Az osztály története

A Szauder József vezetésével 1970-ben létrehozott XVIII. Századi Kutatócsoportot, majd Osztályt 1972-ig Szauder József, 1973-tól élete végéig (1996) Hopp Lajos, ezt követően Kókay György vezette. 2000-től Tüskés Gábor irányítja a munkát. Az osztály meghatározó súlyú kutatói közé tartozott Tarnai Andor, Varga Imre és Bíró Ferenc; rövidebb ideig itt dolgozott Ferenczi László, Sárközy Péter, Kovács Ilona és Pintér Márta Zsuzsanna.

A kutatói, textológiai és tudományszervezői program fő célja a század irodalmi örökségének föltárása, értékelése és nemzetközi összefüggésbe illesztése, különös tekintettel a felvilágosodás előzményeire, művelődéstörténeti folyamataira, európai összefüggéseire. Az osztály kiemelt céljai közé tartozik a XVIII. századi magyar irodalom európai értékeinek és kapcsolatrendszerének konkrét és szemléletes bemutatása, a filológia, az irodalomtudomány és a digitális bölcsészet eszközeivel. Fontos cél a művek mögött rejlő elvek, hagyományok, eszményt és ízlést formáló hatások és viszonyrendszerek feltárása, különös tekintettel az irodalmi tudat történetére és az irodalmi művek mint történeti kontextusba helyezett aktuális problémákra válaszoló jelenségek értelmezésére. A kutatások kiterjednek az irodalomtudomány előtörténetére, foglalkoznak az irodalom önreflexiójának és az irodalomkritika jelenségeinek feltárásával. Alkalmazzák az irodalomszociológia és a befogadástörténet módszereit, elemzik az író és közönség viszonyát, s felhasználják az irodalomnak mint eszköz- és intézményrendszernek a paradigmáját. Minden kutatási témában alapfeltétel a jól körülhatárolt forráscsoportok módszeres vizsgálata, az adatok lehető teljességének összegyűjtése és új összefüggésbe állítása. E törekvés eredményeit reprezentálta többek között a Szauder József és Tarnai Andor által szerkesztett Irodalom és felvilágosodás (1974) c. tanulmánykötet.

Az osztály tevékenységének középpontjában a szöveg- és forráskiadás, a tudomány-, műfaj- és eszmetörténet, valamint a komparatisztika áll. 1964–1988 között hat kötetben megjelent a teljes Mikes Kelemen kritikai kiadás, elkészült a kritikai kiadás teljes főszövegének és az első kötet jegyzetanyagának elektronikus változata. Befejeződött Bessenyei György összes műveinek kritikai kiadása. II. Rákóczi Ferenc műveinek történészekkel közösen készített kritikai kiadásából négy kötet jelent meg 1978–1997 között, az ötödik kötet előkészítése folyamatban van. Megindult és jelentősen előrehaladt a XVII–XVIII. századi iskolai színjátszás forrásainak közreadása A magyarországi iskolai színjátszás forrásai és irodalma, illetve a Régi Magyar Drámai Emlékek XVIII. század című sorozatban. Megjelent a Latin nyelvű protestáns iskoladrámák a XVII–XVIII. századból (Ludi scaenici linguae latinae protestantum in Hungaria e saeculo XVII–XVIII) című forráskiadvány (2005). Megjelent Francesco Petrarca De remediis utriusque fortune című értekezésének XVIII. századi magyar fordítása (2015). A Régi Magyar Költők Tára XVIII. század című sorozatban 2018-ig 16 kötet jelent meg. A tudománytörténeti kutatások jelentős eredményei közé tartozik az Irodalomtörténet-írás a XVIII. században című bibliográfia, mely a hálózaton is elérhető, továbbá a Historia litteraria a XVIII. században (2006) című tanulmánykötet. Az utóbbi évtized legjelentősebb kollektív vállalkozása a Magyarországi gondolkodók XVIII. század, Bölcsészettudományok (2010, 2015) című forráskiadvány két kötete a Magyar remekírók sorozatban. További fontos eredmény a Humanista történetírás és neolatin irodalom a 15–18. századi Magyarországon című tanulmánykötet (2015) és a Learned Societies, Freemasonry, Sciences and Literature in 18th-century Hungary: A Collection of Documents and Sources című forrásgyűjtemény megjelentetése (2017). Az osztály minden tagja részt vett a készülő, új akadémiai irodalomtörténet XVIII. századi részét érintő koncepció kidolgozásában, s megvitatta az elkészült próbafejezetet.

1994–2013 között az osztályon összesen kilenc, OTKA által támogatott kutatás folyt az elbeszélő irodalom európai kapcsolatairól, az emblematikáról, II. Rákóczi Ferenc leveleiről és kisebb írásairól, a magyar irodalomtudomány és kritika történetének 1701–1772 közötti szakaszáról, az egyházi irodalom műfajairól, Kalmár György munkásságáról, Mikes Kelemen életművéről és a közköltészet műfajairól. 2017-től Lendület-pályázat megvalósítása van folyamatban, az 1770–1820 közti nyugat-magyarországi irodalmi nyilvánosság feltárására.

Az MTA Bolyai János Kutatási Ösztöndíj támogatását elnyerte Hegedüs Béla Ismeretelmélet és érzékenység. Az érzékenység fogalmának jelentésváltozásai a 18. századi magyar irodalomban című pályázatával (2012–2015), továbbá Csörsz Rumen István közköltészeti monográfia írása (2009–2012), valamint ponyvakutatás: szöveggyűjtemény szerkesztése és kismonográfia (2013–2016) témában. Lengyel Réka 2016–2019 között a 18. századi magyarországi fikciós és tudományos-ismeretterjesztő fordításirodalom filológiai és eszmetörténeti vizsgálata című pályázatával Bolyai- és NKFIH PD ösztöndíj támogatásban részesül.

A munkatársak egy része folyamatosan részt vesz más osztályok által koordinált munkákban (pl. Arany János műveinek kritikai kiadása) vagy alkalomszerűen segíti azokat (pl. Zrínyi-kutatás). Egy munkatárs hét éven át volt az intézet tudományos titkára. Két munkatárs két intézeti folyóirat főszerkesztője, ill. felelős szerkesztője. Az osztályvezető koordinálja a Tarnai-díj, a Faludi-díj és a Hopp Lajos-díj odaítélésében illetékes kuratóriumok munkáját. 2004-től folyamatosan jelennek meg az osztály két vagy több munkatársának részvételével megvalósított kiadványok, és folynak két vagy több munkatárs által közösen végzett kutatások. A digitális Mikes-szótár elkészült része 2018 közepén kb. 15 ezer szócikket tartalmaz. Az osztály munkatársai számos egyéni monográfiát és tanulmánykötetet publikáltak. A nemzetközi konferenciák közül kiemelkednek az 1970-es, 80-as években tartott mátrafüredi felvilágosodás ülésszakok, melyek anyaga La Lumière en Hongrie, en Europe Centrale et en Europe Orientale címen hat kötetben jelent meg 1971–1987 között. A Les Lumières en Pologne et en Hongrie (1988) c. tanulmánygyűjtemény az osztály és a Lengyel Tudományos Akadémia Irodalomtudományi Intézetének közös munkája.

Az osztály szoros kapcsolatot tart a század irodalmával foglalkozó egyetemi műhelyekkel. A tevékenység fő jellemzői a saját alapkutatásra és eredeti forrásfeltárásra épülő feldolgozás; az összehasonlító szemlélet és az interdiszciplinaritás elvének következetes alkalmazása; eddig kevéssé feltárt területek megvilágítása új módszerekkel; az eredmények folyamatos közzététele nemzetközi szakmai fórumokon; külső munkatársak bevonása a forrásfeltáró, feldolgozó és publikációs folyamatba. Az osztály a mellette működő munkaközösséggel és a Magyar XVIII. Századi Társasággal közösen havonta vitaüléseket, félévente könyvbemutatókat, két-három évente tudományos tanácskozásokat rendez.

 

A XVIII. századi osztály konferenciái és az előadásaikból összeállított kötetek (2000–2014)

Kutatások

Folyamatban lévő kutatások

 

1.        Textológia

II. Rákóczi Ferenc Confessio peccatoris c. műve XVIII. századi francia fordításainak kritikai kiadása. A latin nyelvű mű és korabeli fordításainak kritikai kiadása a magyar irodalom- és történettudomány több mint fél évszázados adóssága. A kiadást legutóbb az Archivum Rákóczianum III. Osztály: Írók. II. Rákóczi Ferenc művei című sorozat II. köteteként vették tervbe az 1970-es években, az 1997-ben megszakadt sorozatnak ez a kötete azonban nem készült el. A latin szöveg sajtó alá rendezésével R. Várkonyi Ágnes foglalkozott, ezt a munkát jelenleg egy, az ő tanítványi köréből alakult munkacsoport végzi. A francia fordítások kiadását az osztály mellett működő munkacsoport készíti elő, együttműködve a latin szöveg sajtó alá rendezőivel. 2015–2016-ban megtörtént a digitális másolatok beszerzése. A francia szövegek átírása és a szövegkritikai jegyzetek elkészítése közel áll a befejezéshez. Megkezdődött a tárgyi jegyzetek írása és a történeti, irodalomtörténeti, szövegkritikai kísérőtanulmányok elkészítése, ami 2018 végére várhatóan befejeződik. A kötetet a párizsi Honoré Champion kiadó jelenteti meg a Littératures étrangères című sorozatban előreláthatóan 2019-ben vagy 2020-ban. A kutatásért felel: Tüskés Gábor.

A Régi Magyar Költők Tára XVIII. századi közköltészeti sorozata olyan anonim szövegeket közöl, amelyek első változata 1700 és 1800 bukkan fel a kéziratokban vagy nyomtatásban. Sajtó alá rendezését Bíró Ferenc felkérésére Küllős Imola vállalta, akihez 1994-ben csatlakozott munkatársként, majd szerkesztőtársként Csörsz Rumen István. A módszertani előkészítés, valamint a források és a sok ezer variáns rendszerezése már ekkor megkezdődött. A kötetek tematikus bontásban, szövegcsaládokba rendezett variantúrával jelennek meg, a főszövegben a legkorábbi és/vagy legjellemzőbb változatokkal, jegyzetben esetenként 40–50 variáns adataival. Eddig négy kötet látott napvilágot kb. 1000 szövegcsalád csaknem 6000 változatával (1700-tól az 1840-es évekig), egykorú dallamaikkal: 1. Mulattatók (2000), 2. Társasági és lakodalmi költészet (2006), 3/A. Történelem és társadalom (2013); Közerkölcs és egyéni sors (2015). A 4. kötet (Ünnepi köszöntőversek) munkálatai OTKA-támogatással folytak 2012-től. Jelenleg a szövegek ellenőrzése, a később előkerült források és variánsok beillesztése, a jegyzetek véglegesítése történik. A kötet lektorálható kézirata várhatóan 2018 végére készül el. A kutatásért felel: Csörsz Rumen István.

2018-ban elkészül Kalmár György (1726–?) műveinek kritikai kiadása. Az egyik legjelentősebb, s Európa szerte híres nyelvészünk, nyelvfilozófusunk munkássága iránt az utóbbi években növekedett meg az érdeklődés. A vele való foglalkozást azonban hátráltatta, hogy több nyelven írt művei nehezen hozzáférhetők, s azok értelmezését, sőt olvasását saját hangjelölési rendszere is nehezíti. Ez komoly filológusi, textológiai problémákat jelent a kritikai kiadások készítése során. Külön kötetben fognak megjelenni a magyar irodalomtörténet számára kiemelten fontos verses művei (RMKT XVIII. századi sorozat), és külön kötetben elméleti írásai (ReTextum). A kutatásért felel: Hegedüs Béla.

A 18. századi magyarországi szépirodalmi és tudományos ismeretterjesztő fordításirodalom (internetes adatbázis) digitális kiadása. 2016–2017-ben az NKA 4921-01136 számú miniszteri pályázata keretében a következő vállalások készültek el: alapkutatás a GoogleBooks állományában, 18. századi magyar nyelvű fordításokat tartalmazó kötetek feltárása; digitális fordításirodalmi bibliográfia összeállítása; kb. 100 darab szépirodalmi, illetve tudományos-ismeretterjesztő fordítás kiválogatása (a további szövegek feldolgozása az adatbázis kiépítésének további, a pályázati időtartamon kívül eső fázisában folytatható); a kiválogatott kötetek digitális anyagának kinyerése a GoogleBooks állományából; a digitális anyag szövegfájlokká történő átalakítása, a tartalom gépi kódolása (Abbyy Fine Reader szoftverrel);- az eredeti digitális fájlok szövegének és az átalakítás során nyert szövegfájlok szövegének összehasonlítása, a szükséges javítások elvégzése. A munkálatok eredményeként rendelkezésre áll a nyomtatványok összesen kb. 38 ívnyi ellenőrzött szövege. A szövegek helyesírása nem modernizált, rögzítésük a betű szerinti átírás elvei szerint történt. A kutatásért felel: Lengyel Réka.

2.        Mikes-szótár

A Mikes-szótár jelenleg a legnagyobb terjedelmű, írói életművet feldolgozó magyar szótár, az első elektronikus teljes írói szótár s a korszak egyik meghatározó szövegkorpusza. Mikes összes szava megtalálhatóvá válik a mai címszavak szerint elrendezve. A szótár feldolgozott állománya jelenleg kb. 15 ezer szócikk. A kutatás 2010 és 2015 között OTKA-támogatással folyt, jelenleg része az intézet alapfinanszírozásának. A szerkesztési elvek kidolgozását követően a szótár internetes arculatának és a több szempontú keresést lehetővé tevő lekérdezőfelületnek a kialakítása is megtörtént. Informatikai munkálatok eredményeként elkészült az elektronikus konkordancialista, különféle szógyakorisági mutatók; megvalósult a teljes Mikes-korpusz és internetes szótári portálja a történeti szóalakokhoz illeszkedő keresési módozatokkal. A feldolgozott anyag elérhető a világhálón (http://mikesszotar.iti.mta.hu), s folyamatosan bővül. A szótár irodalomtörténeti, grammatikatörténeti vizsgálatok alapjává vált, melyek korszerű, szemléletváltó eredményeket hoztak az alapkutatásokban. A projekt helyet kapott az egyetemi oktatásban. Közzétett publikációk száma: 25. A kutatásért felel: Kiss Margit, Tüskés Gábor

3.     Mikes-tudástár

A Mikes-tudástár munkálatai 2015-ben indultak, amely a Törökországi levelek és a Misszilis levelek kritikai kiadásának főszövegét, tárgyi jegyzeteit és a Mikes-szótárból a Leveleskönyv szóanyagát kapcsolja össze. Ezeknek a különböző típusú szövegeknek az együtteséből tudástár készül, amely tartalmazza a szerzői szövegeken túl a hozzárendelt ún. szakértői tudást is. Ezen túlmenően külső adatforrásokhoz (pl. DBpedia) kapcsolódva további információtartalmak elérése és elemezhetősége válik elérhetővé a szótár és a jegyzetek anyagára támaszkodva. Cél egy olyan szöveg- és tudástár létrehozása és egyben módszertan kialakítása, amely a korábbiaktól eltérő szövegelemzési technikák és ezáltal új kutatási eredmények elérését teszi lehetővé. Elkészült ezidáig a fő- és kritikai szövegek TEI XML kódolása, a teljes szótári anyag (lektorálás alatt), valamint a szövegek egységes összekapcsolt tárolási rendszere. A demováltozat 2018 végére várható. A kutatás eddigi eredményeiről nemzetközi lektorált szaktanulmányok számolnak be. A projekt a BME Mérés és Információs Rendszerek Tanszékével oktatói és hallgatói együttműködés keretében zajlik. A kutatás intézeti felelőse: Kiss Margit

4.     Közköltészet, ponyvairodalom

A XVIII. századi magyar irodalom egyik fontos, de zömében ma is feltáratlan rétege a kéziratokban és népszerű nyomtatványokon terjedő világi ének- és versanyag. A sokrétű közvetítő szerepet játszó, nemzetközi gyökerű repertoár a XVIII. században ér el fontossága csúcsára, a műköltészet és a szájhagyomány, illetve más közelítésben a korszerűbb lírai formák és a letűnő litterae határvidékére. A XVIII. századi Osztályon Csörsz Rumen István foglalkozik a témakörrel egyrészt kritikai kiadások szerkesztőjeként (RMKT XVIII), másrészt a közköltészeti tárgyú tanulmányok évenkénti összegyűjtésével és közlésével (Doromb), harmadrészt két monografikus kötetében és számtalan tanulmányában. A ponyvakutatás ennek egyik fő ágaként az utóbbi években jelentős eredményeket hozott: egy ponyvaszöveg-gyűjteményként szolgáló sorozat első kötetét, illetve a közeljövőben kibontakozó kismonográfiát. A Lendület-kutatócsoport keretében 2018-ban megnyílt egy hálózati, részletes tematikus leírást és párhuzamos adatkezelést lehetővé tevő adatbázis a kora újkori népszerű nyomtatványok feldolgozására: http://ponyva-lendulet.iti.btk.mta.hu/menu.php

A kutatásért felel: Csörsz Rumen István

5.     Nyelvelmélet

A nemzeti klasszika időszakában megszülető új tudomány, a nemzeti irodalomtörténet egészen napjainkig küzd a problémával: mi az, ami része a magyar irodalomtörténetnek, s mi az, ami nem? A kutatás elsődlegesen magára a folyamatra koncentrál, amely során megszületik a magyar irodalom (mind elméletben, mind gyakorlatban). Hegedüs Béla 2006-óta folytatott nyelvelméleti kutatásai során kialakult irodalom- vagy tudománytörténeti hipotézise szerint ez nem választható el az újkorban lezajló nagy ismeret- és nyelvelméleti fordulat megértése nélkül, amelynek csupán egy eseménye volt a nyelvújításnak nevezett korszakban zajló változás. Eredményeiről eddig több mint 20 magyar és idegen nyelvű tanulmányban számolt be, a kutatása összegzéseképpen 2018-ban kismonográfia készül. A kutatásért felel: Hegedüs Béla.

6.     Fordításirodalom

2016 és 2019 között folyik a XVIII. századi magyarországi fikciós és tudományos-ismeretterjesztő fordításirodalom filológiai és eszmetörténeti vizsgálata (a Bolyai János Kutatási Ösztöndíj pályázat és az NKFIH PD 121063 számú Posztdoktori Kiválósági Program Pályázat Ösztöndíja támogatásával). A kutatás fő célja a XVIII. századi magyarországi fikciós és tudományos-ismeretterjesztő fordításirodalom vizsgálatába bevonandó szövegek feltárása és összegyűjtése, azok rendszerezése, komparatív vizsgálata, továbbá esettanulmányok készítése. A kutatás során elkészül a XVIII. században nyomtatásban megjelent fordítások teljes bibliográfiája a vonatkozó könyvészeti szakbibliográfiák, könyvtári adatgyűjtés alapján. A nyomtatásban megjelent fordítások bibliográfiáját szükséges továbbá kiegészíteni a XVIII. században készült, kéziratban maradt fordítások adataival. A kutatás további célja a XVIII. századi magyarországi fordításirodalomra vonatkozó szakbibliográfia összeállítása. A kutatás során legalább hat esettanulmány készül, melyekben egy-egy XVIII. századi fordítás vagy fordításcsoport filológiai, eszmetörténeti vizsgálatának eredményei látnak napvilágot. A bibliográfiák online formában válnak elérhetővé. A kutatás jelentőségét elsősorban az adja, hogy a tervezett munkálatok során jelentősen előrehalad a XVIII. századi magyarországi fordításirodalom szövegközpontú, illetve komparatív szempontú, rendszerezett vizsgálata. A kutatás folyamán elkészülő bibliográfiák és esettanulmányok a párhuzamosan kiépülő online szövegadatbázissal együtt alapjául szolgálhatnak irodalom-, nyelv-, művelődés- és tudománytörténeti vizsgálatok elvégzésének, a magyar és a világirodalom XVIII. századi kapcsolatrendszere pontosabb feltárásának. A kutatásért felel: Lengyel Réka.

7.     Nemzetközi kapcsolatok

Római költők a 18–19. századi magyarországi irodalomban: Vergilius, Horatius, Ovidius címmel az osztály nemzetközi konferenciát rendezett 2016 októberében Miskolcon, melyen az osztály három munkatársa előadást tartott. A konferencia anyaga magyarul megjelent 2017-ben. Az előadások egy részének angol és német változatából tervezett kötet szerkesztése folyamatban van, megjelenése 2019-ben várható a bécsi Praesens Kiadó Singularia Vindobonensia című sorozatában, az osztály részéről Lengyel Réka és Tüskés Gábor szerkesztésében.

Felvilágosult társaságok, irodalom és tudomány Közép-Európában címmel 2017 októberében az osztály nemzetközi tudományos tanácskozást és Humboldt-kollégiumot rendezett az MTA Székházában és a Magyar Nemzeti Múzeumban, melyen az osztály minden tagja új alapkutatásra épülő előadást tartott. 2018 első felében befejeződött a konferenciakötet szerkesztése, folyamatban van a kézirat lektorálása. A kötet a De Gruyter Kiadó Frühe Neuzeit című sorozatában jelenik meg előreláthatóan 2019-ben, az osztály részéről Tüskés Gábor és Lengyel Réka szerkesztésében.

Street or square literature? Popular prints in 18–19th century Hungary címmel 2018 folyamán társszerzős fejezet készül a magyarországi világi ponyvairodalomról a Cheap Print and the People: Popular Literature in the European Perspective című angol nyelvű, nemzetközi kézikönyv számára (szerk. David Atkinson, Steve Roud), mely előreláthatóan 2019-ben jelenik meg a Routledge kiadónál. A tanulmány szerzői: Csörsz Rumen István és Mikos Éva (MTA BTK Néprajzi Kutatóintézet).

Kiss Margit szakmai együttműködéseket alakított ki a Consiglio Nazionale delle Ricerche, Opera del Vocabolario Italiano kutatóintézettel, valamint a Consiglio Nazionale delle Ricerche, Istituto di Scienza e Tecnologie dell'Informazione, az Instytutu Języka Polskiego Polskiej Akademii Nauk, valamint az Universität Trier, Kompetenzzentrum für elektronische Erschließungs- und Publikationsverfahren in den Geisteswissenschaften digitális bölcsészet kutatócsoportjaival a digitális szótárkészítés és a szövegfeldolgozások módszerei témában.

Projektek

Megvalósítás alatt álló projektek

  1. Lendület, Nyugat-magyarországi irodalom 1770–1820

http://iti.btk.mta.hu/hu/lendulet/nymi1770-1820/hirek

2017-ben az MTA támogatásával megindulhatott az Irodalomtudományi Intézet első Lendület-kutatócsoportja Nyugat-magyarországi irodalom 1770–1820 címmel, Csörsz Rumen István vezetésével. http://iti.btk.mta.hu/hu/lendulet/nymi1770-1820/hirek Fő célja, hogy feltárja és elemezze a felvilágosodás kori, dunántúli származású vagy lakhelyű írók, tudósok, értelmiségiek együttműködésének dokumentumait, különös tekintettel a korabeli sajtóra, könyv- és ponyvakiadásra, a főúri és polgári olvasáskultúrára. Külön figyelmet kapnak az olyan, ekkor meghatározó értelmiségiek, akik életművükkel az ellenmondásos történelmi viszonyok között is maradandót alkottak: Kis János, Berzsenyi Dániel, Pálóczi Horváth Ádám, Révai Miklós, Sándor István, Nagy János, illetve a kor egyik legnagyobb magyar kultúrateremtő mecénása: Festetics György. Munkásságukról szövegkiadások, nemzetközi konferenciák és tanulmányok adnak hírt, négy adatbázis és egy digitális szótárkiadás is szerepel a tervek között. A csoport jelenleg két kutatóval, valamint a XVIII. századi Osztály és a Pannonhalmi Bencés Apátság társult kutatóival dolgozik, szoros együttműködésben a dunántúli közgyűjteményekkel és az MTA–DE Klasszikus Magyar Textológiai Kutatócsoportjával.

Futamidő: 2017–2022

Támogatási összeg: 160 000 000 Ft

Kutatási program (mellékletben küldöm, hogy be lehessen linkelni)

Résztvevő munkatársak:

Csörsz Rumen István (témavezető)

Vaderna Gábor (tudományos főmunkatárs) (részmunkaidőben)

Dóbék Ágnes (tudományos segédmunkatárs)

Mészáros Gábor (tudományos segédmunkatárs, 2018. szeptember 1-jétől)

Társult kutatók:

Hegedüs Béla

Kiss Margit

Lengyel Réka

Rédey János

Borián Elréd

 

     2. NKFIH PD ösztöndíj, 18. századi magyarországi fikciós és tudományos-ismeretterjesztő fordításirodalom filológiai és eszmetörténeti vizsgálata

2016 és 2019 között folyik a 18. századi magyarországi fikciós és tudományos-ismeretterjesztő fordításirodalom filológiai és eszmetörténeti vizsgálata (a Bolyai János Kutatási Ösztöndíj pályázat és az NKFIH PD 121063 számú Posztdoktori Ki­válósági Program Pályázat Ösztöndíja támogatásával). A kutatás fő célja a 18. századi magyarországi fikciós és tudományos-ismeretterjesztő fordításirodalom vizsgálatába bevonandó szövegek feltárása és összegyűjtése, azok rendszerezése, komparatív vizsgálata, továbbá esettanulmányok készítése. A kutatás során elkészül a 18. században nyomtatásban megjelent fordítások teljes bibliográfiája a vonatkozó könyvészeti szakbibliográfiák, könyvtári adatgyűjtés alapján. A nyomtatásban megjelent fordítások bibliográfiáját szükséges továbbá kiegészíteni a 18. században készült, kéziratban maradt fordítások adataival. A kutatás további célja a 18. századi magyarországi fordításirodalomra vonatkozó szakbibliográfia összeállítása. A kutatás során legalább hat esettanulmány készül, melyekben egy-egy 18. századi fordítás vagy fordításcsoport filológiai, eszmetörténeti vizsgálatának eredményei látnak napvilágot. A bibliográfiák online formában válnak elérhetővé. A kutatás jelentőségét elsősorban az adja, hogy a tervezett munkálatok során jelentősen előrehalad a 18. századi magyarországi fordításirodalom szövegközpontú, illetve komparatív szempontú, rendszerezett vizsgálata. A kutatás folyamán elkészülő bibliográfiák és esettanulmányok a párhuzamosan kiépülő online szövegadatbázissal együtt alapjául szolgálhatnak irodalom-, nyelv-, művelődés- és tudománytörténeti vizsgálatok elvégzésének, a magyar és a világirodalom 18. századi kapcsolatrendszere pontosabb feltárásának.

Futamidő: 2016–2019

Támogatási összeg: 15 088 000 Ft

Kutatási program (mellékletben küldöm, hogy be lehessen linkelni)

 

A digitális Mikes-szótár

A Mikes-szótár készítésének gondolata nem új: Szily Kálmán már 1906-ban a Magyar Nyelvőr hasábjain szójegyzéket közöl a Leveleskönyv egyes szavaiból, de az 1966–88 között kritikai kiadást készítő Hopp Lajos is tervezte az író szókészletének szótári feldolgozását. A tényleges munkálatok 2010 áprilisában kezdődtek el a Tüskés Gábor témavezetésével induló OTKA-projekt keretében. A Mikes-szótár XML technológiát felhasználó digitális írói szótár, szöveganyagául a teljes életművet felölelő kritikai kiadás szolgál. A középmagyar kor egyik jelentős korpusza a maga 1,5 millió szövegszavával. A készültség jelenlegi formájában alaki szótár, a szócikkek mennyisége meghaladja a 13 ezret, számuk folyamatosan növekszik. A munkafolyamat mind módszertanát, mind forrásanyagát tekintve számos rangos hazai és nemzetközi fórumon megjelent. Intézetközi együttműködések keretében (ELTE, BME) oktatók, hallgatók bevonásával az egyetemi képzésbe is integrálódott. A szerkesztési munkálatokat Kiss Margit végzi. Hozzáférés: http://mikesszotar.iti.mta.hu.

Jelentősebb publikációk (válogatás):

Tamás Mészáros and Margit Kiss. „The DHmine Dictionary Work-flow: Creating a Knowledge-based Author's Dictionary”. In Proceedings of the XVII EURALEX International Congress, 2018. (megjelenés 2018. július)

 

Margit Kiss and Tamás Mészáros. „Rethinking the Role of Digital Author's Dictionaries in Humanities Research”. In Proceedings of the XVII EURALEX International Congress, 2018. (megjelenés 2018. július)

Kiss Margit. „Hitetlenek: mi köze a gyaur-nak a kaffer-hez?”. Magyar Nyelv 113, 1. sz. (2017): 80–87.

Kiss Margit. „» más értelmet adni ezeknek a szoknak« : Mikes Kelemen szóhasználatához”. In Nunquam autores, semper interpretes: A magyarországi fordításirodalom a 18. században, szerkesztette Lengyel Réka, 58–68. Budapest: MTA BTK Irodalomtudományi Intézet, 2016.

Kiss Margit. „Egy XVIII. századi írói korpusz modern feldolgozása”. Magyar Tudomány 177, 11. sz. (2016): 1305–1309.

Margit Kiss and Tamás Mészáros. „Creating an Extended Author's Dictionary to Support Digital Literary Research”. In DH Benelux 2016, Luxembourg, 2016.

Kiss Margit. „Hagyomány és újítás az írói szótárak történetében”. In Amicitia: Tanulmányok Tüskés Gábor 60. születésnapjára / Beiträge zum 60. Geburtstag von Gábor Tüskés, szerkesztette Lengyel Réka, Csörsz Rumen István, Hegedüs Béla, Kiss Margit és Lénárt Orsolya, 254–260. Budapest: Reciti Kiadó, 2015.

Kiss Margit.” Mit tészen ez a szó?: Az elektronikus Mikes-szótár”. In Forráskutatás, forráskiadás, tudománytörténet II., szerkesztette Korompay Klára, Stemler Ágnes, Terbe Erika és C. Vladár Zsuzsa, 48–56. Budapest: Magyar Nyelvtudományi Társaság, 2014.

Margit Kiss. „The Digital Mikes Dictionary”. In Literaturtransfer und Interkultralität im Exil - Transmission of Literature and Intercultural Discourse in Exile - Transmission de la littérature et interculturalité en exil, edited by Gábor Tüskés, Bernard Adams, Thierry Fouilleul and Klaus Haberkamm, 288–297. Bern: Peter Lang Verlag, 2012.

Kiadványok

IV. Kiadványsorozatok

 

Régi magyar költők tára, XVIII. század

http://textologia.iti.mta.hu/csv/kiadvany.php?item=12

A Régi magyar költők tára legfiatalabb sorozatát Klaniczay Tibor felkérésére Bíró Ferenc alapította még az 1980-as évek végén. Szerkesztésébe 2001-től Debreczeni Attila, majd 2008-tól Csörsz Rumen István is bekapcsolódott, Bíró Ferenc tisztségét pedig 2013-tól Szilágyi Márton vette át. A sorozat az MTA BTK Irodalomtudományi Intézete és az MTA–DE Klasszikus Magyar Textológiai Munkacsoportja http://textologia.unideb.hu/ (Budapest–Debrecen) együttműködésében készül. A kötetek sajtó alá rendezői között az intézeti és az egyetemi kutatók többféle nemzedéke képviselteti magát, s munkájuk nyomán húsz év alatt tizenhat kötet látott napvilágot.

A XVIII. századi RMKT céljai és kiadási elvei hasonlók a XVI–XVII. századi sorozatok szempontjaihoz, de valamelyest tágabbak azoknál, nemcsak az anyag szinte felmérhetetlen bősége miatt, hanem azért is, mivel a korszak legnagyobb magyar költői (Csokonai Vitéz Mihály, Bessenyei György, Batsányi János, Fazekas Mihály) részben már önálló kritikai sorozatokat kaptak. Az RMKT XVIII. századi kötetei egyrészt szerzőközpontúak, s gyakran teljes költői életműveket közreadnak. Önálló kötetben jelentek meg Amade László, Toth István, Szentjóbi Szabó László, Kazinczy Ferenc, Dayka Gábor, Ráday Gedeon, Földi János, és Ungvárnémeti Tóth László költeményei, esetenként prózai írásaik és levelezésük kíséretében. Pálóczi Horváth Ádám korai, nyomtatásban megjelent versei önálló antológiát alkotnak, más esetben egyes, kiemelkedően fontos kötetek jutottak kritikai kiadáshoz. Ilyen a nyitó kötet, Péczeli József Voltaire-fordítása (Henriás, 1792), majd Vályi Nagy Ferenc Ódák Horátz’ mértékeinn (1807) című kötete, valamint Virág Benedek’ Poétai munkáji (1799).

A sorozat másik kötettípusát a forrásantológiák képviselik. A Barátságos mulatozások című kötet az 1770–1780-as évek magyar episztolagyűjteményeit adja közre, a legismertebb szerzők: Ányos Pál, Barcsay Ábrahám, Bessenyei György és Kreskay Imre. A Közköltészet alsorozatban eddig négy kötet jelent meg (1. Mulattatók; 2. Társasági és lakodalmi költészet; 3/A–B. A társadalmi élet költészete http://real.mtak.hu/7608/1/RMKT_K%C3%B6zk%C3%B6lt%C3%A9szet%203-A_v%C3%A1gott.pdf; http://real.mtak.hu/25024/1/RMKT_XVIII_Kozkolteszet_3B.pdf), amelyek az 1700 és 1800/1814 közti időszak anonim ének- és verskincséből adnak válogatást sok száz kéziratos gyűjtemény, ponyva és kalendárium anyagát rendszerezve.

A XVIII. századi RMKT kötetei mindig részletes kísérő tanulmánnyal, gazdag jegyzetapparátussal, forrásjegyzékekkel és mutatókkal jelennek meg, a közköltészeti sorozatot kották és népköltészeti variánsok egészítik ki. A hagyományos és legújabb textológiai szempontok minden esetben igényes, jól használható főszöveget eredményeznek, így a sorozat fontos szerepet játszik mind a kutatómunkában, mind az egyetemi oktatásban.

Doromb. Közköltészeti tanulmányok

http://reciti.hu/category/reciti-konyv/ef-usergroup-doromb

A közköltészeti tanulmányokat közlő sorozat 2012 óta jelenik meg az OTKA 104.758. számú pályázata, majd a Lendület-támogatás keretében. Sorozatszerkesztője Csörsz Rumen István, kiadója a Reciti; példányai ingyenesen elérhetők az interneten és nyomtatott formában is. A sorozat célja, hogy a magyar közköltészet-kutatás számára állandó publikációs lehetőséget biztosítson, s élénkítse a szakmai párbeszédet e tág kutatási területen. Szerzői között irodalomtörténészek, folkloristák, történészek és zenetörténészek egyaránt szerepelnek (többek közt az MTA BTK négy intézetének képviselői). Az eddig megjelent öt kötetben találhatók közköltészeti forrásközlések, műhelytanulmányok, tárgytörténeti elemzések és szakrecenziók is. A vizsgált témák köre szintén változatos, és párbeszédre sarkall a különböző korok kutatói között, hiszen a XVI. századi hegedősöktől a Kádár-kori szamizdatkultúráig, a történeti folklorisztikától (poétika, parömiológia, népmesekutatás) a levéltári-történeti kontextusok elemzéséig, a dallamfilológiától a ponyvakiadásokig terjed. Különösen fontos szerepet kap a XVIII–XIX. század, részint a műköltői szövegek tömeges folklorizálódása miatt, részint a paraszti kultúra felfedezése és értelmezési kísérletei (Kultsár István, Erdélyi János és kortársaik) okán. A hatodik kötet 2018 őszén jelenik meg az MTA Lendület Nyugat-magyarországi irodalom 1770–1820 Kutatócsoport támogatásával, dunántúli vonatkozású közköltészeti és történeti folklorisztikai témákkal a XVII–XIX. századból.

Lymbus

A Lymbus – Magyarságtudományi Forrásközlemények című kiadvány egy korábbi, ugyanilyen című periodikát megújítva és átalakítva 2003-tól jelenik meg. Elsősorban a külföldi hungarikakutatások során feltárt, az 1526 és 1945 közötti korszakban keletkezett, komoly történeti értékekkel bíró iratok kiadását tekinti feladatának, indokolt esetben azonban közread a jelzett időszak előtt, illetve után keletkezett, a magyarság művelődéstörténetéhez (ideértve az irodalom-, a művészet-, a politika-, a gazdaság-, az eszme-, a zene-, a had-, az életmódtörténetet stb.) forrásul szolgáló, eddig ismeretlen, magyarországi levéltárban vagy kézirattárban őrzött dokumentumokat is. Az eredeti nyelvükön közölt források értelmezését bevezető tanulmányok, tartalmi kivonatok vagy teljes fordítások és bőséges magyarázó jegyzetek segítik. A kiadást a hungarológia vezető hazai műhelyei támogatják: a Balassi Intézet, a Magyar Nemzeti Levéltár, a Nemzetközi Magyarságtudományi Társaság, az Országos Széchényi Könyvtár és az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont. Lengyel Réka 2010 és 2017 között a kiadvány felelős szerkesztője volt, s azt követően is tagja maradt a szerkesztőbizottságnak.

ReTextum

A Reciti kiadó ReTextum című könyvsorozata eddig nem publikált szövegforrásokat közöl. Labádi Gergely és Hegedüs Béla alapító sorozatszerkesztők határozták meg a szövegközlési koncepciót: egy adott szöveg kritikai igényű újra- vagy első közlése nem egy ideálisnak tekintett végleges szövegváltozatot jelent, a sorozatban megjelenő szövegek is szövegváltozatoknak tekintendők. A sorozat 2013-as indulása óta nyolc kötet jelent meg, egyenként mintegy 100 példányban, amelyek bárki számára ingyenesen hozzáférhetők a sorozatot kiadó Reciti honlapjá http://reciti.hu/reciti-kiado.

Konferenciák

Az osztály szervezésében lebonyolított jelentősebb konferenciák

 

1970, 1972, 1975, 1978, 1981, 1984 Les Lumières en Hongrie, en Europe centrale et en Europe orientale nemzetközi felvilágosodás ülésszakok, Mátrafüred

1988, 1991, 1994, 1997, 2000, 2003, 2006, 2009, 2012, 2015 konferenciasorozat a régi magyar dráma témájában, Eger, Noszvaj, Nagyvárad, Kolozsvár, Nyitra

 

2000-től az osztály szervezésében lebonyolított jelentősebb konferenciák: tételesen felsorolva, képekkel l. mellékelt dokumentumban

 

Az osztály által szervezett nyilvános felolvasóülések (2010-től)

2010

 

2010. január 13.

Tüskés Gábor: Mikes-problémák

 

2010. február 3.

Madarász Imre: Vittorio Alfieri önéletírása felvilágosodás és romantika között

 

2010. március 3.

Pintér Márta Zsuzsanna: Egy rejtőzködő deákos költő: Mártonfi József erdélyi püspök

 

2010. április 14.

Szilágyi Márton: Közelítések Kazinczy Fogságom naplója című művéhez

 

2010. május 12.

Rákai Orsolya: Cenzúra a politika, a gazdaság, a jog és a művészet határán a XVIII–XIX. század fordulóján a Habsburg Birodalomban

 

2010. június 9.

Küllős Imola: Irodalom és közköltészet a Vikár-gyűjtésekben

 

2010. október 13.

Mikos Éva: Árpád pajzsa. A magyar honfoglalás-hagyomány popularizálódása a XVIII–XIX. században

 

2010. december 8.

Tóth Gergely: Bél Mátyás a magyarországi történetírásról. A Scriptores rerum Hungaricarum előszói

 

2010. december 13.

Keszeg Anna: Lokális identitásformák a XVIII. század végi Erdély irodalmában

 

 

2011

 

2011. január 12.

Bernáth Árpád: Schiller és Wieland kapcsolata Weimar előtt

 

2011. február 9.

Lengyel Réka: Kónyi János/Horányi Elek? A bölcsességnek és jó erkölcsnek könyve rejtőzködő fordítója

 

2011. március 9.

Bekker Zsuzsa: „Illik-e magyarhoz csalfa kereskedés?” A 18. századi magyar nyelvű gazdasági irodalomról

 

2011. április 13.

Kovács Eszter: Diderot politikai gondolkodása 1770–1784 között

 

2011. május 4.

Eva Engel-Holland: Der erfolgreiche Moses Mendelssohn

 

2011. június 1.

Bernard Adams: A nemesség kötelez: II. Rákóczi Ferenc, Árva Bethlen Kata

 

 

 

2012

 

2012. február 15.

Gömöri György: A Royal Society korai magyar kapcsolatai (1660–1742)

 

2012. március 14.

Szabó Csaba: „A filozófia magyar vigasztalása”: Bethlen Miklós Imádságoskönyve és az európai filozófiai irányzatok

 

2012. április 4.

Tóth Ferenc: Egy 18. századi francia nyelvű magyar író nyomában. François de Tott élete és emlékiratai

 

2012. május 16.

Balázs Péter: A Szentírás autoritásának kérdése a XVIII. század végi történetírásban: bibliakritika és szabadgondolkodás

 

2012. október 16.

Bíró Ferenc: A nemzethalál árnya a 18–19. század fordulójának magyar irodalmában (Egy megjelenés előtt álló kötet margójára)

 

2012. november 21.

Pócsi Katalin: Politico-moralis gondolatok a 17–18. századi magyar irodalomban (közös szervezés a Reneszánsz Osztállyal)

 

2012. december 11.

Babarczi Dóra: Egy XVIII. századi útinapló. Szluha János S. I. utazása Brazíliában (1758)

 

 

2013

 

2013. január 29.

Fórizs Gergely: Szerdahely György Aestheticájának koncepciója

 

2013. február 19.

Szörényi László: Desericzky József latin könyve a magyar kultúra védelmében (Róma, 1743)

 

2013. március 12.

Tar Gabriella-Nóra (Kolozsvár): Élőképek a XVIII–XIX. századi Erdély és Magyarország színpadain

 

2013. április 16.

Knapp Éva: Spangár András és a Magyarok Bibliotékája

 

2013. május 7.

Jean Garapon: Les Mémoires historiques en France (XVIe–XVIIIe siècles), et leur fécondité littéraire (közös szervezés az MTA BTK Történettudományi Intézetével)

 

2013. május 14.

Vaderna Gábor: Mit hagyományozott a 18. század a 19. századra? Bevezetés egy líratörténeti kutatáshoz

 

2013. szeptember 24.

Péterfy Gergely: Egy XVIII. századi szabadkőműves barátság: Kazinczy Ferenc és Angelo Soliman

 

2013. november 26.

S. Sárdi Margit: Forrás vagy alkotás? A 16–18. századi naplók szépirodalmi jellege

 

2013. december 10.

Bretz Annamária: „a világon még ejusdem Lexici jobb nincsen”: Johann Jacob Hofmann Lexikon universaléjának szerepe Bod Péter magyar nyelvű műveiben

 

2014

 

2014. január 28.

Hegedüs Béla: Érzékeny, érzékenység. Eszme- és fogalomtörténeti vizsgálat

 

2014. február 25.

Könyvbemutatóval egybekötött vita Szauder József: Magyar irodalom – olasz irodalom, szerk., ford. Sárközy Péter, Budapest, Argumentum, 2013. című kötetéről. Felkért hozzászólók: Bíró Ferenc, Sárközy Péter, Szörényi László, Vörös Imre

 

2014. április 29.

Kovács Eszter: A törvények szelleméről. (Ön)védelmi hálók Montesquieu körül

 

2014. május 13.

Balázs Péter – Labádi Gergely: Német Máté koma, egy ismeretlen magyar nyelvű regény a felvilágosodás korából

 

2014. november 4.

Bátori Anna: A tudós asszonyok Wallaszky Pál historia litterariájában, avagy hogyan modellezhető a kánonépítés gyakorlata?

 

2015

2015. március 17.

Malina János: Olasz librettók és magyar könyvek Eszterházán

2015. május 5.

Barbara Mahlmann-Bauer (Bern): Der Literaturstreit zwischen Gottsched und Bodmer/Breitinger aus Berner Sicht

2015. május 6.

Barbara Mahlmann-Bauer (Bern): Zur Geschichte der Toleranzkonzepte in der Frühen Neuzeit. Sebastian Castellios Anthologie gegen die Ketzertötung (1554) im Kontext

2015. október 13.

Csonki Árpád: „Árpádiást írni egész életében elég egy Kőltőnek.” Epikus témák és epikus tradíciók az Árpád-eposzokban

2015. november 17.

Szelestei N. László: Az irodalom szerepe a Székesfehérvári Egyházmegye kialakításában (Séllyei Nagy Ignác, 1733–1789)

 

2016

2016. január 19.

Szádoczki Vera: Makó Pál és az 1777-es Ratio Educationis

 

2016. február 16.

Penke Olga: „Magyar Voltaire”

 

2016. március 8.

Szentpéteri Márton: Molnár János és Salamon temploma (Templomrekonstrukció kőművesellenes kontextusban?)

 

2016. április 19.

Lengyel Réka: A visszanyert könyvtár. A Széll Farkas-gyűjtemény feldolgozásának lehetőségei a 21. században

 

2016. május 10.

Borián Elréd: Faludi Ferenc kötetkompozíciója a kéziratok és a kiadások „feszületén”

 

2016. december 13.

István Anna: Jozef Ignác Bajza és Faludi Ferenc

 

 

2017

 

2017. január 17.

Dóbék Ágnes: Barkóczy Ferenc és könyvtára

 

2017. február 7.

Kerti József: Kompiláció vagy plágium? Aranka György kéziratos versei Szirmay Antal versgyűjteményeiben

 

2017. március 21.

Egyed Emese: Voltaire tanítványa. Gróf Fekete János poétikája

 

2017. május 16.

Bárth Dániel: Rókus atya, a grafomániás ördögűző

 

 

2017. november 14.

Béres Norbert: Báró de Mánx „diadalmenete”, avagy „irodalmi siker” a 18–19. század fordulóján

 

 

2018

 

2018. január 16.

Laczházi Gyula: Az érzelmi hatás változatai a kora újkori magyar költészetben

 

2018. február 20.

Doncsecz Etelka: Verseghy Ferenc levelezése

 

2018. március 27.

Takács László: II. Rákóczi Ferenc: Confessio Peccatoris – a latin szöveg új kritikai szövegkiadásának filológiai elvei és problémái

(közös szervezésben a Reneszánsz Osztállyal)

 

2018. április 10.

Kollár Zsuzsanna: Teleki László (1764–1821) erdélyi könyvjegyzékei

 

2016. május 15.

Dóbék Ágnes: Olvasók, könyvek, könyvgyűjtők Győr városában (1770–1820)

(közös szervezésben a Lendület Nyugat-magyarországi kutatócsoport 1770–1820 szervezésében)

 

 

Digitális módszerek az irodalomtudomány támogatására sorozat

 

2016

 

2016. szeptember 20.

Kecskeméti Gábor: A digitális írástudás alapjai

2016. október 18.

Hegedüs Béla: Irodalomjegyzékek, jegyzetek, alkalmazások

 

2016. november 8.

Vadai István: A Régi Magyar Költők Tára (RMKT) XVII. századi sorozatának digitalizálási kérdései

2017

 

2017. január 17.

Bátori Anna: Hálózatok vizualizációja az irodalomtudományban

2017. február 28.

Pomázi Gyöngyi: Publikálás a digitális korban

2017. március 28.

Fellegi Zsófia: Tudományos szövegkiadások jelölőnyelvi átírása

 

2017. április 25.

Szilágyi Emőke Rita: Bevezetés a Classical Text Editor használatába

 

2017. május 16.

Serfőző Szabolcs: Műtárgy-digitalizálás és múzeumi gyűjteményi adatbázisok: Az Iparművészeti Múzeum mint esettanulmány

 

2017. június 20.

Payer Barbara: Online folyóiratkiadás OJS3 platform alatt

 

2017. szeptember 19.

Horváth Sándor, Scheibner Tamás, Micsik András: A bölcsészek és az adatbázis: a Courage H2020 projekt

 

2017. október 31.

Tüskés Anna: XX. századi francia--magyar irodalmi kapcsolatok a levelezések tükrében. Az épülő adatbázis bemutatása

 

2017. november 14.

Csonki Árpád: Arany János levelezésének digitlaizálása

 

2017. december 19.

Várnai-Vígh Adrienn: Hivatkozás- és bibliográfiakezelés hivatkozáskezelő rendszerben

 

2018

 

2018. február 6.

Bátori Anna: Arany-verstár: Arany János versei és verskéziratai

 

2018 március 27.

Kiss Margit: Szerzőségi vizsgálatok nem hagyományos módszerekkel

 

2018. május 29.

Csörsz Rumen István: A Nyugat-magyarországi irodalom (1770–1820) Lendület-kutatócsoport új adatbázisai – Írói és tudóslevelezés, Magyarországi populáris nyomtatványok (17–19. sz.)



Munkatársak

Tüskés Gábor osztályvezető 
Csörsz Rumen István 
Hegedüs Béla 
Kiss Margit 
Lengyel Réka

 

Jelenlegi munkatársak

Tüskés Gábor osztályvezető, tudományos tanácsadó, egyetemi tanár

http://iti.btk.mta.hu/hu/munkatarsak/userprofile/TuskesGabor

A magyarországi komparatisztika és germanisztika nemzetközileg elismert, vezető személyisége. Fő kutatási területei: kora újkori elbeszélő irodalom; az egyházi irodalom műfajszerkezete; német–magyar és francia–magyar irodalmi kapcsolatok; szöveg–kép viszonylatok; tudomány- és kritikatörténet; Mikes Kelemen és II. Rákóczi Ferenc életműve. Mintegy negyven forráskiadványt, monográfiát, szerzői tanulmánykötetet és szerkesztett kötetet, továbbá több mint kétszáz tanulmányt jelentetett meg magyar, angol, német, francia, orosz, lengyel és török nyelven. Külföldi egyetemeken számos vendégelőadást tartott, nemzetközi konferenciák rendszeres előadója. Az európai irodalomtudománynak adott ösztönzéseit tanúsítja öt német és angol nyelvű monográfiája, tanulmánykötete, továbbá nyolc, általa szerkesztett vagy társszerkesztett idegen nyelvű konferenciakötet és forráskiadvány, melyek többsége rangos külföldi kiadóknál látott napvilágot. Hivatkozásjegyzékében több száz független nemzetközi hivatkozás található.

Csörsz Rumen István tudományos főmunkatárs, Lendület-csoportvezető

http://iti.btk.mta.hu/hu/munkatarsak/userprofile/CsorszRumenIstvan

Kutatási területei: a magyarországi közköltészet és kapcsolata a műköltészettel (XVII–XIX. század); ponyvairodalom (XVIII–XIX. század); Csokonai Vitéz Mihály és Arany János munkássága; dallam- és versformatörténet. Két önálló és két társszerzős monográfiája jelent meg, több mint hetven tanulmányt írt magyar, német és angol nyelven, hazai és nemzetközi konferenciák gyakori résztvevője. A Régi Magyar Költők Tára XVIII. század társszerkesztőjeként négy kötetet adott ki Küllős Imolával közösen (Közköltészet 1, 2, 3/A–B). Forráskiadást készített kéziratos énekeskönyvekből, Szirmay Antal Hungariájából és a magyar ponyvaköltészetből. A Doromb. Közköltészeti tanulmányok sorozatszerkesztője, az Irodalomtörténeti Közlemények felelős szerkesztője. Három OTKA-pályázat témavezetője volt, kétszer kapott MTA Bolyai János Kutatói Ösztöndíjat, 2017-től az MTA Lendület Nyugat-magyarországi irodalom 1770–1820 Kutatócsoport vezetője. Díjai: Bolyai-plakett (2012), Kiss József-díj (2014), Martinkó András-díj (2015), Faludi Ferenc Alkotói Díj (2017).

Hegedüs Béla tudományos főmunkatárs

http://iti.btk.mta.hu/hu/munkatarsak/userprofile/HegedusBela

Fő kutatási területe: a XVIII. századi poétikatörténet és nyelvelmélet, a felvilágosodás fogalmának változásai, historia litteraria és kritikatörténet. Az utóbbi években meginduló irodalomtörténeti vállalkozások nem tekinthetnek el egyes korábban mellőzött művek és szerzők immár új szempontokat is figyelembe vevő újraértékelésétől. Hegedüs Béla kutatásai ennek a folyamatnak a láttatását célozzák egyrészt Kalmár György műveinek egy európai filozófiai diskurzus keretén belüli értelmezésével, másrészt új, a korszakról vallott felfogást jelentősen befolyásoló, eddig ismeretlen források feltárásával, továbbá az olyan fogalmak újraértelmezésével is, mint a 18. századdal kapcsolatban rendre felbukkanó s gyakran félreértelmezett érzékenység. Tudományos főmunkatársként számtalan nemzetközi és magyar tudományos konferencia szervezésében vesz részt folyamatosan. A bölcsészettudományi informatika területén végzett saját kutatásokról meghívott előadóként több egyetemen tartott kurzusokat. 2005-óta több doktori szigorlaton és védésen volt opponens, bizottsági tag vagy titkár, illetve részt vett pályázatok bírálatában, szakcikkek lektorálásában magyar és idegen nyelven. 2007-ben megalapította a Reciti (http://reciti.hu) nevű tartalomszolgáltató portált. A ReTextum könyvsorozat sorozatszerkesztője. Angol, német és magyar nyelven publikál. Egy OTKA-pályázat témavezetője és további kettő résztvevő kutatója. Egy alkalommal Bolyai János Kutatói Ösztöndíjban részesült. 2008-ban Akadémiai Ifjúsági Díjat kapott.

Kiss Margit tudományos munkatárs

http://iti.btk.mta.hu/hu/munkatarsak/userprofile/KissMargit

Kutatási területe: történeti lexikológia, lexikográfia, XVIII. századi szótártörténet, történeti szövegek számítógépes feldolgozása, elemzése, digitális irodalomtudomány. A különböző szótári munkacsoportokban komoly tapasztalatot szerzett a szövegek digitalizálása, korpuszépítés, szótárszerkesztés, szócikkírás területén. 2010 óta dolgozik a Mikes-szótáron, a munkafolyamatok jelentős részét egyedül végezve. Ehhez kapcsolódva a digitális kritikai szövegkiadások és a nagy terjedelmű szövegkorpuszok számítógépes elemzésének módszereivel foglalkozik. Szakmai együttműködéseket alakított ki hazai egyetemekkel (ELTE, BME). A Digitális Bölcsészet című folyóirat rovatvezetője. A Számítógép az irodalomtudományban konferencia intézeti szervezője. Eredményeit hazai és nemzetközi fórumokon ismerteti magyar, angol és olasz nyelven. Huszonegy hazai, illetve nemzetközi konferencián tartott előadást, negyvenhét publikációja közül három önállóan vagy társszerkesztésben megjelent kötet. Hivatkozásainak száma ötvenkilenc. 2017-ben és 2018-ban az Oxford Academic Digital Scholarship in the Humanities felkért szakmai bírálója. Három NKA-pályázat projektvezetője, két OTKA-pályázat közreműködője, a Lendület, Nyugat-magyarországi irodalom 1770–1820 projekt társult kutatója.

Lengyel Réka tudományos munkatárs

http://iti.btk.mta.hu/hu/munkatarsak/userprofile/LengyelReka

Fő kutatási területei: 18. századi magyarországi irodalom; fikciós és tudományos-ismeretterjesztő fordításirodalom; kora újkori neolatin irodalom; Francesco Petrarca latin nyelvű művei. Több mint tíz magyar és három idegen nyelvű forráskiadványt és szerkesztett tanulmánykötetet jelentetett meg. Közel nyolcvan tudományos közleménye jelent meg magyar, olasz és angol nyelven. Rendszeresen készít műfordításokat és szakfordításokat latin, olasz és angol nyelvről. Hazai és nemzetközi konferenciák rendszeres előadója. 2014 óta három jelentős, önálló kezdeményezésű konferenciát szervezett.

Az osztály hírei

Az MTA BTK Irodalomtudományi Intézetének XVIII. Századi Osztálya és a Magyar XVIII. Század Kutató Társaság a XVIII. századi kutatásokat végző intézményekkel közösen szervezett következő előadására 2018. november 13-án, kedden 16:00 órakor kerül sor.

TÜSKÉS GÁBOR 
Fikció és valóság – a bűn fogalma és retorikája a
Confessio peccatoris
ban

A Confessio peccatoris belső életrajz, mely dokumentálja a küzdelmet Rákóczi személyes, jellembeli és szellemi azonosságáért, új önértelmezéséért. Keverednek benne az önéletrajzi, vallási és politikai műfajok, szövegtípusok és diskurzusok, váltakozik az objektív és szubjektív látásmód, historia és fabula többszörösen egymásra rétegződik. Rákóczi kiterjedt, sokrétű és heterogén vallási, teológiai ismeretekkel rendelkezett, lelki és más dilemmáit ezek eklektikus felhasználásával, heterodox módon adja elő. Világképében túlsúlyban vannak a hagyományos elemek, középpontban az isteni gondviselés, elhivatottság és ítélet eszméivel, valamint a megingathatatlan hittel fejedelmi hatalmának visszaállításában Isten rendelése által. Ugyanakkor bírálja az abszolutista uralkodókat, a klérust, a teológusokat és a jezsuiták túlzott befolyását, s egyértelműen állást foglal a gondolatszabadság és a vallási tolerancia mellett. Az előadás első része azt vizsgálja, mennyiben világítja meg „őszinte elbeszélése” az „igazság”-ot, milyen tényezők nehezítik fikció és valóság viszonyának meghatározását, és milyen értelemben használható a Confessio történeti forrásként. A második rész arra keres választ, hogyan konceptualizálja Rákóczi a bűn fogalmát, milyen retorikai eszköztárat alkalmaz, és felfogása milyen referenciális keretek között értelmezhető.

Az előadás helyszíne: MTA BTK Irodalomtudományi Intézet, I. emeleti tanácsterem (Budapest, XI., Ménesi út 11–13.).

meghívó letölthető.

Minden érdeklődőt szeretettel várunk.

2018. október 18–20-án a Berni Egyetemen rendezik meg a Religiöse Toleranz – Historische Grundlegungen und Praktiken in Europa seit der Reformation című nemzetközi konferenciát, amelyen október 19-én intézetünk munkatársa, Tüskés Gábor is előadást tart Formen gelebter Toleranz in Ungarn: Péter Perényi, Péter Pázmány, Ferenc Rákóczi II. címmel.

A konferencia programja a RefoRC honlapján elérhető.

A XVIII. századi osztály 2018. október 16-án 16:00 órakor tartja következő vitaülését az Irodalomtudományi Intézet I. emeleti tanácstermében: 

Tóth Kálmán
Kis János levelezése

Az előadás a Kis János-levelezés kritikai kiadásának munkálataiba kínál bepillantást, melynek átfogó feltérképezésére és gyűjteményes kiadására ez az első próbálkozás (az MTA Posztdoktori Kutatói Program 2013 támogatásával, az MTA−DE Klasszikus Magyar Irodalmi Textológiai Kutatócsoport keretében). A több mint fél évszázadot felölelő levelezésből jelenlegi, hiányos állapotában is kibontakozó szellemi horizont és kapcsolatháló felvázolása mellett az előadás bemutatja a levelek feltárásának és összegyűjtésének munkafázisait, kitér a korpusz jellegzetességeire, valamint a kiadás és jegyzetírás módszertani problémáira is.

Minden érdeklődőt szeretettel várunk.

A Hopp Lajos-díj átadására 2018. október 2-án, kedden 16:00 órakor díjátadó ünnepség keretében kerül sor. A díjat ebben az évben

Muraközy Virág 
„…elég hogy olly nagy ember, a’ kinél nagyobbat én a’ históriákban nem ismerek” 
Kazinczy Napóleon-képe

című pályaműve érdemelte ki. A díjat átadja Kecskeméti Gábor, az MTA levelező tagja, egyetemi tanár, az MTA BTK Irodalomtudományi Intézetének igazgatója. A díj átadását követően a díjazott előadást tart kutatási eredményeiről.

Helyszín: MTA BTK Irodalomtudományi Intézet, tanácsterem (1118 Bp., Ménesi út 11–13., 1. emelet)

Minden érdeklődőt szeretettel várunk.

Vitaülések, könyvbemutatók, díjátadók

2018. január 16-án Laczházi Gyula (ELTE) tartott felolvasóülést Az érzelmi hatás változatai a kora újkori magyar költészetben címmel.

http://iti.btk.mta.hu/hu/osztalyok/xviii-szazadi-osztaly/441-laczhazigyula-eloadasa

2018. február 20-án Doncsecz Etelka (MTA–DE Klasszikus Magyar Textológiai Munkacsoport) tartott előadást Verseghy Ferenc levelezésének készülő kritikai kiadásáról.

http://iti.btk.mta.hu/hu/osztalyok/xviii-szazadi-osztaly/466-doncsecz-etelka-eloadas-180220

2018. március 27-én közös vitaülést szervezett a Reneszánsz Osztály és a XVIII. Századi Osztály. A meghívott előadó Takács László (EC) volt, az előadás témája: II. Rákóczi Ferenc: Confessio Peccatoris – a latin szöveg új kritikai szövegkiadásának filológiai elvei és problémái

http://iti.btk.mta.hu/hu/osztalyok/reneszansz-osztaly/483-ii-rakoczi-ferenc-confessio-peccatoris

2018 március 27-én Szerzőségi vizsgálatok nem hagyományos módszerekkel címmel Kiss Margit előadást tartott a Digitális módszerek az irodalomtudomány támogatására című előadássorozatban a korszerű stilometriai módszerekről és XVIII. századi magyar szövegeken történő alkalmazásukról.

http://iti.btk.mta.hu/hu/intezet/esemenynaptar/icalrepeat.detail/2018/03/27/190/-/szerzosegi-vizsgalatok-nem-hagyomanyos-modszerekkel-eloadas

2018. április 3-án az Eötvös Collegium Klubtermében került sor a 2018. évi Faludi Ferenc Alkotói Díj és a Tarnai Andor-díj átadására. Díjazottak: Pintér Márta Zsuzsanna és Németh S. Katalin, munkásságukat Czibula Katalin és Kecskeméti Gábor méltatta.

http://iti.btk.mta.hu/hu/esemenyek/unnepsegek/484-a-faludi-ferenc-alkotoi-dij-es-a-tarnai-andor-dij-atadasa-2018

2018. április 10-én Kollár Zsuzsanna, az ELTE BTK doktorjelöltje tartott vitaülést Teleki László (1764–1821) erdélyi könyvjegyzékeiről.

http://iti.btk.mta.hu/hu/osztalyok/xviii-szazadi-osztaly/498-kollar-zsuzsanna-eloadas-180410

2018. április 18-án az Országos Idegennyelvű Könyvtárban mutatta be Mikes Kelemen Leveleskönyvének orosz műfordítását Dukkon Ágnes és Józsa György Zoltán, a fordító, Jurij Pavlovics Guszev részvételével, Csörsz Rumen István (ének, lant) közreműködésével. A kötetet Tüskés Gábor és Olga Khavanova rendezték sajtó alá (Moszkva, Nauka, 2017).

http://iti.btk.mta.hu/hu/osztalyok/xviii-szazadi-osztaly/495-mikes-konyvbemutato-az-orszagos-idegennyelvu-konyvtarban

2018. május 15-én közös felolvasóülést szervezett a XVIII. századi Osztály és a Lendület Nyugat-magyarországi irodalom Kutatócsoport. Az előadó Dóbék Ágnes, a kutatócsoport tagja volt, s Olvasók, könyvek, könyvgyűjtők Győr városában (1770–1820) címmel 2017–2018-as győri levéltári kutatásait összegezte.

http://iti.btk.mta.hu/hu/osztalyok/xviii-szazadi-osztaly/518-olvasok-konyvek-konyvgyujtok-dobek-agnes-eloadasa

2018. május 29-én az Csörsz Rumen István mutatta be a Lendület-kutatócsoport új adatbázisait: Írói és tudóslevelezés, Magyarországi populáris nyomtatványok (17–19. század) a Digitális módszerek az irodalomtudomány támogatására című mesterkurzus keretében.

http://iti.btk.mta.hu/hu/lendulet/nymi1770-1820/hirek/526-a-digitalis-mesterkurzus-kovetkezo-eloadasa-2

Konferenciaelőadások

2018. április 25-én A Magyar Hírmondó és a szótári tervek címmel Kiss Margit előadást tartott a Sajtó és irodalom a többnyelvű Magyarországon című nemzetközi konferencián.

http://iti.btk.mta.hu/hu/lendulet/nymi1770-1820/hirek/503-sajto-es-irodalom-a-tobbnyelvu-magyarorszagon-1770-1820-nemzetkozi-konferencia

http://mta.hu/tudomany_hirei/sajto-es-irodalom-a-tobbnyelvu-magyarorszagon-17701820-konferencia-108677

2018. április 25-én A Sokféle folyóirat (1791–1808) irodalmi programja címmel Csörsz Rumen István előadást tartott a Sajtó és irodalom a többnyelvű Magyarországon című nemzetközi konferencián.

http://iti.btk.mta.hu/hu/lendulet/nymi1770-1820/hirek/503-sajto-es-irodalom-a-tobbnyelvu-magyarorszagon-1770-1820-nemzetkozi-konferencia

http://mta.hu/tudomany_hirei/sajto-es-irodalom-a-tobbnyelvu-magyarorszagon-17701820-konferencia-108677

2018. április 26-án Az irodalomtörténet mint érv az irodalom léte mellett. Révai Miklós felhívása a Magyar Hírmondóban címmel Hegedüs Béla előadást tartott a Sajtó és irodalom a többnyelvű Magyarországon című nemzetközi konferencián.

http://iti.btk.mta.hu/hu/lendulet/nymi1770-1820/hirek/503-sajto-es-irodalom-a-tobbnyelvu-magyarorszagon-1770-1820-nemzetkozi-konferencia

http://mta.hu/tudomany_hirei/sajto-es-irodalom-a-tobbnyelvu-magyarorszagon-17701820-konferencia-108677

2018. április 26-án „Tudománybéli dolgok” és „Toldalékok”: Historia litteraria és szépirodalom a Magyar Hírmondóban címmel Lengyel Réka előadást tartott a Sajtó és irodalom a többnyelvű Magyarországon című nemzetközi konferencián.

http://iti.btk.mta.hu/hu/lendulet/nymi1770-1820/hirek/503-sajto-es-irodalom-a-tobbnyelvu-magyarorszagon-1770-1820-nemzetkozi-konferencia

http://mta.hu/tudomany_hirei/sajto-es-irodalom-a-tobbnyelvu-magyarorszagon-17701820-konferencia-108677

2018. május 7-én A Confessio peccatoris francia fordításkézirataihoz címmel Tüskés Gábor társszerzős előadást tartott a II. Scriptorium konferencián Pannonhalmán.

http://mta.hu/i-osztaly/ii-scriptorium-konferencia-108618

2018. június 25-én Fikció és valóság a Confessio peccatorisban. A lengyelországi emigráció címmel Tüskés Gábor előadást tartott a Zrínyi–Rákóczi-év 2018 című nemzetközi konferencián a przemyś-i Kelet-Európai Egyetemen.

2018. május 26-án A dalnok búja „méltóbb, új kobozzal”: Arany János énekköltészeti programja címmel Csörsz Rumen István Miskolcon előadást tartott A kísérletező Arany János című kétnapos konferencián.

http://tab.mta.hu/miskolci-teruleti-bizottsag/esemenyek/kiserletezo-arany-janos

2018. július 19-én Rethinking the Role of Digital Author's Dictionaries in Humanities Research címmel Kiss Margit prezentációt tartott a 18th Euralex International Congress nemzetközi kongresszuson.

http://euralex2018.cjvt.si/programme/

2018. július 19-én The DHmine Dictionary Work-flow: Creating a Knowledge-based Author's Dictionary címmel Kiss Margit előadást tartott a 18th Euralex International Congress nemzetközi kongresszuson.

http://euralex2018.cjvt.si/programme/

Elismerések

2018. március 14-én az MTA BTK főigazgatói elismerését az Irodalomtudományi Intézetből Kiss Margit vehette át.

https://www.btk.mta.hu/aktualis/1164-kituntetesek-az-osszintezeti-ertekezleten.html

2018. június 21-én Budapest főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat legrangosabb elismerését, a Szent László-díjat Tüskés Gábor vehette át.

http://iti.btk.mta.hu/hu/osztalyok/xviii-szazadi-osztaly/537-tuskes-gabor-irodalomtortenesz-kapta-a-2018-evi-szent-laszlo-dijat

2018. július 17–21. között Ljubljanában rendezték meg az Európai Lexikográfiai Társaság (EURALEX) 18. nemzetközi kongresszusát Lexicography in global context címmel, amelyen az MTA BTK Irodalomtudományi Intézet XVIII. századi Osztályának munkatársa, Kiss Margit is részt vett. Kutatási és módszertani eredményeit a tanácskozáson a digitális bölcsészeti tárgyú The DHmine Dictionary work-flow: creating a knowledge-based author's dictionary című előadáson, illetve a Rethinking the role of digital author's dictionaries in humanities research című prezentáción mutatta be.
 

euralex konf

A tanácskozás programja letölthető.

Ebben az évben ötödik alkalommal adták át Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat legrangosabb elismerését, a Szent László-díjat. A díjat az Önkormányzat 151/2018. (IV. 19.) határozata alapján ez alkalommal Tüskés Gábor Humboldt-díjas irodalomtörténész, egyetemi tanár, az irodalomtudomány doktora, az MTA BTK Irodalomtudományi Intézet tudományos tanácsadója, osztályvezető vehette át, az indoklás szerint „több évtizedes kiemelkedő tudományos munkássága, példaértékű emberi magatartása elismeréseként”. A díjat június 21-én adták át a Kőrösi Csoma Sándor Kőbányai Kulturális Központban. A korábbi díjazottak között van Maróth Miklós klasszika-filológus, orientalista, az MTA rendes tagja, Jermendy György orvos, tudományos igazgató és Both Előd csillagász.

MikesK oroszulAz Országos Idegennyelvű Könyvtár, az ELTE BTK Szláv és Balti Filológiai Intézet, az MTA BTK Irodalomtudományi Intézetének XVIII. századi Osztálya és a Magyar XVIII. Század Kutató Társaság a XVIII. századi kutatásokat végző intézményekkel közösen 2018. április 18-án, szerdán sajtónyilvános könyvbemutatót rendezett.

A bemutatott könyv:

Kelemen Mikes: Tureckije piszma
ford. Ju. P. Guszev,
kiad. Ju. P. Guszev, G. Tüskés, O. V. Khavanova
Moszkva, Nauka, 2017.

A könyvet bemutatták:
Dukkon Ágnes, Józsa György Zoltán

Jurij P. Guszevvel, a mű fordítójával Dukkon Ágnes beszélgetett.

Közreműködött:
Csörsz Rumen István

 

A meghívó magyar és orosz nyelven letölthető.

MTA kutatói pályázatai

MTA központi weboldala

MTA kutatóintézet-hálózata