2018. június 23-án a Magyar Nemzeti Múzeumban az MTA BTK Lendület Családtörténeti Kutatócsoport kutatói előadás-sorozatot tartottak a Múzeumok Éjszakája keretében. 
Az első előadáson a régész Mérai Dóra az Apafi családnak az almakeréki sírboltja fölött állt, ma a múzeumban őrzött síremlékéről, a második előadásban a történész Gyimesi Emese Szendrey Júlia második családjáról beszélt. 
A harmadik előadást intézetünk munkatársa, Újváriné Tüskés Anna tartotta a magát a 11. század közepéről eredeztető középnemesi Máriássy család 18–19. századi gyermekportréiról Gyermekek a Máriássy család ősgalériájában címmel, amelyben bemutatta, hogy az uralkodó és főnemesi családok szokásait követve a kisgyermekeket felnőtt mintára szabott díszes öltözetben és tárgyakkal ábrázolták. A magát a 11. század közepéről eredeztető Máriássy család írásos dokumentumokból megismerhető történetét a 16. századtól kísérik képzőművészeti ábrázolások. A család központja a Kassától 90 km-re a Hernád folyó völgyében fekvő Márkusfalva (ma: Markušovce, Szlovákia). 
Negyedikként a történész T. Orgona Angelika az amerikai milliárdos lány, Gladys Vanderbilt és a magyar mágnás, Széchényi László gróf 1908-as álomesküvőjéről tartott előadást.

2018. június 28-án Némirovsky-délutánt rendeztek a budapesti Francia Intézetben. 

Susan Robin Suleiman előadását kerekasztal-beszélgetés követte, melynek moderátora Horváth Krisztina, a kortárs francia irodalom professzora, az ELTE BTK Romanisztikai Intézetének vezetője volt, résztvevői az előadó mellett intézetünk munkatársa, Karafiáth Judit, a két háború közti francia irodalom specialistája és Sashegyi Gábor, a Suite française magyarra fordítója. 

Irène Némirovskyt, a ragyogó tehetségű írónőt a Suite française 2004-es posztumusz kiadása után fedezték fel újra, noha már az 1930-as években regények és novellák elismert szerzője volt. Susan Suleiman azt javasolja, hogy Némirovsky regényeit úgy olvassuk, mint azoknak a többszörös és konfliktuózus identitásoknak a lenyomatát, melyek a XX. század folyamán a szekularizált zsidók életét alakították Európában és máshol.

A beszélgetést követően került sor a regény második felét feldolgozó Suite française (rendezte Saul Dibb, 2015) vetítésére.

Az előadás és a beszélgetés francia nyelven, magyar szinkrontolmácsolással zajlott.

Forrás: Francia Intézet

2018. június 19-én a Petőfi Irodalmi Múzeumban rendezett emlékkonferencia zárásaként adták át először azt a díjat, amelyet Szegedy-Maszák Mihály családja alapított, és az Irodalomtudományi Intézetben működő, az Irodalomelméleti Osztály tagjaiból álló kuratórium ítél oda.
A díjat – Jovánovics György különlegesen szép plakettjét – már nem pályakezdő, de még nem is pályájuk végén járó tudósok kapják, akik a névadó szellemében több kultúrában és nyelvben mozognak otthonosan, vagy szívesen foglalkoznak az irodalmon kívül más művészeti ágakkal is. A legfontosabb természetesen a tudományos teljesítmény magas színvonala – és az olyan tudósi erények, mint a nyitottság, vitakészség, szerénység.

Seregi Tamás két könyve (Jelen, 2016; Művészet és esztétika, 2017), valamint számos folyóirat-publikációja bizonyítja, hogy szerzőjük – tájékozottsága, rendkívül következetes és érthetőségre törekvő gondolkodói teljesítménye, a művészetek széles körében való jártassága révén – megérdemelte a díjat: az átadó Bezeczky Gábor kuratóriumi elnök és a díjazottat méltató Hajdu Péter egyaránt ezt emelték ki.

A tervek szerint a díjat kétévenként kaphatja meg egy-egy méltó jelölt.

Az MTA BTK Irodalomtudományi Intézetének Reneszánsz Osztálya a régi magyar irodalomtörténeti oktató- és kutatóhelyekkel közösen 2018. június 26-án tartotta legutóbbi vitaülését: 

Konrád Eszter 
Sienai Szent Bernardin kultusza a középkori Magyarországon 

A Ferences Rend reformálójaként számon tartott Sienai Bernardint (Bernardino degli Albizzeschi, 1380-1444) röviddel halála után szentté avatták. A kanonizációs eljárás sikeressége részben szülővárosa, részben az itáliai obszerváns ferencesek aktív közreműködésének volt köszönhető. Szent Bernardin ismertségének széles körben való elterjesztésében kulcsszerepet játszott Kapisztrán János, aki közép-európai prédikációs körútjain hirdette Bernardin szentségét, és egy ereklyéjét magával hordozva arra buzdította hallgatóságát, hogy gyógyulás reményében imádkozzanak a szent közbenjárásáért. Szent Bernardin Magyarországhoz való direkt és indirekt kapcsolatait eddig egyedül Bánfi Florio 1944-ben publikált, kevéssé ismert, de alapvető fontosságú tanulmánya tárgyalta. Az előadás Bánfi kutatásait egészíti ki Temesvári Pelbárt és Laskai Osvát Bernardinról szóló modellsermói és a fennmaradt magyarországi képi ábrázolások vizsgálatával, bemutatva kik és milyen módon terjeszt(h)ették a szent  tiszteletét, illetve arra keresve a választ, hogy a magyar obszerváns ferences prédikátorok fél évszázad elteltével miben látták itáliai elődjük jelentőségét.

Az előadóról: 

Konrád Eszter az ELTE angol és olasz szakán végzett 2009-ben. Ezt követően a Közép-európai Egyetemen szerzett mesterszakos diplomát középkortudományból, majd ott kezdte meg doktori tanulmányait is Klaniczay Gábor témavezetésével. A koldulórendi szentek ábrázolása a középkori Magyarországon című disszertációját 2017-ben védte meg. Főbb érdeklődési területei: középkori vallásos irodalom, különös tekintettel a népnyelvű hagiográfiára, koldulórendi szentek, szentkultuszok, XIV-XVI. századi olasz filológia.

A meghívó letölthető.

Az MTA BTK Irodalomtudományi Intézet munkatársa Kalavszky Zsófia (Közép- és kelet-európai Osztály) a „Quote form Pushkin – the Unwritten”. Linguistic Forms of Uncovering Manipulation and Mystification in the Russian Pushkin Cult of the 20th Century című előadással képviselte intézetünket a 2018. június 1-3. között Moszkvában A Hero of Our Time: (Inter) National Symbolic Public Figures and their Cult in the Age of (Post) Modernity címmel megrendezett nemzetközi konferencián, amelynek elnevezése nem véletlenül utalt Jurij Lermontov Korunk hőse című regényére. A tanácskozás a harmadik volt azon tudományos rendezvények sorában, amelyeket a „The Anthropological Turn in the Humanities and Social Sciences” témakörben a New Literary Observer folyóirat közösen szervezett a European University at St. Petersburg egyetemmel. Idén új társszervezőként a Southern Federal University (Rostov on Don) is csatlakozott a projekthez.

A konferencián 49 előadó két párhuzamos szekcióban angol és orosz nyelvű előadásokban és az azokat követő igen élénk vitákban kereste a válaszokat az alábbi kérdésekre: Milyen szociális mechanizmusok segítik elő a személyi intézmények létrejöttét az elmúlt 3-4 évszázad nyilvánosságában?; Hogyan zajlik a kultikus személyiség formálódása és intézményiesítése egy adott történelmi korszakban?; Milyen adottságaiknak köszönhetően válnak a kultikus/kulturális hősök a kollektív remények, félelmek, frusztrációk projekciójává, továbbá miért jelenhetnek meg a kortársak számára önidentifikációs szereplehetőségként is?; Milyen gyorsan és milyen módon megy végbe a kultikus/kulturális hősök (le)cserélődése különböző korszakokban?; Milyen hasonlóságok és különbségek találhatóak a különböző nemzeti kontextusokban megjelenő úgynevezett „lángészek” („vlasztyityeli dum”/„masters of minds”, Puskin) között?; Milyen okai vannak annak, hogy a „régi idők hősei” időszakonként ismét aktuálissá válnak?

További részletek a konferencia honlapján és letölthető programjában érhetők el. 

Ebben az évben ötödik alkalommal adták át Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat legrangosabb elismerését, a Szent László-díjat. A díjat az Önkormányzat 151/2018. (IV. 19.) határozata alapján ez alkalommal Tüskés Gábor Humboldt-díjas irodalomtörténész, egyetemi tanár, az irodalomtudomány doktora, az MTA BTK Irodalomtudományi Intézet tudományos tanácsadója, osztályvezető vehette át, az indoklás szerint „több évtizedes kiemelkedő tudományos munkássága, példaértékű emberi magatartása elismeréseként”. A díjat június 21-én adták át a Kőrösi Csoma Sándor Kőbányai Kulturális Központban. A korábbi díjazottak között van Maróth Miklós klasszika-filológus, orientalista, az MTA rendes tagja, Jermendy György orvos, tudományos igazgató és Both Előd csillagász.

A Petőfi Irodalmi Múzeum, a Kosztolányi Kritikai Kiadás Kutatócsoport és az MTA BTK Irodalomtudományi Intézet Irodalomelméleti Osztálya

 
„A tágasság iskolája”

címmel emlékkonferenciát rendezett Szegedy-Maszák Mihály születésének 75. évfordulója alkalmából 2018. június 19-én a Petőfi Irodalmi Múzeum Dísztermében.

A konferencia programja letölthető.

Megjelent az In memoriam Verseghy Ferenc 7. című emlékkönyv a Szolnokon 2017. április 3–4-én rendezett tudományos konferencia anyagából.

A kötet bemutatójára 2018. június 19-én került sor a szolnoki Verseghy Könyvtárban.

Verseghy Ferenc születésének 260., halálának 195. évfordulójára emlékezve 2017. április 3–4-én Szolnokon tudományos konferenciát rendezett a Verseghy Ferenc Könyvtár és Közművelődési Intézmény, az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézetének XVIII. századi Osztálya és a Verseghy Kör. A szolnoki születésű író, költő, tudós születésnapjára időzített tudományos tanácskozás megrendezésével a szervezők a korábbi, ötévenként megtartott emlékülések, emlékkonferenciák szép hagyományához kívántak kapcsolódni. A kötetben a tanácskozáson elhangzott előadások tanulmánnyá szerkesztett változatai láttak napvilágot. 

A tanulmányok szerzői számos új, a szakirodalomban már vizsgált vagy éppen korábban nem tárgyalt témára vonatkozó kutatási eredményt ismertetnek. Újabb adatokkal gazdagítják a Verseghy életpályájára, barátaival, kortársaival, patrónusaival való kapcsolataira vonatkozó ismereteket, és új vonásokkal egészítik ki a költő, író, tudós és ember jellemrajzát. Verseghy prózai munkái kapcsán új kutatási eredmények vetnek fényt a szövegek eddig ismeretlen forrásaira, a szerző egyéni alkotói stratégiáira, motivációjára, és ezeknek a munkáknak a korabeli olvasók körében való fogadtatására. További dolgozatok tárgyát képezik Verseghynek a 18–19. század végi tudományos irodalom és szépirodalom tanító-ismeretterjesztő, illetve gyönyörködtető-esztétikai funkciójával kapcsolatos nézetei, Verseghy költészetének érzékeny vonulata, illetve komikus eposza, művészet- és irodalomesztétikai tárgyú, összegző jellegű munkái. Három dolgozat Verseghy nyelvészeti munkásságának a korábbi szakirodalom eredményeire épülő, számos új szempontot mozgósító elemzésével szolgál. A kötetben helyet kapott továbbá a szolnoki Verseghy Kör tagja, Jakatics Árpád beszámolója Szurmay Ernő hagyatékának feldolgozásáról.