünkben és a másik ember (a másik nyelv, vallás és kultúra) megértésében a dialogikus hagyomány. Megszólítható-e (és hogyan) mai tudományos nyelvünkön a múlt dialogicitása? Melyek a múlttal folytatott termékeny párbeszéd előfeltételei, van-e „módszertana” a dialógushoz való közelítésnek?

A konferenciával kapcsolatos tájékoztató körlevél és a konferencia részletes programja letölthető.

Sajtó és irodalom a többnyelvű Magyarországon (1770–1820) címmel tartott nemzetközi konferenciát 2018. április 25–27-én Győrben és Pannonhalmán az MTA BTK Lendület Nyugat-magyarországi irodalom kutatócsoportja. A tanácskozás célja az volt, hogy a felvilágosodás korának ismertebb, valóban irodalmi profilú folyóiratain (Uránia, Magyar Museum, Orpheus stb.) túl tudatosan ráirányítsa a figyelmet a kevésbé ismert, vegyes tartalmú, de irodalmi szerepet is vállaló sajtótermékekre, mint a Pressburger Zeitung, a Magyar Hírmondó, a Sokféle, a Mindenes Gyüjtemény vagy akár a Magyar Kurír. E lapok Pozsony, Bécs és Nyugat-Magyarország olvasóközönségére építve országosan terjedtek, és közvetlen utódaik, a Kultsár István gondozásában meginduló Hazai és Külföldi Tudósítások, majd 1818-tól a Hasznos Mulatságok egyaránt nagy hatással voltak az irodalmi élet működésére. Szerzőik, szerkesztőik sorában nagy számban képviseltette magát a korszak literátus értelmisége, elsősorban Révai Miklós tanítványai, barátai.

A konferenciát Lukácsi Zoltán, a Győri Hittudományi Főiskola rektora és Vaderna Gábor, a Nyugat-magyarországi irodalom kutatócsoport tudományos főmunkatársa nyitották meg. Az első szekcióban Antal Alexandra előadása hangzott el, aki az 1789-ben indult Hadi és Más Nevezetes Történetek, majd Magyar Hírmondó néven tovább működő sajtóorgánum híreinek vizsgálatán keresztül mutatta be a lapot fenntartó bécsi magyar tudós társaság kultúra- és tudományszervezési törekvéseit. Ezt követően Csörsz Rumen István, a kutatócsoport vezetője Sándor István Sokféle című folyóiratának irodalomtörténeti vonatkozású anyagát tekintette át, elsősorban a Révai-féle értékmentő program nézőpontjából.

Az Oroszországi Alapkutatási Alap (RFFI) kétoldalú, nemzetközi kutatócsoportok számára meghirdetett programján négy magyar intézmény (ELTE, MTA, BGE, SzTE) négy irodalomtörténész kutatója, köztük Kalavszky Zsófia, intézetünk tudományos munkatársa (MTA BTK ITI, Közép- és kelet-európai Osztály) hároméves tudományos pályázatot nyert orosz kollégákkal együtt. 

A munkáját 2018 szeptemberétől megkezdő magyar-orosz kutatócsoport vezetője magyar részről Prof. Hetényi Zsuzsa, az ELTE BTK egyetemi tanára, orosz részről pedig Prof. Natalja Zlidnyeva, az Orosz Tudományos Akadémia Szlávkutatási Intézetének osztályvezető főmunkatársa. A magyar csoport tagjai: Kalafatics Zsuzsa (BGE), Kalavszky Zsófia (MTA BTK ITI) és Mikola Gyöngyi (SzTE). 

A The Border Zone Paradigm: Russia and Hungary, Borderland and Crossroads in Cultures between East and West  (Россия и Венгрия на перекрестке культур Востока и Запада: проблемы пограничья / Határjelenségek. Oroszország és Magyarország kelet és nyugat vonzásában, határok és keresztutak) című projekt célkitűzése, hogy összehasonlító elemzésekkel feltárja a folytonos kelet-nyugat-párbeszéd legfontosabb és legjellemzőbb formáit, megvizsgálja ezt a kapcsolatot a legkülönbözőbb kulturális határhelyzetekben, valamint a kultúra alkotta hibrid szövegekben, azaz olyan irodalmi művekben, képzőművészeti alkotásokban és filmekben, amelyekben a határhelyzeti lét és a hibrid formák az identitás problémájáig hatnak és hatolnak. A kutatás olyan témákra is kiterjed, mint a nemzetközi kulturális identitás kérdéskörébe tartozó irodalmi kultuszok, illetve a névadással összefüggő identitás problémája. Az együttműködés keretében több nemzetközi konferencia, workshop, tematikus kötet és indexált nemzetközi folyóiratban megjelenő, lektorált publikáció várható.

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS 

A Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont 

főigazgatója két témakörben pályázatot hirdet 

„TUDOMÁNYOS SEGÉDMUNKATÁRS (FIATAL KUTATÓ)” 

közalkalmazotti munkakörének betöltésére. 

Az egyik kutatási téma: 

Digitális adatkezelési technológiák alkalmazása az irodalomtudomány bibliográfiai és textológiai munkájában 

A fiatal kutató feladata, hogy részt vegyen az MTA BTK Irodalomtudományi Intézete olyan textológiai kutatásaiban és munkálataiban, amelyek a nemzeti klasszikusok életművéből készített kritikai kiadások digitalizálására, jelölőnyelvi feldolgozására, adatbázisokba való konvertálására, online szolgáltatására, továbbá az irodalomtudományi bibliográfiák adatgyűjtésére, elektronikus feldolgozására, szerkesztésére és közzétételére irányulnak. A szövegek és az adatok kezeléséhez magas szintű digitális jártasság szükséges (jelölőnyelvek és adatbázisok ismerete, bibliográfiai adatbázis építése). A kutató további feladata, hogy közreműködjék a magyar irodalomtörténeti szintézis megírásában és megszerkesztésében.

A másik kutatási téma: 

Textológiai és történeti kutatások a 15–20. századi magyarországi irodalomban 

A fiatal kutató feladata, hogy részt vegyen az MTA BTK Irodalomtudományi Intézete kutatásaiban, amelyek a nemzeti klasszikusok életművéből kritikai kiadások elkészítésére és/vagy jelentős alkotói életművek, kiemelkedő művek, korszakok, műfajok, motívumok irodalom- és eszmetörténeti kontextualizálására és értelmezésére irányulnak. A tanulmányozandó szövegcsoportnak a 15. századtól a 20. század végéig tartó időszakból, a magyarországi magyar, latin, német vagy szláv nyelvű irodalom köréből kell kikerülnie, a jelentkező képzettségének, felkészültségének és érdeklődésének megfelelően. A szövegek kezeléséhez magas szintű digitális jártasság szükséges. A kutató további feladata, hogy közreműködjék a magyar irodalomtörténeti szintézis kötetrészeinek, fejezeteinek megírásában és megszerkesztésében.

A pályázat benyújtásának határideje:  2018. június 22.

A részletes kiírások és a pályázati feltételek az alábbiakban letölthetők:

Digitális adatkezelési technológiák
Textológiai és történeti kutatások

Intézetünk munkatársa, Tüskés Anna 2018. május 3-án Rab Gusztáv hagyatékban talált, eddig kiadatlan 1956-os regényéről tartott előadást a Nagy Imre Emlékházban (1026 Budapest, Orsó utca 43.) 

Az 1963-ban Franciaországban elhunyt író hagyatéka 2012-ben került Magyarországra, a Petőfi Irodalmi Múzeumba. A hagyaték legértékesebb része hét regény magyar nyelvű kézirata, melyek mindeddig nem jelentek meg nyomtatásban. Az előadás témája A párizsi gyors című három könyvből álló regény.

Az előadás összefoglalója és a meghívó letölthető.