Adatbázisok

Írói és tudóslevelezés

 

IMG 00

 

Az adatbázis fő célja, hogy kutatási segédletet nyújtson a felvilágosodás kori magyar levélkorpuszok vizsgálatához, s egy helyen tegye áttekinthetővé a kevésbé feltárt, magyar vonatkozású, többnyelvű (magyar, latin, német stb.) irodalmi és tudományos levelezések fő adatait: könyvtári-levéltári jelzetüket, megjelenési adataikat, szövegüket vagy annak kivonatát, a lappangó levelek kikövetkeztethető információit.

A kataszter fenntartója az MTA BTK Lendület Nyugat-magyarországi irodalom 1770–1820 Kutatócsoport, így először a csoport tagjai által vizsgált személyek levéladatai kerülnek be az adatbázisba: a 18–19. század fordulóján élt, dunántúli származású vagy lakhelyű irodalmárok, például Révai Miklós, Pálóczi Horváth Ádám, Kresznerics Ferenc és Sándor István levelei, illetve sok kevésbé ismert kortársuk levelezése.

Mivel a nagyobb terjedelmű levélkorpuszok (Kazinczy Ferenc, Csokonai Vitéz Mihály, Ráday Gedeon, Berzsenyi Dániel) kritikai kiadása elérhető az MTA–DE Klasszikus Magyar Textológiai Kutatócsoport által működtetett Magyar Írók Levelezése portálon, az ott szereplő levelekből csak azokat tükrözzük, amelyek az általunk vizsgált személyeket is érintik. A kataszter folyamatosan bővülhet időben és térben is (pl. az erdélyi és magyarországi tudományszervezés 18–19. századi gazdag forrásanyagával), s a felhasználók szintén kérhetnek majd adatfelviteli jogosultságot a Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. emailen.

Az adatbázis szerkesztői a Lendület Kutatócsoport tagjai. A programozás Kőszeghy Péter munkája.

 

English summary

 

Címleírás:

Írói és tudóslevelezés: Adatbázis 1.0. Főszerkesztő Csörsz Rumen István, szerkesztők Dóbék Ágnes, Hegedüs Béla, Kiss Margit, Lengyel Réka, Mészáros Gábor, Rédey János és Vaderna Gábor, programozó Kőszeghy Péter. Budapest: MTA BTK Lendület Nyugat-magyarországi irodalom 1770–1820 Kutatócsoport, 2018. https://levelezes-lendulet.iti.btk.mta.hu

 

 

Magyarországi populáris nyomtatványok (17–19. század)

 

1873

 

Az első magyar ponyva- és kalendárium-adatbázis kísérleti jellegű, ugyanakkor sok évtizedes adósságot szeretne törleszteni. A rokon angol, francia vagy német adatbázisokhoz hasonlóan a kora újkori és újkori magyarországi, nyomtatott füzetként (pagella), zsebkönyvként (kalendárium), esetenként röplapként terjedő irodalmi kiadványok adatait teszi hozzáférhetővé. A címleírásuk alapján azonosnak tűnő, de valójában máskor, más nyomdában utánnyomott ponyvák eddig gyakorlatilag nem kerültek egymás mellé, így sem kiadástörténetüket, sem az általuk terjesztett szövegek hatását nem lehetett megnyugtatóan feltárni. A budapesti és vidéki közgyűjtemények viszonylag áttekinthető anyagán túl sok ponyva bújik meg magángyűjteményekben, egyházi könyvtárak vegyes kolligátumaiban, néha kéziratos források vagy akár egykorú építési hulladékok között. Az új adatbázis a könyvészeti adatok, valamint a közreadott szövegek és illusztrációk rendszerezésével szeretne pontos hátteret biztosítani az irodalomtörténeti és folklorisztikai kutatásoknak.

A ponyva szó eredetileg gúnynév volt, a földre terített ponyváról, azaz sátorhely nélkül árult populáris nyomtatványokat jelölte. Ez a terjesztési mód csak részben igaz a vallásos aprónyomtatványokra, de mivel kiadástörténetük és szerkesztői elveik párhuzamosan alakultak ki a világi füzetekével, az adattárba minden ilyen típusú kiadvány leírása bekerülhet. Elsődleges feladatunk a 18–19. századi magyarországi ponyvák és kalendáriumok többszakaszos rendezése, de az adatbázis nyitva áll a korábbi és későbbi füzetek előtt is. Az adatbázis folyamatosan bővül, a felhasználók (könyvtárosok és kutatók) szintén kérhetnek majd adatfelviteli jogosultságot a Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. emailen.

Az adatbázis főszerkesztője Csörsz Rumen István, a programozás Kőszeghy Péter munkája.

 

English summary

 

Címleírás:

Magyarországi populáris nyomtatványok (17–19. század): Adatbázis 1.0. Főszerkesztő Csörsz Rumen István, programozó Kőszeghy Péter. Budapest: MTA BTK Lendület Nyugat-magyarországi irodalom 1770–1820 Kutatócsoport, 2018. https://ponyva-lendulet.iti.btk.mta.hu

 

Regények Magyarországon (1730–1836)

 

Etelka1 2

 

Az adatbázis a napjainkban ismeretes és fellelhető, 1730 és 1836 között keletkezett regények adatait teszi hozzáférhetővé és kutathatóvá. Törzsanyagát György Lajos annotált bibliográfiája képezi (A magyar regény előzményei. Budapest: Magyar Tudományos Akadémia, 1941), adatait legtöbb esetben az azóta publikált szakirodalmi tételekkel, modern kiadások regisztrálásával egészítettük ki, amennyiben szükséges volt, a hibás adatokat pontosítottuk. Mindazonáltal többről van szó a könyv anyagának egyszerű adaptációjánál: a legfontosabb paraméterek (cím, szerző, kiadó, megjelenés ideje, könyvtári-levéltári jelzet, kötetméret, eredeti forrásszöveg, szakirodalom, modern kiadás) elektronikus felületen való közlése, együttes kereshetősége reményeink szerint a korszak prózairodalmának összefüggéseit, kapcsolódási pontjait is láthatóvá tehetik. Az adatbázis nem tekinthető lezártnak, hiszen nem vethető el az újabb források felbukkanásának esélye, így a bővítés lehetősége sem.

Az adatbázis szerkesztője Béres Norbert, az MTA–DE Klasszikus Magyar Textológiai Kutatócsoport munkatársa. A programozás Kőszeghy Péter munkája.

Címleírás:

Regények Magyarországon (1730–1836): Adatbázis 1.0.Főszerkesztő Csörsz Rumen István, szerkesztő Béres Norbert, programozó Kőszeghy Péter. Budapest: MTA BTK Lendület Nyugat-magyarországi irodalom 1770–1820 Kutatócsoport, 2019. http://regeny-lendulet.iti.btk.mta.hu

 

Előkészületben: 

Kézíráskataszter

 

Magyar vonatkozású kora újkori és újkori kézírásminták gyűjtő-adatbázisa 1901-ig

Főszerkesztő: Csörsz Rumen István, programozó: Simplexion Kft.

Közzététel: 2018. június

MTA kutatói pályázatai

MTA központi weboldala

MTA kutatóintézet-hálózata