Az adatbázis a napjainkban ismeretes és fellelhető, 1730 és 1836 között keletkezett regények adatait teszi hozzáférhetővé és kutathatóvá. Törzsanyagát György Lajos annotált bibliográfiája képezi (A magyar regény előzményei. Budapest: Magyar Tudományos Akadémia, 1941), adatait legtöbb esetben az azóta publikált szakirodalmi tételekkel, modern kiadások regisztrálásával egészítettük ki, amennyiben szükséges volt, a hibás adatokat pontosítottuk. Mindazonáltal többről van szó a könyv anyagának egyszerű adaptációjánál: a legfontosabb paraméterek (cím, szerző, kiadó, megjelenés ideje, könyvtári-levéltári jelzet, kötetméret, eredeti forrásszöveg, szakirodalom, modern kiadás) elektronikus felületen való közlése, együttes kereshetősége reményeink szerint a korszak prózairodalmának összefüggéseit, kapcsolódási pontjait is láthatóvá tehetik. Az adatbázis nem tekinthető lezártnak, hiszen nem vethető el az újabb források felbukkanásának esélye, így a bővítés lehetősége sem.

Az adatbázis szerkesztője Béres Norbert, az MTA–DE Klasszikus Magyar Textológiai Kutatócsoport munkatársa. A programozás Kőszeghy Péter munkája.

Címleírás:

Regények Magyarországon (1730–1836): Adatbázis 1.0. Főszerkesztő Csörsz Rumen István, szerkesztő Béres Norbert, programozó Kőszeghy Péter. Budapest: MTA BTK Lendület Nyugat-magyarországi irodalom 1770–1820 Kutatócsoport, 2019. http://regeny-lendulet.iti.btk.mta.hu

 

Etelka1

Keszthely Lendulet2019Az MTA BTK Lendület „Irodalmi nyilvánosság a polgárosuló Nyugat-Magyarországon, 1770–1820” kutatócsoport egyetemközi összefogással, a Tudásáramlás NKFI kutatócsoporttal közösen nemzetközi konferenciát szervez Keszthelyen The Culture of the Aristocracy in the Habsburg Monarchy (1750–1820) címmel.

A konferencia Festetics György gróf munkásságának művelődéstörténeti környezetét rekonstruálja. Talán nem véletlen, hogy a gróf szűkebb pátriája, a Dunántúl a Habsburg Birodalom azon multikulturális és többnemzetiségű tájegysége volt a 18–19. században, ahonnan olyan nagy magyar nemesi családok származtak, mint például a Széchényi, Esterházy, Zichy vagy Festetics családok. Közép-Európában az arisztokrácia különleges szerepet játszott a történelemben a 18. század végén. Tudásuk és pénzügyi hátterük lehetővé tette számukra, hogy a társadalmi és kulturális innováció előmozdító lehessenek. A Habsburg Birodalomba világhírű művészeket hívtak meg és támogatták őket, miközben saját maguk is művészettel foglalkozó, alkotó emberek voltak. Tudományos könyveket vásároltak, ezeket gazdag könyvtárakban gyűjtötték össze, iskolákat, akadémiákat alapítottak, és segítették kevésbé tehetős ifjak külföldi tanulmányait. Családi hálójukat közvetlen környezetük kulturális fejlesztésére használták fel, és úgy gondolták, hogy a művelt embereknek nemcsak joga és lehetősége, de kötelessége is a nép művelődésének, oktatásának előmozdítása.

A konferencia elsődleges célja az arisztokrácia szociális és kulturális szerepvállalásának vizsgálata.

A konferencia programja és az előadások összefoglalói letölthetők. 

Időpont: 2019. május 30.– június 1.

Helyszín: Helikon Kastélymúzeum, 8360 Keszthely, Kastély u. 1.

 

Minden érdeklődőt szeretettel várunk.

57398648 1543181509147616 2331075619955146752 n

Csurgónak kiemelt szerepe volt a 18. századi művelődésben, irodalomban. A Csurgó 1000 programsorozat keretében  2019. április 26-án a hely kultúrtörténetéhez kapcsolódó előadásokat hallhattak az érdeklődők az MTA BTK Lendület „Irodalmi nyilvánosság a polgárosuló Nyugat-Magyarországon, 1770–1820 kutatócsoport három tagjától. A szimpóziumra a Baksay Sándor Népfőiskola előadássorozatának keretében került sor.

Előadások:

Csörsz Rumen István: Sárközy István és a sóhajtozó nimfa
Vaderna Gábor: Csokonai Dorottyájáról
Mészáros Gábor: Pálóczi Horváth Ádám dunántúli mecénásai és főúri kapcsolatai 

Helyszín: 8840 Csurgó, Csokonai Közösségi Ház, Széchenyi tér 1.

 

Doromb 6 borfile 709x1024

Doromb. Közköltészeti tanulmányok 6. kötete Nyugat-magyarországi irodalom 1770–1820 Lendület kutatócsoport szellemi és anyagi támogatásával született, és a régi dunántúli közkultúra fontos területeire enged betekintést Mátyás királytól Szendrey Júliáig.
A szerzők: Juhász Katalin, Andrew C. Rouse, Csörsz Rumen István, Perger Gyula, Knapp Éva, Seres István, Voigt Vilmos, Szabó P. Katalin, Medgyesy Norbert, Mészáros Gábor, Vaderna Gábor, Hegedüs Béla, Tari Lujza.

A kötet letölthető.

2018. október 17–19. között az észak-olaszországi Vercelli városban rendezte meg az Università degli Studi del Piemonte Orientale a Convegno Internazionale Dibattiti Storici. II Edizione című konferenciát. A tanácskozás célja az volt, hogy az utazás témakörét érintő, elsősorban történeti és irodalomtörténeti kutatások összekapcsolódhassanak. Dóbék Ágnes (Lendület Nyugat-magyarországi irodalom Kutatócsoport) előadásában azokat az útikönyveket mutatta be, amelyeket az Itáliába utazó magyarok használtak, majd őriztek meg könyvtáraikban a 17–18. században.

A konferencia programja letölthető.

2018. november 22-én a Római Magyar Akadémia és a Szegedi Tudományegyetem Antikvitás és Reneszánsz Kutatócsoport rendezett szimpoziont Animalia in letteratura, arte e musica tra Italia e Ungheria címmel, Vigh Éva elnökletével. A konferencia a középkori és kora újkori állatszimbolika nyomait kereste a mitikus-biblikus lényektől az allegorikus állatszereplőkig és a konkrét zoológiai érdekességekig az irodalom, a művészettörténet és a zenetörténet világában. Szó esett a kötőfékét vesztett ló vándormotívumáról, az állathangok utánzásának zenei hagyományáról és a tarantula pók mérges csípését gyógyító tánc történetéről is. Az Intézetet Tüskés Anna (Draghi ed altri animali immaginari nelle arti figurative in Ungheria) előadása és tablókiállítása, valamint Csörsz Rumen István (La lepre, il lupo e il canto della quaglia) előadása és záró koncertje képviselte.

A konferencia programja letölthető.

 

Az MTA–DE Klasszikus Magyar Textológiai Kutatócsoport és az MTA BTK Lendület Nyugat-magyarországi irodalom 1770–1820 Kutatócsoport együttműködésében elkészült és megnyílt Pálóczi Horváth Ádám (1760–1820) életmű-portálja: http://deba.unideb.hu/deba/paloczi/index.php
A felvilágosodás kori író-költő-polihisztor műveit az új honlapon forrástípusonként és műfajonként rendszerezve találják az érdeklődők. Nyomtatásban megjelent verseinek kritikai kiadásán (2016) túl az összes, nyomtatásban megjelent prózai írását is tartalmazza, köztük máig népszerű regényét Fel-fedezett titok címmel. A portál folyamatosan bővül a levelezés és egyéb kéziratok (Hol-mi IV, Ötödfélszáz énekek stb.) anyagával.

Csörsz Rumen István főmunkatárs (XVIII. századi osztály), a Lendület Nyugat-magyarországi irodalom 1770–1820 kutatócsoport vezetője 2018. szeptember 1-jén Prágában tartott előadást egy XVIII. századi latin-magyar rabének lehetséges „megfejtéseiről” az International Ballad Commission nemzetközi konferenciáján, amely a Ballads and Memory címet viselte.
A konferencia programja itt elérhető.
Az előadók a népi emlékezetben, balladamotívumként fennmaradt magán- és köztörténeti emlékek felkutatására tettek kísérletet Kelet-Ázsiától Közép-Amerikán át Bretagne-ig, Portugáliáig és Koszovóig – a személynevektől egy múzeumban őrzött középkori kardig, a francia forradalom dalaitól a régi brit ponyvákig és a mai dán alkalmi költészetig. A balladaműfaj népi és műköltészeti kölcsönhatásai miatt több előadásban szóba került az irodalmi népiesség kérdésköre, főként a cseh-morva folklorisztika nézőpontjából. A tanácskozás helyszíne a prágai Néprajzi Múzeum volt, fő szervezői: Thomas McKean és Petr Janeček.
Az előadás magyar változata 2016-ban, a Bethlen Miklós-konferencián hangzott el.

 

Kutatócsoportunk munkatársa, Vaderna Gábor Komárom 18. századi kultúrtörténetéről tartott előadást a  European Association for Urban History 14. konferenciáján (Urban renewal and resilience. Cities in comparative perspective) Rómában 2018. augusztus 31-én.

A konferencia honlapja itt érhető el.

 

IMG 20180831 120854 

MTA kutatói pályázatai

MTA központi weboldala

MTA kutatóintézet-hálózata