Az utóbbi évtizedben megújult és aktivizálódott magyarországi összehasonlító irodalomtudományi kutatások újabb eredményeként, intézetünk több munkatársának közreműködésével megjelent a Kánon és komparatisztika. A kánonok többszólamúsága kelet-közép-európai kontextusban című kötet, amely a 2019 májusában a veszprémi Pannon Egyetemen rendezett nemzetközi konferencia előadásait gyűjti egybe. A kötet a konferencia szándékát megőrizve párbeszédhelyzetbe hozza a magyar irodalomtudományt a nemzetközi komparatista kutatói közösséggel. 
A könyv a két hívószóra reflektáló önálló tanulmányok mellett egyes műfajok, eszmetörténeti kategóriák vizsgálatának keretében is tárgyalja a komparatív elemzés szerepét a kánonképződés történeti és elvi folyamatainak feltárásában. A kötet tanulmányai a komparatív megközelítésmódok korszerű alkalmazását is bemutatják, hiszen a kulturális és művészeti cserefolyamatok, a többnyelvűség, az eltérő és mégis hasonló kulturális hagyományok térségi megvalósulásainak poétikai tétjeit emelik ki változatos példákkal. Az elméleti kérdésfelvetések és a különböző típusú műértelmezések között jó arányérzékkel teremtett egyensúly mellett a kötet innovatív és egyúttal továbbgondolásra ösztönző képet vázol fel a térségi kanonizációs folyamatok kelet-közép-európai kontextusának sajátosságairól.
A Kánon és komparatisztika két hívószavának kapcsolódásait nagyívű történeti-elméleti áttekintések és alapos, részletes elemzések, esettanulmányok mutatják be, és ezzel a kötet a területen az utóbbi években végzett munka szintézisét is adja. 

A tartalomjegyzék letölthető.

Ebben az évben Pálóczi Horváth Ádám kettős jubileumát ünnepeljük: januárban 200 évvel ezelőtti halálára, májusban születésének 260. évfordulójára emlékezhettünk. Ebből az alkalomból háromnapos konferenciát tervezett Szántódra és Csugóra a Lendület Nyugat-magyarországi irodalom 1770–1820 kutatócsoport. A járványhelyzet miatt elmaradt tanácskozásra tervezett előadásokból kötet jelenik meg. A konferencia keretprogramja lett volna a Musica Historica együttes koncertje – ehelyett azonban május 11-én a kutatócsoport vezetője, Csörsz Rumen István egyedül, de több hangszerrel adott ízelítőt a polihisztor szerző 450 szöveget és dallamot tartalmazó gyűjteményéből „énekem, itthon ülve” címmel. A több mint egyórás koncert videófelvétele az előadó Facebook-oldalán elérhető.

Pálóczi Horváth Ádám irodalmi munkássága mellet egyházi tisztviselő, mérnök, földmérő és térképész volt, illetve jogi végzettséggel is rendelkezett, röpiratokat írt, tudósok és kultúrapártolók barátjaként részt vett a közéletben, és Csokonai Vizét Mihály mentorának is tekinthető. Korának egyik legismertebb költőjeként jó barátságban állt Kazinczyval is. Sokoldalú tehetségét a Felfedezett titok című regény, színdarabok, térképek, közmondásgyűjtemény, nyelvészeti és őstörténeti tanulmányok is bizonyítják. Az Ó és új, mint-egy ötöd-félszáz énekek, ki magam csinálmánya, ki másé című művében szereplő 450 darab fele Pálóczi saját verse saját vagy máshonnan átvett dallamokra, a másik fele pedig a XVIII–XIX. századi közköltészetből, illetve más költőktől való; néhány szöveget népköltési eredetűnek tarthatunk. Egyszerű kottaírása ellenére a gyűjtemény a magyar és közép-európai énekhagyomány fontos forrása.

Budapesten rendezik 2021. május 6‒8. között a RefoRC tizedik éves konferenciáját az MTA BTK Lendület Hosszú Reformáció Kelet Európában 1500‒1800 Kutatócsoport és a RefoRC szervezésében, amelynek központi témája a hosszú reformáció és a kora újkori kereszténység.

A hosszú reformáció koncepciója az 1990-es években jelent meg a reformációtörténeti szakirodalomban, azzal a céllal, hogy új megközelítések érvényesüljenek a reformációkutatásban, valamint a kutatók az eddigi eredményeket eltérő szempontok szerinti interpretációnak vessék alá. A konferencia egyrészt korszakfogalomként kívánja értékelni a hosszú reformációt, másrészt több évszázadra kiterjedő folyamat részeként értelmezni a reformációt alakító kulturális, társadalmi és teológiai jelenségeket.

A konferenciára a szervezők 20 perces előadásokat várnak, amelyek témája kapcsolódhat a hosszú reformációhoz, vagy általánosabban a kora újkori kereszténységhez. A rezüméket a következő regisztrációs felületen lehet elküldeni 2021. március 1-ig: Registration Form Tenth Annual RefoRC Conference 2021.

A konferencia időpontja: 2021. május 6‒8.

Regisztráció: 2021. május 5-ig

A konferencia helyszíne: Bölcsészettudományi Kutatóközpont (1097, Budapest, Tóth Kálmán u. 4.)

Konferenciafelhívás és további részletek: Tenth Annual RefoRC Conference

2020. május 18-án, hétfőn 17:00 órától Az adatbőség zavarai: sajtótörténeti kutatások és a digitalizáció címmel tartott online műhelykonferenciát A magyar irodalom politikai gazdaságtana MTA-Lendület Kutatócsoport. Résztvevők: Bezeczky Gábor, Kokas Károly, Rózsafalvi Zsuzsanna, Szajbély Mihály és Maróthy Szilvia. A beszélgetést Császtvay Tünde vezette. 

Az eszmecsere alapötletét az a tapasztalat adta, hogy a digitálisan elérhető források gyarapodása újabban olyan adatbőséget tár a sajtótörténészek vagy a sajtótörténettel foglalkozó irodalomtörténészek elé, amely akár zavarólag is hathat a kutatás ökonómiájára. Az adatok bősége bizonyos kutatási problémákat megoldhat, egyúttal azonban újakat is létrehozhat. A felkért előadók ezeket a kérdéseket járták körül a maguk kutatási területén.

Az érdeklődők  a rendezvényt élő adásban követhették a kutatócsoport Facebook-oldalán.

További részletek és az előadások összefoglalói a kutatócsoport honlapján olvashatók.

A beszélgetéshez kapcsolódó, előzetesen felvett előadások megtekinthetők a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Videotoriumában.

Minden érdeklődőt szeretettel várunk.

A Reciti Kiadó gondozásában Le­írás: el­mé­let, iro­da­lom, kép címmel megjelent a Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán 2017. november 16–17-én rendezett komparatisztikai konferencia anyagából készült tanulmánykö­tet (szerkesztői: Hajdu Péter, Kálmán C. György, Mekis D. János és Z. Varga Zoltán). 
A több mint har­minc írá­s egy­szer­re el­mé­le­ti és tör­té­ne­ti kér­dé­se­ket érint­ve iz­gal­mas elem­zé­se­kkel mutatja be a le­írás vál­to­za­tos meg­je­le­né­se­i­t a mo­dern ma­gyar iro­da­lom­ból, a vi­lág­iro­da­lom­ból, a szín­ház­ból, a film­ből és a kép­ző­mű­vé­szet­ből vett mű­vek vizs­gá­la­tán ke­resz­tül. A kötetben megjelent tanulmányok nemzetközi és művészeti ágak közötti kontextusban is vizsgálják a leírás mint elbeszéléstani kategória alakulását, jellegzetességeit és hatását. 

Előzmények: 
A konferenciáról készült beszámoló, a konferencia programja és fényképei letölthetők.

„Az elbeszélő nem magyaráz, nem kommentál [...], hanem teremt: a semmiből valamit, a nemlétből létet; a végtelen, ijesztő űr helyébe egy belakható, átjárható és megismerhető mikrokozmoszt állítva. [...] A regényteremtés csak ezzel a nyelven, szón túli beszéddel lehet valóban teljes, ez az erős, fals hang zeng tovább az olvasóban akkor is, ha becsukta a könyvet; ez az egyszeriség és teljesség, nem befejezettség és lezártság, hanem a regény végtelen tágasságának, nyitottságának a hangja.”

Ma 70 éve, 1950. április 14-én született Esterházy Péter. Rá emlékezve közöljük most a Hrabal könyve című regényéről első megjelenésekor, 1990-ben készült írást, amely Erdődy Edit A lélek színpadán című kötetében olvasható újra, és felidézzük James Joyce-ról folytatott beszélgetését Kappanyos Andrással a Kalligram 2008. júniusi számának tematikus összeállításából.

2020. április 11-én, a költészet napján Évfordulók címmel új rovat indult a Bölcsészettudományi Kutatóközpont honlapján, amelynek első cikkeiben intézetünk munkatársai idézik fel József Attila és Márai Sándor alakját. 

Horger Antal és a karma című írásában Kappanyos András a költő és egykori tanára közötti legendás konfliktus részleteit ismerteti, Deczki Sarolta pedig Márai emigrációs éveibe nyújt betekintést Az ékezetek és az identitás című összefoglalójában.

A kutatóközpont honlapján az új ismeretterejesztő sorozat mellett továbbra is elérhetők a kutatóintézetek tudományos eredményeire alapuló nyilvános adatbázisok és adattárak, amelyek segítik a széles körű tudományos információszerzést, és támogatást nyújtanak az oktatás, a művelődés, valamint a kulturális élet egyéb területei számára. 

Értesítjük a tisztelt érdeklődőket, hogy a 2020. május 21–23-ra tervezett 

Zrínyi Miklós és a magyarországi barokk költészet

című konferenciát a koronavírus-fertőzés kockázatának csökkentése érdekében elhalasztjuk.

A konferencia új időpontja: 2020. szeptember 3–5.

A második körlevél és a konferencia előadásainak összefoglalói letölthetők. 

A Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézetének Reneszánsz Osztálya a magyarországi és határon túli egyetemek régi magyar irodalmi tanszékeivel és a korszak kutatásában érdekelt egyéb szakmai műhelyekkel együttműködve 

Zrínyi Miklós és a magyarországi barokk költészet 

címmel tudományos konferenciát rendez 2020. május 21–23. között. 
A házigazda és a társszervező intézmény ebben az évben az egri Eszterházy Károly Egyetem lesz. 

A konferenciára Zrínyi Miklós születésének négyszázadik évfordulóján kerül sor, ezért a szervezők, a tanácskozás középpontjába az író, költő Zrínyi munkásságát állítva olyan előadásokat várnak, amelyek (az előzmények, a minták, a párhuzamok feltárása mellett az utóélet, a hatástörténet bemutatásával is) segítik a páratlan jelentőségű életmű tágabb (poétikatörténeti, eszmetörténeti, nyelv- és érzelemtörténeti, filozófia- és teológiatörténeti) kontextualizálását, a tradícióhoz kötődő és kísérletező, újító vonásainak értelmezését.

A konferenciafelhívást tartalmazó első körlevél letölthető. 

A korábbi Zrínyi-konferenciákból válogatott előadások megtekinthetők a Videotorium oldalain.