2019. május 24–25. között Párizsban rendezték meg a Journaux d’écrivains: entre pratique d'écriture ordinaire et littérature (XIX–XXI siècles) című nemzetközi irodalomtudományi konferenciát a Centre de civilisation polonaise, Sorbonne – Université Paris IV. és az Équipe Autobiographie et Correspondances ITEM (CNRS/ENS) közös szervezésében.

A francia és angol nyelvű konferencián részt vevő kutatók az irodalmi naplók modern történetét vizsgálták előadásaikban. A konferencia második napján külön szekció foglalkozott a modern magyar irodalom néhány fontos írói naplójával, többek között a keletkezéstörténet, a kiadástörténet, illetve a napló életműben játszott szerepét kutatva. Az MTA BTK Irodalomtudományi Intézetének képviseletében Z. Varga Zoltán tudományos főmunkatárs tartott előadást Esterházy, l’intimiste: de l’autofiction au journal personnel post-moderne címmel, amelyben Esterházy Péter két kései, naplóformában írott művét, illetve az életmű autofikciós stratégiáit elemezte.

A konferencia programja letölthető.

Az MTA BTK Irodalomtudományi Intézetében újabb Lendület-kutatócsoport alakul Hites Sándor vezetésével, amelynek célja a 19. századi magyar irodalom politikai gazdaságtanának feltárása. 

A magyar nemzeti irodalmi kultúra kialakítása a 19. században egy időben zajlott a társadalom és a gazdaság kapitalista átalakulásával. Ennek során az írók egyszerre váltak a nemzeti kultúra nagy presztízsű képviselőivé, és lettek gazdasági ágensek a kulturális piacon. Ahogy a kor gazdasági eszméi befolyásolták a nemzeti irodalom társadalmi jelentőségére és hasznosságára vonatkozó felfogásokat, úgy az irodalmi művek is hatottak arra, milyen kép alakul ki a gazdaságról a magyar kultúrában. Az írók gazdasági helyzete és anyagi környezete hatott alkotásmódjukra, a finanszírozási formák (piac, mecenatúra, állami támogatás, közadakozás) pedig meghatározták a nemzeti kultúra egész arculatát. A piacok szerkezete és a kulturális gazdaság azóta jelentősen átalakult, a magyar nemzeti irodalom 19. századi kezdeteikor tapasztalható jelenségek vizsgálata mégis segíthet arra a jelenkori kérdésre válaszokat találni, hogy miként lehet fenntartani és működtetni a nemzeti kultúrát a globalizálódó világ egyre nemzetközibbé váló kulturális piacain.

Sok sikert kívánunk a kutatócsoport munkájához. 

A Magyar Tudományos Akadémia Lendület programjának nyertes pályázói 2019-ben

Forrás: MTA 

***

Az Irodalomtudományi Intézetben korábban alakult Lendület-kutatócsoportok: 

Nyugat-magyarországi irodalom 1770–1820 

Hosszú reformáció Kelet-Európában (1500–1800)

Theodor de Bèze francia humanista, költő és reformátor pontosan 500 évvel ezelőtt, 1519. június 24-én született. Hatása az európai és a magyar reformációra sokrétű és meghatározó. Az MTA BTK Lendület Hosszú reformáció Kelet-Európában (1500–1800) Kutatócsoport azzal tiszteleg emléke előtt, hogy az évforduló napján közzéteszi de Bèze Kálvin-életrajzának Calvinus János élete című, eddig ismeretlen magyar fordítását. A szövegkiadás a Retextum sorozat 10. köteteként jelenik meg. 

Huszti László, a kolozsvári Református Kollégium seniora 1758-ban fordította le Kálvin János Theodor de Bèze által írt latin nyelvű életrajzát. A mindeddig ismeretlen kézirat de Bèze szövegének legelső magyar nyelvű fordítása. A Huszti-féle magyar szöveg értelmében 1758-ban még tart a reformáció. A fordítás az élettörténet megjelenítésén túl tehát újfajta, hosszú reformációként meghatározható korszakfelfogást is javasol. 

A szövegkiadás letölthető.  

2019. június 11-én megnyílt az MTA BTK Irodalomtudományi Intézet új textológiai portálja Nemzeti klasszikusok kritikai kiadásai címmel.

Az Intézet 1960, az MTA Textológiai Munkabizottságának megalakulása óta gondozza a magyar nemzeti klasszikusok életművéből készített és a magyar irodalomtörténet egyes korszakainak meghatározó szövegeit közzétevő kritikai kiadások jelentékeny hányadát. Az Irodalomtudományi Intézet textológiai portálja a magyarországi textológia kritikai kiadásainak lehetőség szerint teljes korpuszát teszi közzé, amelyek kereshetők és le is tölthetők honlapunkról. A köteteket egyelőre kétrétegű PDF-fájlokban dolgoztuk fel. Jelenleg 364 kötet, bennük több mint 241 ezer szövegoldal érhető el. A gyűjtemény folyamatosan bővül. A portál létrehozásában közreműködött Kecskeméti Gábor, Mészáros Tamás, Bucsics Katalin, Kiss Margit és Markó Veronika.

A Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont 
főigazgatója pályázatot hirdet 

„TUDOMÁNYOS SEGÉDMUNKATÁRS (FIATAL KUTATÓ)” 

közalkalmazotti munkakörének betöltésére. 

Kutatási téma: 

Textológiai és történeti kutatások a 15–20. századi magyarországi irodalomban 

A fiatal kutató feladata, hogy részt vegyen az MTA BTK Irodalomtudományi Intézete kutatásaiban, amelyek a nemzeti klasszikusok életművéből kritikai kiadások elkészítésére és/vagy jelentős alkotói életművek, kiemelkedő művek, korszakok, műfajok, motívumok irodalom- és eszmetörténeti kontextualizálására és értelmezésére irányulnak. A tanulmányozandó szövegcsoportnak a 15. századtól a 20. század végéig tartó időszakból, a magyarországi magyar, latin, német vagy szláv nyelvű irodalom köréből kell kikerülnie, a jelentkező képzettségének, felkészültségének és érdeklődésének megfelelően. A szövegek kezeléséhez magas szintű digitális jártasság szükséges. A kutató további feladata, hogy közreműködjék a magyar irodalomtörténeti szintézis kötetrészeinek, fejezeteinek megírásában és megszerkesztésében.

Pályázati feltételek:

• magyar nyelv és irodalom szakon megszerzett egyetemi végzettség, illetve a felsőoktatásról szóló törvény szerinti mesterképzésben szerzett fokozat és szakképzettség,
• magas szintű számítógép-felhasználói ismeretek,
• büntetlen előélet,
• legalább középfokú angol és legalább középfokú német, olasz vagy francia nyelvvizsga.

Előnyben részesül az a pályázó, aki modern filológiai (angol, német, olasz, francia stb. nyelv és irodalom) szakon megszerzett egyetemi végzettséggel is rendelkezik.

A pályázatoknak egy példányban 2019. június 28. napjáig kell beérkezniük kizárólag levélben.

A részletes pályázati felhívás letölthető.

Az MTA BTK Irodalomtudományi Intézetének Reneszánsz Osztálya 
a régi magyar irodalomtörténeti oktató- és kutatóhelyekkel közösen 

2019. június 25-én 16:00 órakor vitaülést tart
az intézet I. emeleti tanácstermében. 

Tárgy: 

Gábor Csilla
(BBTE BTK, Kolozsvár, Magyar Irodalomtudományi Intézet) 
Nyelvek és szövegformák legenda és királytükör között 
Illyés András királyéletrajzairól 

Illyés András legendáriuma különféle kiadásainak címlapjain sokféle és meglehetősen komplikált információkat ad a felhasznált forrásokat, azok nyelvét és saját munkamódszerét illetően. Ezt tovább bonyolítják az egyes legendák előtt szereplő, a címlapéhoz képest sokszor eltérő, esetenként annak éppen ellentmondó forrásmegjelölések. 
Maczák Ibolya példásan feltárta Illyés kompilációs eljárásait és megoldásait. Az előadás A keresztyeni életnek peldaja vagy tüköre, az-az: A’ szentek elete magyar vagy magyar vonatkozású király(lány)legendáinak forrásait veszi szemügyre a maguk elsődleges közegében. A filológiai problémákon túl arra is rákérdez, milyen következményei vannak annak, hogy hagiográfiai jellegű forrásokon túl történetieket is használ, és mit eredményeznek e műfaj- és kontextusváltások.

Minden érdeklődőt szeretettel várunk.

Rab Gusztáv Utazás az ismeretlenbe című regényének ünnepélyes bemutatóját 2019. június 19-én tartották a Petőfi Irodalmi Múzeum Lotz-termében. 
A megjelenteket Komáromi Csaba, a Petőfi Irodalmi Múzeum Kézirattárának vezetője köszöntötte. A kötetet kerekasztal-beszélgetés keretében Buda Attila könyvtáros, Major Zoltán levéltáros, Rácz János történész, továbbá a kötet sajtó alá rendezője, Tüskés Anna, az MTA BTK Irodalomtudományi Intézet munkatársa mutatta be. A regényből részleteket olvasott fel Hajtó Aurél színész, rendező.

Az 1951–1952-ben játszódó, a kitelepítések témáját feldolgozó regény francia, angol, német és holland rövidített kiadás után most először jelenik meg magyarul az írónak a Petőfi Irodalmi Múzeumban őrzött kézirata alapján. 
Az 1949-ben szilenciumra ítélt író, Rab Gusztáv 1949–1956 között a Keleti Főcsatorna építkezésén földmérőként dolgozott. Pár év alatt geodéziai technikus, brigádvezető lett, és mérnöki munkát végzett. A csatorna építéséhez szükséges földmérésekhez kitelepített nőket és férfiakat vett fel munkásnak. Az ekkor megismert emberi sorsokat örökítette meg az Utazás az ismeretlenbe című művében. Rab számos időszerű társadalmi, morális, etikai kérdést vet fel korszakregényében: fontosabb-e a „tartás” mint segíteni önmagán vagy a másik emberen; a hit szerepe az emberi életben; a társadalmi rend helyessége.

2019. május 28‒29-én került sor a Genti Egyetemen (Ghent University) működő Agents of Change: Women Editors and Socio-Cultural Transformation in Europe 1710–1920 című ERC-projekt keretében a Women Editors in Europe, 1710–1920 című konferenciára. A rendezvény azon nők életpályájára és munkásságára fókuszált, akik a megnevezett időszakban szerkesztőként vettek részt az irodalmi életben. Az előadások azt vizsgálták, hogy a szerkesztői pozíció hogyan teremtett új lehetőségeket nők számára a nyilvános véleményalkotásra, vitákban való részvételre és társadalmi-kulturális változások előidézésére. A tanácskozáson az MTA BTK Irodalomtudományi Intézetét a XIX. Századi Osztály munkatársa, Török Zsuzsa képviselte The Nation’s Widow: A Case Study on the Editorship of the Hungarian Mrs. Vachott című dolgozatával. Az előadás Vachott Sándorné szerkesztői tevékenységére és az általa szerkesztett Anyák Hetilapjára, illetve a Magyar Gazdasszonyok Hetilapjára koncentrált. Az előadó amellett érvelt, hogy az özvegy Vachottné változatos stratégiákat állított érvényesülése szolgálatába: míg társadalmi kapcsolataiban erőteljesen támaszkodott a segítségre szoruló „nemzet özvegye” szerepkörre, szerkesztőként nem özvegyi státusát, hanem anyai szerepkörét hangsúlyozta, összhangban kiadványai didaktikus-nevelő funkciójával.