Rab Gusztáv Utazás az ismeretlenbe című regényének ünnepélyes bemutatóját 2019. június 19-én tartották a Petőfi Irodalmi Múzeum Lotz-termében. 
A megjelenteket Komáromi Csaba, a Petőfi Irodalmi Múzeum Kézirattárának vezetője köszöntötte. A kötetet kerekasztal-beszélgetés keretében Buda Attila könyvtáros, Major Zoltán levéltáros, Rácz János történész, továbbá a kötet sajtó alá rendezője, Tüskés Anna, az MTA BTK Irodalomtudományi Intézet munkatársa mutatta be. A regényből részleteket olvasott fel Hajtó Aurél színész, rendező.

Az 1951–1952-ben játszódó, a kitelepítések témáját feldolgozó regény francia, angol, német és holland rövidített kiadás után most először jelenik meg magyarul az írónak a Petőfi Irodalmi Múzeumban őrzött kézirata alapján. 
Az 1949-ben szilenciumra ítélt író, Rab Gusztáv 1949–1956 között a Keleti Főcsatorna építkezésén földmérőként dolgozott. Pár év alatt geodéziai technikus, brigádvezető lett, és mérnöki munkát végzett. A csatorna építéséhez szükséges földmérésekhez kitelepített nőket és férfiakat vett fel munkásnak. Az ekkor megismert emberi sorsokat örökítette meg az Utazás az ismeretlenbe című művében. Rab számos időszerű társadalmi, morális, etikai kérdést vet fel korszakregényében: fontosabb-e a „tartás” mint segíteni önmagán vagy a másik emberen; a hit szerepe az emberi életben; a társadalmi rend helyessége.

2019. május 28‒29-én került sor a Genti Egyetemen (Ghent University) működő Agents of Change: Women Editors and Socio-Cultural Transformation in Europe 1710–1920 című ERC-projekt keretében a Women Editors in Europe, 1710–1920 című konferenciára. A rendezvény azon nők életpályájára és munkásságára fókuszált, akik a megnevezett időszakban szerkesztőként vettek részt az irodalmi életben. Az előadások azt vizsgálták, hogy a szerkesztői pozíció hogyan teremtett új lehetőségeket nők számára a nyilvános véleményalkotásra, vitákban való részvételre és társadalmi-kulturális változások előidézésére. A tanácskozáson az MTA BTK Irodalomtudományi Intézetét a XIX. Századi Osztály munkatársa, Török Zsuzsa képviselte The Nation’s Widow: A Case Study on the Editorship of the Hungarian Mrs. Vachott című dolgozatával. Az előadás Vachott Sándorné szerkesztői tevékenységére és az általa szerkesztett Anyák Hetilapjára, illetve a Magyar Gazdasszonyok Hetilapjára koncentrált. Az előadó amellett érvelt, hogy az özvegy Vachottné változatos stratégiákat állított érvényesülése szolgálatába: míg társadalmi kapcsolataiban erőteljesen támaszkodott a segítségre szoruló „nemzet özvegye” szerepkörre, szerkesztőként nem özvegyi státusát, hanem anyai szerepkörét hangsúlyozta, összhangban kiadványai didaktikus-nevelő funkciójával.

Az 1908-ban megjelent Budapesti Újságírók Almanachja a századforduló irodalmi aranykoráról fest izgalmas és igen részletes képet. A magyar bohémvilág című évkönyv az újságírás és az újságírólét, sőt a művészvilág kulisszái mögé vezeti be az olvasót a korabeli hírlapirodalom neves alakjainak közreműködésével. Az évkönyv először adott helyet lapjain – többek között – Ady Endre, Gárdonyi Géza, Kaffka Margit, Kosztolányi Dezső, Molnár Ferenc és Szép Ernő írásainak.

Az Országos Széchényi Könyvtár e rendkívül értékes sorozat köteteit adja közre eredeti formájukban a 20. század elejének társadalom-, sajtó- és irodalomtörténeti kutatásaihoz hozzájárulva. A kötetek anyaga számot tarthat mindazok érdeklődésére is, akik szeretnének belefeledkezni a századforduló pezsgő szellemi életébe, hangulatába.

A könyvbemutató résztvevői: Szénási Zoltán és Virágh András, beszélgetőtárs: Boka László.
Énekel: Tóth Evelin.

Időpont és helyszín: június 16. vasárnap, 15:00–16:00, Duna-korzó

Az esemény a 90. Ünnepi Könyvhét programja.

Az MTA BTK Hosszú reformáció Kelet-Európában (1500–1800) Lendület Kutatócsoportja 2019. június 4-én angol nyelvű nemzetközi tanácskozást szervezett nyolc országból érkezett kutatók részvételével az MTA Könyvtár és Információs Központ konferenciatermében  

Invention, Transfer, and Reception: the Making of the European Reformation(s) 
A Methodological Survey of Reformation Historiography 

címmel, amely a reformációkutatás aktuális módszertani és historiográfiai kérdéseit tekintette át. A rendezvény egyúttal a 2021-ben Budapesten tartandó, a Hosszú reformációnak szentelt tizenegyedik nemzetközi RefoRC-konferencia szakmai előzménye volt. 
A tanácskozásról részletes beszámoló olvasható az MTA honlapján. 

Az esemény programja letölthető. 
A konferencián készült képek elérhetők.

Az MTA BTK Irodalomtudományi Intézetének XVIII. századi Osztálya és a Magyar XVIII. Század Kutató Társaság a XVIII. századi kutatásokat végző intézményekkel közösen 2019. június 11-én sajtónyilvános könyvbemutatót tartott az Eötvös Könyvtár olvasótermében.

A bemutatott könyvek: 

Ferenc Rákóczi II: Confessio peccatoris : The confession of a sinner […], transl. from the Latin and Hungarian and with notes by Bernard Adams, preface by Robert Evans, essay by Gábor Tüskés, Budapest, Corvina, 2019, 386 p.; Memoirs : The memoirs of Prince Ferenc Rákóczi concerning the war in Hungary 1703 to the end, transl., notes by Bernard Adams, essay by Gábor Tüskés, Budapest, Corvina, 2019, 239 p.

Csörsz Rumen István, szerk. Magyar világi ponyvairodalom. 1700–1820: I. Lírai dalok és versek. ReTextum 8. Budapest: reciti, 2018, 282 p.

Tüskés Anna - Máriássy Péter: A Máriássy család ősgalériája, Pozsony, Kalligram, 2019, 200 p.

A könyveket bemutatták: Aradi Csenge, Buda Attila és Rostás Tibor.

A szélesebb közvélemény Schöpflin Aladár nevét, tevékenységét a Nyugathoz kapcsolja, pedig közel kétezer rövid recenziója jelent meg a Vasárnapi Ujság című hetilapban. Ezekről Horváth János már 1913-ban rögzítette: „megállapítandó szép érdeme, hogy az elfogult vagy érdeklődést hazudó, pajtáskodó és sokszor rosszhiszemű ipari, üzleti hírlapi kritikák mai csúf korában egy hetilapunk hasábjain már évek óta finom érzékkel, művelt ízléssel, tisztes modorban, mindenkor komoly irodalmi színvonalon ismerteti, s bírálgatja a napi irodalom termékeit. Az ő névtelen cikkecskéi támpontjai lehetnek egy majdani összefoglalásnak.”

Schöpflin Aladár Vasárnapi Ujság-beli tevékenységét végigkövetve eddig ismeretlen írásaival, értékes elemzésekkel, új észrevételek gyűjteményével találkozhat az olvasó.

Széchenyi Ágnes, az MTA BTK Irodalomtudományi Intézet tudományos főmunkatársa rendezte sajtó alá ezt a gazdag forráskiadványt, amelynek bevezető elemzése készülő Schöpflin-monográfiájának egyik fejezete.

A meghívó letölthető. 

A párizsi Hadtörténeti Múzeum, a Lengyel Tudományos Akadémia Párizsi Központja és a Párizsi Magyar Intézet szervezésében 2019. május 20–21-én Regards croisés sur les hussards en France, en Pologne et en Hongrie (XVe – XIXe siècles) címmel nemzetközi konferenciát rendeztek a francia, lengyel és magyar huszárság irodalmi, művészeti, hadtörténeti vonatkozásairól Budavár visszavételének 170. évfordulója alkalmából. 

A konferencia nyitó előadását a szervező Tóth Ferenc történész tartotta, áttekintést adva a magyar huszárság történetéről. Az irodalomnak és képzőművészetnek szentelt kedd délutáni szekció első előadója, Jean Garapon a 18. századi magyar vonatkozású emlékiratok közül II. Rákóczi Ferenc Confessio peccatorisáról, François de Tott, Benyovszky Móric és Esterházy Bálint műveiről beszélt. Egyed Emese a bécsi testőrírókról, Guillaume Métayer pedig a Garay János Háry Jánosában ábrázolt huszárképről tartott előadást. Intézetünk munkatársa, Újváriné Tüskés Anna Les représentations de hussards dans l’art hongrois címmel tartott előadást, amelyben a huszárok magyarországi képzőművészeti ábrázolástípusait az európai kontextusba helyezve tekintette át a köztéri huszáremlékművek bemutatására fókuszálva.

Az esemény programja letölthető.

A konferencia előadásairól készült videófelvételek megtekinthetők. 

Az Irodalomelméleti Osztály műhelybeszélgetései címmel nyilvános előadássorozat indult kurrens, irodalomelméleti relevanciával bíró irodalomtudományi problémák, irányzatok, kutatási területek történéseiről, fogalmi keretéről, legfontosabb műhelyeiről, jelentős, a nemzetközi irodalomtudományban vitákat kiváltó könyveiről.

Az előadások és az azt követő műhelybeszélgetések az aktuális irodalomtudományi kérdéseket nem csupán saját kontextusukban szeretnénk megközelíteni, hanem az irodalomelmélet hagyományaihoz híven az irodalom mibenlétére, sajátosságaira, fajtáira, létmódjára, történetiségére, értelmezési módjaira, társadalmi beágyazottságára és e tényezők összefüggéseire kérdező általános reflexió tárgyaként is. A hosszútávú tervek szerint az előadássorozat fórumot biztosít az Irodalomtudományi Intézet kutatói számára, hogy készülő munkáik általánosabb elméleti problémáit az osztálykereteken kívül is megbeszélhessék, átgondolhassák.

A sorozat legutóbbi rendezvényére 2019. június 11-én került sor az MTA BTK ITI emeleti tanácstermében.
A meghívott vendég ezúttal Hódosy Annamária, a Szegedi Tudományegyetem Vizuális Kultúra és Irodalomelmélet Tanszékének oktatója volt, aki 2018-ban megjelent Biomozi című könyvéről tartott vitaindító előadást.
Ehhez kapcsolódóan Hajdu Péter, az Irodalomelméleti Osztály tudományos tanácsadója beszélt Simon Estok szintén 2018-as The Ecophobia Hypothesis című könyvéről.