Az Irodalomelméleti Osztály műhelybeszélgetései címmel nyilvános előadássorozat indult kurrens, irodalomelméleti relevanciával bíró irodalomtudományi problémák, irányzatok, kutatási területek történéseiről, fogalmi keretéről, legfontosabb műhelyeiről, jelentős, a nemzetközi irodalomtudományban vitákat kiváltó könyveiről.

Az előadások és az azt követő műhelybeszélgetések az aktuális irodalomtudományi kérdéseket nem csupán saját kontextusukban szeretnénk megközelíteni, hanem az irodalomelmélet hagyományaihoz híven az irodalom mibenlétére, sajátosságaira, fajtáira, létmódjára, történetiségére, értelmezési módjaira, társadalmi beágyazottságára és e tényezők összefüggéseire kérdező általános reflexió tárgyaként is. A hosszútávú tervek szerint az előadássorozat fórumot biztosít az Irodalomtudományi Intézet kutatói számára, hogy készülő munkáik általánosabb elméleti problémáit az osztálykereteken kívül is megbeszélhessék, átgondolhassák.

A sorozat második rendezvényére 2019. május 7-én került sor az MTA BTK ITI emeleti tanácstermében.
A meghívott vendég ezúttal Hites Sándor, az MTA BTK Irodalomtudományi Intézet XIX. századi Osztályának tudományos főmunkatársa, osztályvezetője volt, aki Five Economies of World Literature című vitaindító előadásában készülő új könyvének koncepcióját ismertette, amelyben a világirodalom fogalmának és használatának 19. századi gazdaságelméletekkel és gyakorlatokkal való összefüggéseit vizsgálja. 

A vitaindító előadás összefoglalója letölthető.

2019. április 23–26. között a Széchenyi István Egyetemen, Győrben a Hungarnet Egyesület a Digitális Jólét Programmal együttműködésében Networkshop 2019 címmel rendezte meg a 28. Országos Informatikai Konferenciát. A négynapos tudományos tanácskozás harmadik napján, április 25-én közös előadást tartott Bobák Barbara, az MTA BTK Irodalomtudományi Intézet DigiPhil csoportjának tagja és Gábori Kovács József, a XIX. századi Osztály munkatársa, akik Kézírásfelismerés Arany János levelein címmel a Transkribus kéziratátíró online szolgáltatás működését, illetve a hivatali leveleken végzett tesztelési fázisok eredményeit mutatták be. 

A PPKE BTK Hieronymus Fordítástudományi Kutatócsoport és a MIT Fordítástudományi tagozata szervezésében április 29-énKappanyos András tartott előadást Chatisztika: A Macskák 42-szer címmel.

A fordítástudományon belül sok belátást köszönhetünk a kvantitatív módszereknek (például a fordítási univerzálék ügyében), de eddig nemigen merült fel, hogy a szépirodalmi fordításokra is érdemes lenne ilyen tekintetet vetni, hiszen például a versfordításokat éppen a fordítói megoldások egyedisége, inspiráltsága teszi érdekessé és – szerencsés esetben – az eredetivel közel egyenrangú esztétikai tárggyá. Előfordul azonban, amikor egy archetipikus, de ideológiákkal kevéssé terhelt szöveg átültetésével sokan próbálkoznak, hogy statisztikailag is értelmezhető szövegkorpusz alakul ki. A bemutatandó (és jelenleg is folyamatban lévő) projekt során Baudelaire Les chats című szonettjének negyvenkét angol fordítását vetette össze az előadó. A megoldások konvergenciája és divergenciája, egyes helyeken a közhelyes, kézenfekvő megoldások gravitációja, másutt az önként adódó megoldások következetes elkerülése váratlan érdekességekkel szolgált. Számszerű igazolást nyert az a feltételezés, hogy az egyes nyelvpárok (például francia–angol versus francia–magyar) közötti fordítás jelentősen eltérő feltételrendszerrel jár és eltérő stratégiákat követel. Az egyes fordítók által használt eljáráskészletek a különféle fordítói attitűdöket is kirajzolják, és a kulturális transzferfolyamat szociológiai vizsgálata felé is utat nyitnak. A viszonylag elfogadható megoldási javaslatok sokfélesége pedig arra késztet, hogy a szemantikai ekvivalenciával kapcsolatos előfeltevéseinket is újragondoljuk. 

Helyszín: Sophianum (Mikszáth Kálmán tér 1.)

Az MTA BTK Irodalomtudományi Intézetének Reneszánsz Osztálya 
a régi magyar irodalomtörténeti oktató- és kutatóhelyekkel közösen 

2019. április 30-án 16:00 órakor vitaülést tartott az intézet I. emeleti tanácstermében. 

Tárgy: 

Szőnyi György Endre
A humanisták táguló horizontja – az antikvitástól az újvilágig 

Kik voltak a humanisták, és mivel járultak hozzá a reneszánszhoz? Az előadás fő mondanivalója a humanizmus és az utazás, illetve a tudományos tevékenység eszmetörténeti kontextusának bemutatása volt olyan humanisták vizsgálatával, akik az antik szövegekkel kapcsolatos filológia mellett más területeken is emlékezetünkre méltók: utazók, tudósok, politikai szereplők voltak, bizonyítva, hogy a humanista foglalatosság korántsem zárta ki, sőt, inkább inspirálta egyéb tevékenységeiket. Részben közép-európaiak, vagy legalább hosszabban itt éltek, és elhozták a reneszánsz különféle vívmányait hazánk környékére, de akár innen indulva a „művelt nyugaton” bizonyítottak: Callimachus Experiens; Conrad Celtis; Kopernikusz; Giordano Bruno; Richard Hakluyt és Budai Parmenius István.

Szőnyi György Endre 1977 óta a JATE, majd SZTE Angol Tanszékén dolgozik, 2005-től egyetemi tanár. Jelenleg az SZTE Irodalomtudományi Doktori Iskola és az angol nyelvű irodalmak és kultúrák doktori program irányítója. 2006 óta a budapesti Közép-európai Egyetem félállású professzora a Középkorász és a Történelem Tanszékeken. Irodalom- és kultúrtörténész, aki az angol és magyar irodalom tanulmányozása mellett a reneszánsz tudomány- és kultúrtörténetével (ide tartozik a mágia és az okkultizmus kultúrtörténete), valamint a kultúraelmélet történetével foglalkozik (pl. verbális/vizuális rendszerek elméletei, szemiotika).

A meghívó letölthető. 

Az MTA BTK Irodalomtudományi Intézetének XVIII. Századi Osztálya és a Magyar XVIII. Század Kutató Társaság a XVIII. századi kutatásokat végző intézményekkel közösen 2019. április 30-án, kedden 14:00 órakor vitaülést rendezett 

TÜSKÉS GÁBOR 
Korszakok – a 18. század 
című tanulmányáról. 

Felkért hozzászólók voltak: Bene Sándor, Bíró Ferenc, Csörsz Rumen István, Debreczeni Attila, Szilágyi Márton, Vaderna Gábor

A vitaülést vezette: Kecskeméti Gábor

Az előadás helyszíne: MTA BTK Irodalomtudományi Intézet, I. emeleti tanácsterem (Budapest, XI., Ménesi út 11–13.).

A meghívó és a tanulmány letölthető. 

Csurgónak kiemelt szerepe volt a 18. századi művelődésben, irodalomban. A Csurgó 1000 programsorozat keretében  2019. április 26-án a hely kultúrtörténetéhez kapcsolódó előadásokat hallhattak az érdeklődők az MTA BTK Lendület „Irodalmi nyilvánosság a polgárosuló Nyugat-Magyarországon, 1770–1820” kutatócsoport három tagjától. A szimpóziumra a Baksay Sándor Népfőiskola előadássorozatának keretében került sor.

Előadások:

Csörsz Rumen István: Sárközy István és a sóhajtozó nimfa
Vaderna Gábor: Csokonai Dorottyájáról
Mészáros Gábor: Pálóczi Horváth Ádám dunántúli mecénásai és főúri kapcsolatai 

Helyszín: 8840 Csurgó, Csokonai Közösségi Ház, Széchenyi tér 1.

Az Irodalomelméleti Osztály nyilvános beszélgetéssorozatot szervez kurrens, irodalomelméleti relevanciával bíró irodalomtudományi problémák, irányzatok, kutatási területek történéseiről, fogalmi keretéről, legfontosabb műhelyeiről, jelentős, a nemzetközi irodalomtudományban vitákat kiváltó könyveiről. Az előadások és az azt követő műhelybeszélgetések az aktuális irodalomtudományi kérdéseket nem csupán saját kontextusukban szeretnénk megközelíteni, hanem az irodalomelmélet hagyományaihoz híven az irodalom mibenlétére, sajátosságaira, fajtáira, létmódjára, történetiségére, értelmezési módjaira, társadalmi beágyazottságára és e tényezők összefüggéseire kérdező általános reflexió tárgyaként is. A hosszútávú tervek szerint az előadássorozat fórumot biztosít az Irodalomtudományi Intézet kutatói számára, hogy készülő munkáik általánosabb elméleti problémáit az osztálykereteken kívül is megbeszélhessék, átgondolhassák.

A sorozat első rendezvényére 2019. április 23-án került sor az MTA BTK ITI emeleti tanácstermében, ahol Bagi Zsolt (PTE) filozófus, irodalmár, aki Irodalom és emancipáció címmel tartott előadást. Bagi Zsolt a kétezres évek eleje óta több eredeti esszében és könyvben tárgyalja az irodalmi nyelv működés- és létmódjának problémáit, kérdésfeltevései egyszerre polemikusan és szintetizáló igénnyel közelítik meg a korszak mértékadó irodalomelméleti irányzatainak ezirányú állásfoglalásait. Előadásában az irodalommal kapcsolatos gondolatainak változásáról beszélt.

A vitaindító tanulmány letölthető. 

Az MTA BTK Irodalomtudományi Intézet emlékkonferenciát rendez Tarnai Andor (1925–1994) akadémikus, az Irodalomtudományi Intézet egykori főosztályvezetője és az Eötvös Loránd Tudományegyetem tanszékvezető professzora halálának 25. évfordulója alkalmából.

A konferenciára a szervezők olyan előadásokat várunk, amelyek szorosan kapcsolódnak Tarnai Andor munkásságához és kutatási területeihez, és az életmű aktív használatáról tanúskodnak.

A további részleteket tartalmazó konferenciafelhívás letölthető.

Jelentkezni a tervezett legfeljebb 20 perces előadás címének és rövid (mintegy 1500 leütésnyi terjedelmű) szinopszisának elküldésével lehet.
A szervezők fenntartják a jogot, hogy az életmű szempontjából legrelevánsabb előadásokat válasszák ki, tekintettel a rendelkezésre álló időkeretre is.

Jelentkezési határidő: 2019. április 30.

A konferencia tervezett időpontja: 2019. szeptember 25.

Helyszíne: MTA BTK Irodalomtudományi Intézet, 1118 Budapest, Ménesi út 11–13.