A Magyar Tudományos Akadémia 2018. szeptember 26-án rendezte meg Fiatal kutatók félidőben című beszámoló konferenciáját, amelynek helyszíne ezúttal az MTA titkársága volt. Az Akadémiai Kutatóintézetek Tanácsának Bölcsészet- és Társadalomtudományi Szakbizottsága hallgatta meg a három éves fiatal kutatói ösztöndíjuk első vagy második éve végén járó bölcsész- és társadalomtudósokat kutatási témájukról. Az MTA BTK Irodalomtudományi Intézetéből idén a 19. századi Osztály munkatársa, Csonki Árpád tartott előadást Műfaji hagyományok a 19. század eleji magyar nyelvű eposzokban címmel, a Reneszánsz Osztályról pedig Fajt Anita képviselte intézetünket Embernek maga Istenre való hagyása: Küzdelem a nyelvvel című előadásával.

Az esemény programja letölthető.

2018. szeptember 17-én nyolcvanegy éves korában elhunyt intézetünk egykori munkatársa, Rónay László.
Búcsúztatása 2018. október 2-án, kedden 12⁴⁵-kor lesz a Farkasréti temetőben.  

Rónay László 1973-tól 1991-ig az MTA Irodalomtörténeti, később Irodalomtudományi Intézetének XX. Századi Osztályán dolgozott főmunkatársként. A magyar irodalom története 1945–1975 című kézikönyv segéd-, majd főszerkesztője volt, valamint alapvető monográfiákat szentelt többek között Kosztolányinak, Sík Sándornak, Márai Sándornak. Béládi Miklóssal és Pomogáts Bélával együtt úttörő jellegű könyvet írt a nagyvilág emigrációs magyar irodalmairól. Egyaránt értő elemzője volt a Nyugatnak és az azzal sokszor világnézeti alapon vitatkozó konzervatív, ezen belül katolikus irodalomnak és irodalomkritikának. A Vigilia című folyóirat egyik szerkesztője, majd 1990-től az Új Ember főszerkesztője volt. 1991–2007 között mint az ELTE egyetemi tanára, majd mint professor emeritus több nemzedéket tanított, még nyugdíjazása után, egyre súlyosbodó betegségével dacolva is, akikkel a maga enciklopédikus szemléletén keresztül szerettette meg az irodalmat. Egyetemi professzorként is mindvégig szoros kapcsolatot tartott az Irodalomtudományi Intézetben dolgozó barátaival és kollégáival. Írásai nélkülözhetetlenek maradnak, derűs személyisége pedig felejthetetlen.

A kép forrása: Petőfi Irodalmi Múzeum

A Hopp Lajos-díj átadására 2018. október 2-án, kedden 16:00 órakor díjátadó ünnepség keretében kerül sor. A díjat ebben az évben

Muraközy Virág 
„…elég hogy olly nagy ember, a’ kinél nagyobbat én a’ históriákban nem ismerek” 
Kazinczy Napóleon-képe

című pályaműve érdemelte ki. A díjat átadja Kecskeméti Gábor, az MTA levelező tagja, egyetemi tanár, az MTA BTK Irodalomtudományi Intézetének igazgatója. A díj átadását követően a díjazott előadást tart kutatási eredményeiről.

Helyszín: MTA BTK Irodalomtudományi Intézet, tanácsterem (1118 Bp., Ménesi út 11–13., 1. emelet)

Minden érdeklődőt szeretettel várunk.

Bogáti Fazakas Miklós históriás énekei és bibliai parafrázisai, sajtó alá rendezte Ács Pál, Etlinger Mihály, Pap Balázs, Szatmári Áron, Szentmártoni Szabó Géza, Zsupán Edina, Régi Magyar Költők Tára, XVI. század, 13/A (Budapest: Balassi Kiadó, 2018).

Bogáti Fazakas Miklós életműve a 16. század magyar költészetében a legjelentősebbek közé tartozik. A kötet az erdélyi unitárius szerző nagyrészt kiadatlan históriás énekeit és bibliai parafrázisait tartalmazza, tizenöt profán, illetve vallásos szerzeményt: antik görög történeteket és dialógusokat, az ószövetségi líra gyöngyszemeiből készült parafrázisokat, Eszter históriáját, mózesi diadalverseket, valamint egy Szkenderbégről szóló epikus hőskölteményt. Az életmű a következő, XIII/B kötettel válik majd teljessé, ebben jelenik meg Bogáti főműve, a teljes magyar Psalterium, valamint teológiai munkásságának összegzése, az Apocalypsis-kommentár.

A szerkesztők köszönetet mondanak Csörsz Rumen Istvánnak a kottagrafikákért, Petneházi Gábornak a latin versek fordításáért, Szamák Ágnesnek a kötet szerkesztéséért.

További részletek a kiadó honlapján érhetők el.

Ács Pál és Tóth Gergely szerk. „A magyar történet folytatója”: Tanulmányok Istvánffy Miklósról, Magyar Történelmi Emlékek – Értekezések (Budapest: MTA BTK Történettudományi Intézet, 2018) 

A kötet az MTA BTK Történettudományi Intézet Lendület-projektjének keretében jelent meg, elkészítésében a Reneszánsz Osztály munkatársa, Ács Pál társszerkesztőként vett részt. A legfrissebb kutatások alapján ismerteti meg az olvasót a kora újkori magyarországi történetírás egyik legnagyobb alakjának életével és munkásságával.

További részletek a kiadó honlapján érhetők el.

Máté Ágnes, Fabula és história határán: Vándormotívumok és anekdoták magyar történelmi alakokra vonatkozó itáiai elbeszélő forrásokban (Szeged: Lazi Kiadó, 2018)

A kötet a magyarság Itáliával ápolt több évszázados kapcsolatrendszerébe ad betekintést. Új fénybe állít már ismert történeti tényeket, emellett tíz hosszabb-rövidebb, eredetileg latinul vagy olaszul írt novella szövegét tartalmazza, amelyek magyar fordításban most olvashatók először. Középiskolákban és az egyetemi oktatásban is hasznosítható segédkönyv.

Tíz nagy fejezetéből egyebek mellett megtudhatjuk, mi köze volt egy sienai származású Valois trónkövetelőnek Nagy Lajos királyunkhoz; milyen vicceken nevetett, s hogyan élcelődött másokon Luxemburgi Zsigmond császár; hogyan lépett elő Eneas Silvius Piccolomini Historia de duobus amantibusának főszereplőjévé maga Zsigmond, „a hermelinősz szerelmes császár” egy itáliai krónika szerint, és hogyan kapcsolódik a császár és a siénai Lucretia egy másik híres-hírhedt Lucreziához, a nápolyi király és egy pápa szeretőjéhez; meghalt-e I. Ulászló királyunk Várnánál, és ha nem, hogyan lett belőle egyesek szerint remete, mások szerint Kolumbusz Kristóf apukája.

A Szent Istvántól Báthory Istvánig című, a piemonti Saluzzo őrgrófok állítólagos rokonságát a magyar szent királyokkal feldolgozó fejezet önálló tanulmányként is megjelent az Irodalomtörténeti Közlemények hasábjain, s 2018-ban elnyerte a korábban csak történészeknek odaítélt Kubinyi András-díjat.

További részletek a kiadó honlapján érhetők el.

2018. szeptember 13‒14-én került sor a University of Birmingham és a Birmingham City University kezdeményezére létrehozott Könyv- és Nyomtatástörténeti Kutatóközpont (The Centre for Printing History and Culture) Women in print: production, distribution and consumption című konferenciájára. A tanácskozás azon nők életének és munkásságának a feltárására törekedett, akik aktívan, nyomdatulajdonosként, periodikák szerkesztőiként vagy akár a nyomtatással együtt járó háttérmunkák elvégzőiként: betűszedőként, tervezőként játszottak szerepet a nyomtatás történetében a kezdetektől napjainkig. A tanácskozáson az MTA BTK Irodalomtudományi Intézetét a XIX. Századi Osztály munkatársa, Török Zsuzsa képviselte Transnational Text Recycling. Scissors-and-Paste Journalism in the Hungarian Fashion Journal A Nők Munkaköre című dolgozatával. Az előadás, mely a nyomtatott szöveg különféle használatát tárgyaló szekcióban hangzott el, a 19. századi újságszerkesztés egyik bevett gyakorlatára, a tallózó újságírás jelenségére koncentrált a Wohl Janka és Wohl Stefánia által szerkesztett A Nők Munkaköre című folyóirat kapcsán. Az előadó amellett érvelt, hogy a tallózó újságírás nemzetközi kontextusban való vizsgálata külföldi lapok magyarországi hatására világíthat rá, másrészt pedig a szövegek nemzeti határokon túl való vándorlásának, valamint szerkesztés és nyomtatás 19. századi gyakorlatának jobb megértéséhez segít hozzá.

2018. augusztus 29–31-én az MTA BTK Zenetudományi Intézetének épületében került sor a Comparative Cultural Studies című nemzetközi konferenciára, amely elsősorban azt az elméleti kérdést próbálta (természetesen legtöbbször konkrét elemzések révén) megválaszolni, hogy miképpen működtethető együtt a kultúratudomány és az összehasonlító irodalomtudomány. A konferencia programjában 55 előadás szerepelt, az előadók négy földrészről érkeztek. A három plenáris előadó is három különböző földrészről jött, és három különböző diszciplína felől közelítette meg a konferencia fő kérdését. Astrid Erll (Goethe-Universität in Frankfurt am Main) az emlékezettudomány helyzetéről, Zhang Yehong (Tsinghua Egyetem, Peking) a kognitív tudományok komparatisztikai alkalmazhatóságáról, Sabine Doran (Pennsylvania State University) kultúrák vizuális jeleinek összehasonlításáról beszélt.

A két helyszínen futó szekciók olyan kérdésekkel foglalkoztak, mint a regény (itt fontos előadást tartott Andrei Terian [Lucian Blaga Egyetem, Nagyszeben] a periferiális kultúrák eredetiségtaktikáiról és a másodlagos mimetizmusról), transzkulturális Ázsia (Guo Jinghua [Belső-Mongóliai Műszaki Egyetem] például a kínai klasszikusok nyugati adaptációiról beszélt), transzkulturális Európa, a kulturális gyakorlatok, a nemzetköziség, a globális dél, komparatív modernizmusok, filozófia és kultúra.

Erős szekciók szóltak azokról a területekről is, amelyeknek eleve nagy hagyományuk van mind a kultúratudományban, mind a komparatisztikában, mint a fordítás (itt Gabriele Mueller [York University] előadását lehet kiemelni, mely azt a kérdést tárgyalta, hogy miként képzelik el  a sci-fi filmek Európa jövőjét), a társadalmi nemek tanulmányozása, a populáris kultúra, színház és modernség (ahol is Ersu Ding lebilincselően fejtegette, hogy a tragédiának van olyan tág definíciója, melybe beleérthető a kínai tragédia is, és a tragédia műfaja tovább él a modernségben is).

A módszertani előadások közül kiemelkedett Thomas Beebee-é a big data komparatisztikai jelentőségéről és felhasználhatóságáról.

A konferencián a magyar komparatisztika is jelentős kontingenssel képviseltette magát, és az Irodalomtudományi Intézet kutatói közül (ábécésorrendben) Benda Mihály (Delphine de Girardin et Györgyné Bölöni, deux flâneuses parisiennes à la fin de 19e siècle”), Hajdu Péter (An Imaginary Asian Utopia Inserted into a Hungarian National Utopia), Hites Sándor (Philanthrocapitalism, Gift-patriotism, Philanthrofeudalism, or: Whose Money Are We Allowed to Take?) és Z. Varga Zoltán (Un-Homliness, Assimilation, Europeanness: East-West Cultural and Theoretical Transfer in Julia Kristeva’s and Tzvetan Todorov’s Life Writings) tartott előadást.

A konferenciát három összehasonlító irodalomtudományi folyóirat kezdeményezte, a Neohelicon, a Comparative Cultural Studies, és a Theoretical Studies in Literature and Art. Az egyes folyóiratok kiadóin, az Akadémiai Kiadón, a Pennsylvanuia State University Pressen, az East-China Noram Universityn kívül támogatta a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Irodalomtörténeti Társaság Összehasonlító irodalomtudományi Tagozata is.

Hajdu Péter

A spanyolországi Albacetében rendezték meg 2018. július 29–augusztus 3. között a Neolatin Tanulmányok Nemzetközi Társaságának (International Association for Neo-Latin Studies, IANLS) 17. kongresszusát Humanity and Nature: Arts and Science in Neo-Latin Literature címmel.

Az MTA BTK Irodalomtudományi Intézet Reneszánsz Osztályának munkatársai közül hárman vettek részt a rendezvényen. Békés Enikő volt a levezető elnöke a Neo-Latin Poets as Social Actors: Evidence from Central Europe témájú szekciónak, emellett előadást is tartott Physician or Quack? Two Examples of Paduan Astrologican Medicine: From Pietro d’Albano to Galeotto Marzio címmel. Máté Ágnes  Literary Image of Renaissance Queenship: The Marriage of Isabella Jagiellon (1519–1559) című, Szörényi László  Iacobus Vanierus (Jacques Vanière, 1664–1679) poeta Gallus et poesis Latina Hungaricaque in Hungaria című, latinul elhangzott előadásával szerepelt a kongresszuson.

A rendezvényen közel 200 előadás hangzott el, 5 plenáris ülésen, illetve párhuzamos szekciókban. A plenáris előadások közül kiemelésre méltók Maria Conti eredményei Petrarca és a természeti környezet kapcsolatáról, valamint Marianne Pade felolvasása a 15. századi fordításelméleti kérdésekről. Különösen tanulságos volt a a Minna Skafte-Jensen által tartott The Seven Types of Intertextuality című előadás, valamint Anna Skolimowska mondandója Johannes Dantiscus spanyol vejének az apósáról írott emlékverseiről. Többen is szóltak a menipposzi szatíra jelentőségéről a neolatin irodalomban.

A konferencia kísérőrendezvényei a helyi kulturális szervezetek, valamint a Ludwig Boltzmann Intézet (Innsbruck) által szervezett fogadások voltak, továbbá egy félnapos kirándulás az Albacetéhez közeli Chinchillába.

A konferencia teljes programja letölthető.

A Helikon Irodalom- és Kultúratudományi Szemle 

Tzvetan Todorov, a közvetítő 
című számának bemutatójára 

2018. szeptember 11-én 18:00 órától kerül sor 
a Kelet Kávézó és Galériában
(1114 Budapest, Bartók Béla út 29.).

Angyalosi Gergely (szerkesztő)
beszélgetőtársa Z. Varga Zoltán, 
a beszélgetést Földes Györgyi vezeti.

A tavaly elhunyt Tzvetan Todorov meghatározó személyisége volt az európai irodalomtudománynak a múlt század második felében. Párizsba érkezése után Barthes köréhez csatlakozott, vagyis részese volt a francia strukturalizmus legfényesebb korszakának. Majd (szintén nemzetközi hírű) barátjával és kollégájával, Gérard Genette-tel együtt megalapította a Poétique folyóiratot, amely már elmozdulást jelzett a klasszikus strukturalizmustól. Fontos szerepe volt abban, hogy a franciák megismerkedtek az orosz formalisták működésével, és elődeikként tekintettek rájuk. 
A nyolcvanas évek változást hoztak tudományos orientációjában. Az Amerika meghódítása című munkája (1982) félreérthetetlenül jelezte a váltást egyfajta kulturális antropológia irányába. Néha visszatért még az irodalom vagy az irodalomtörténet elméleti kérdéseire (Critique de la critique, 1984), de már alapvetően a polgári demokrácia, az individuum és a közösség viszonyának aktuális kérdései foglalkoztatták. Ezek megértése érdekében szállt alá a múltba, a leggyakrabban a felvilágosodás korába, hogy rávilágítson annak a gyökereire, amit „demokratikus fundamentalizmus”-nak nevez.