Pálóczi Horváth ÁdámEbben az évben Pálóczi Horváth Ádám kettős jubileumát ünnepeljük: januárban 200 évvel ezelőtti halálára, májusban születésének 260. évfordulójára emlékezhettünk. Ebből az alkalomból háromnapos konferenciát tervezett Szántódra és Csugóra a Lendület Nyugat-magyarországi irodalom 1770–1820 kutatócsoport. A járványhelyzet miatt elmaradt tanácskozásra tervezett előadásokból kötet jelenik meg. A konferencia keretprogramja lett volna a Musica Historica együttes koncertje – ehelyett azonban május 11-én a kutatócsoport vezetője, Csörsz Rumen István egyedül, de több hangszerrel adott ízelítőt a polihisztor szerző 450 szöveget és dallamot tartalmazó gyűjteményéből „énekem, itthon ülve” címmel. A több mint egyórás koncert videófelvétele az előadó Facebook-oldalán elérhető.

Pálóczi Horváth Ádám irodalmi munkássága mellet egyházi tisztviselő, mérnök, földmérő és térképész volt, illetve jogi végzettséggel is rendelkezett, röpiratokat írt, tudósok és kultúrapártolók barátjaként részt vett a közéletben, és Csokonai Vizét Mihály mentorának is tekinthető. Korának egyik legismertebb költőjeként jó barátságban állt Kazinczyval is. Sokoldalú tehetségét a Felfedezett titok című regény, színdarabok, térképek, közmondásgyűjtemény, nyelvészeti és őstörténeti tanulmányok is bizonyítják. Az Ó és új, mint-egy ötöd-félszáz énekek, ki magam csinálmánya, ki másé című művében szereplő 450 darab fele Pálóczi saját verse saját vagy máshonnan átvett dallamokra, a másik fele pedig a XVIII–XIX. századi közköltészetből, illetve más költőktől való; néhány szöveget népköltési eredetűnek tarthatunk. Egyszerű kottaírása ellenére a gyűjtemény a magyar és közép-európai énekhagyomány fontos forrása.

Doromb7 borfile scaledReciti Kiadó gondozásában, a BTK Lendület Nyugat-magyarországi iro­da­lom 1770–1820 Kutatócsoport anya­gi és szel­le­mi tá­mo­ga­tá­sá­val megjelentDoromb: Köz­köl­té­sze­ti tanulmányok legújabb, hetedik köteteamely az előz­mé­nyek­hez hí­ven to­vább­ra is ke­resi az össze­füg­gé­se­ket a tör­té­ne­ti vagy je­len­ko­ri po­pu­lá­ris szö­veg­ha­gyo­mány (a köz­köl­tészet) for­rá­sai és az ál­ta­la ki­fej­tett ha­tá­sok vi­lá­gá­ban.

A teljes kötet és az egyes tanulmányok különnyomatai letölthetők. 

----------------------------

A 2012-ben indult tanulmánykötet-sorozat ön­ál­ló fó­ru­mot biz­to­sít az élén­kü­lő kora új­ko­ri köz­köl­té­sze­ti ku­ta­tá­sok mód­szer­ta­ni, tex­to­ló­gi­ai, iro­da­lom­szo­cio­ló­gi­ai, retorika- és po­é­ti­ka­tör­té­ne­ti ta­pasz­ta­la­ta­i­nak át­adá­sá­ra, va­la­mint a társ­tu­do­má­nyok­kal (például nép­rajz, ze­ne­tu­do­mány, könyv­tár­tu­do­mány) foly­ta­tan­dó esz­me­cse­ré­re.

A so­ro­zat fő pro­fil­ja a XVIIXVIII. szá­za­di ma­gyar vi­lá­gi po­pu­lá­ris vers­kul­tú­ra, de nem­csak az ano­nim köz­köl­té­szet, ha­nem a köl­tői élet­mű­vek folk­lo­ri­zá­ló­dá­sa  például Ama­de Lász­ló, Fa­lu­di Fe­renc, Cso­ko­nai, Pá­ló­czi Hor­váth Ádám, Má­tyá­si Jó­zsef és más szerzők köz­köl­té­sze­ti kap­cso­la­tai , a ka­len­dá­ri­u­mi és pony­va­kul­tú­ra, va­la­mint a pa­rasz­ti száj­ha­gyo­mány („nép­köl­té­szet”) egy­ko­ri fel­fe­de­zé­sé­nek és is­me­re­té­nek do­ku­men­tu­mai, ugyanakkor befogadja a pró­zai mű­fa­jok, a ko­ráb­bi és XIX. szá­za­di ro­kon je­len­sé­gek vizs­gá­la­tá­ban szü­le­tett, il­let­ve a po­pu­lá­ris vers­ter­més nem­zet­kö­zi hát­te­rét, pár­hu­za­ma­it elem­ző ta­nul­má­nyo­kat és a Kárpát-medence né­met, ro­mán, szlo­vák, dél­szláv és neo­la­tin köz­köl­té­sze­té­nek alig is­mert össze­füg­gé­se­i­t feltáró kutatások eredményeit is.

A kö­te­tek a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Iro­da­lom­tu­do­má­nyi In­té­ze­tének Reciti Kiadójá­nál je­len­nek meg in­gye­ne­sen el­ér­he­tő pdf és epub for­má­tum­ban, amelyek – más kiadványokkal együtt – a reciti.hu oldalon érhetők el.

Reciti könybem 2020 0303A Reciti Kiadó és a Lendület Nyugat-magyarországi irodalom 1770–1820 Kutatócsoport 2020. március 3-ánkönyvbemutatót rendezett.

Bemutatott könyvek:

Küllős Imola, s. a. r. Világi énekek és versek  B. P. 1800 ReTextum 7. Budapest: reciti, 2018.

Csörsz Rumen István, szerk. Doromb: Közköltészeti tanulmányok 6. Budapest: reciti, 2018.

Beöthy Zsigmond. Válogatott írások (1839–1849), szerk., bev. Boldog-Bernád István és Mészáros Gábor, Budapest: Kalligram, 2019.

Helyszín: Próféta Galéria (1111 Budapest, Szent Gellért tér 3.)

 

Az adatbázis a napjainkban ismeretes és fellelhető, 1730 és 1836 között keletkezett regények adatait teszi hozzáférhetővé és kutathatóvá. Törzsanyagát György Lajos annotált bibliográfiája képezi (A magyar regény előzményei. Budapest: Magyar Tudományos Akadémia, 1941), adatait legtöbb esetben az azóta publikált szakirodalmi tételekkel, modern kiadások regisztrálásával egészítettük ki, amennyiben szükséges volt, a hibás adatokat pontosítottuk. Mindazonáltal többről van szó a könyv anyagának egyszerű adaptációjánál: a legfontosabb paraméterek (cím, szerző, kiadó, megjelenés ideje, könyvtári-levéltári jelzet, kötetméret, eredeti forrásszöveg, szakirodalom, modern kiadás) elektronikus felületen való közlése, együttes kereshetősége reményeink szerint a korszak prózairodalmának összefüggéseit, kapcsolódási pontjait is láthatóvá tehetik. Az adatbázis nem tekinthető lezártnak, hiszen nem vethető el az újabb források felbukkanásának esélye, így a bővítés lehetősége sem.

Az adatbázis szerkesztője Béres Norbert, az MTA–DE Klasszikus Magyar Textológiai Kutatócsoport munkatársa. A programozás Kőszeghy Péter munkája.

Címleírás:

Regények Magyarországon (1730–1836): Adatbázis 1.0. Főszerkesztő Csörsz Rumen István, szerkesztő Béres Norbert, programozó Kőszeghy Péter. Budapest: MTA BTK Lendület Nyugat-magyarországi irodalom 1770–1820 Kutatócsoport, 2019. http://regeny-lendulet.iti.btk.mta.hu

 

Etelka1

Keszthely Lendulet2019Az MTA BTK Lendület „Irodalmi nyilvánosság a polgárosuló Nyugat-Magyarországon, 1770–1820” kutatócsoport egyetemközi összefogással, a Tudásáramlás NKFI kutatócsoporttal közösen nemzetközi konferenciát szervez Keszthelyen The Culture of the Aristocracy in the Habsburg Monarchy (1750–1820) címmel.

A konferencia Festetics György gróf munkásságának művelődéstörténeti környezetét rekonstruálja. Talán nem véletlen, hogy a gróf szűkebb pátriája, a Dunántúl a Habsburg Birodalom azon multikulturális és többnemzetiségű tájegysége volt a 18–19. században, ahonnan olyan nagy magyar nemesi családok származtak, mint például a Széchényi, Esterházy, Zichy vagy Festetics családok. Közép-Európában az arisztokrácia különleges szerepet játszott a történelemben a 18. század végén. Tudásuk és pénzügyi hátterük lehetővé tette számukra, hogy a társadalmi és kulturális innováció előmozdító lehessenek. A Habsburg Birodalomba világhírű művészeket hívtak meg és támogatták őket, miközben saját maguk is művészettel foglalkozó, alkotó emberek voltak. Tudományos könyveket vásároltak, ezeket gazdag könyvtárakban gyűjtötték össze, iskolákat, akadémiákat alapítottak, és segítették kevésbé tehetős ifjak külföldi tanulmányait. Családi hálójukat közvetlen környezetük kulturális fejlesztésére használták fel, és úgy gondolták, hogy a művelt embereknek nemcsak joga és lehetősége, de kötelessége is a nép művelődésének, oktatásának előmozdítása.

A konferencia elsődleges célja az arisztokrácia szociális és kulturális szerepvállalásának vizsgálata.

A konferencia programja és az előadások összefoglalói letölthetők. 

Időpont: 2019. május 30.– június 1.

Helyszín: Helikon Kastélymúzeum, 8360 Keszthely, Kastély u. 1.

 

Minden érdeklődőt szeretettel várunk.

57398648 1543181509147616 2331075619955146752 n

Csurgónak kiemelt szerepe volt a 18. századi művelődésben, irodalomban. A Csurgó 1000 programsorozat keretében  2019. április 26-án a hely kultúrtörténetéhez kapcsolódó előadásokat hallhattak az érdeklődők az MTA BTK Lendület „Irodalmi nyilvánosság a polgárosuló Nyugat-Magyarországon, 1770–1820 kutatócsoport három tagjától. A szimpóziumra a Baksay Sándor Népfőiskola előadássorozatának keretében került sor.

Előadások:

Csörsz Rumen István: Sárközy István és a sóhajtozó nimfa
Vaderna Gábor: Csokonai Dorottyájáról
Mészáros Gábor: Pálóczi Horváth Ádám dunántúli mecénásai és főúri kapcsolatai 

Helyszín: 8840 Csurgó, Csokonai Közösségi Ház, Széchenyi tér 1.

 

Doromb 6 borfile 709x1024

Doromb. Közköltészeti tanulmányok 6. kötete Nyugat-magyarországi irodalom 1770–1820 Lendület kutatócsoport szellemi és anyagi támogatásával született, és a régi dunántúli közkultúra fontos területeire enged betekintést Mátyás királytól Szendrey Júliáig.
A szerzők: Juhász Katalin, Andrew C. Rouse, Csörsz Rumen István, Perger Gyula, Knapp Éva, Seres István, Voigt Vilmos, Szabó P. Katalin, Medgyesy Norbert, Mészáros Gábor, Vaderna Gábor, Hegedüs Béla, Tari Lujza.

A kötet letölthető.

MTA kutatói pályázatai

MTA központi weboldala

MTA kutatóintézet-hálózata