A József Attila Társaság és a L'Harmattan Kiadó többéves közös munkájának eredményeként elkészült József Attila 1930 és 1937 között írt értekező prózai írásainak kétkötetes kritikai kiadása. Szerkesztette Tverdota György és Veres András, a szövegeket sajtó alá rendezte Sárközi Éva.
 
Az ünnepélyes könyvbemutatóra a 2018. április 21-én került sor a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon a Kner Imre teremben. 

Váradi Péter főszerkesztő bevezetője után a köteteket Spiró György, Tverdota György és Veres András mutatta be, moderátorkénr közreműködött Angyalosi Gergely. 

József Attilának nemcsak a költői életműve jelent máig eleven, felbecsülhetetlen értékű szellemi hagyományt, hanem értekező prózája is. Több mint egy évtized filológiai munkájának eredményeképpen készült el az 1930 és 1937 közötti írások kritikai kiadása. Számos szöveg itt jelenik meg először, keletkezésük sorrendjében, részletes kommentár kíséretében. A gyűjtemény gazdagítja és részben átrajzolja a költőről kialakult képet. Az első kötet 1933 végéig kíséri József Attila gondolkodói fejlődését, a marxista és pszichoanalitikus irodalomban való elmélyülését, csatlakozását a kommunista mozgalomhoz, majd szembefordulását a korabeli baloldal politikájával. A második kötet 1934-től haláláig követi a marxizmust a pszichoanalízissel társító, ugyanakkor önálló álláspontjának kialakítását, szembefordulását a kor politikai diktatúráival.

Az MTA BTK Irodalomtudományi Intézetének Reneszánsz Osztálya a régi magyar irodalomtörténeti oktató- és kutatóhelyekkel közösen 2018. április 24-én, kedden vitaülést tartott: 

Pócs Dániel
Homérosz Firenzében 

Helyszín: MTA BTK Irodalomtudományi Intézet, I. emeleti tanácsterem

Az előadás témája két miniatúrákkal rendkívül gazdagon díszített könyv, egy díszkódex és egy pergamenre nyomtatott inkunábulum keletkezéstörténete. Mindkettő Homérosz műveinek görög szövegét tartalmazza, mindkettő az 1480-as években keletkezett Firenzében, mindkettőt máig Lorenzo de’ Medici közeli rokonságához (öccséhez, illetve fiához) köti a kutatás. Valójában egyik sem annak a megrendelőnek készült, akire eddig gondoltak. A két luxustárgy miniatúrái elvezetnek azokhoz, akik Angelo Poliziano egyetemi Homérosz-kurzusainak időszakában fontosnak tartották, hogy éppen a görög szerző műveit tartalmazó könyveket tegyék a személyes és családi önreprezentáció eszközeivé. A két tárgy valódi provenienciájának felfejtése révén betekintést nyerhetünk a firenzei Quattrocento kutatásának egyik jellegzetes problematikájába is, a Medici-mítosz építésének több évszázados történetébe.

Az előadóról: 
Pócs Dániel egyetemi adjunktus (ELTE BTK Művészettörténeti Intézet); tudományos főmunkatárs (MTA BTK Művészettörténeti Intézet)

A meghívó letölthető.

Minden érdeklődőt szeretettel várunk.

A Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon április 21-én mutatták be Tru'o'ng Đăng Dung Képzelt emlékek című kötetét, amely Háy János fordításában jelent meg magyarul. Az esemény vendége volt a szerző is, a Vietnami Akadémia Irodalomtudományi Intézetének (Hanoi) intézetünkkel régóta kapcsolatokat tartó munkatársa.

Tru'o'ng Đăng Dung 1955-ben született Nghe An tartományban, Közép-Vietnamban. 1972-ben érkezett Magyarországra, irodalmat tanult, majd hazatérése után a Vietnami Irodalomkutatási Intézetben dolgozott. 1981-től három évre visszatért Budapestre, a kandidátusi értekezésén dolgozott az ELTE-n. Első verseit egyetemi tanulmányai idején Magyarországon írta, a mostani kötet címadó verse Juhász Ferenc támogatásával jelent meg. Ebben az időszakban fordította le Tandori Dezsővel közösen az Európa Könyvkiadó gondozásában megjelent Kieu története című verseskötetet. Műfordítóként hozzájárult a magyar kultúra vietnami ismertségének növeléséhez. A Nemzetközi Magyarságtudományi Társaság tagja.

A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hieronymus Fordítástudományi Kutatócsoportja, a Magyar Irodalomtörténeti Társaság Fordítástudományi Tagozata és a Magyar Műfordítók Egyesülete 2018. április 16-án Formahűség címmel nyilvános ülést tartott a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen Nádasdy Ádám, professor emeritus, műfordító és Kappanyos András, egyetemi tanár, műfordító részvételével.

"Nádasdy Ádám kiáltványa fogalmi átrendezést javasol. Amit eddig formahű műfordításnak neveztünk, azt nevezzük mostantól átköltésnek; a szó szerinti prózaparafrázist pedig nevezzük fordításnak. A műfordítás fogalma ezáltal kiürülne, hiszen a verseket ugyanazzal a technológiával fordítanánk, mint a műszaki leírásokat; a mű- előtag legfeljebb a forrásszöveg irodalmi jellegére utalna. Ez a technológia pedig lényegében egyszerű átkódolást jelent: a morfémákat lecseréljük célnyelvi szótári ekvivalenseikre, és ezeket megfelelő szintaxisba rendezzük. Ezáltal egyrészt kordában tartanánk (mintegy rezervátumba zárnánk) a túlságosan szabados, „költői” fordításokat, másrészt egyszer s mindenkorra hozzájuttatnánk az olvasót a világirodalmi klasszikusok valódi jelentéséhez. A problémafelvetéssel és a megoldásra irányuló nemes felindulással mélyen egyetértek, a megoldási javaslatot azonban erősen vitatom." (Kappanyos András, Jelenkor, 2018. március, Vita a versfordításról)

Az MTA BTK Irodalomtudományi Intézet Mondern Magyar Irodalmi Osztálya 2018 őszén, várhatóan októberben megrendezi az első világháború „mikrotörténelmi” vizsgálatát célzó konferenciasorozatának harmadik részét Üdvözlet a győzőnek címmel. A korábbi konferenciafelhívások is a háború egyes fázisaira reagáló Ady-verscímek iróniáját igyekeztek kreatívan továbbgondolni és kontextusba helyezni, most pedig ez az irónia végképp keserűvé és reménytelenné válik. Ady verse nem nevezi meg a „győzőt”, de ha diadalmas forradalmi plakát vagy Horthyt erős kormányosként ábrázoló propagandamű került volna a cím fölé, az irónia akkor is jelen lenne. Ady – az utólagos események ismerete nélkül – a vereség metafizikai természetét ragadja meg, amelyben az utókor a modern világrend csúfos lelepleződését hajlamos látni, miközben más­hol már érlelődik a húszas évek sosem látott virágzása, már készülnek a modernség kulturális projektumát kiteljesítő és a század arculatát meghatározó művek, mint Az eltűnt idő nyomában, az Ulysses, A varázshegy vagy a Švejk.

Ez a kettősség áll a harmadik konferencia középpontjában, amelyre a szervezők a korábbiakhoz hasonló érdeklődéssel fogadják az irodalom, zene, képzőművészet, tánc, színház, film, folklór, a tömegkultúra, a korabeli médiu­mok, a köznyelv, közgondolkodás, a kulturális intézmények történetével foglalkozó előadá­so­kat.
A 100 szavas absztraktokat április 15-ig várják a Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. címre.

A konferenciafelhívás letölthető.

***

Előzmények:
Emlékezés egy nyár-éjszakára
E nagy tivornyán

A Magyar Tudományos Akadémia Nyelv- és Irodalomtudományok Osztálya 2018. április 9-én tartotta a

Kazinczy Ferenc Művei 10–11.: Költemények

című kötetek bemutatóját az MTA Székház Felolvasótermében 

A sorozatot szerkeszti és a köteteket sajtó alá rendezte Debreczeni Attila.

A könyvbemutatón készült felvételek megtekinthetők.

------------------------------------------------- 

A könyvbemutató programja:

Madas Edit, az MTA levelező tagja: Köszöntő

Dávidházi Péter, az MTA rendes tagja: Egy klasszikus életmű korszerű feltárása.
Debreczeni Attila genetikus Kazinczy-kiadásáról

Kerekasztal-beszélgetés a sorozat egészéről 

Moderátor: Kecskeméti Gábor, az MTA levelező tagja
Résztvevők: Bodrogi Ferenc Máté PhD, Debreczeni Attila, az MTA doktora,
Granasztói Olga PhD, Orbán László PhD, Szilágyi Márton, az MTA doktora

Madas Edit, az MTA levelező tagja: Zárszó

A meghívó letölthető.

Cholnoky Viktor születésének 150. évfordulójára jelent meg Virágh András kismonográfiája a Tempevölgy folyóirat által gondozott könyvsorozatban. 

A kötet bemutatójára 2018. április 3-án került sor a Kelet Kávézóban. A szerzővel Rákai Orsolya, az MTA BTK ITI tudományos főmunkatársa beszélgetett.

„Noha elméletileg bárkiről lehetne vaskos köteteket írni, kérdéses, tárgyalható-e egyáltalán a Cholnoky Viktor-jelenség a nagymonográfia kontextusában. Jelen pillanatban némi megszorítással arra hajlanék, hogy a szerzőt inkább egy speciális szerzőcsoport, a századfordulón aktív (mára többnyire leértékelődött) alkotók körének prominens tagjaként lehetne megnyugtatóan „kitárgyalni”. Igaz, ehhez szükség lenne a századfordulós sajtót felölelő-rendszerező adatbázisok és archívumok létrehozására, hiszen a folyóiratos közeg az első világháborúig primer publikációs közegnek számított, de még a két világháború közötti időszakban is komoly jelentőséggel bírt.”

Az MTA BTK Irodalomtudományi Intézete és a Faludi Ferenc Akadémia 2018. április 3-án,
kedden 15:30 órakor tartotta díjátadó ünnepségét.

A 2018. évi Faludi Ferenc Alkotói Díjat Pintér Márta Zsuzsanna tanszékvezető egyetemi docens,
a 2018. évi Tarnai Andor-díjat Németh S. Katalin az irodalomtudomány kandidátusa, ny. könyvtárvezető vette át.

A díjakat átadta: 
Sajgó Szabolcs SJ, a Faludi Ferenc Akadémia igazgatója és 
Kecskeméti Gábor, az MTA levelező tagja, az MTA BTK Irodalomtudományi Intézet igazgatója. 

A díjazottak munkásságát méltatta: 
Czibula Katalin, főiskolai docens és
Kecskeméti Gábor, az MTA levelező tagja, az MTA BTK Irodalomtudományi Intézetének igazgatója

Szívből gratulálunk a díjazottaknak.