Az MTA BTK Irodalomtudományi Intézete Digitális módszerek az irodalomtudomány támogatására címmel mesterkurzust tart a korszerű digitális módszerek alkalmazási lehetőségeiről.

A sorozat következő előadása:

Kecskeméti Gábor (MTA BTK ITI, intézetigazgató)
Az irodalomtörténeti bibliográfia mint kutatói feladat és mint kutatási lehetőség


Időpont, helyszín:
2018. október 30. 11:00, MTA BTK Irodalomtudományi Intézet, Eötvös Könyvtár


Minden érdeklődőt szeretettel várunk.

 

Az MTA–DE Klasszikus Magyar Textológiai Kutatócsoport és az MTA BTK Lendület Nyugat-magyarországi irodalom 1770–1820 Kutatócsoport együttműködésében elkészült és megnyílt Pálóczi Horváth Ádám (1760–1820) életmű-portálja: http://deba.unideb.hu/deba/paloczi/index.php
A felvilágosodás kori író-költő-polihisztor műveit az új honlapon forrástípusonként és műfajonként rendszerezve találják az érdeklődők. Nyomtatásban megjelent verseinek kritikai kiadásán (2016) túl az összes, nyomtatásban megjelent prózai írását is tartalmazza, köztük máig népszerű regényét Fel-fedezett titok címmel. A portál folyamatosan bővül a levelezés és egyéb kéziratok (Hol-mi IV, Ötödfélszáz énekek stb.) anyagával.

Csörsz Rumen István főmunkatárs (XVIII. századi osztály), a Lendület Nyugat-magyarországi irodalom 1770–1820 kutatócsoport vezetője 2018. szeptember 1-jén Prágában tartott előadást egy XVIII. századi latin-magyar rabének lehetséges „megfejtéseiről” az International Ballad Commission nemzetközi konferenciáján, amely a Ballads and Memory címet viselte.
A konferencia programja itt elérhető.
Az előadók a népi emlékezetben, balladamotívumként fennmaradt magán- és köztörténeti emlékek felkutatására tettek kísérletet Kelet-Ázsiától Közép-Amerikán át Bretagne-ig, Portugáliáig és Koszovóig – a személynevektől egy múzeumban őrzött középkori kardig, a francia forradalom dalaitól a régi brit ponyvákig és a mai dán alkalmi költészetig. A balladaműfaj népi és műköltészeti kölcsönhatásai miatt több előadásban szóba került az irodalmi népiesség kérdésköre, főként a cseh-morva folklorisztika nézőpontjából. A tanácskozás helyszíne a prágai Néprajzi Múzeum volt, fő szervezői: Thomas McKean és Petr Janeček.
Az előadás magyar változata 2016-ban, a Bethlen Miklós-konferencián hangzott el.

Az MTA BTK Irodalomtudományi Intézete Digitális módszerek az irodalomtudomány támogatására címmel mesterkurzust tart a korszerű digitális módszerek alkalmazási lehetőségeiről.

A sorozat következő előadása:

Csörsz Rumen István (MTA BTK ITI)

A Nyugat-magyarországi irodalom (1770–1820) Lendület-kutatócsoport új adatbázisai: 
Írói és tudóslevelezés, Magyarországi populáris nyomtatványok (17–19. sz.) 


Időpont, helyszín:

2018. május 29. 11:00, MTA BTK Irodalomtudományi Intézet, I. emeleti tanácsterem.


Minden érdeklődőt szeretettel várunk.

DobekA konyvgyujtokAz MTA BTK Irodalomtudományi Intézetének XVIII. Századi Osztálya és az MTA BTK Lendület Nyugat-magyarországi irodalom 1770–1820 Kutatócsoport 2018. május 15-én tartotta legutóbbi előadását.

DÓBÉK ÁGNES
Olvasók, könyvek, könyvgyűjtők
Győr városában (1770–1820)

Az előadás egy olyan korszak könyvtári kultúrájának feltárásához járult hozzá, amely iránt az utóbbi évtizedek kutatói kevésbé érdeklődtek. Az 1970-es évektől meginduló országos könyvtártörténeti kutatásokban Győr város nem kapott szerepet, könyves kultúrájáról nem álltak rendelkezésre addig még publikálatlan levéltári források. A kutatás Győr könyves múltjának 1770–1820 közötti időszakára irányul. Az egyházi személyek esetében fontos értéket jelentettek a könyvek, így egyházi, hivatali okok miatt is szükség volt összeírásukra. Az előadás a feldolgozott kanonoki hagyatéki iratok közül azokra tér ki, amelyek a korban népszerű papi segédkönyveken, teológiai műveken túl egyéb szépirodalmi, világi tematikájú munkákat is összeírtak. A polgárok hagyatéki jegyzékében ritkán találhatók könyvek; csak abban az esetben került sor részeletes, tételszerű feljegyzésükre, ha az összeíró érdeklődött a könyvek iránt, vagy az örökül hagyó szempontjából fontosak voltak. Az előadás négy különböző foglalkozású személy könyveit ismerteti: Pray János ügyvéd 106 kötet nagyrészt jogi témájú könyvet hagyott hátra, Nemes Nagy Ilona, egy tehetős győri polgár özvegye 95 könyvet őrzött almáriumában, egy német polgár hagyatéki jegyzékébe 130 könyvcímet jegyeztek fel, Lakner Márton kereskedő 54 könyvét írták össze. A feldolgozott források – ha a könyvekre vonatkozó adatok olykor hiányosak is – a feljegyzett könyvek száma és tematikája alapján jellemzik a város és a megye kulturális életét, az olvasók érdeklődésének főbb irányait, valamint azt is jelzik, hogy az ezekben az évtizedekben virágzó Streibig nyomdában kiadott művek közül melyek voltak a legnépszerűbbek az olvasók körében.

Sajtó és irodalom a többnyelvű Magyarországon (1770–1820) címmel tartott nemzetközi konferenciát 2018. április 25–27-én Győrben és Pannonhalmán az MTA BTK Lendület Nyugat-magyarországi irodalom kutatócsoportja. A tanácskozás célja az volt, hogy a felvilágosodás korának ismertebb, valóban irodalmi profilú folyóiratain (Uránia, Magyar Museum, Orpheus stb.) túl tudatosan ráirányítsa a figyelmet a kevésbé ismert, vegyes tartalmú, de irodalmi szerepet is vállaló sajtótermékekre, mint a Pressburger Zeitung, a Magyar Hírmondó, a Sokféle, a Mindenes Gyüjtemény vagy akár a Magyar Kurír. E lapok Pozsony, Bécs és Nyugat-Magyarország olvasóközönségére építve országosan terjedtek, és közvetlen utódaik, a Kultsár István gondozásában meginduló Hazai és Külföldi Tudósítások, majd 1818-tól a Hasznos Mulatságok egyaránt nagy hatással voltak az irodalmi élet működésére. Szerzőik, szerkesztőik sorában nagy számban képviseltette magát a korszak literátus értelmisége, elsősorban Révai Miklós tanítványai, barátai.

A konferenciát Lukácsi Zoltán, a Győri Hittudományi Főiskola rektora és Vaderna Gábor, a Nyugat-magyarországi irodalom kutatócsoport tudományos főmunkatársa nyitották meg. Az első szekcióban Antal Alexandra előadása hangzott el, aki az 1789-ben indult Hadi és Más Nevezetes Történetek, majd Magyar Hírmondó néven tovább működő sajtóorgánum híreinek vizsgálatán keresztül mutatta be a lapot fenntartó bécsi magyar tudós társaság kultúra- és tudományszervezési törekvéseit. Ezt követően Csörsz Rumen István, a kutatócsoport vezetője Sándor István Sokféle című folyóiratának irodalomtörténeti vonatkozású anyagát tekintette át, elsősorban a Révai-féle értékmentő program nézőpontjából.

Sajto es irodalom cimkepAz MTA BTK Irodalmi nyilvánosság a polgárosodó Nyugat-Magyarországon, 1770–1820 Lendület-kutatócsoportja 
2018. április 25-27-én konferenciát rendezett
Sajtó és irodalom a többnyelvű Magyarországon (1770–1820) címmel.

A tudományos tanácskozás elsődleges célja az volt, hogy a korszak ismertebb, valóban irodalmi profilú folyóiratain túl tudatosan ráirányítsa a figyelmet a kevésbé ismert, vegyes tartalmú, de irodalmi szerepet is vállaló sajtótermékekre, különösen a Pressburger Zeitung, a Magyar Hírmondó, a Sokféle és a Magyar Könyves-Ház, a Mindenes Gyüjtemény, a Hazai és Külföldi Tudósítások, valamint a Hasznos Mulatságok  jellegzetességeire.

A konferencia programja letölthető, a konferenciáról készült beszámoló a Lendület-kutatócsoport honlapján olvasható.

Fényképek

MTA kutatói pályázatai

MTA központi weboldala

MTA kutatóintézet-hálózata