Az osztály története

A Szauder József vezetésével 1970-ben létrehozott XVIII. Századi Kutatócsoportot, majd Osztályt 1975-ben bekövetkezett haláláig Szauder József, majd élete végéig (1996) Hopp Lajos, ezt követően Kókay György vezette. 2000-től Tüskés Gábor irányítja a munkát.

A kutatói, textológiai és tudományszervezői program fő célja a század irodalmi örökségének föltárása, értékelése, különös tekintettel a felvilágosodás előzményeire, művelődéstörténeti folyamataira, európai összefüggéseire. E törekvést reprezentálta többek között a Szauder József és Tarnai Andor által szerkesztett Irodalom és felvilágosodás (1974) c. tanulmánykötet.

Az osztály tevékenységének középpontjában a szöveg- és forráskiadás, valamint a tudomány- és műfajtörténet áll. 1964–1988 között hat kötetben megjelent a teljes Mikes Kelemen kritikai kiadás, s befejeződött II. Rákóczi Ferenc és Bessenyei György műveinek kritikai kiadása, s a közeljövőben készül el Kalmár György életművének kritikai kiadása. Megindult és jelentősen előrehaladt a XVII–XVIII. századi iskolai színjátszás forrásainak közreadása A magyarországi iskolai színjátszás forrásai és irodalma, illetve a Régi Magyar Drámai Emlékek XVIII. század című sorozatokban. Megjelent a Latin nyelvű protestáns iskoladrámák a XVII–XVIII. századból (Ludi scaenici linguae latinae protestantum in Hungaria e saeculo XVII–XVIII) című forráskiadvány (2005). A Régi Magyar Költők Tára XVIII. század című sorozatban 2013-ig 14 kötet jelent meg. A tudománytörténeti kutatások egyik eredménye az Irodalomtörténet-írás a XVIII. században c. bibliográfia, mely a hálózaton is elérhető. A digitális Mikes-szótár elkészült részének próbaváltozata ugyancsak hozzáférhető. Az osztály munkatársai számos egyéni monográfiát és tanulmánykötetet publikáltak.

1994–2013 között az osztályon összesen kilenc, OTKA által támogatott kutatás folyt az elbeszélő irodalom európai kapcsolatairól, az emblematikáról, II. Rákóczi Ferenc leveleiről és kisebb írásairól, a magyar irodalomtudomány és kritika történetének 1701–1772 közötti szakaszáról, az egyházi irodalom műfajairól, Kalmár György munkásságáról, Mikes Kelemen életművéről és a közköltészet műfajairól.

Az osztály munkatársainak egy része különböző egyetemeken oktat, és szoros kapcsolat tart a század irodalmával foglalkozó egytemi műhelyekkel. A kutatói tevékenység fő jellemzői a saját alapkutatásra és eredeti forrásfeltárásra épülő feldolgozás; az összehasonlító szemlélet és az interdiszciplinaritás elvének következetes alkalmazása; eddig kevéssé feltárt területek előtérbe állítása és megvilágítása új módszerekkel; az eredmények folyamatos közzététele nemzetközi szakmai fórumokon; külső munkatársak bevonása a forrásfeltáró, feldolgozó és publikációs folyamatba.

Az osztály a mellette működő munkaközösséggel és a Magyar XVIII. Századi Társasággal közösen havonta vitaüléseket, két-három évente tudományos tanácskozásokat rendez. A nemzetközi konferenciák közül kiemelkednek az 1970-es, 80-as években tartott mátrafüredi felvilágosodás ülésszakok, melyek anyaga La Lumière en Hongrie, en Europe Centrale et en Europe Orientale címen hat kötetben jelent meg 1971–1987 között. 2002-ben az Országos Széchényi Könyvtárral és a Bod Péter Társasággal Bod Péter, a historia litteraria művelője (megjelent 2004-ben), ugyanebben az évben a Grimmelshausen Társasággal Das Ungarnbild in der deutschen Literatur der frühen Neuzeit címmel rendezett konferenciát az osztály (anyaga megjelent 2005-ben). 2004-ben Historia litteraria a XVIII. században címmel Faludi Ferenc születésének 300., Tarnai Andor halálának 10. évfordulójának alkalmából rendezett tanácskozást (anyaga megjelent 2006-ban). 2007-ben Militia et litterae címmel a két Zrínyi Miklós irodalmi emlékezetéről tanácskoztak több ország kutatói Budapesten (anyaga 2009-ben látott napvilágot). 2008-ban Fortunatus, Melusine, Genofeva címmel a kora újkori elbeszélő műfajokról rendezett az osztály tanácskozást Egerben (a kötet 2010-ben jelent meg). Az osztály 2011-ben Budapesten nemzetközi konferenciával emlékezett meg Mikes Kelemen halálának 250. évfordulójáról (az elhangzott előadások egy magyar és egy idegennyelvű kötetben láttak napvilágot 2012-ben). Az osztály kisebb műhelykonferenciákat is szervez: 2010-ben Budapesten Pálóczi Horváth Ádám műveiről (a tanulmányok 2011-ben jelentek meg), 2014-ben pedig Miskolcon a XVIII. századi műfordítás-irodalomról.

A XVIII. századi osztály konferenciái és az előadásaikból összeállított kötetek (2000–2014)

Kutatások

Projektek

Kiadványok

Az osztály hírei

MikesK oroszulAz Országos Idegennyelvű Könyvtár, az ELTE BTK Szláv és Balti Filológiai Intézet, az MTA BTK Irodalomtudományi Intézetének XVIII. századi Osztálya és a Magyar XVIII. Század Kutató Társaság a XVIII. századi kutatásokat végző intézményekkel közösen 2018. április 18-án, szerdán sajtónyilvános könyvbemutatót rendezett.

A bemutatott könyv:

Kelemen Mikes: Tureckije piszma
ford. Ju. P. Guszev,
kiad. Ju. P. Guszev, G. Tüskés, O. V. Khavanova
Moszkva, Nauka, 2017.

A könyvet bemutatták:
Dukkon Ágnes, Józsa György Zoltán

Jurij P. Guszevvel, a mű fordítójával Dukkon Ágnes beszélgetett.

Közreműködött:
Csörsz Rumen István

 

A meghívó magyar és orosz nyelven letölthető.

Az MTA BTK Irodalomtudományi Intézetének XVIII. Századi Osztálya és a Magyar XVIII. Század Kutató Társaság a XVIII. századi kutatásokat végző intézményekkel közösen szervezett következő előadására 2018. április 10-én, kedden 16:00 órakor kerül sor.

KOLLÁR ZSUZSANNA
Teleki László (1764–1821) erdélyi könyvjegyzékei

Néhány évvel ezelőtt a Kolozs Megyei Állami Levéltárból előkerült négy kéziratos könyvjegyzék, amelyekben a legkésőbbi bejegyzések a 18. század végére datálhatók. Az egyik legjelentősebb közülük Teleki László 1796-ig összegyűjtött könyveinek tematikus rendezésű jegyzéke, amely 249 számozott lapon több mint háromezer kötet leírását tartalmazza. Teleki László fiatalkori gyűjteményének kutatási lehetőségei szerteágazók: a források nemcsak olvasás- és könyvtártörténeti jelentőséggel bírnak, hanem fontosak lehetnek a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárának alapját képező, Teleki József (1790–1855) által adományozott harmincezer kötetes családi gyűjtemény rekonstrukciója szempontjából is. Az előadás a kéziratok ismertetésével és rövid elemzésével azt igyekszik bemutatni, hogy az eddig publikálatlan forrásokból milyen következtetések vonhatók le, és több kérdést felvázol egy lehetséges könyvtártörténeti kutatással kapcsolatban is.

Az előadás helyszíne: MTA BTK Irodalomtudományi Intézet, az Eötvös Könyvtár olvasóterme (Budapest, XI., Ménesi út 11–13, I. emelet); a meghívó letölthető.

Minden érdeklődőt szeretettel várunk.

Az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézetének XVIII. századi Osztálya pályázatot hirdet a 2018. évi Hopp Lajos-díj elnyerésére. A díj célja olyan egyetemi hallgatók és kutatók támogatása, akik kiemelkedő eredményeket értek el a 18. századi magyarországi és nemzetközi irodalom-, eszme- vagy művelődéstörténet feltárásának területén, és ezáltal méltó továbbvivői Hopp Lajos tudományos örökségének.

A pályázatra a magyarországi és a határon túli egyetemeken BA, MA vagy doktori képzésben részt vevő, doktori fokozattal még nem rendelkező egyetemi hallgatók jelentkezhetnek a 18. századi magyarországi és nemzetközi irodalom-, eszme- vagy művelődéstörténet területén végzett önálló kutatásuk eredményeit ismertető, kb. 1 ív (40.000 leütés) terjedelmű dolgozatukkal. Kérjük, a dolgozatot az Irodalomtörténeti Közlemények szabályzatának megfelelően szerkesszék meg és jegyzeteljék.

A pályázat benyújtásának határideje: 2018. május 31.

A további részleteket tartalmazó pályázati felhívás letölthető.

Az MTA BTK Irodalomtudományi Intézetének XVIII. Századi Osztálya és a Magyar XVIII. Század Kutató Társaság a XVIII. századi kutatásokat végző intézményekkel közösen szervezett következő előadására 2018. február 20-án, kedden 16:00 órakor kerül sor.

DONCSECZ ETELKA 

Verseghy Ferenc levelezése 

Az előadás a Verseghy-levelezés kritikai kiadásának munkálataiba kínál bepillantást. A készülő kötet az MTA−DE Klasszikus Magyar Irodalmi Textológiai Kutatócsoport Magyar Írók Levelezése című, új sorozatának első darabja lesz, s arra vállalkozik, hogy összegyűjtve közreadja Verseghy Ferenc levelezésének ma fellelhető darabjait. Bár az életmű kiadása terén sem a távolabbi, sem a közelmúltban nem tétlenkedett a Verseghy-kutatás, a teljes levelezés publikálására mindeddig nem került sor. Az előadás a kézirathagyaték sorsának és anyaggyűjtés lépcsőinek bemutatása mellett kitér a munka során felmerült textológiai és filológiai nehézségekre, s néhány példa segítségével exponálja az összegyűlt korpusz újdonságait és érdekességeit.

Az előadás helyszíne: MTA BTK Irodalomtudományi Intézet, Tanácsterem (Budapest, XI., Ménesi út 11–13, I. emelet); a meghívó letölthető.

Minden érdeklődőt szeretettel várunk.

Az MTA BTK Irodalomtudományi Intézetének XVIII. Századi Osztálya és a Magyar XVIII. Század Kutató Társaság a XVIII. századi kutatásokat végző intézményekkel közösen szervezett következő előadására 2018. január 16-án, kedden 16:00 órakor kerül sor.

LACZHÁZI GYULA
Az érzelmi hatás változatai a kora újkori magyar költészetben 

Az utóbbi évtizedek kora újkori tárgyú irodalomtörténeti kutatásai igen hangsúlyosan érvényesítették a belátást, miszerint e korszak irodalma s így költészete is a retorika kommunikációs modelljének keretein belül értelmezhető. A kora újkori költészet megértésének megkerülhetetlen eleme a befogadóra gyakorolt érzelmi hatás kérdése. Aránylag keveset tudunk arról, hogy ez a tudás hogyan járulhat hozzá versek értelmezéséhez, milyen érzelmi hatással kell számolnunk adott szövegekben. Az előadás néhány példa segítségével azt igyekszik bemutatni, milyen lehetőségeket és nehézségeket rejt magában a költészet érzelmi hatásának feltárására irányuló kutatás. A 17. és 18. századi irodalomból vett példák segítségével egyúttal arra is igyekszik rámutatni, milyen történeti változások figyelhetők meg e korszak költészetében.

Az előadás helyszíne: MTA BTK Irodalomtudományi Intézet, Tanácsterem (Budapest, XI., Ménesi út 11–13, I. emelet).

Minden érdeklődőt szeretettel várunk.

Az MTA BTK Irodalomtudományi Intézetének XVIII. századi Osztálya, az MTA BTK Lendület Nyugat-magyarországi irodalom 1770–1820 Kutatócsoport és a Magyar XVIII. Század Kutató Társaság a XVIII. századi kutatásokat végző intézményekkel közösen 2017. december 12-én könyvbemutatót rendezett.
  

Konyvbemutato20171212

A bemutatott könyvek: 

Fénykeresők: Felvilágosult társaságok, irodalom és tudomány Közép-Európában:
Kommentált forrásgyűjtemény a Magyar Nemzeti Múzeum kamarakiállításához, 2017. október /
Lichtsucher: Aufgeklärte Sozietäten, Literatur und Wissenschaft in Mitteleuropa. Kommentierte Quellensammlung zur Kabinettausstellung des Ungarischen Nationalmuseums, Oktober 2017,
írta, összeállította Csörsz Rumen István, HegedüsBéla, Kiss Margit, Lengyel Réka, Tüskés Gábor, Budapest, Magyar Nemzeti Múzeum–MTA BTK Irodalomtudományi Intézete, 2017, 218 l.
 
Learned Societies, Freemasonry, Sciences and Literature in 18th-century Hungary:
A Collection of Documents and Sources, ed. by Réka Lengyel, Gábor Tüskés,
Budapest, MTA BTK Irodalomtudományi Intézet, 2017, 247 l.
 
Czibula Katalin, Theater und Öffentlichkeit: Beiträge zur ungarischen Theaterkultur des 18. und 19. Jahrhunderts, Budapest,Protea Kulturverein, 2016, 180 l.
 
Római költők a 18–19. századi magyarországi irodalomban: Vergilius, Horatius, Ovidius,
szerk. Balogh Piroska, Lengyel Réka, Budapest, MTA BTK Irodalomtudományi Intézet, 2017, 376 l.

A könyveket bemutatták:
Vaderna Gábor, Balogh Piroska, Dukkon Ágnes, Fórizs Gergely

A meghívó letölthető.

 

FelvilagosultA Magyar Tudományos Akadémia és a Magyar Nemzeti Múzeum helyszínein 2017. október 11–15. között került sor a Felvilágosult társaságok, irodalom és tudomány Közép-Európában című, Humboldt Kollégiummal egybekötött nemzetközi tanácskozásra.

Az MTA BTK Irodalomtudományi Intézet XVIII. századi Osztálya által rendezett konferencia célja az volt, hogy új forrásfeltárásokat és módszeres alapkutatásokat ösztönözzön, lehetőséget teremtsen a felvilágosult társaságok irodalmi és tudományos tevékenységével, eszmei törekvéseivel kapcsolatos eredmények összekapcsolására, és az eddiginél pontosabban meghatározza a közép-kelet-európai régió szerepét a társasági mozgalom európai történetében. Ez a koncepció lehetőséget ad a különféle társaságtípusok és az egyes tagok irodalmi, tudományos jelentőségének bemutatásra, szerzők, művek, könyvtárak és más gyűjtemények komparatív vizsgálatára, nemzetközi kontextusba helyezésére. Elősegíti a titkos társasági tematika irodalmiasítási folyamatainak, műveket strukturáló funkciójának műfaj-, eszme- és kommunikációtörténeti szempontokat is figyelembe vevő elemzését, és megkönnyíti a társasági vonatkozású művek felvilágosult ismeretanyagokat közvetítő szerepének pontosabb megítélését. Ösztönzi a tudományágak önállósulásával és a morállal, neveléssel kapcsolatos elképzelések nyomon követését, és hozzájárul a folyóiratok körüli kapcsolathálók eddiginél részletesebb feltérképezéséhez. Az előadások német, angol és francia nyelven zajlottak.

A konferencia programja, a részletes német nyelvű beszámoló és az eseményen készült fényképek letölthetők.

A konferenciához kapcsolódó

FÉNYKERESŐK
Felvilágosult társaságok, irodalom és tudomány Közép-Európában

című kamarakiállítás október 13-án, pénteken nyílt meg a Magyar Nemzeti Múzeumban.

Az MTA BTK Irodalomtudományi Intézetének XVIII. Századi Osztálya és a Magyar XVIII. Század Kutató Társaság a XVIII. századi kutatásokat végző intézményekkel közösen szervezett következő előadására 2017. november 14-én, kedden 16:00 órakor kerül sor.

BÉRES NORBERT 

Báró de Mánx „diadalmenete”,
avagy „irodalmi siker” a 18–19. század fordulóján

Az előadás az első magyar nyelvű münchhauseniádák áttekintésével és a hazugságtörténetek kontextusának bevonásával keres értelmezési szempontokat a 18–19. századi „irodalmi siker” jelenségével kapcsolatban. Problematikus, már-már anakronisztikus irodalmi sikerről értekezni a régi századforduló alkotásai kapcsán, egy reprezentatív mintavételen alapuló vizsgálódással, valamint a fogalom korszakspecifikus pontosításával mégis esély mutatkozhat a jelenség társadalmi komplexitásának feltárására. Az elmondottak egy nagyobb kutatás első fázisához tartoznak, melyben a szerző a 18–19. század románirodalmát vizsgálja a népszerűség, a popularitás és a siker fogalmainak kontextusában.

Az előadás helyszíne: MTA BTK Irodalomtudományi Intézet, Tanácsterem (Budapest, XI., Ménesi út 11–13, I. emelet).

MTA kutatói pályázatai

MTA központi weboldala

MTA kutatóintézet-hálózata