XVIII. századi Osztály

Az osztály története

A Szauder József vezetésével 1970-ben létrehozott XVIII. Századi Kutatócsoportot, majd Osztályt 1975-ben bekövetkezett haláláig Szauder József, majd élete végéig (1996) Hopp Lajos, ezt követően Kókay György vezette. 2000-től Tüskés Gábor irányítja a munkát.

A kutatói, textológiai és tudományszervezői program fő célja a század irodalmi örökségének föltárása, értékelése, különös tekintettel a felvilágosodás előzményeire, művelődéstörténeti folyamataira, európai összefüggéseire. E törekvést reprezentálta többek között a Szauder József és Tarnai Andor által szerkesztett Irodalom és felvilágosodás (1974) c. tanulmánykötet.

Az osztály tevékenységének középpontjában a szöveg- és forráskiadás, valamint a tudomány- és műfajtörténet áll. 1964–1988 között hat kötetben megjelent a teljes Mikes Kelemen kritikai kiadás, s befejeződött II. Rákóczi Ferenc és Bessenyei György műveinek kritikai kiadása, s a közeljövőben készül el Kalmár György életművének kritikai kiadása. Megindult és jelentősen előrehaladt a XVII–XVIII. századi iskolai színjátszás forrásainak közreadása A magyarországi iskolai színjátszás forrásai és irodalma, illetve a Régi Magyar Drámai Emlékek XVIII. század című sorozatokban. Megjelent a Latin nyelvű protestáns iskoladrámák a XVII–XVIII. századból (Ludi scaenici linguae latinae protestantum in Hungaria e saeculo XVII–XVIII) című forráskiadvány (2005). A Régi Magyar Költők Tára XVIII. század című sorozatban 2013-ig 14 kötet jelent meg. A tudománytörténeti kutatások egyik eredménye az Irodalomtörténet-írás a XVIII. században c. bibliográfia, mely a hálózaton is elérhető. A digitális Mikes-szótár elkészült részének próbaváltozata ugyancsak hozzáférhető. Az osztály munkatársai számos egyéni monográfiát és tanulmánykötetet publikáltak.

1994–2013 között az osztályon összesen kilenc, OTKA által támogatott kutatás folyt az elbeszélő irodalom európai kapcsolatairól, az emblematikáról, II. Rákóczi Ferenc leveleiről és kisebb írásairól, a magyar irodalomtudomány és kritika történetének 1701–1772 közötti szakaszáról, az egyházi irodalom műfajairól, Kalmár György munkásságáról, Mikes Kelemen életművéről és a közköltészet műfajairól.

Az osztály munkatársainak egy része különböző egyetemeken oktat, és szoros kapcsolat tart a század irodalmával foglalkozó egytemi műhelyekkel. A kutatói tevékenység fő jellemzői a saját alapkutatásra és eredeti forrásfeltárásra épülő feldolgozás; az összehasonlító szemlélet és az interdiszciplinaritás elvének következetes alkalmazása; eddig kevéssé feltárt területek előtérbe állítása és megvilágítása új módszerekkel; az eredmények folyamatos közzététele nemzetközi szakmai fórumokon; külső munkatársak bevonása a forrásfeltáró, feldolgozó és publikációs folyamatba.

Az osztály a mellette működő munkaközösséggel és a Magyar XVIII. Századi Társasággal közösen havonta vitaüléseket, két-három évente tudományos tanácskozásokat rendez. A nemzetközi konferenciák közül kiemelkednek az 1970-es, 80-as években tartott mátrafüredi felvilágosodás ülésszakok, melyek anyaga La Lumière en Hongrie, en Europe Centrale et en Europe Orientale címen hat kötetben jelent meg 1971–1987 között. 2002-ben az Országos Széchényi Könyvtárral és a Bod Péter Társasággal Bod Péter, a historia litteraria művelője (megjelent 2004-ben), ugyanebben az évben a Grimmelshausen Társasággal Das Ungarnbild in der deutschen Literatur der frühen Neuzeit címmel rendezett konferenciát az osztály (anyaga megjelent 2005-ben). 2004-ben Historia litteraria a XVIII. században címmel Faludi Ferenc születésének 300., Tarnai Andor halálának 10. évfordulójának alkalmából rendezett tanácskozást (anyaga megjelent 2006-ban). 2007-ben Militia et litterae címmel a két Zrínyi Miklós irodalmi emlékezetéről tanácskoztak több ország kutatói Budapesten (anyaga 2009-ben látott napvilágot). 2008-ban Fortunatus, Melusine, Genofeva címmel a kora újkori elbeszélő műfajokról rendezett az osztály tanácskozást Egerben (a kötet 2010-ben jelent meg). Az osztály 2011-ben Budapesten nemzetközi konferenciával emlékezett meg Mikes Kelemen halálának 250. évfordulójáról (az elhangzott előadások egy magyar és egy idegennyelvű kötetben láttak napvilágot 2012-ben). Az osztály kisebb műhelykonferenciákat is szervez: 2010-ben Budapesten Pálóczi Horváth Ádám műveiről (a tanulmányok 2011-ben jelentek meg), 2014-ben pedig Miskolcon a XVIII. századi műfordítás-irodalomról.

A XVIII. századi osztály konferenciái és az előadásaikból összeállított kötetek (2000–2014)

Kutatások

Projektek

A digitális Mikes-szótár

A Mikes-szótár készítésének gondolata nem új: Szily Kálmán már 1906-ban a Magyar Nyelvőr hasábjain szójegyzéket közöl a Leveleskönyv egyes szavaiból, de az 1966–88 között kritikai kiadást készítő Hopp Lajos is tervezte az író szókészletének szótári feldolgozását. A tényleges munkálatok 2010 áprilisában kezdődtek el a Tüskés Gábor témavezetésével induló OTKA-projekt keretében. A Mikes-szótár XML technológiát felhasználó digitális írói szótár, szöveganyagául a teljes életművet felölelő kritikai kiadás szolgál. A középmagyar kor egyik jelentős korpusza a maga 1,5 millió szövegszavával. A készültség jelenlegi formájában alaki szótár, a szócikkek mennyisége meghaladja a 13 ezret, számuk folyamatosan növekszik. A munkafolyamat mind módszertanát, mind forrásanyagát tekintve számos rangos hazai és nemzetközi fórumon megjelent. Intézetközi együttműködések keretében (ELTE, BME) oktatók, hallgatók bevonásával az egyetemi képzésbe is integrálódott. A szerkesztési munkálatokat Kiss Margit végzi. Hozzáférés: http://mikesszotar.iti.mta.hu.

Jelentősebb publikációk (válogatás):

Tamás Mészáros and Margit Kiss. „The DHmine Dictionary Work-flow: Creating a Knowledge-based Author's Dictionary”. In Proceedings of the XVII EURALEX International Congress, 2018. (megjelenés 2018. július)

Margit Kiss and Tamás Mészáros. „Rethinking the Role of Digital Author's Dictionaries in Humanities Research”. In Proceedings of the XVII EURALEX International Congress, 2018. (megjelenés 2018. július)

Kiss Margit. „Hitetlenek: mi köze a gyaur-nak a kaffer-hez?”. Magyar Nyelv 113, 1. sz. (2017): 80–87.

Kiss Margit. „» más értelmet adni ezeknek a szoknak« : Mikes Kelemen szóhasználatához”. In Nunquam autores, semper interpretes: A magyarországi fordításirodalom a 18. században, szerkesztette Lengyel Réka, 58–68. Budapest: MTA BTK Irodalomtudományi Intézet, 2016.

Kiss Margit. „Egy XVIII. századi írói korpusz modern feldolgozása”. Magyar Tudomány 177, 11. sz. (2016): 1305–1309.

Margit Kiss and Tamás Mészáros. „Creating an Extended Author's Dictionary to Support Digital Literary Research”. In DH Benelux 2016, Luxembourg, 2016.

Kiss Margit. „Hagyomány és újítás az írói szótárak történetében”. In Amicitia: Tanulmányok Tüskés Gábor 60. születésnapjára / Beiträge zum 60. Geburtstag von Gábor Tüskés, szerkesztette Lengyel Réka, Csörsz Rumen István, Hegedüs Béla, Kiss Margit és Lénárt Orsolya, 254–260. Budapest: Reciti Kiadó, 2015.

Kiss Margit.” Mit tészen ez a szó?: Az elektronikus Mikes-szótár”. In Forráskutatás, forráskiadás, tudománytörténet II., szerkesztette Korompay Klára, Stemler Ágnes, Terbe Erika és C. Vladár Zsuzsa, 48–56. Budapest: Magyar Nyelvtudományi Társaság, 2014.

Margit Kiss. „The Digital Mikes Dictionary”. In Literaturtransfer und Interkultralität im Exil - Transmission of Literature and Intercultural Discourse in Exile - Transmission de la littérature et interculturalité en exil, edited by Gábor Tüskés, Bernard Adams, Thierry Fouilleul and Klaus Haberkamm, 288–297. Bern: Peter Lang Verlag, 2012.

Kiadványok

Munkatársak

Tüskés Gábor osztályvezető
Csörsz Rumen István
Hegedüs Béla
Kiss Margit
Lengyel Réka

Az osztály hírei

Lexikográfiai konferencia Ljubljanában

2018. július 17–21. között Ljubljanában rendezik meg az Európai Lexikográfiai Társaság (EURALEX) 18. nemzetközi kongresszusát Lexicography in global context címmel, amelyen az MTA BTK Irodalomtudományi Intézet XVIII. századi Osztályának munkatársa, Kiss Margit is részt vesz. Kutatási és módszertani eredményeit a tanácskozáson a digitális bölcsészeti tárgyú The DHmine Dictionary work-flow: creating a knowledge-based author's dictionary című előadáson, illetve a Rethinking the role of digital author's dictionaries in humanities research című prezentáción mutatja be.

A tanácskozás programja letölthető.

Tüskés Gábor irodalomtörténész kapta a 2018. évi Szent László-díjat

Ebben az évben ötödik alkalommal adták át Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat legrangosabb elismerését, a Szent László-díjat. A díjat az Önkormányzat 151/2018. (IV. 19.) határozata alapján ez alkalommal Tüskés Gábor Humboldt-díjas irodalomtörténész, egyetemi tanár, az irodalomtudomány doktora, az MTA BTK Irodalomtudományi Intézet tudományos tanácsadója, osztályvezető vehette át, az indoklás szerint „több évtizedes kiemelkedő tudományos munkássága, példaértékű emberi magatartása elismeréseként”. A díjat június 21-én adták át a Kőrösi Csoma Sándor Kőbányai Kulturális Központban. A korábbi díjazottak között van Maróth Miklós klasszika-filológus, orientalista, az MTA rendes tagja, Jermendy György orvos, tudományos igazgató és Both Előd csillagász.

Mikes-könyvbemutató az Országos Idegennyelvű Könyvtárban

Az Országos Idegennyelvű Könyvtár, az ELTE BTK Szláv és Balti Filológiai Intézet, az MTA BTK Irodalomtudományi Intézetének XVIII. századi Osztálya és a Magyar XVIII. Század Kutató Társaság a XVIII. századi kutatásokat végző intézményekkel közösen 2018. április 18-án, szerdán sajtónyilvános könyvbemutatót rendezett.

A bemutatott könyv:

Kelemen Mikes: Tureckije piszma
ford. Ju. P. Guszev,
kiad. Ju. P. Guszev, G. Tüskés, O. V. Khavanova
Moszkva, Nauka, 2017.

A könyvet bemutatták:
Dukkon Ágnes, Józsa György Zoltán

Jurij P. Guszevvel, a mű fordítójával Dukkon Ágnes beszélgetett.

Közreműködött:
Csörsz Rumen István

A meghívó magyar és orosz nyelven letölthető.

Kollár Zsuzsanna előadása

Az MTA BTK Irodalomtudományi Intézetének XVIII. Századi Osztálya és a Magyar XVIII. Század Kutató Társaság a XVIII. századi kutatásokat végző intézményekkel közösen szervezett következő előadására 2018. április 10-én, kedden 16:00 órakor kerül sor.

KOLLÁR ZSUZSANNA
Teleki László (1764–1821) erdélyi könyvjegyzékei

Néhány évvel ezelőtt a Kolozs Megyei Állami Levéltárból előkerült négy kéziratos könyvjegyzék, amelyekben a legkésőbbi bejegyzések a 18. század végére datálhatók. Az egyik legjelentősebb közülük Teleki László 1796-ig összegyűjtött könyveinek tematikus rendezésű jegyzéke, amely 249 számozott lapon több mint háromezer kötet leírását tartalmazza. Teleki László fiatalkori gyűjteményének kutatási lehetőségei szerteágazók: a források nemcsak olvasás- és könyvtártörténeti jelentőséggel bírnak, hanem fontosak lehetnek a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárának alapját képező, Teleki József (1790–1855) által adományozott harmincezer kötetes családi gyűjtemény rekonstrukciója szempontjából is. Az előadás a kéziratok ismertetésével és rövid elemzésével azt igyekszik bemutatni, hogy az eddig publikálatlan forrásokból milyen következtetések vonhatók le, és több kérdést felvázol egy lehetséges könyvtártörténeti kutatással kapcsolatban is.

Az előadás helyszíne: MTA BTK Irodalomtudományi Intézet, az Eötvös Könyvtár olvasóterme (Budapest, XI., Ménesi út 11–13, I. emelet); a meghívó letölthető.

Minden érdeklődőt szeretettel várunk.

Hopp Lajos-díj 2018 – pályázati felhívás

Az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézetének XVIII. századi Osztálya pályázatot hirdet a 2018. évi Hopp Lajos-díj elnyerésére. A díj célja olyan egyetemi hallgatók és kutatók támogatása, akik kiemelkedő eredményeket értek el a 18. századi magyarországi és nemzetközi irodalom-, eszme- vagy művelődéstörténet feltárásának területén, és ezáltal méltó továbbvivői Hopp Lajos tudományos örökségének.

A pályázatra a magyarországi és a határon túli egyetemeken BA, MA vagy doktori képzésben részt vevő, doktori fokozattal még nem rendelkező egyetemi hallgatók jelentkezhetnek a 18. századi magyarországi és nemzetközi irodalom-, eszme- vagy művelődéstörténet területén végzett önálló kutatásuk eredményeit ismertető, kb. 1 ív (40.000 leütés) terjedelmű dolgozatukkal. Kérjük, a dolgozatot az Irodalomtörténeti Közlemények szabályzatának megfelelően szerkesszék meg és jegyzeteljék.

A pályázat benyújtásának határideje: 2018. május 31.

A további részleteket tartalmazó pályázati felhívás letölthető.

Doncsecz Etelka előadása

Az MTA BTK Irodalomtudományi Intézetének XVIII. Századi Osztálya és a Magyar XVIII. Század Kutató Társaság a XVIII. századi kutatásokat végző intézményekkel közösen szervezett következő előadására 2018. február 20-án, kedden 16:00 órakor kerül sor.

DONCSECZ ETELKA

Verseghy Ferenc levelezése

Az előadás a Verseghy-levelezés kritikai kiadásának munkálataiba kínál bepillantást. A készülő kötet az MTA−DE Klasszikus Magyar Irodalmi Textológiai Kutatócsoport Magyar Írók Levelezése című, új sorozatának első darabja lesz, s arra vállalkozik, hogy összegyűjtve közreadja Verseghy Ferenc levelezésének ma fellelhető darabjait. Bár az életmű kiadása terén sem a távolabbi, sem a közelmúltban nem tétlenkedett a Verseghy-kutatás, a teljes levelezés publikálására mindeddig nem került sor. Az előadás a kézirathagyaték sorsának és anyaggyűjtés lépcsőinek bemutatása mellett kitér a munka során felmerült textológiai és filológiai nehézségekre, s néhány példa segítségével exponálja az összegyűlt korpusz újdonságait és érdekességeit.

Az előadás helyszíne: MTA BTK Irodalomtudományi Intézet, Tanácsterem (Budapest, XI., Ménesi út 11–13, I. emelet); a meghívó letölthető.

Minden érdeklődőt szeretettel várunk.

Laczházi Gyula előadása

Az MTA BTK Irodalomtudományi Intézetének XVIII. Századi Osztálya és a Magyar XVIII. Század Kutató Társaság a XVIII. századi kutatásokat végző intézményekkel közösen szervezett következő előadására 2018. január 16-án, kedden 16:00 órakor kerül sor.

LACZHÁZI GYULA
Az érzelmi hatás változatai a kora újkori magyar költészetben

Az utóbbi évtizedek kora újkori tárgyú irodalomtörténeti kutatásai igen hangsúlyosan érvényesítették a belátást, miszerint e korszak irodalma s így költészete is a retorika kommunikációs modelljének keretein belül értelmezhető. A kora újkori költészet megértésének megkerülhetetlen eleme a befogadóra gyakorolt érzelmi hatás kérdése. Aránylag keveset tudunk arról, hogy ez a tudás hogyan járulhat hozzá versek értelmezéséhez, milyen érzelmi hatással kell számolnunk adott szövegekben. Az előadás néhány példa segítségével azt igyekszik bemutatni, milyen lehetőségeket és nehézségeket rejt magában a költészet érzelmi hatásának feltárására irányuló kutatás. A 17. és 18. századi irodalomból vett példák segítségével egyúttal arra is igyekszik rámutatni, milyen történeti változások figyelhetők meg e korszak költészetében.

Az előadás helyszíne: MTA BTK Irodalomtudományi Intézet, Tanácsterem (Budapest, XI., Ménesi út 11–13, I. emelet).

Minden érdeklődőt szeretettel várunk.

A XVIII. századi Osztály könyvbemutatója

Az MTA BTK Irodalomtudományi Intézetének XVIII. századi Osztálya, az MTA BTK Lendület Nyugat-magyarországi irodalom 1770–1820 Kutatócsoport és a Magyar XVIII. Század Kutató Társaság a XVIII. századi kutatásokat végző intézményekkel közösen 2017. december 12-én könyvbemutatót rendezett.

A bemutatott könyvek:

Fénykeresők: Felvilágosult társaságok, irodalom és tudomány Közép-Európában:
Kommentált forrásgyűjtemény a Magyar Nemzeti Múzeum kamarakiállításához, 2017. október /
Lichtsucher: Aufgeklärte Sozietäten, Literatur und Wissenschaft in Mitteleuropa. Kommentierte Quellensammlung zur Kabinettausstellung des Ungarischen Nationalmuseums, Oktober 2017, írta, összeállította Csörsz Rumen István, HegedüsBéla, Kiss Margit, Lengyel Réka, Tüskés Gábor, Budapest, Magyar Nemzeti Múzeum–MTA BTK Irodalomtudományi Intézete, 2017, 218 l.

Learned Societies, Freemasonry, Sciences and Literature in 18th-century Hungary:
A Collection of Documents and Sources, ed. by Réka Lengyel, Gábor Tüskés,
Budapest, MTA BTK Irodalomtudományi Intézet, 2017, 247 l.

Czibula Katalin, Theater und Öffentlichkeit: Beiträge zur ungarischen Theaterkultur des 18. und 19. Jahrhunderts, Budapest,Protea Kulturverein, 2016, 180 l.

Római költők a 18–19. századi magyarországi irodalomban: Vergilius, Horatius, Ovidius,
szerk. Balogh Piroska, Lengyel Réka, Budapest, MTA BTK Irodalomtudományi Intézet, 2017, 376 l.

A könyveket bemutatták:
Vaderna Gábor, Balogh Piroska, Dukkon Ágnes, Fórizs Gergely