A Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézetének Reneszánsz osztálya a régi magyar irodalomtörténeti oktató- és kutatóhelyekkel közösen 2021. március 30-án, kedden 16:00 órakor tartja következő vitaülését. 

Tárgy: 

A cseh barokk műveltség összképe mindmáig szorosan összefügg a történeti-ideológiai keret értelmezésével. František Palacký és követői az 1620 és 1770 közé eső korszakot úgy fogták fel, mint amely a katolizáció és a germanizáció segítségével alapjaiban rendítette meg a cseh identitást. Ez a történeti kép ugyan reális elemeket tartalmaz, de modern fogalmakat vetít vissza. A mai történetírás arra hajlik, hogy a fehérhegyi csata elsősorban a rendiség és az abszolutizmus harcát döntötte el, és a cseh nyelv hanyatlása nem volt olyan általános érvényű, mint azt korábban gondolták. A nemesség „elidegenedése” sokkal inkább a barokk korszak kozmopolita, univerzális szellemiségének és az udvari divatnak tudható be, mint valamiféle tudatos „németesítésnek”.
Az előadás a csehországi barokk műveltség vázlatát nyújtva arra fókuszál, ami a korabeli cseh írásbeliség egyedi karakterét rajzolja ki, kijelölve ennek helyét az irodalmiság közép-európai térképén.

Az élő közvetítés március 30-án az alábbi kapcsolattal érhető el: 

A meghívó letölthető.  

A Pécsi Tudományegyetemen rendezett „Csütörtökeste” előadássorozat keretében március 18-án 17:00 órakor intézetünk Reneszánsz osztályának munkatársa, Békés Enikő tart előadást a Teams felületén Az antik idézetek szerepe a humanista olvasási és szövegalkotói gyakorlatban címmel. 

Az előadás Galeotto Marzio De doctrina promiscua (1490) című művének idézési technikáját mutatja be. Arra keresi a választ, hogy milyen szerepet töltenek be az antik auktorok a Galeotto-mű orvosi, asztrológiai, csillagászati és gyógyszerészeti kontextusán belül, illetve azt vizsgálja, hogy hogyan illeszkedik ez a kompilációs eljárás a humanista olvasási és pedagógiai gyakorlathoz. 

A Bölcsészettudodmányi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézet XVIII. századi osztálya és a Lendület Nyugat-magyarországi irodalom 1770–1820 kutatócsoport 2021. március 25-én 16:00 órakor online könyvbemutatót rendez.

A 19. századi magyar irodalom politikai gazdaságtana Lendület-kutatócsoport és a Pécsi Tudományegyetem Kapitalizmus és irodalomtörténet címmel 2021 júniusában konferenciát rendez. 

A kapitalizmus fogalma elsősorban 2008 óta tartó aktuális legitimációs válságának köszönhetően visszatért a politikai köznyelvbe. A tudományos beszédben pedig nem csupán gazdaság- és társadalomtörténeti összefüggésekben kap kiemelt magyarázó vagy leíró szerepet, de irodalomtörténeti szövegekben is (újra) fel-felbukkan.

Gyakori megállapítás, hogy a kapitalizmus a társadalom nem-gazdasági alrendszereit is a maga képére formálja. Felvethető, hogy a nemzeti irodalmi kultúra 19. századi megalkotása és intézményesítése is ebben a keretben zajlott vagy vált hatékonnyá, majd a 20. századi irodalmi modernség még közvetlenebbül a kultúraipar függvényében bontakozott ki. Amellett, hogy az irodalmi művek kereskedelmi cseretárgyakká lettek, befogadásuk pedig a fogyasztásmódok közé sorolódott, a kapitalizmus logikája behatolt az alkotás viszonyaiba is. Az írói tevékenység megszervezésében és kivitelezésében a gazdasági észszerűség a művészi önkifejezés vagy a közösségi szolgálat igényével összemérhető szerepet kapott. 

András Csaba (Pécsi Tudományegyetem) 
Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
Hites Sándor (Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézet) 
Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. 

A részletes konferenciafelhívás a kutatócsoport honlapján érhető el.

Megjelent a Vértelen ellenreformáció című tanulmánykötet, amely a Sárospataki Teológia Akadémia, a KRHE Reformáció Öröksége Műhelye és a Hosszú Reformáció Lendület Kutatócsoport által  2018. február 7‒8-án rendezett konferencia előadásainak szerkesztett változatát tartalmazza.

A kötet tanulmányai tematikus vezérelv alapján szerveződnek négy nagyobb egységbe: a terminológiai kérdések mellett a helytörténet, a levéltári, valamint a nemzetközi források vizsgálatával a tizenhat tanulmány a 18. század felekezettörténeti kutatását ösztönzi.

A kötetet Csorba Dávid, a Sárospataki Református Teológiai Akadémia docense és a Hosszú reformáció Lendület Kutatócsoport tagja szerkesztette. A kiadvány letölthető a Károli Gáspár Református Egyetem honlapjáról.

A Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézetének Reneszánsz osztálya a régi magyar irodalomtörténeti oktató- és kutatóhelyekkel közösen 2021. február 23-án, kedden 16:00 órakor tartja következő vitaülését. 

Tárgy: 

Papp Ingrid 

Identitás és intertextualitás
a 17. századi magyarországi cseh irodalomban 

A 17. században Felső-Magyarországon és Alsó-Magyarország Dunától északra elterülő vidékén különböző népek (magyarok, németek, szlávok) éltek egymás mellett, regionálisan változó statisztikai arányokban, gyakran pedig egyazon településen vegyesen is. A szláv népesség a hazai nyomtatás kezdete óta a cseh, a kralicei Biblia megjelenése óta biblikus csehnek nevezett nyelvet használta irodalmi nyelvként és kulturális önreprezentációjához. 
Tarnai Andor kutatásai óta jól ismerjük ennek az északi területnek és az itt élő Hungarus-tudatú, de nem magyar ajkú értelmiségnek a magyartörténelmi hagyomány megítélése szempontjából később eminens fontosságúvá váló toposzrendszer kialakításában játszott tevékenységét. Az újabb kutatások nyomán a Tarnai által szilárdan kijelölt alapokhoz annyit tehetünk hozzá, hogy ugyanebben az értelmiségi körben a fertilitas Pannoniae magyar hagyományát betetőző patrióta szemléletű toposzrendszer a németországi és az azzal regionálisan összefüggő szláv ajkú területek birodalmi tudatának történeti elemei és a magyarországi szláv identitás csehországi műveltségi összetevői reprodukálásával és reflektálásával épült tovább.

Papp Ingrid a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézetének tudományos munkatársa, aki 2018-ban Biblikus cseh nyelvű gyászbeszédek a 17. századi Magyarországon című monográfiájában a kora újkori Magyar Királyság északi területein élő szláv nyelvű lakosság biblikus cseh nyelvű nyomtatott kultúrájának leírását adta.

Az élő közvetítés február 23-án az alábbi kapcsolattal érhető el: 

A meghívó letölthető.  

A Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézete Digitális módszerek az irodalomtudomány támogatására címmel mesterkurzust tart a korszerű digitális módszerek alkalmazási lehetőségeiről. 

A sorozat következő online előadása:

Az Irodalomtudományi Intézet Modern Magyar Irodalmi Osztályán alapított  
Erdődy Edit-díjat 2021-ben  

Csehy Zoltán  
nyerte el 

Arctalanság, arcadás, arcrongálás.
Önláttatási stratégiák és diszkurzusretorikák kisebbségi kontextusban 
című könyvéért (Reciti, Budapest, 2020). 

Mi­lyen beszéd­módokban volt szo­kás és le­het ki­sebb­sé­gi, re­gi­o­ná­lis, transz­kul­tu­rá­lis esz­té­ti­ká­ról, az et­ni­ci­tás hang­sú­lyo­zá­sán alapu­ló nem­zeti(ségi) pe­da­gó­gi­á­ról, kisebb­ségi én­for­má­lás­ról beszélni a „szlo­vensz­kói” ma­gyar irodalom tükrében? Mi­lyen disz­kur­zus­me­ző­ket te­remt egy-egy an­to­ló­gia? A kötet az arc­talanság me­ta­fo­ri­kus vád­já­ból ki­indulva az arc­adá­si stratégiá­kon át jut el az arc­ron­gá­lás poszt­modern esz­té­ti­ká­já­ig, egy szin­te ál­lan­dó hi­ány­ként de­fi­ni­ált pa­ra­dig­ma ki­tölt­he­tő­sé­gé­nek egy­ko­ri és mai lehetőségeiről is szólva.
Csehy Zoltán monografikus igényű tanulmánykötete egyszerre tekinthető szintetizáló összegzésnek és sok szempontból hézagpótló munkának. Szerzőjét ezúttal nem a neolatin költészet alakváltozatai, az antikvitás továbbélésének nyomai, az egyes szerzői  önreprezentációk, az erotográfia kultúrtörténeti hagyományába illő poétikák vagy a humanista énformálás mikéntjei érdeklik, hanem a kisebbségi kontextusban történetiségükben is jól megragadható önláttatási stratégiák és diszkurzusretorikák, melyek egészen a jelenig nyúlnak, sőt innen visszatekintve válnak csak igazán érdekessé. 

Az idén hetedik alkalommal odaítélt díjhoz Boka László írt laudációt. 

Erdődy Edit születésének 75. évfordulója alkalmából a Bölcsészettudományi Kutatóközpont honlapján olvasható Kappanyos András emlékező írása. 

A 2021-ben díjazott kötet a reciti oldaláról letölthető. 

A hagyományosan Erdődy Edit születésnapjához kapcsolódóan rendezett ünnepélyes díjátadás ebben az évben a személyes jelenlétet lehetővé tevő későbbi időpontban várható.

***

Az Erdődy Edit-díjat a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézet Modern Magyar Irodalmi Osztályának közössége az Erdődy és Szabics családdal egyetértésben évente ítéli oda olyan kortárs irodalmi, színházi vagy irodalomtudományi teljesítmény elismeréseként, amely a humor, az irónia, a szatíra, illetve a bevett evidenciákra való elfogulatlan rákérdezés eszközével a társadalmi megértés, a szolidaritás és humánum értékeit segíti érvényesülni.

A díj Erdődy Edit személyiségére és munkásságára emlékeztető
egyedi tárgy, amelyet Szabics Ágnes képzőművész – a névadó lánya – készít,
és amelyhez kísérő oklevél is tartozik.