Az osztály története

A reneszánsz-kutatás szervezetten 1969-ben indult meg, amikor létrejött a Reneszánsz-kutató Csoport, mely 1970-től osztályként működik. Gerézdi Rabán vezetésével már 1956-ban megalakult a Régi Magyar Irodalmi Osztály, amely a középkortól a 18. század közepéig terjedő időszak vizsgálatát tűzte ki feladatául. E munkaközösség fő munkája az irodalomtörténeti kézikönyv 1964-ben megjelent első két kötetének megírása, valamint a Régi Magyar Költők Tára (RMKT) 17. századi sorozatának és a Bibliotheca Hungarica Antiqua című hasonmássorozatnak a megindítása volt. Ezekhez több egyéni monográfia is járult. 1962-ben a Régi Magyar Irodalmi Osztály áldozatul esett a múlt kutatását háttérbe szorító tudománypolitikai megfontolásoknak. Az így keletkezett űrt sikerült később a Reneszánsz-kutató Osztály megszervezésével betölteni.

Az új osztály vezetője Klaniczay Tibor lett – 1973 és 1981 között Varjas Bélával közösen. Klaniczay Tibor halála (1992) után az osztály irányítását Jankovics József vette át. Az osztály feladata elsősorban a magyar reneszánsz irodalom kutatása, ezt azonban – az európai reneszánszra kitekintve – összehasonlító módszerrel végzi, s törekszik a munka interdiszciplináris kiszélesítésére, főleg a vallás-, eszme-, mentalitás- és művelődéstörténet vonatkozásában. A reneszánsz fogalmát tágan értelmezi, belefoglalva nemcsak a humanizmust, hanem a reformációt is, s kutatásait kiterjeszti a kései középkorra és a korai barokkra is. Az osztálynak mintegy 8–10 állandó munkatársa van, de részt vesz a kutatásban számos más intézményben dolgozó szakember, valamint néhány ösztöndíjas is. E tágabb kör részvételével havonta egy-egy felolvasóülésre, évente pedig egy többnapos konferenciára kerül sor. Az előadók és résztvevők között gyakran üdvözölhetünk külföldi vendégeket, köztük a nemzetközi reneszánsz-kutatás kiválóságait.

A reneszánsz-program keretében szövegkiadások és különböző monográfiák, illetve tanulmánykötetek készülnek. A sorozatok gyakorlatilag lefedik az egész osztály tevékenységét, s külső munkatársakat is foglalkoztatnak: a teljes szakmából kerülnek ki szerzőink. A már említetteken kívül megjelent az idegen nyelvű Studia Humanitatis tanulmányköteteket publikáló sorozata. A Humanizmus és reformáció sorozat tanulmányokat és monográfiákat közöl, 2014-ben jelent meg 35. kötete. Szövegkiadásokat illetően két nagy vállalkozés is beindult, illetve folytatódott. A neolatin irodalom szövegeit kiadó Bibliotheca Scriptorum Medii Recentisque Aevorum új sorozata már a 16. kötetig jutott el, benne Dudith András leveleinek hatalmas szövegkorpuszával. Ugyanakkor – több évtizedes kihagyás után – a Régi Magyar Költők Tára XVI. századi sorozatának folytatása is elkezdődött, s már négy kötete napvilágot látott. A sorozatoktól függetlenül is jelennek meg az osztály tagjaitól monográfiák és szövegkiadások.

A Reneszánsz-kutató Osztály számos külföldi intézménnyel tart fenn kapcsolatot, közülük a legfontosabb a velencei Fondazione Giorgio Cini és a wolfenbütteli Herzog August Bibliothek. Megalakulása óta tagja a Fédération Internationale des Sociétés et Instituts pour l’Étude de la Renaissance-nak, és rendszeres adatszolgáltatója a nemzetközi szervezet égisze alatt készülő Bibliographie internationale de l’Humanisme et de la Renaissance-nak, valamint a Scholars of Early Modern Studies című adattárnak. Részt vállalt az AILC által irányított Histoire comparée des littératures de langues européennes című vállalkozásból, s egyik irányítója és szervezője lett a reneszánsz irodalmat tárgyaló négy kötet munkálatainak. 

A Reneszánsz Osztály konferenciái (1970–2013; összeállította: Sántha Teréz)
Programfüzetek, a konferenciakötetek adatai és esetenként teljes szövege

Az 1969 és 2012 között tartott összes felolvasóülés listája (összeállította: Sántha Teréz)

Kutatások

Projektek

Kiadványok

Az osztály hírei

Az MTA BTK Irodalomtudományi Intézetének 
Reneszánsz Osztálya a régi magyar irodalomtörténeti 
oktató- és kutatóhelyekkel közösen

2018. február 27-én, kedden délután 4 órakor 

tartja soron következő vitaülését 
az intézet I. emeleti tanácstermében.

Tárgy: 

Guitman Barnabás (PPKE BTK)
Leonhard Stöckel nézetei hitről, hatalomról, művelődésről

A bártfai Leonhard Stöckel, az egyik legjelentősebb, Magyarország határain túl is elismertséget szerző XVI. századi tudós tanár számos vallásos és pedagógia munkát írt, főleg latin nyelven, amelyek egy részét a halálát követően nyomtatásban is kiadták, több írása pedig kéziratban hagyományozódott ránk. Az előadás során röviden ismertetem Stöckel nem elhanyagolható életművét, majd pedig az írásaiból kiindulva megkísérlem rekonstruálni a bártfai iskolamester világképét és hitről, hatalomról, művelődésről alkotott nézeteit.

Guitman Barnabás a PPKE Történettudományi Intézetének adjunktusa, fő kutatási területe a kora újkori magyar és egyetemes reformáció- és felekezettörténet, a felső-magyarországi városok, elsősorban Bártfa története, valamint a Habsburg uralkodók vallásossága.

Az eseményre a meghívó letölthető.

Minden érdeklődőt szeretettel várunk.

A Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtudományi Intézetének Reneszánsz Osztálya a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával 

1618‒2018: A harmincéves háború hatása irodalmunkra


címmel 
egyhetes intenzív mesterkurzust szervez


A mesterkurzus – a nemzetközi kutatások elméleti és módszertani eredményeit felhasználva – kísérletet tesz a közép-európai humanizmus, késő humanista és barokk jelenségek eszme- és irodalomtörténeti értékelésére, átfogó, rendszerszerű szemléletek megalkotására törekedve. Ennek során mérlegelnénk többek között a manierizmus mint korstílus és/vagy stilisztikai és retorikai törekvés kategóriájának mai érvényességét és értelmező potenciálját. 

A mesterkurzus időpontja: 2018. június 18‒22. 

Célcsoportja: A magyarországi és határon túli PhD-képzésben részt vevő hallgatók, akiknek érdeklődése, kutatása a régi magyarországi irodalom- és művelődéstörténethez kapcsolódik. 

A mesterkurzus ingyenes, a résztvevőknek szállást, utazást, Budapest-bérletet biztosítunk. 


A jelentkezés feltételeiről és módjáról 
további részletek a letölthető felhívásban olvashatók.

A jelentkezések beadásának határideje: 2018. március 31. 

A benyújtott jelentkezéseket a beadást követően elbíráljuk, és a jelentkezőket e-mailben értesítjük
2018. április 30-ig. 

 

Kubinyi MateAgnesIntézetünk tudományos segédmunkatársa, Máté Ágnes kapta idén a Kubinyi András-díjat.

2018. január 29-én került sor a Budapesti Történeti Múzeum Barokk Udvarában a 2017. évi Kubinyi András-díj átadására. A díjat Máté Ágnes kapta az Irodalomtörténeti Közlemények 2017/1. számában megjelent Szent Istvántól Báthory Istvánig: Grizelda története saluzzói, lengyel és magyar mellékalakokkal című tanulmányáért.

Kubinyi dijA díjazottról szóló laudációt Csukovits Enikő, az MTA BTK TTI tudományos tanácsadója mondta, aki beszédében kiemelte: ez az első alkalom, hogy a Kubinyi András Középkortudományi Alapítvány díját irodalomtörténésznek ítélte oda.

Az MTA BTK Irodalomtudományi Intézetének 
Reneszánsz Osztálya a régi magyar irodalomtörténeti 
oktató- és kutatóhelyekkel közösen

2018. január 30-án, kedden délután 4 órakor 

tartja soron következő vitaülését 
az intézet I. emeleti tanácstermében.

Tárgy: 

Jankovits László (PTE BTK)
A könnyező orvos (Rimay János: Én édes Ilonám)

A Szép egynéhány szerelmes versek címmel lejegyzett szöveg az egyetlen kimondottan az ajánlás gesztusát tartalmazó vers, amely Rimay Jánostól ránk maradt. Az előadáshoz az az ellentmondás vezetett, hogy a versben megidézett és kérlelt, mindenhatóként dicsőített Ilona vigasztalásra szorul. A teljes mű koherens értelmezése végett tárgyaljuk annak felépítését, egyes részeit, allúzióit, műfaji kapcsolatait.

Az eseményre a meghívó letölthető.

Minden érdeklődőt szeretettel várunk.

Olah Miklos konferenciaAZ MTA BTK Irodalomtudományi Intézet Reneszánsz Osztálya és az MTA Könyvár és Információs Központja közös szervezésű nemzetközi konferencián emlékezett meg 2018. január 15-én, Oláh Miklós halálának 450. évfordulóján a híres humanista életéről és munkásságáról. 

A felkért előadók mind Oláh Miklós ismert és elismert hazai és külföldi kutatói: irodalomtörténészek, történészek, zene- és művészettörténészek voltak. Az egynapos rendezvényen a résztvevők betekintést nyerhettek többek közt Oláh Miklós eddig feltáratlan kapcsolati hálózatába, önreprezentációs eljárásaiba, könyvtárának legfrissebb rekonstrukciójába és nem utolsósorban műveinek mind a magyar, mind a külföldi recepciótörténetébe.
A szimpózium előadásainak írásos változatából tanulmánykötet készül, mely előreláthatólag 2019 első felében jelenik meg. A konferencia az MTA Prémium Posztdoktori Kutatói Program támogatásával valósult meg.

Az előadásokról készült videófelvételek megtekinthetők.

A dialógus formái a magyar régiségben (1450–1750)
(Tudományos konferencia, Kolozsvár, 2018. május 3–5.) 

A Babeș-Bolyai Tudományegyetem Bölcsészkarának Magyar Irodalomtudományi Intézete (Res Litteraria Transylvaniae Vetus Iroldalom- és Művelődéstörténeti Műhely), valamint az MTA BTK Irodalomtudományi Intézetének Reneszánsz Osztálya, együttműködve az egyetemek régi magyar irodalom tanszékeivel és a RefoRC nemzetközi konzorciummal, 2018. május 3–5. között konferenciát rendez Kolozsvárott A dialógus formái a magyar régiségben (1450–1750) címmel.

A konferencia a tágabb értelemben vett dialógus, azaz a dialogicitás felől veszi szemügyre a magyar régiség szövegformáit, művészi ágait, társadalmi érintkezési gyakorlatának kommunikációs hátterét, retorikai és poétikai mintáit. Egyúttal arra is keresi a választ, hogy tecnhologizált és globalizált korunkban kínál-e megújulási lehetőséget önmegismerésünkben és a másik ember (a másik nyelv, vallás és kultúra) megértésében a dialogikus hagyomány. Megszólítható-e (és hogyan) mai tudományos nyelvünkön a múlt dialogicitása? Melyek a múlttal folytatott termékeny párbeszéd előfeltételei, van-e „módszertana” a dialógushoz való közelítésnek?

A jelentkezés feltételeiről, a konferencia javasolt tematikus egységeiről, valamint néhány orientáló szempontról és témáról tájékoztató első körlevél letölthető.

A szervezők a részvételi szándék jelzését 2017. december 15-ig, a tervezett előadások címét és összefoglalóját 2018. január 15-ig várják a Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. címre, és fenntartják a jogot arra, hogy azokat az előadásterveket fogadják el, amelyek leginkább összhangban vannak a konferencia célkitűzéseivel.

Az MTA BTK Irodalomtudományi Intézetének 
Reneszánsz Osztálya a régi magyar irodalomtörténeti 
oktató- és kutatóhelyekkel közösen

2017. december 19-én, kedden délután 4 órakor 

tartja soron következő vitaülését 
az intézet I. emeleti tanácstermében.

Tárgy: 

Nagy Levente:
Az Újszövetség és a Zsoltárkönyv román fordítása 
a kálvinista–pravoszláv hitviták kontextusában a 17. század közepén

 

Az eseményre meghívó letölthető.

Minden érdeklődőt szeretettel várunk.

MTA kutatói pályázatai

MTA központi weboldala

MTA kutatóintézet-hálózata