Az osztály története

A századunk magyar irodalmának történetére és elemző feltárására szerveződött, kezdetben XX. Századi Osztály egyidős az intézettel. Első vezetője Komlós Aladár volt, majd őt követte Szabolcsi Miklós (1958-tól), Bodnár György (1966-tól), Béládi Miklós (1981-től), Tverdota György (1984-től). 1991 szeptemberétől a munkát Pomogáts Béla, 1992 júniusától 2014-ig Angyalosi Gergely irányította. Az osztályvezetői teendőket 2014-től Kappanyos András vette át.

Ez a kezdetben népes (olykor húsz feletti létszámú), mára azonban megfogyatkozott osztály tevékenységének első tíz évét az új magyar irodalomtörténeti kézikönyv két 20. századi kötete előkészítésének, majd megírásának szentelte. Az intézet egész kutatógárdáját igénybe vevő feladat a 20. század vonatkozásában fokozott nehézségekkel járt, mivel átfogó tudományos szintézis a század első felének irodalmáról korábban sohasem készült. E nagy összefoglaló munkát hamarosan egy második követte: az osztály munkatársai többéves előkészítő viták után 1970-ben kezdtek hozzá a jelenkori magyar irodalom történetének megírásához, mely érthető módon az előbbinél is nagyobb nehézségekkel járt. A Béládi Miklós, majd elhunyta után Rónay László vezetésével és nagyszámú szerző részvételével létrejött munka hat kötete A magyar irodalom története 1945–1975 címmel 1981–1990 között jelent meg. A következő nagy vállalkozás, amelyben az osztály szinte valamennyi munkatársa részt vesz, a magyar kritika és irodalomtudomány történetének megírása. E kollektív munkálatokat kezdettől fogva számos egyéni munka egészítette ki. Monográfiák készültek a 20. század nagy magyar íróinak egész soráról és műfajokról, irányokról.

Szabolcsi Miklós kezdeményezésére, majd József Farkas és Illés László vezetésével az osztályon belül külön munkacsoport foglalkozott az 1945 előtti szocialista, elsősorban emigráns irodalom feltárásával és elemzésével. Az e kutatási területen folyó munka eredményeinek publikálására az osztály Irodalom – Szocializmus címen külön sorozatot indított. A szocialista irodalom kezdetei szorosan összefüggtek a magyar avantgárd kibontakozásával, melynek kutatása és „rehabilitálása” terén maradandó érdemei vannak az osztálynak és különösen Béládi Miklós tanulmányainak. Bodnár György és Pomogáts Béla kezdeményezte a szomszédos országok magyar irodalmának kutatását, és Rónay Lászlóval együtt kiadták a Nyugati magyar irodalom 1945 után (Budapest, 1986) című áttekintést, amely első ízben mutatta be a nyugaton élő magyarság irodalmi életét.

A forrás- és szövegkiadás terén már rögtön az intézet megalakulása után megkezdődött a munka. 1957-ben jelent meg a forrás- és dokumentumközléseknek szentelt Új Magyar Múzeum című sorozat első kötete, s elkészült a korábban megindult kritikai József Attila-kiadás III. és IV. kötete Szabolcsi Miklós, később pedig a versek két kötetének új, magisztrális kiadása Stoll Béla szerkesztésében. József Attila prózai írásainak kritikai közzététele Horváth Iván és Tverdota György érdeme. Az osztály legnagyobb textológiai vállalkozása Babits Mihály költeményeinek kritikai kiadása, melyen 1986 óta külön munkacsoport dolgozik Láng József vezetésével. A feladat újszerűségét és jelentőségét mutatja a nagyarányú alapozómunka: az egyes kötetek sajtó alá rendezését megelőzte a kézirat-katalógus, a bibliográfia és az életrajzi kronológia elkészítése.

Az osztály kiemelt feladatai közé tartozik az élő irodalommal, illetve a kortárs irodalom elvi, elméleti kérdéseivel való folyamatos kritikai foglalkozás. Ennek érdekében az osztály munkatársai írásaikkal jelen vannak a legkülönfélébb irodalmi és kulturális lapokban. A mai irodalom megismertetése szolgálatában külön könyvsorozatot is alapított az osztály: az 1972 óta megjelenő Kortársaink című sorozat kötetei kismonográfiákban mutatják be az 1945 utáni magyar irodalom alkotóit.

Az intézetben az 1970-es években indult kritikatörténeti kutatások az elmúlt évtizedekben főként a XVIII. és a XIX. Századi Osztály programjában foglaltak el jelentős helyet, az 1990-es évektől azonban a Modern Magyar Irodalmi Osztály munkásságában is egyre fontosabbá váltak. Rendszeresek a kritikatörténeti tárgyú vitaülések, emellett az osztály egy dupla futamidejű OTKA-pályázat keretében is foglalkozni kezdett a témával. E pályázatok futamideje alatt több kritikatörténeti tárgyú kismonográfia készült el, valamint készül két reprezentatív antológia, melyek a 20. század első felének kritikatörténetét illetve kritikai vitáit mutatják be. Szintén az osztály kezdeményezésére (és közreműködésével) alakult újjá a kritikatörténeti kutatások egyik sajátos ágát jelentő Kultuszkutató Csoport.

Az osztály széles körű nemzetközi kapcsolatokkal rendelkezik. Hosszú idő óta sikeres közös munka folyik az Újvidéki Hungarológiai Központtal, s szép eredményeket könyvelhettek el a francia–magyar, a német–magyar és a horvát–magyar konferenciák. 1979 és 1989 között az ACLS–IREX–MTA társadalomtudományi együttműködés keretében sikeres összehasonlító konferenciák zajlottak le az Egyesült Államokban, illetve Magyarországon.

Jelenleg az osztály fő tevékenységi köre a készülő irodalomtörténeti kézikönyv harmadik kötetének előkészítése. Ezt a munkát az Elméleti és a Kelet-európai Osztállyal koordináltan, külső munkatársak bevonásával végezzük. Az osztály keretében működik ezen kívül a Corpus Alienum munkacsoport, amely a testpoétika, korporális narratológia, xenológia, képelméletek körében végez kutatásokat.

Kutatások

Projektek

Kiadványok

Munkatársak

Angyalosi Gergely
Deczki Sarolta
Földes Györgyi
Hafner Zoltán
Hoványi Márton (fiatal kutatói ösztöndíjas)
Kappanyos András osztályvezető
Karafiáth Judit (nyugdíjas)
Nagy Csilla (posztdoktori ösztöndíjas)
Rákai Orsolya
Reichert Gábor (fiatal kutatói ösztöndíjas)
Róna Judit
Sarankó Márta (tudományos ügyintéző)
Széchenyi Ágnes
Szénási Zoltán
Virágh András (fiatal kutatói ösztöndíjas)

Az osztály hírei

FaragoKorneliaA Magyar Tudományos Akadémia és a Szerb Tudományos és Művészeti Akadémia által támogatott konferenciasorozat részeként az MTA BTK Irodalomtudományi Intézet Modern Magyar Irodalmi Osztálya szervezésében 2017. február 14-én került sor 
A vajdasági magyar irodalom:
nézőpontok, olvasatok
 
című műhelykonferenciára, 
ahol Faragó Kornélia Metamorfózisok 
címmel tartott előadást.

 

Az Erdődy Edit-díjat az MTA BTK Irodalomtudományi Intézet Modern Magyar Irodalmi Osztályának közössége az Erdődy és Szabics családdal egyetértésben évente ítéli oda olyan kortárs irodalmi, színházi vagy irodalomtudományi teljesítmény elismeréseként, amely a humor, az irónia, a szatíra, illetve a bevett evidenciákra való elfogulatlan rákérdezés eszközével a társadalmi megértés, a szolidaritás és humánum értékeit segíti érvényesülni.

A 2017. évi díjazott Bíró-Balogh Tamás 
Könyvvel üzenek néked. Radnóti Miklós dedikációi című kötetéért (Szépmíves Könyvek, 2016).
A díj átadására 2017. február 7-én került sor. Az eseményen készült képek a fotógalériában láthatók.

 

ErdodyEdit dij

A díj Erdődy Edit személyiségére és munkásságára emlékeztető
egyedi 
tárgy, amelyet Szabics Ágnes képzőművész – a névadó lánya – készít,
és amelyhez kísérő oklevél is tartozik.

 

 

irodalmi szemle

Pozsonyi Magyar Intézetben 2016. szeptember 29-én mutatták be az Irodalmi Szemle szeptemberi számát, amelynek témája az Idegenség. A bemutatón közreműködtek a lapszám szerzői, Földes Györgyi és Rákai Orsolya, a Magyar Tudományos Akadémia BTK Irodalomtudományi Intézetének munkatársai, akik egyben a Corpus alienum (Idegen test) nevű kutatócsoport vezetői is. A lapszámot Mizser Attila főszerkesztő mutatta be, a beszélgetést Nagy Csilla szerkesztő vezette. Az eseményről a folyóirat honlapján képes beszámoló is készült. 

MEGHÍVÓ Pozsony

2016 júniusában az MTA BTK Irodalomtudományi Intézete megrendezi az I. világháború kulturális hatásait és következményeit kutató, háromrészesre tervezett konferenciasorozatának második eseményét.

A címeket és száz szavas absztraktokat március 31-ig várjuk a Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. címre.

1916konferencia

 

 

Az Erdődy Edit-díjat az MTA BTK Irodalomtudományi Intézet Modern Magyar Irodalmi Osztályának közössége az Erdődy és Szabics családdal egyetértésben évente ítéli oda olyan kortárs irodalmi, színházi vagy irodalomtudományi teljesítmény elismeréseként, amely a humor, az irónia, a szatíra, illetve a bevett evidenciákra való elfogulatlan rákérdezés eszközével a társadalmi megértés, a szolidaritás és humánum értékeit segíti érvényesülni.

 

A 2016. évi díjazott

Visy Beatrix

a Szavakkal körbe című könyvéért

(Magyar Irodalomtörténeti Társaság, 2015).

 

A díj átadására 2016. február 9-én, kedden 14:00 órakor kerül sor
az Irodalomtudományi Intézet I. emeleti tanácstermében.

 

ErdodyEdit dij

A díj Erdődy Edit személyiségére és munkásságára emlékeztető
egyedi 
tárgy, amelyet Szabics Ágnes képzőművész – a névadó lánya – készít,
és amelyhez kísérő oklevél is tartozik.


Minden érdeklődőt szeretettel várunk.


A díjátadó esemény képei:
http://iti.btk.mta.hu/hu/intezet/galeria/198-2016-0209-erdodyedit-dij


MTA kutatói pályázatai

MTA központi weboldala

MTA kutatóintézet-hálózata