„Nem sűlyed az emberiség!”…
különnyomatok
Világirodalom
- Tar Ibolya: Et(iam) sic itur ad astra. Irónia és fantasztikum az ókomédiában és a menipposzi szatírában
- Csirkés Ferenc – Kovács Hajnalka – Sudár Balázs: Részlet Dzsalál ad-Dín Rúmí Masznavíjából
- Kelemen János: Egy dantei metaforáról
- Luigi Tassoni: Per specula nella Divina Commedia
- Riccardo Scrivano: La vita di Agricola di Tacito e la biografia umanistica–rinascimentale
- Cesare Vasoli: La critica di Francesco Patrizi alla dottrina aristotelica degli elementi: il fuoco, l’aria e l’acqua
- Vízkelety András: Azok a kutya magyarok… Német barokk eposz a merseburgi csatáról
- Berkes Tamás: A barokk historizmus hagyománya a cseh kultúrában
- Illés László: Heinrich Heine és az európai unitas
- Karafiáth Judit: Proust stílusgyakorlatai
- Gránicz István: Hűséges társból – ellenség? avagy egy szó tündöklése és bukása
- Szőke Katalin: A Komszomolka könnye, avagy az érzelmek összeesküvése. Venyegyikt Jerofejev: Moszkva-Petuski
Latinitas
- Borzsák István: A két Cato híre – à travers les âges
- Havas László: Puer adhuc scientia grammatice artis ad plene imbutus est
- Madas Edit: Fili, dulcor unice. Sermo apocrifus de passione Domini
- Lengyel Réka: Részlet Francesco Petrarca De remediis utriusque fortunae-jából
- Bíró Csilla: Petrarca De remediis utriusque fortunae II. 25, De infamia. Niklas von Wyle német nyelvű átdolgozása
- Németh S. Katalin: Petrárchának ezen jeles szavai. Székely László Petrarca-fordítása
- Lázár István Dávid: A vitatkozó Petrarca
- Tombi Beáta: De vera amicitia. Az igaz barátságról rendezett certamen coronario
- Szentmártoni Szabó Géza: Janus Pannonius szülőhelyéről
- Ritoókné Szalay Ágnes: Janus Pannonius és II. Pál pápa
- Csehy Zoltán fordításai Vetési László verseiből – Megjegyzések Vetési László humanista versciklusához
- Jankovits László: Jacobus Piso verse Janus Coryciushoz
- Pajorin Klára: Mátyás király és Bonfini barátja, Prospero Caffarelli
- Csapodi Csaba: Cattaneo, a madocsai apát
- Vadász Géza: Humanista morzsák
- Carla Corrradi Musi: Le popolazioni ugro–finniche secondo la descrizione dell’umanista Olaus Magnus
- Kiss Farkas Gábor: A róka és a nyúl a Dunán. A flamand Arnoldus Gerardus Laurentius Oláh Miklósnak ajánlott meséje, mint születésnapi iocus
- Gömöri György: Az 1566-os év és Zrínyi Miklós Paul Melissus költészetében
- Jan Slaski: Marian Leżeński, un amico padovano di Dudithius e di Sambucus
- Vásárhelyi P. Judit: Szenci Molnár Albert születésnapi köszöntőverse 1606-ból
- Vígh Éva: Ferrante Pallavicino és pajzán retorikája
- Czerovszki Mariann – Kasza Péter: Hierakologoi
- Fried István: Latinitás, (nemzeti) irodalmak, kulturalitás
- Csörsz Rumen István: Vinum facit rusticum optimum latinum. Latin bordalok a 18–19. századi magyar közköltészetben
Magyar irodalomtörténet 1900-ig
- Voigt Vilmos: A magyar hősepika kezdetei (körülbelül)
- Kecskés András: A kétarcú FALÉKUS
- Horváth Iván: Balassi versgyűjteményének címe
- Ötvös Péter: Régi dicsőséghez dolgotokot veti. Újabb kísérlet az Egy katona ének értelmezésére
- Szilasi László: Argumentatív tropológia és tropologikus argumentáció Balassinál: az Adj már csendességet... példája (retorikai elemzés)
- Amedeo di Francesco: L’artificio dell’eco in Balassi e in Gyöngyösi
- Szentpéteri Márton: „Vox Dei majestatis intoniut”: Adalék a Szenci Molnár Albert fordította 29. zsoltár értelmezéséhez
- Keserű Gizella: Az erdélyi unitárius egyház megkésett konfesszionalizálódása és a lengyel testvérek a 17. század elején
- Kecskeméti Gábor: Pécseli Király Imre retorikája és Szenci Molnár Albert
- Bitskey István: „Nem úgy bátya!” Marginálisok Pázmány Kalauzában
- Petrőczi Éva: Egy Rimay-toposz puritán szellemű folytatása
- Font Zsuzsa – Keserű Bálint: Egy brassói lelkipásztor spirituális eltévelyedése az 1670-es években. Vázlat
- Rozsondai Marianne: Gondolatok egy album amicorum kapcsán
- Szabó Ferenc S. J.: Az ignáci lelkiség Faludi műveiben
- Bretz Annamária: Bod Péter életrajza Pelsőczi Kovács Jánosról
- Húbert Ildikó – Szelestei N.László: Köszöntő versek, színjátékok Barkóczy Ferenc tiszteletére
- Hegedűs Béla: Kalmár György első nagy útjáról
- Ács Pál: David Hume eszméi a magyar felvilágosodásban
- Kakucska Mária: A Jénai Minerológiai Társaság és Orczy I. György. Az Orczyakról IV.
- S. Kovács Ilona: A „magyar ruhátskába öltöztetett” Grécourt. Fekete gróf kéziratos magyar változata Grécourt Klementina című versére
- Bíró Ferenc: A második lépés (Hogyan lett író Kazinczy Ferenc?)
- Thimár Attila: Katedra az élet telén. Révai Miklós és az egyetem
- Bartók István: Grammatica Hungarolatina – Editio Kazinczyana
- Szilágyi Márton: Adalék Batsányi fogság utáni hivatalvállalásához
- Balázs Mihály: A bikfalvi székely katona és a cenzúra
- Kilián István: Miksa László öt latin képverse (18. század vége, 19. század eleje)
- Gerold László: A Csurgón írt „két víg játék” drámai dikciójáról
- Zentai Mária: Szuszmir mesél. Egy Csokonai-jelenet erotikus vonatkozásai
- Knapp Éva: Én Názó Poéta gyenge Tanítványa. Berei Farkas András irodalomelméleti nézetei
- Rákai Orsolya: „És felhozá őket északról és Sinnek földjéről”: a finnugor rokonság és a választott nép mítosza a 18–19. század fordulóján
- Szabó G. Zoltán: A Hymnus retorikája
- Hites Sándor: 1836: az Abafi éve
- T. Erdélyi Ilona: A két királyné. Erdélyi János első színdarabja
- Ratzky Rita: Hatalom és szerelem. Széchy Mária és Wesselényi Ferenc története a magyar epikában
- Kulin Ferenc: Vörösmarty (Az újvidéki Vörösmarty-szobor avatására, 2004. június 8.)
- Simona Kolmanová: Jókai Mór – Az ifjú cseh. A cseh nemzeti ébredés fiktív elemei az Egy magyar nábob adaptációjának tükrében
- Eisemann György: Az olvasó mint fordító. Német nyelvű elemek Jókai és Mikszáth műveiben
- Hajdu Péter: Ellőtt puskaporok utolsó durranása vidéki lapok tárcarovatában. A Mikszáth-szövegek másod-, harmad- stb. közléseiről
- Szegedy-Maszák Mihály: Megfordított időrend
- Jankovics József: Gyöngyösi István családi irodalomtörténésze: Gyöngyösy László
- Kosztolánczy Tibor: „egy phalanx”?
Magyar irodalomtörténet a 20. században
- Szigeti Lajos Sándor: „és bort is tégy elébem! Úgy legyen!”
- Kovács Sándor Iván: Szigetvár és a Zrínyiek 19–20. századi irodalmunkban
- Kelevéz Ágnes: Iam mons livescit, nidoque columba quiescit. Filológiai érdekességek az Új leoninusok kéziratán
- Jelenits István: Miért nagy vers Babits Mihály Miatyánkja?
- Kenyeres Zoltán: A rezignáció
- Márkus Béla: Bethlen Gábor arcai. Móricz Zsigmond: Erdély
- Sas Péter: Egy kolozsvári „dantista”: Dr. Hirschler József pápai prelátus
- Tamás Attila: Illyés Gyula József Attila-élményéről
- Szőnyi György Endre: Az ezotéria diszkrét bája. Szerb Antal Pendragon legendája és néhány előképe
- Görömbei András: Az Iszony és az önismeret
- Tverdota György: Márai Sándor és a népi mozgalom
- Rónay László: Márai naplói
- Pomogáts Béla: Az irodalmi kánonok átrendeződése és Kós Károly
- Hafner Zoltán: Beszélgetés Hubay Miklóssal Balogh Józsefről
- Széles Klára: „Fogok venni magamnak egy ka- / nári sárga inget, hogy énekelhessek / benne” (Kéziratos, kiadatlan versfüzet 1957–1962-ből)
- Sárközy Péter: Laudatio in honorem Imre Kertész
- Kerényi Ferenc: Madách és Örkény
- Odorics Ferenc: Antropomorfizmus az értelmezésben, azaz Táj két figurával – Tandori Dezső verse
- Veres András: Egy kiadatlan Petri-szöveg: Bibó temetése
- Varga László: A történelmi esszé teherbírása egy Szabó Gyula-kötet alapján
- Bodnár György: Kettős tükör: Juhász Ferenc Giordano Brono-eposza
- Olasz Sándor: „Más idő? Más világ?” Az együttlátás és elbizonytalanítás poétikai változatai az újabb történelmi regényekben
- Bányai János: Változatok (ön)életrajzra. Konrád György újabb könyveiről
Művelődéstörténet, színháztörténet, néprajz
- Kovács Zsuzsa: Alexius magyar király és Arese alapításának a legendája
- Monok István: Magyar diákok olvasmányai hollandiai diákéveik alatt a 17–18. század fordulóján
- Bene Sándor: Az ellenállás hermeneutikája (Egy fejezet a Rákóczi-szabadságharc politikai publicisztikájának történetéből)
- Kókay György: A felvilágosodás eszméinek továbbélése a reformkori katolikus sajtóban
- Pajkossy Gábor: Újabb adatok a reformkori kéziratos országgyűlési tudósítások történetéhez
- Kiczenko Judit: Adalékok az 1849-es magyarországi hadjáratban részt vett orosz tisztek magyarságképéhez
- Völgyesi Orsolya: Hogyan lett Kuthy Lajos a Budapesti Hírlap szerkesztője?
- Petneki Áron: Arszlánnő a promenádon
- Császtvay Tünde: Czilinder és borgőzös katzenjammer. Az ivászat kultikus ereje és lepárlódása a 19. századvégi költészetben
- Buzinkay Géza: Egy közéleti fertőtlenítőszer
- Simon Zsuzsanna: Kánonok és kanonizálók a huszadik századfordulón. A Pesti Hírlap népszerű kiadványainak szerepe
- Korompay H. János: Horváth János Eötvös Collegium-beli tanári jelentéseiből (1905–1923)
- Pintér Márta Zsuzsanna: Ahol tilos a szerelem. Elizabeth Barrett-Browning élete magyar színpadon
- Nagy Ilona: A népköltési gyűjtemények kiadásáról
- Erdélyi Zsuzsanna: Mestereknek mestere…
Vizuális művészetek
- Mikó Árpád: D. O. M. All’antica feliratok és a reneszánsz stílus a Jagelló-kori Magyarországon
- Békés Enikő: Zoomorfikus arc és antropomorfikus címer kapcsolata Martino Rota Balassa János-arcképén
- Radnóti Sándor: Eruditus és connoisseur
- Margócsy István: Kép és vers. A romantikus irodalom megjelenése a kora-reformkori versillusztrációkon
- Bárdos Judit: Irónia és történelem Eisenstein Októberében
- Deréky Pál: A hét főbűn naiv-realista ábrázolása. Bécs, II. Paffrathgasse 3.
- Hajnóczi Gábor: A Róma nyílt város magyar szereplője
- Tüskés Gábor: A Magyar Simplicissimus filmen (Rózsa János–Kardos István: A trombitás, 1978)
Delfinárium
- Takács László: Szamárfülű delfin, avagy auriculas asini quis non habet?
- Török László: Elferdített elégiák (Válogatás a Janus-elégiák fordítói tévedéseiből doctissimo litteratori, Ladislao Severino)
- Vadai István: Hét ellen-delfin
- Dávid Gábor Csaba: Szövegelemzés és fordítás (A Delfinárium margójára)
- Jolanta Jastrzębska: Kis hollandiai delfinológia. Köszöntő levél Szörényi Lászlónak
- Kabdebó Lóránt: A Szabó Lőrinc-hajsza lélektanához
Irodalomelmélet
- Petőfi S. János: Magyar versek szövegrokonsági kapcsolathálói. Intertextualitás-tipológiai kísérlet
- Angyalosi Gergely: Derrida-rezisztenciák
- Bircsák Anikó: Az ünnep ideje. Kerényi Károly és Gadamer
- Faragó Kornélia: „Ahogyan a kultúrák beszélnek róla”. Az idegen-tapasztalat erotikája
- Kulcsár Szabó Ernő: A tudás mint a nyelv „befagyasztása” – avagy hozzájárulnak-e a sztereotípiák amegértéshez?
- Thomka Beáta: Kulturális és kontextuális narratológia
Történelem
- Érszegi Géza: Jó célra, tudnillik az ország védelmére… Adalék Bakócz Tamásnak a parasztfelkelésben játszott szerepéhez
- Horn Ildikó: János Zsigmond lengyel tanácsosa, Stanisłas Nieżowski (1520 k.–1573)
- Péter Katalin: Ad vocem fösvénység. Pénz a jobbágy–földesúr viszonyban az örökös jobbágyság idején
- Szabó András: A heidelbergi egyetem levéltárának magyar vonatkozású iratai (1560–1622)
- Szabó Péter: A Bethlen–Rákóczi-ellentét reprezentációs megnyilatkozásai
- Pálffy Géza: A Szent Korona és a koronaláda balesete 1638-ban
- G. Etényi Nóra: Buda különlegességei. Traktátus a töröktől visszavívott városról
- Nyerges Judit: Aki még a hóhérra is vigyáz. Gyöngyösi István levélváltása Rimaszombat városának bíráival
- Köpeczi Béla: Rákóczi fejedelmi címének európai elismerése
- R. Várkonyi Ágnes: „Ha Indiáig bujdosnak is, visszahozzuk őket”. II. Rákóczi Ferenc és a jezsuiták néhány kérdése
- Fenyő István: Eötvös József és az osztrák Staatsschrift
- Csorba László: A három Menotti és a Keleti-pályaudvar. Az olasz–magyar kapcsolatok „mellékalakja” – főszerepben
- Ujváry Gábor: Egy tudós kultúrpolitikus kalandjai Rómában és a magyar hivatalokban (Gerevich Tibor és a római Magyar Akadémia)
Köszöntő írások
- Alexa Károly: Hó, présház, telihold
- Bitó László: A szerelem evolúciója
- Bojtár Endre: Múlt – Jelen – Jövendő. Lírai lapok a litván–magyar szótár(író) életéből
- Dávidházi Péter: Kedves Laci!
- Erdeős Levente: Villalátogatók
- Esterházy Péter: Aki
- Gergely András: Filosz a rezidencián
- Gózon Ákos: A tudós és az elektronikus média
- Győri Enikő: Amikor tényleg a nagykövet mozgatja a nagy követ…
- Gárdonyi Géza (Horváth Krisztina és Mohl Györgyi): Göre Gábor bíró: A pesti úr (harmadik eresztés) – részlet
- Kálmán C. György: Emlékkönyvbe. Egy diák jegyzetei Szörényi tanár úr órájáról
- Kántor Lajos: Bővebb tájékoztatás: Szörényi Lászlótól
- Kőszeghy Péter: Az út (Fotóalbum)
- Kulcsár Péter: Opponensi vélemény Szörényi László Philologia Hungarolatina című akadémiai doktori értekezéséről
- Polcz Alaine: Szörényi László hatvanéves?
- Szakály Sándor: Ismerem?
- Szőnyi Zsuzsa: Menekülésünk története
- Zalán Tibor: Szörényi-emlékfragmentumok (minden magyarázat és tanulság – vagy annak levonása – nélkül, ahogy egy vasárnap délelőtt eszembe jutott)
Szépirodalmi és művészeti alkotások
- Ambrus Lajos: A karakói csata
- Ferenczi-Fischer László: Szörényi Lászlónak
- Krasznahorkai László: Egy betűjelpár feloldása. A hatvanéves Szörényi László köszöntése
- Márton László: Jegyzetlapok a Testvériség-trilógiához
- Mezei Márta: Füstölgések a pipa körül. Kazinczy Ferenc kétes hitelű levele Dessewffy Józsefnek
- Mohai V. Lajos: Séták Tinával (Emléknapló,május elsejék)
- Móser Zoltán: Balassi-triptichon
- Nyakas-Pap Sándor: ŐSZ-szé illó NYÁR
- Szepesi Attila: Maszkajáték
- Szőcs Géza: Mihály, József, Sándor, János, Endre, Attila és a nők
- Újváry Auróra: A műtő (Ami a Tájak, az én tájaim ciklusból kimaradt)
- Virágh László: Madrigale ungherese (Balassi Bálint: Mikoron kirepül lélek beteg testbűl…)
