Caesarea ma Izrael Állam területén található, hajdan pedig a Római Birodalom keleti provinciájához tartozott. A város érdekessége az, hogy kikötője a tengerfenék kikotrása után a nyílt tengerbe süllyesztett kőtömbökre épült. Azonban az Augustus császárról elnevezett kereskedelmi központ az alatta kiépített, minden képzeletet felülmúló csatornahálózatáról is híres volt, ha nem híresebb. Nem mindennapi nevezetesség, kétség sem férhet hozzá.

„A móló a tengerbe húsz rőfnyi mélységre süllyesztett óriási sziklatömbökön áll, átlagosan 50 láb hosszúak, 18 láb szélesek és 9 láb magasak; ennek a mólónak itt jobbra »hullámtörő« a neve; a másik mólón tornyokkal ellátott kőfal húzódik, mint láthatják.”

„Érdemes megnézni azt is, mi van a föld alatt – mondta Plotius. – Olyan szélesek és magasak a csatornák, s akkora termek vannak bennük kialakítva, hogy akár lakomákat is lehetne adni bennük, amikor a víz éppen alacsony. Párhuzamosan épültek, egy keresztcsatorna is összeköti őket, az eső és a szennyvíz könnyedén le tud folyni, dagálykor beárad a tenger, és az apály minden szennyeződést kimos. Nincs szükség rá, hogy emberi erővel takarítsák.

Alexandrosz élénk érdeklődést tanúsított a csatornák iránt, ő mindenképpen megnézné, ha lehet.”

„Maga a város a Kaisarea nevet kapta: a leggyönyörűbb anyagból épült, a legpompásabb művészettel. A föld alatti folyosók éppen olyan művészi alkotások voltak, mint a város épületei; némelyek, amelyeket egyenlő nagyságú helyiségek választottak el egymástól, egészen a tengerpartig értek; egy másik folyosó keresztben átmetszette a többit, úgy, hogy az esővíz és a lakóházak szennyvizei ide folytak le és a tenger vize kívülről betódulhatott, és így az egész várost tisztán tartotta.”

„Heródes [...] körös-körül oly nagy területet tűzött ki a kikötőnek, hogy elegendő volt egész hajóhadak befogadására, és húsz könyöknyi mélységben óriási sziklatömböket süllyesztett a tengerbe; a legtöbb 50 láb hosszú, 18 láb széles és 9 láb magas, de volt köztük ennél nagyobb is, kisebb is. Ez a gát, amelyet azért építtetett, hogy a tenger hullámainak csapásait felfogja, kétszáz láb széles volt; egyik fele arra való volt, hogy megtörje a hullámok erejét és ennek a neve »hullámtörő« volt; a másikon tornyokkal ellátott kőfal húzódott”.

 

Caesarea Maritima rekonstrukcio

Caesarea Maritima rekonstrukciós rajza (www.pinterest.com)

 

Az utóbbi két idézet Josephus Flavius A zsidók története című művéből, a megelőző kettő pedig Spiró György Fogság című regényéből való. Érdemes megfigyelni, amint Spiró átveszi Flaviustól a Nagy Heródes építette város és kikötő alapjaihoz tartozó méretadatokat, megtartja a kikötőt a tenger hullámzásától védő egyik gát nevét, sőt szó szerint is átemel a Flavius-hely Révay József készítette fordításából. Amott föld alatti termek, emitt föld alatti helyiségekkeresztcsatorna, a többit keresztben átmetsző folyosó. És vizek. Főleg a Kaisarea alatti s a kikötőbe torkolló csatornahálózat természetes öntisztulását elősegítő tengervíz, amely az ár-apály váltakozásnak köszönhetően könnyűszerrel kitakarítja a város alatti várost.

Van itt azonban még más is!

Pálóczi Horváth Ádám 1817-ben Bécsben kinyomtatott műve, a Rudolphias, az az a’ Habsburgi I. Rudolf császár’ viseltt dolgainak egy része ugyancsak hírt ad a Kaisarea alatti városról. Igaz, Horváth Ádám Akkaronnak nevezi a várost, mely a Bibliában a filiszteusok öt városa közül volt az egyik, és sokáig, egészen a 19. századig Caesarea Maritimával, a mi kikötővárosunkkal azonosították. Akkaront, azaz Ekront ma egy Tel Miqne nevű palesztin településre helyezik.

Horváth Ádám ebben a regényes-epikus művében I. Rudolf (1218–1291) német király dicső tetteit mondja el. Kezdve Rudolfnak az apja, IV. Albert (1188–1239) oldalán, a „bárók” keresztes hadjáratában való részvételével (1239) Horváth egészen addig viszi a cselekményt, míg  a Habsburg család megszerzi az Osztrák Hercegséget. Rudolf német királyi címéről nem is beszélve, amelyet Habsburgként első ízben ő bírhatott. 

A hat énekre terjedő epikus mű második énekében kerülnek elő a föld alatti alagutak. Rudolf apja, az előbb említett Albert halálos sebet kapott a muszlim sereg fővezérével, Abderamennel folytatott párviadalban, és elhunyt. Ezután papja, Majmon (vagyis a keresztény hitre tért Maimonidész[1]) segítségével tisztességgel eltemetik az Akkaron alatt rejtőző katakombákban fia és Mikó vitéz jelenlétében. Majd Majmon tovább vezeti Rudolfot társával, és megmutatja nekik a város ókorból megmaradt csalagútjait:

Mennek, és ott benn találnak keskeny és szük rejteket
’S két felé mind jobbra balra hoszszukás rekeszeket:
Itt ez, ugymond, Majmon, a’ nagy Tóba szűken megy belé,
’S nagy berek van a’ lyukánál e’ meg a’ tenger felé
Jó tová, de könnyü lejtőn; ezt is én a’ föld alatt
Vágatám-be, míg el-értem egy be-boltozott falat
Vagy tsatornát, kit Heródesa’ Király építtetett;
A’ Királyi várbul illyen két tsatornát vitetett
Ő le a’ tenger vizéig mint szemét-utat,[2] kiket
Tudtam én jól ’s Frideriktűl[3] el-nyerém az egyiket;
Ebbe bé vezettem ezt, és bé tömettem a’ fölit,
És alúl a’ szikla parton a’ ki-járásnak helit,
El tsavartam egy üregbe: erre lessz nekünk utunk
Majd, ha Akkaront be-tudja venni Jósi[4] ’s el-futunk.

 

keresztes eroditmeny IX. Lajos

 IX. (Szent) Lajos francia király által 1251-ben építtetett keresztény erődítmény maradványai Caesareában (Wikimedia Commons)

 

A tenger felé nyitott alagútrendszer vagy „szemét-út” s annak mellékrekeszeit összekötő keresztcsatorna tehát Horváthnál ugyanúgy szerepel, mint ahogy Flaviusnál, majd Spirónál. De hogyan is? Pontosan mit is látunk, mit ábrázol Pálóczi Horváth és Spiró ezzel a Kaisarea alatti Kaisareával? „Tényleg nagyszabású építmény. Minden épület bele van csatlakoztatva, a nagyobbak tíz-húsz rőf átmérőjű lefolyóval. Odalent az egész várost be lehet járni.”

Spiró regényének főszereplője, Uri, amikor a pénzszállító követséggel Kaisareába érnek, még bizonyos lelki nyugalommal gondolja magáról azt, hogy a Rómából Jeruzsálembe való utazása során világot látni jött. A 19 éves Uri számára Kaisarea remek helyszín az újabb tapasztalatszerzéshez. Itt szembesül nyíltan először a követség körül kialakult társaság ellenszenvével is, amelyet személye iránt tápláltak. Uriban Nagy Heródes unokájának, a zsidók királya címért magát kellető Heródes Agrippának a követét látják, mert Uri apja nagy összegű kölcsönt adott neki. 

Kaisarea pedig a római Judea provincia közigazgatási és katonai központja, a helytartó székhelye (aki éppen Pilatus), főváros, ennélfogva a politikai súlya sem csekély. Az itt megforduló zsidó, görög, egyiptomi és szír népek miatt nemcsak kultúrák, hanem a Római Birodalmon belül egymásnak feszülő érdekellentétek olvasztótégelye is. Újból Spiróval szólva: „Többe került a város odalent, mint amennyit látsz belőle idefent.” Minek van ára? A politikai feszültségek egymást keresztező salakútjainak, amit a Róma által fenntartott béke, a pax Romana sem túlságosan mos tisztára („áldott legyen” az emléke).

Spiró Kaisareája a hatalmi játszmák szimbolikus gyűjtőmedencéjeként ismerszik meg. Az egyik korai állomás azon az úton, amelyen az értelmiség (a távolra rosszul, de közelre kivételesen jól látó, több nyelven olvasó Uri) a saját bőrén tanulja meg, hogy képtelenség, hogy felülről lefelé ne határoznák meg életét a hatalmi viszonyok. A kérdés csak az, hogy hajlandó-e ezt Uri felismerni, vagy nem.

 

Caesarea Maritima ma Izrael

Caesarea Maritima ma Izraelben (researchgate.net)

 

Milyen a Pálóczi Horváth Ádám-féle Caesarea Maritima?

Horváth készséggel látja el olvasóját tudós lábjegyzetekkel, amelyek hosszabb-rövidebb tárgyi magyarázatokat fűznek a szöveghez. Ugyanakkor az a bőséges és sokféle műveltséganyag, amelyet a mérnök, jogász és bölcseleti képzettségű szerző mozgat ezekben a kitérőkben, kevésbé szolgálják az olvasó eligazodását. A gördülékeny, kalandos fordulatokban gazdag elbeszélés mellett a tudásmorzsákat halmozó jegyzetek csak elbizonytalanítják a befogadót, s felébresztik a kételyt: az író megkönnyíti-e egyáltalán az olvasó dolgát. Horváth Kaisareája amolyan Majmon vezette séta a tudományok útvesztőjében:

Mind az Ég’ Urát, az Istent, a’ közép örök tüzet,
Mint ama’ testtel közösset, még is a’ testtűl szüzet,
Mind eme’ testes világnak bő tenyésztető hevét
Mint mi Czibelével egyé tésszük e’ Vestánk nevét.[5]
Vesta’ Fő templomja most is, egy Kumani, hegybe’ fent
Áll, ’s van által-ellenében egy erős vár Derebent.[6]

Amíg Akkaron alatt Majmon így beszél, szinte nem is vesszük észre, hogy ugyanúgy befolyásolja a fiatal, történetesen talán éppen 21 éves Rudolf sorsának alakulását, ahogyan Uri Kaisareában kapizsgálni kezdi a hatalom alig ellenőrizhető viszonyainak meghatározó voltát. II. Frigyes halála s húszévnyi interregnum után ugyanis Rudolf fogja majd egyesíteni a német fejedelemségeket a túlságosan is a maga erejének megerősítésére törekvő II. Ottokár cseh királlyal szemben. Előbb azonban Rudolfot a német királyi cím (utódainak a német-római császári cím) megszerzéséhez az alázat próbája vezeti. A Szentföldről hazatérvén Ottokár szolgálatába kell állnia tanácsadóként, amire úgy látszik szellemi érzékenyítéssel már Akkaron alatt megkezdi Majmon a felkészülését. Pálóczi Horváth Rudolfiásában például a vallási tolerancia és az értelmetlen kereszteshadjárat gondolatát is Majmon közvetíti Alberten keresztül Rudolf felé.

 

Habsburg Rudolf Ottokar mellett

Habsburg Rudolf Ottokár holtteste mellett. Forrás: Moriz Bermann Alt- und Neu-Wien. Geschichte der Kaiserstadt und ihrer Umgebungenc. művének metszete, 1880. (Wikimedia Commons)

 

Kaisarea felszín alatti gyomra a kibogozhatatlan összefüggések, a saját sors vagy épp a politikai érdekek átláthatatlan viszonyainak rendszere. Így bízvást érdekesebb az, ami a felszín alatt történik, s ezért nincsen rálátásunk, vagy éppen ott történik meg velünk, s azért nincsen rá látásunk.

Hátul a’ nagy kripta’ végin áll egész nagy termetű
Barna tsont-váz, homlokán ez egynehány görög betű:
Mojra van, mellyel deákul Fatumot jelentenek,
Igy ma nálunk tsak halált egy nagy kaszával festenek.
Majmon ennek vég betűjin ujjal egyet nyomított,
Fordul a’ Bálvány, ’s magával egy nagy ajtót kinyitott.

Rudolf ekkor még nem is sejti, a második énekben, lent, Akkaron katakombáiban, hogy az ajtón túl Majmon a már halott édesapjához vezeti őt, s nemcsak ezt nem, hanem azt sem, hogy a Moira (’sors’, ’halál’) végbetűinek megnyomásával éppen az ő végzetére is nyomást gyakorolhatnak. Figyeljük meg: Rudolf végzete a kezdet betűjét, az alfát megnyomva indul. Ahogy Rudolf saját sorsával találkozik apja elvesztésében, úgy Uri is ugyanott, Kaisareában szembesül azzal, hogy társai ellenszenvével szemközt mindig is magára számíthatott, s egyedül maradt.

Ha a 9. századra Caesarea legendás kikötője feltehetőleg elpusztult, a 13. századra, Rudolf idejére igazán nem sok maradhatott belőle. Ha tehát ez így van, akkor persze gondolhatjuk, hogy amit Pálóczi Horváth megfestett, az úgy nincs. Akkor talán abban is reménykedhetünk, hogy úgy a Spiró megfestette Kaisarea sincs. Ráadásul ezt azzal is megtoldhatnánk, hogy az Urinál jócskán, évtizedekkel később élő Flavius leírása alapján készült ez a Kaisarea.

Felszíne tágas és ragyogó. Pompás, pezsgő nyüzsgése zsongító. Szinte nem látni, ami a felszín alatt elrejtve munkál. Ezt ábrázolták Pálóczi Horváth és Spiró ezzel a felszínes Kaisareával. Pontosabban: ennek a mérhetetlen távlatokra irányuló látványával ajándékoznak meg minket, olvasókat. A flaviuszi forrásszövegen keresztül így mégis feltárulnak előttünk Kaisarea mélységei. Ember legyen a talpán, aki kiismeri magát bennük.

 

Rédey János Gergely

 

[1] Mose ben Maimon (1138 k.–1204) középkori szefárd zsidó rabbi, orvos és filozófus.

[2] Szemét-ut, cloaca. Lásd ezeket a’ cloaca-ásásokat Jos. Flav. Ant. L. 15. c. 13. (Pálóczi Horváth saját jegyzete az 1817-es kiadásból.)

[3] II. Frigyes (1194–1250) német-római császár, Rudolf keresztapja.

[4] Muszlim fővezér, Abderamen féltestvére. Abderamen az Alberttel való, mind a kettejük számára halálos kimenetelű párviadal előtt reá bízza a főhatalmat.

[5] Némely Mythologusok Vestát és Cibelet egynek tartják; azt mondja hát Majmon hogy ez jól van; mert Cibelea’ testes világot ábrázolja, Vestá pedig annak lelkét az eredeti tüzet. Vesta eadem est et Terra; subest vigil ignis utrique / Significant sedem Terra focusque suam. Ovid L. b. Fast.

[6] DerebentDerbent, nevezetes tengeri Város a’ Kakas-hegyi vaskapuk alatt. Ez a’ neve volt é már neki akkor? azért nem hozom kétségbe, mert a’ DerbisekDerbices epitették, azok pedig még Plinius elött voltak a’ Kaspi tenger mellett. Plin. Hist, Nat. L. 6. c. 16 most Derbent 1722. tül fogva a’ Russus Servanianak fö varossa. (Pálóczi Horváth saját jegyzetei az 1817-es kiadásból.)