Az MTA BTK Irodalomtudományi Intézete 2019. március 20-án 9:00 órától rendezte meg

Az értelmezés hatalma

című konferenciasorozat ötödik rendezvényét. A korábbi alkalmak a szerzőség, a textualitás, a medialitás és a kontextualizáció kérdéseire koncentráltak, most a korszakfogalmak és a korszakolás problémáival foglalkozott a konferencia. 
 

Helyszín: MTA BTK Irodalomtudományi Intézet, Eötvös Könyvtár (1118 Budapest, Ménesi út 11–13.)

Az esemény részletes programja letölthető. 

A Helikon Irodalom- és Kultúratudományi Szemle 

Próza a posztmodern (próza) után
című számának bemutatójára 

2019. március 22-én került sor 
a Kelet Kávézó és Galériában. 

Résztvevők: Sári B. László (a szám szerkesztője), Kalafatics Zsuzsanna, Mátyás Dénes, Takáts József és Z. Varga Zoltán. 

A beszélgetést Földes Györgyi vezette. 

„Mi(lyen próza) jön a posztmodern után?" Erre a kérdésre keresi a választ a Helikon 2018/3. számának tematikus összeállítása. Az itt megjelenő szövegek azokat a nemzeti – így az amerikai, francia, olasz és orosz, valamint magyar – irodalmakban megjelenő törekvéseket igyekeznek bemutatni, amelyek a nemzeti keretben jelentkező posztmodern prózák után a posztmodern állapotra adott újabb epikai válaszreakciókként értékelhetők, és amelyek részben a korábbi – posztmodern – irodalmi hagyományokhoz képest is igyekeznek meghatározni önmagukat. 

Az MTA BTK Irodalomtudományi Intézetének Reneszánsz Osztálya 
a régi magyar irodalomtörténeti oktató- és kutatóhelyekkel közösen 

2019. március 26-án vitaülést tartott az intézet I. emeleti tanácstermében. 

Tárgy: 

Latzkovits Miklós
Ki írta Gyöngyösi verseit? 

Gyöngyösi István számos jelentős munkája több szövegváltozatban is fennmaradt. Az átdolgozott verziókat a szakma szinte minden esetben hamisítványoknak tekinti. Az eőadás azt próbálja meg igazolni, hogy minden esetben tévesen. A bizonyítás alapja, hogy az átdolgozott verziókba újólag került szövegrészek tele vannak Gyöngyösi más műveiből származó (eddig nem regisztrált) idézetekkel, az átdolgozás mindig hasonló jellegű strukturális átalakítással jár, valamint mindig hasonló séma szerint is történik.

Latzkovits Miklós az SZTE BTK Magyar Irodalmi Tanszékének oktatója. Kutatási területe elsősorban a régi magyar dráma és az emlékkönyvek.

A meghívó letölthető. 

Az Erdődy Edit-díjat 2019-ben

Szabó Gábor nyerte el 
Történeteink vége. Emlékezés a kortárs magyar irodalomban című könyvéért 
(Műút-könyvek, Szépmesterségek Alapítvány, Miskolc, 2018).

A díj átadására 2019. február 12-én került sor az MTA BTK Irodalomtudományi Intézet
I. emeleti tanácstermében

Angyalosi Gergely laudációja és a díjátadóról készült fényképek letölthetők. 

A díjat az MTA BTK Irodalomtudományi Intézet Modern Magyar Irodalmi Osztályának közössége az Erdődy és Szabics családdal egyetértésben évente ítéli oda olyan kortárs irodalmi, színházi vagy irodalomtudományi teljesítmény elismeréseként, amely a humor, az irónia, a szatíra, illetve a bevett evidenciákra való elfogulatlan rákérdezés eszközével a társadalmi megértés, a szolidaritás és humánum értékeit segíti érvényesülni.

A díj Erdődy Edit személyiségére és munkásságára emlékeztető
egyedi tárgy, amelyet Szabics Ágnes képzőművész – a névadó lánya – készít,
és amelyhez kísérő oklevél is tartozik.

Rangos külföldi kiadónál angol nyelven jelent meg Ács Pál (az MTA BTK Irodalomtudományi Intézet tudományos tanácsadója, a Reneszánsz Osztály munkatársa) legújabb könyve: Reformations in Hungary in the Age of Ottoman Conquest, Refo500 Academic Studies 52 (Göttingen: Vandenhoeck et Ruprecht, 2019).

Az egységes koncepcióba rendezett tanulmánykötet a mohácsi csatát és a reformáció kezdeteit követő mintegy száz év magyar irodalom- és művelődéstörténetének különböző aspektusait tárgyalja. A 16. századi vallási reformok („reformációk”) nem képeztek egységes folyamatot, nem is igen rendezhetők közös narratívába. Ezért a könyv külön kezeli az Erasmus tanításaihoz kötődő (alapvetően katolikus) vallási ébredést, a protestáns reformáció különböző változatait, és reformációnak (katolikus reformációnak) nevezi a Tridentinum után megerősödő, a jezsuiták által dominált katolicizmust is. A kötetben kiemelt szerep jut a hódoltsági reformáció kérdéseinek.

Az angol nyelvű ismertető letölthető.

A Reciti Kiadó gondozásában válogatás jelent meg az Irodalomtudományi Intézet Reneszánsz Osztályának egykori munkatársa, Pirnát Antal kiadatlan tanulmányaiból. A anyagot válogatta és a kötetet szerkesztette Ács Pál tudományos tanácsadó. A kéziratos hagyatékot a Szegedi Tudományegyetem Magyar Irodalmi Tanszékén őrzik. 

Pirnát Antal – amint ez a szűkebb szakmai körben jól ismert volt – hatalmas forrásismeretének és tudásanyagának eredményeit, következtetéseit csak részben publikálta. Nemzedékek hasznosították előadásokon elhangzott, szakmai fórumokon vagy magánbeszélgetésekben megfogalmazott meglátásait, amelyek soha nem jelentek meg. Ezért is nagyon fontos ez a kiadvány. A kötetben kéziratos vázlatokból, fogalmazványokból, némely esetekben magnófelvételekből sikerült rekonstruálni és hozzáférhetővé tenni Pirnát Antal szellemi hagyatéknak jelentős hányadát.

2019. február 22-én a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézetének XIX. századi Osztálya nemzetközi konferenciát rendezett Kossuth Lajos egy 1852-ben New Yorkban elmondott beszédéről: The Future of Nations. Az előadások a beszéd retorikai, politikatörténeti, irodalomtörténeti és eszmetörténeti vonatkozásaival foglalkoztak. 
A rendezvényt a XIX. századi Osztály Hagyományfrissítés című konferenciasorozatának hetedik darabjaként – a téma sajátossága miatt – első alkalommal tartották angol nyelven.

Az esemény helyszíne a Humán Tudományok Kutatóháza volt (1097 Budapest, Tóth Kálmán u. 4.).

A konferencia programja letölthető. 

Az MTA BTK Irodalomtudományi Intézetének Reneszánsz Osztálya 
a régi magyar irodalomtörténeti oktató- és kutatóhelyekkel közösen 

2019. február 26-án tartotta legutóbbi vitaülését az intézet I. emeleti tanácstermében. 

Tárgy: 

Tóth Zsombor

Taní-tani… Bethlen Miklós Élete leírása magától
című szövegének bevezető részeihez  

Az előadás a Bethlen Miklóssal kapcsolatos több mint hat éve folytatott intenzív levéltári és könyvtári kutatás eredményeit foglalja össze. A Bethlen-bibliográfia elkészítése, az élettörténet létező másolati példányainak felgyűjtése, majd a bethleni Bethlen család hazai és külföldi levéltárainak áttekintése lehetővé teszik, hogy újszerű felismeréseket fogalmazzunk meg a fogságban keletkezett élettörténettel, ennek sajátos sorsával és recepciójával kapcsolatosan. Az előadó kritikai reflexiókkal értelmezi az 1708-ban keletkezett, „terjedelmes bevezető”-ként emlegetett szöveg(ek) sajátos hagyományozódását Bethlen Miklós és Bethlen József élettörténeteinek mikrokontextusaiban.

A meghívó letölthető.