A Helikon Irodalom- és Kultúratudományi Szemle Genette, a szerszámkészítő című számának bemutatóját 2020. március 10-én tartották 
a Kelet Kávézó és Galériában. 

A lapszámbemutató résztvevői voltak: 
Angyalosi Gergely, Z. Varga Zoltán és Bene Adrián.
A beszélgetést Földes Györgyi vezette.

Gérard Genette (1930–2018) a francia irodalomtudomány egyik legfontosabb képviselője volt a 20. század második felében. Elméleti munkáit számos nyelvre lefordították. Az ezredfordulóra már világhírű szerző műveit ma is rendszeresen használják az egyetemi oktatásban az Egyesült Államoktól Japánig. Hosszú ideig „formalista”, vagy „strukturalista” poétikusnak és irodalomkritikusnak könyvelték el, aki évtizedeken keresztül azon fáradozott, hogy újabb és újabb eszközöket fabrikáljon az irodalmi művek megközelítéséhez (Figures I–V, 1966–2002). Roland Barthes köréhez tartozott, így fontos szereplője volt a francia strukturalizmus nagy korszakának. 1970-ben Tzvetan Todorovval együtt megalapította a Poétique folyóiratot, amely szemléletében már eltért a klasszikus strukturalizmustól. A kilencvenes évek közepén újabb fejezetet nyitotta az esztétika irányába, jóval általánosabb teoretikus közegbe ágyazva ezzel a poétikai kutatásokat(L’oeuvre de l’art I–II, 1994–1997), miközben fontos kísérletet tett az angolszász és a kontinentális esztétikai tradíciók ötvözésére.

A lapszám tartalomjegyzéke letölthető.

A Lendület Nyugat-magyarországi irodalom 1770–1820 Kutatócsoport, a MOKKA Egyesület, MOKKA-R Tagozat és az MTA Könyvtörténeti Munkabizottsága 2020. március 6-án 9:00 órától közös konferenciát rendezett Könyvek magántulajdonban (1770–1820) címmel az MTA Könyvtár és Információs Központban. 

A konferencia programja, az előadások összefoglalói 
és az eseményen készült fényképek letölthetők. 

A Bölcsészettudományi Kutatóközpont kiadásában jelent meg Szolláth Dávid Bábelt kövenként című kötete, amelynek bemutatója 2020. március 2-án 18:00 órakor volt a Kelet Kávézó és Galériában (1114 Budapest, Bartók Béla út 29.). 

A szerzővel  Bucsics Katalin és K. Horváth Zsolt és beszélgetett.

A huszadik század első felét tárgyaló irodalomtörténeti írások központi témája a nyelv és a fordítás, valamint az irodalom és politikum összefüggése. Az esszék és tanulmányok egy része a szerző Joyce Ulyssesének fordításakor szerzett tapasztalatait foglalja össze. Az írások másik csoportja József Attila költészetéről szól. Ezekben a szerző a magyar irodalom munkásmozgalom-történeti kontextusaira vonatkozó kutatást folytatja, amelyet A kommunista aszketizmus esztétikája című könyvében (2011) kezdett meg. A kötetben olvasható egy kísérlet az 1920-as évekbeli magyar irodalmi mező átfogó értelmezésére, és egy ehhez kapcsolódó résztanulmány Tormay Cécile Bujdosó könyvének antiszemitizmusáról, végül egy esszé a Rákosi korabeli humoros sírversekről.

Az Irodalomtudományi Intézet Modern Magyar Irodalmi Osztályán alapított Erdődy Edit-díjat 2020-ban Kutasy Mercédesz nyerte el Párduc márványlapon. Barangolások a latin-amerikai irodalom és művészet határterületein című könyvéért (Jelenkor Kiadó, Budapest, 2019). 

A díj átadására 2020. február 18-án órakor került sor az Irodalomtudományi Intézet I. emeleti tanácstermében, ahol Virágh András mondott laudációt.

Az eseményen készült fényképek letölthetők. 

Az Erdődy Edit-díjat a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézet Modern Magyar Irodalmi Osztályának közössége az Erdődy és Szabics családdal egyetértésben évente ítéli oda olyan kortárs irodalmi, színházi vagy irodalomtudományi teljesítmény elismeréseként, amely a humor, az irónia, a szatíra, illetve a bevett evidenciákra való elfogulatlan rákérdezés eszközével a társadalmi megértés, a szolidaritás és humánum értékeit segíti érvényesülni.

A díj Erdődy Edit személyiségére és munkásságára emlékeztető
egyedi tárgy, amelyet Szabics Ágnes képzőművész – a névadó lánya – készít,
és amelyhez kísérő oklevél is tartozik.

A Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézetének Reneszánsz Osztálya a régi magyar irodalomtörténeti oktató- és kutatóhelyekkel közösen 2020. február 25-én, kedden 16:00 órakor vitaülést tartott. 

Tárgy: 

Zászkaliczky Márton  

Politikai beszédmódok, kommunikációs csatornák,
kéziratok és nyomtatványok Bocskaitól Bethlenig

Az előadás bemutatta a most lezáruló Nemzet, haza, vallás és szabadság – régi és új beszédmódok a Bocskai-felkelés szöveghagyományában és a 17. század magyar politikai gondolkodásában témájú kutatás legfontosabb irodalom- és eszmetörténeti szempontból releváns eredményeit: a több évig tartó intenzív forrásfeltárás nyomán milyen politikai diskurzusok különíthetők el a Bocskai-felkelés diplomáciai és propagandaszövegeiben, és ezek milyen kommunikációs csatornákon jelennek meg. Ennek keretében szó volt a kéziratos és nyomtatott politikai kommunikáció funkcionális és műfaji eltéréseiről is. Az előadás célja volt, hogy megvilágítsa azt a folyamatot, amelynek során az addig egymástól független politikai és teológiai diskurzusok és műfajok keveredve jelennek meg a politikai propaganda termékeiben, végül kitekintést adott arról, hogy a megindult folyamat a korszak végén, illetve az 1620-as évek elején (az Alvinczi–Balásfi–Pázmány-vita során) egységesebb politikai nyilvánosságot létrehozva hogyan vezetett a közjogi és egyházi viták összeolvadásához.

Helyszín: BTK Irodalomtudományi Intézet, 1118 Budapest, Ménesi út 11–13., Tanácsterem 

A meghívó letölthető. 

A Reciti Kiadó és a Lendület Nyugat-magyarországi irodalom 1770–1820 Kutatócsoport 2020. március 3-ánkönyvbemutatót rendezett.

Bemutatott könyvek:

Küllős Imola, s. a. r. Világi énekek és versek  B. P. 1800 ReTextum 7. Budapest: reciti, 2018.

Csörsz Rumen István, szerk. Doromb: Közköltészeti tanulmányok 6. Budapest: reciti, 2018.

Beöthy Zsigmond. Válogatott írások (1839–1849), szerk., bev. Boldog-Bernád István és Mészáros Gábor, Budapest: Kalligram, 2019.

Helyszín: Próféta Galéria (1111 Budapest, Szent Gellért tér 3.)

Az MTA BTK Irodalomtudományi Intézete Digitális módszerek az irodalomtudomány támogatására címmel mesterkurzust tart a korszerű digitális módszerek alkalmazási lehetőségeiről. 

A sorozat legutóbbi előadása:

Hegedüs Béla (BTK ITI)
A névmutató-készítés elviselhetetlen könnyűsége

Időpont, helyszín: 
2020. február 25., 11:00, BTK Irodalomtudományi Intézet, Tanácsterem (1. emelet).

 „[…] felidézem, hogy léptem be első ízben a könyvtárterembe.
Ennyi könyvet együtt akkor láttam először. Hihetetlen érzés volt, hogy bármelyiket levehetem a polcról, leülhetek az asztalhoz,
és olvashatok kedvem szerint”*

Sziklay László örökösei az Eötvös Könyvtárnak ajándékozták egykori kutatónk könyvgyűjteményét.

Sziklay ezer szállal kötődött az Eötvös Könyvtárhoz: a régi Eötvös Collegium diákja 1929–1934 között Horváth János és Gombocz Zoltán tanítványaként, Hadrovics László, Gáldi László, Sőtér István, Varjas Béla, Martinkó András társaként ült reggeltől estig a könyvek fölött, majd az Irodalomtudományi Intézet megalakulása után, 1956-tól visszatért a Ménesi útra, ahol könyvtárunk segítette irodalomtörténészi, komparatisztikai munkájában.

Hálánk jeléül az adományért, valamint megemlékezésül jeles munkatársunkra a feldolgozás során minden kötetbe beragasztunk egy-egy címkét „Sziklay László könyvtárából” felirattal.

 *Sziklay László, Egy kassai polgár emlékei (Pozsony: Kalligram, 2003), 334.