Az osztály története

A reneszánsz-kutatás szervezetten 1969-ben indult meg, amikor létrejött a Reneszánsz-kutató Csoport, mely 1970-től osztályként működik. Gerézdi Rabán vezetésével már 1956-ban megalakult a Régi Magyar Irodalmi Osztály, amely a középkortól a 18. század közepéig terjedő időszak vizsgálatát tűzte ki feladatául. E munkaközösség fő munkája az irodalomtörténeti kézikönyv 1964-ben megjelent első két kötetének megírása, valamint a Régi Magyar Költők Tára (RMKT) 17. századi sorozatának és a Bibliotheca Hungarica Antiqua című hasonmássorozatnak a megindítása volt. Ezekhez több egyéni monográfia is járult. 1962-ben a Régi Magyar Irodalmi Osztály áldozatul esett a múlt kutatását háttérbe szorító tudománypolitikai megfontolásoknak. Az így keletkezett űrt sikerült később a Reneszánsz-kutató Osztály megszervezésével betölteni.

Az új osztály vezetője Klaniczay Tibor lett – 1973 és 1981 között Varjas Bélával közösen. Klaniczay Tibor halála (1992) után az osztály irányítását Jankovics József vette át. Az osztály feladata elsősorban a magyar reneszánsz irodalom kutatása, ezt azonban – az európai reneszánszra kitekintve – összehasonlító módszerrel végzi, s törekszik a munka interdiszciplináris kiszélesítésére, főleg a vallás-, eszme-, mentalitás- és művelődéstörténet vonatkozásában. A reneszánsz fogalmát tágan értelmezi, belefoglalva nemcsak a humanizmust, hanem a reformációt is, s kutatásait kiterjeszti a kései középkorra és a korai barokkra is. Az osztálynak mintegy 8–10 állandó munkatársa van, de részt vesz a kutatásban számos más intézményben dolgozó szakember, valamint néhány ösztöndíjas is. E tágabb kör részvételével havonta egy-egy felolvasóülésre, évente pedig egy többnapos konferenciára kerül sor. Az előadók és résztvevők között gyakran üdvözölhetünk külföldi vendégeket, köztük a nemzetközi reneszánsz-kutatás kiválóságait.

A reneszánsz-program keretében szövegkiadások és különböző monográfiák, illetve tanulmánykötetek készülnek. A sorozatok gyakorlatilag lefedik az egész osztály tevékenységét, s külső munkatársakat is foglalkoztatnak: a teljes szakmából kerülnek ki szerzőink. A már említetteken kívül megjelent az idegen nyelvű Studia Humanitatis tanulmányköteteket publikáló sorozata. A Humanizmus és reformáció sorozat tanulmányokat és monográfiákat közöl, 2014-ben jelent meg 35. kötete. Szövegkiadásokat illetően két nagy vállalkozés is beindult, illetve folytatódott. A neolatin irodalom szövegeit kiadó Bibliotheca Scriptorum Medii Recentisque Aevorum új sorozata már a 16. kötetig jutott el, benne Dudith András leveleinek hatalmas szövegkorpuszával. Ugyanakkor – több évtizedes kihagyás után – a Régi Magyar Költők Tára XVI. századi sorozatának folytatása is elkezdődött, s már négy kötete napvilágot látott. A sorozatoktól függetlenül is jelennek meg az osztály tagjaitól monográfiák és szövegkiadások.

A Reneszánsz-kutató Osztály számos külföldi intézménnyel tart fenn kapcsolatot, közülük a legfontosabb a velencei Fondazione Giorgio Cini és a wolfenbütteli Herzog August Bibliothek. Megalakulása óta tagja a Fédération Internationale des Sociétés et Instituts pour l’Étude de la Renaissance-nak, és rendszeres adatszolgáltatója a nemzetközi szervezet égisze alatt készülő Bibliographie internationale de l’Humanisme et de la Renaissance-nak, valamint a Scholars of Early Modern Studies című adattárnak. Részt vállalt az AILC által irányított Histoire comparée des littératures de langues européennes című vállalkozásból, s egyik irányítója és szervezője lett a reneszánsz irodalmat tárgyaló négy kötet munkálatainak. 

A Reneszánsz Osztály konferenciái (1970–2013; összeállította: Sántha Teréz)
Programfüzetek, a konferenciakötetek adatai és esetenként teljes szövege

Az 1969 és 2012 között tartott összes felolvasóülés listája (összeállította: Sántha Teréz)

Kutatások

Projektek

Kiadványok

Az osztály hírei

2017. május 25-én a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) megtartotta idei első közgyűlését, amelyen megválasztották a rendes és levelező tagokat, valamint odaítélték az MMA köztestületi díjait is. A közgyűlésen a Magyar Művészeti Akadémia levelező tagjai közé választották az Irodalmi Tagozaton Makkai Ádám költő, műfordítót és Szörényi László író, irodalomtörténész, műfordítót. Szörényi László az MTA BTK Irodalomtudományi Intézet egykori igazgatója, professor emeritus, tudományos tanácsadó, a Neolatin témacsoport vezetője.

Gratulálunk a kinevezéshez.

Az MTA BTK Irodalomtudományi Intézetének Reneszánsz Osztálya 
a régi magyar irodalomtörténeti oktató- és kutatóhelyekkel közösen 

2017. február 28-án, kedden délután 4 órakor 

tartja soron következő vitaülését az intézet I. emeleti tanácstermében.

Tárgy:

Virágh László

Olasz toposzok Balassi költészetében

 

Minden érdeklődőt szeretettel várunk.

Az MTA BTK Irodalomtudományi Intézetének Reneszánsz Osztálya 
a régi magyar irodalomtörténeti oktató- és kutatóhelyekkel közösen 

2016. november 29-én, kedden délután 4 órakor 

tartja soron következő vitaülését az intézet I. emeleti tanácstermében.

Tárgy:

TUSOR PÉTER – JANKOVICS JÓZSEF

A gömöri alispán és az ungi fiskális
Megoldott kérdések Gyöngyösi életrajzában?

Minden érdeklődőt szeretettel várunk.

Az MTA BTK Irodalomtudományi Intézetének Reneszánsz Osztálya 
a régi magyar irodalomtörténeti oktató- és kutatóhelyekkel közösen 

2016. október 25-én, kedden délután 4 órakor 

tartja soron következő vitaülését az intézet I. emeleti tanácstermében.

Tárgy:

FÖRKÖLI GÁBOR
A Vitéz hadnagy ihletője:
Jean de 
Silhon fogadtatása a Rajnai Ligától a rajnai támadásig

Minden érdeklődőt szeretettel várunk.

MTA kutatói pályázatai

MTA központi weboldala

MTA kutatóintézet-hálózata