Trianon-konferencia a Magyar Nemzeti Múzeumban

MNM trianon konferencia program2019. március 25–26-án Trianon címmel tudományos konferenciát rendezett a Magyar Nemzeti Múzeum. A tanácskozás elsődleges célja az volt, hogy egy évvel a kényszerű trianoni béke aláírásának 100. évfordulója előtt a magyarországi felsőoktatási és kutatóintézeti műhelyek összegezzék legújabb alapkutatásaikat és kutatási eredményeiket.

A kétnapos rendezvényen 20 tudományos intézmény 44 szakértője 30 előadást és 3 kerekasztal-beszélgetést tartott.

Az esemény megrendezésében az Irodalomtudományi Intézet és az MTA BTK Történettudományi Intézete is tevékenyen részt vett. A tudományos tanácskozás szakmai vezetője intézetünk főmunkatársa, Császtvay Tünde volt, további két munkatársunk, Bucsics Katalin és Szénási Zoltán pedig előadást tartott.

Trianoni horizontok címmel plenáris, Utak Trianonba és Utak Trianonból címmel pedig szekcióelőadások hangzottak el mindkét napon. A történelmi trauma történetéhez és értelmezéséhez sok irányból közelítettek a résztvevők: több tudományág képviselője beszélt a történelmi eseményről, annak előzményeiről és a döntés következményeiről diplomáciai, politikai, oktatási, társadalmi, kulturális, hadászati-stratégiai, gazdasági, egészségügyi, lélektani vagy épp régészeti, földrajztudományi vonatkozásokat kiemelve. Bár a 100. évforduló megemlékezéseit megnyitó tudományos esemény a kérdést elsősorban nem emlékezetpolitikai és politikai horizontból vizsgálta, a mindenkori beszédmódot és távlatot, illetve ezek viszonyát vizsgáló, az emlékezetpolitikára vonatkozó sokszólamú reflexió is több előadásban hangsúlyos helyet kapott.

Császtvay Tünde, a Bibliográfiai Osztály vezetője Hétköznapi Trianon című előadásában a történelmi esemény mindennapjainak eddig hiányzó kutatásairól, a téma múzeumi kontextusban megjeleníthető, sok ezer látogatót vonzó lehetőségeiről és nehézségeiről beszélt. Mint a korábbi, az első világháború hétköznapjairól és sajtóviszonyairól szóló, valamint a 2019 szeptemberében induló Trianon tematikájú kiállítás főkurátora, a Magyar Nemzeti Múzeum világháborús vándortárlatának folytatásaként mutatta be a 2019-től országszerte tíz helyszínen bemutatkozó, a térelmélet és a mikrotörténeti nézőpont által generált Trianon-kiállítást, amely a múzeumi nyelv kortárs innovatív eszközeire és a jelen látogatóinak befogadására helyezi a hangsúlyt.

Szénási Zoltán, a Modern Magyar Irodalmi Osztály tudományos munkatársa a Vérző Magyarország című 1920-ban megjelent, magát irredentaként megnevező kiadványt az új filológia bizonyos szempontjait bevonva olvasta újra. Kiemelte a textuális tér működtetésének hozadékait a kötet értelmezésében a tipografikus, vizuális elemek előtérbe állításával.

Bucsics Katalin, a Bibliográfiai Osztály és a Modern Magyar Irodalmi Osztály fiatal kutatói ösztöndíjasa Kosztolányi Dezső 1920-as évek elején íródott, de alapvetően más értelmezési irányok mentén kanonizálódott Pacsirta című regényének trianoni vonatkozásaira hívta fel a figyelmet bizonyos filológiai nyomok, valamint a keletkezéstörténet és a regény történelmi vonatkozásainak történeti olvasatán keresztül.

A konferencia programja letölthető.

MTA kutatói pályázatai

MTA központi weboldala

MTA kutatóintézet-hálózata