Az osztály története

A reneszánsz-kutatás szervezetten 1969-ben indult meg, amikor létrejött a Reneszánsz-kutató Csoport, mely 1970-től osztályként működik. Gerézdi Rabán vezetésével már 1956-ban megalakult a Régi Magyar Irodalmi Osztály, amely a középkortól a 18. század közepéig terjedő időszak vizsgálatát tűzte ki feladatául. E munkaközösség fő munkája az irodalomtörténeti kézikönyv 1964-ben megjelent első két kötetének megírása, valamint a Régi Magyar Költők Tára (RMKT) 17. századi sorozatának és a Bibliotheca Hungarica Antiqua című hasonmássorozatnak a megindítása volt. Ezekhez több egyéni monográfia is járult. 1962-ben a Régi Magyar Irodalmi Osztály áldozatul esett a múlt kutatását háttérbe szorító tudománypolitikai megfontolásoknak. Az így keletkezett űrt sikerült később a Reneszánsz-kutató Osztály megszervezésével betölteni.

Az új osztály vezetője Klaniczay Tibor lett – 1973 és 1981 között Varjas Bélával közösen. Klaniczay Tibor halála (1992) után az osztály irányítását Jankovics József vette át. Az osztály feladata elsősorban a magyar reneszánsz irodalom kutatása, ezt azonban – az európai reneszánszra kitekintve – összehasonlító módszerrel végzi, s törekszik a munka interdiszciplináris kiszélesítésére, főleg a vallás-, eszme-, mentalitás- és művelődéstörténet vonatkozásában. A reneszánsz fogalmát tágan értelmezi, belefoglalva nemcsak a humanizmust, hanem a reformációt is, s kutatásait kiterjeszti a kései középkorra és a korai barokkra is. Az osztálynak mintegy 8–10 állandó munkatársa van, de részt vesz a kutatásban számos más intézményben dolgozó szakember, valamint néhány ösztöndíjas is. E tágabb kör részvételével havonta egy-egy felolvasóülésre, évente pedig egy többnapos konferenciára kerül sor. Az előadók és résztvevők között gyakran üdvözölhetünk külföldi vendégeket, köztük a nemzetközi reneszánsz-kutatás kiválóságait.

A reneszánsz-program keretében szövegkiadások és különböző monográfiák, illetve tanulmánykötetek készülnek. A sorozatok gyakorlatilag lefedik az egész osztály tevékenységét, s külső munkatársakat is foglalkoztatnak: a teljes szakmából kerülnek ki szerzőink. A már említetteken kívül megjelent az idegen nyelvű Studia Humanitatis tanulmányköteteket publikáló sorozata. A Humanizmus és reformáció sorozat tanulmányokat és monográfiákat közöl, 2014-ben jelent meg 35. kötete. Szövegkiadásokat illetően két nagy vállalkozés is beindult, illetve folytatódott. A neolatin irodalom szövegeit kiadó Bibliotheca Scriptorum Medii Recentisque Aevorum új sorozata már a 16. kötetig jutott el, benne Dudith András leveleinek hatalmas szövegkorpuszával. Ugyanakkor – több évtizedes kihagyás után – a Régi Magyar Költők Tára XVI. századi sorozatának folytatása is elkezdődött, s már négy kötete napvilágot látott. A sorozatoktól függetlenül is jelennek meg az osztály tagjaitól monográfiák és szövegkiadások.

A Reneszánsz-kutató Osztály számos külföldi intézménnyel tart fenn kapcsolatot, közülük a legfontosabb a velencei Fondazione Giorgio Cini és a wolfenbütteli Herzog August Bibliothek. Megalakulása óta tagja a Fédération Internationale des Sociétés et Instituts pour l’Étude de la Renaissance-nak, és rendszeres adatszolgáltatója a nemzetközi szervezet égisze alatt készülő Bibliographie internationale de l’Humanisme et de la Renaissance-nak, valamint a Scholars of Early Modern Studies című adattárnak. Részt vállalt az AILC által irányított Histoire comparée des littératures de langues européennes című vállalkozásból, s egyik irányítója és szervezője lett a reneszánsz irodalmat tárgyaló négy kötet munkálatainak. 

A Reneszánsz Osztály konferenciái (1970–2013; összeállította: Sántha Teréz)
Programfüzetek, a konferenciakötetek adatai és esetenként teljes szövege

Az 1969 és 2012 között tartott összes felolvasóülés listája (összeállította: Sántha Teréz)

Kutatások

Projektek

Kiadványok

Az osztály hírei

Rebakucs180529Az MTA BTK Irodalomtudományi Intézetének Reneszánsz Osztálya a régi magyar irodalomtörténeti oktató- és kutatóhelyekkel közösen 2018. május 29-én, kedden 16:00 órakor tartja következő vitaülését, ezúttal az Eötvös Kollégium klubtermében. A vitaülés témája: 

Marianna D. Birnbaum
A száműzetés tipológiája
Az ibériai zsidó identitás átalakulása a 16. században

Az előadás az 1492 és 1497 között hozott kiutasítási törvények kapcsán öt nem mindig élesen elhatárolható csoportban tárgyalja a szefárd, vagyis a spanyol és portugál zsidók történetének alakulását Európában és az Oszmán Birodalomban, a felállított tipológián belül az egyéni sorsok kialakulását is vizsgálva.

Az előadó, Marianna D. Birnbaum (UCLA, Research Professor, Department of Germanic Languages – CEU, vendégprofesszor) kutatási területe Közép-Európa irodalma és kultúrája a 15. századtól napjainking. Számos monográfiája jelent meg magyarul és angolul.

A vitaülés programja letölthető.

Az előadás előtt kerül sor a Klaniczay-díj utólagos átadására Jankovics Józsefnek.

Minden érdeklődőt szeretettel várunk.

Klaniczay dijAz MTA BTK ITI Reneszánsz Osztálya és a Nemzetközi Magyarságtudományi Társaság által alapított Klaniczay Tibor-díjat a kuratórium az idén intézetünk nyugdíjas főmunkatársának, Jankovics Józsefnek ítélte. Az elismerést Gyöngyösi István levelei és iratai című munkájáért kapta, amely az életműkiadás záró darabja, és a Gyöngyösi-életrajzot teljesen átírja. A díj átadására szokás szerint a régi magyar irodalomtörténeti műhelyek és kutatócsoportok májusi konferenciáján került sor, de a díjazott ez alkalommal betegsége miatt nem tudott megjelenni, távollétében Bene Sándor méltatta. 

136 55002993b5ed9  Klaniczay dij2018

 

 

               

 

A dialógus formái a magyar régiségben (1450–1750)
(Tudományos konferencia, Kolozsvár, 2018. május 3–5.) 

A Babeș-Bolyai Tudományegyetem Bölcsészkarának Magyar Irodalomtudományi Intézete (Res Litteraria Transylvaniae Vetus Iroldalom- és Művelődéstörténeti Műhely), valamint az MTA BTK Irodalomtudományi Intézetének Reneszánsz Osztálya, együttműködve az egyetemek régi magyar irodalom tanszékeivel és a RefoRC nemzetközi konzorciummal, 2018. május 3–5. között konferenciát rendezett Kolozsvárott A dialógus formái a magyar régiségben (1450–1750) címmel.

A tanácskozás a tágabb értelemben vett dialógus, azaz a dialogicitás felől vette szemügyre a magyar régiség szövegformáit, művészi ágait, társadalmi érintkezési gyakorlatának kommunikációs hátterét, retorikai és poétikai mintáit. Egyúttal arra is kereste a választ, hogy tecnhologizált és globalizált korunkban kínál-e megújulási lehetőséget önmegismerésünkben és a másik ember (a másik nyelv, vallás és kultúra) megértésében a dialogikus hagyomány. Megszólítható-e (és hogyan) mai tudományos nyelvünkön a múlt dialogicitása? Melyek a múlttal folytatott termékeny párbeszéd előfeltételei, van-e „módszertana” a dialógushoz való közelítésnek?

A konferenciával kapcsolatos tájékoztató körlevél és a konferencia részletes programja letölthető.

Homerosz kodexAz MTA BTK Irodalomtudományi Intézetének Reneszánsz Osztálya a régi magyar irodalomtörténeti oktató- és kutatóhelyekkel közösen 2018. április 24-én, kedden vitaülést tartott: 

Pócs Dániel
Homérosz Firenzében 

Helyszín: MTA BTK Irodalomtudományi Intézet, I. emeleti tanácsterem

Az előadás témája két miniatúrákkal rendkívül gazdagon díszített könyv, egy díszkódex és egy pergamenre nyomtatott inkunábulum keletkezéstörténete. Mindkettő Homérosz műveinek görög szövegét tartalmazza, mindkettő az 1480-as években keletkezett Firenzében, mindkettőt máig Lorenzo de’ Medici közeli rokonságához (öccséhez, illetve fiához) köti a kutatás. Valójában egyik sem annak a megrendelőnek készült, akire eddig gondoltak. A két luxustárgy miniatúrái elvezetnek azokhoz, akik Angelo Poliziano egyetemi Homérosz-kurzusainak időszakában fontosnak tartották, hogy éppen a görög szerző műveit tartalmazó könyveket tegyék a személyes és családi önreprezentáció eszközeivé. A két tárgy valódi provenienciájának felfejtése révén betekintést nyerhetünk a firenzei Quattrocento kutatásának egyik jellegzetes problematikájába is, a Medici-mítosz építésének több évszázados történetébe.

 

Az előadóról: 
Pócs Dániel egyetemi adjunktus (ELTE BTK Művészettörténeti Intézet); tudományos főmunkatárs (MTA BTK Művészettörténeti Intézet)

A meghívó letölthető.

Minden érdeklődőt szeretettel várunk.

Az MTA BTK Irodalomtudományi Intézetének 
Reneszánsz Osztálya a régi magyar irodalomtörténeti 
oktató- és kutatóhelyekkel közösen

2018. február 27-én, kedden délután 4 órakor 

tartja soron következő vitaülését 
az intézet I. emeleti tanácstermében.

Tárgy: 

Guitman Barnabás (PPKE BTK)
Leonhard Stöckel nézetei hitről, hatalomról, művelődésről

A bártfai Leonhard Stöckel, az egyik legjelentősebb, Magyarország határain túl is elismertséget szerző XVI. századi tudós tanár számos vallásos és pedagógia munkát írt, főleg latin nyelven, amelyek egy részét a halálát követően nyomtatásban is kiadták, több írása pedig kéziratban hagyományozódott ránk. Az előadás során röviden ismertetem Stöckel nem elhanyagolható életművét, majd pedig az írásaiból kiindulva megkísérlem rekonstruálni a bártfai iskolamester világképét és hitről, hatalomról, művelődésről alkotott nézeteit.

Guitman Barnabás a PPKE Történettudományi Intézetének adjunktusa, fő kutatási területe a kora újkori magyar és egyetemes reformáció- és felekezettörténet, a felső-magyarországi városok, elsősorban Bártfa története, valamint a Habsburg uralkodók vallásossága.

Az eseményre a meghívó letölthető.

Minden érdeklődőt szeretettel várunk.

2018. március 5-én 17:30 órától kerül sor Kolozsváron a Res Litteraria Transylvaniae Vetus Irodalom- és Művelődéstörténeti Műhely szervezésében Tóth Zsombor A kora újkori könyv antropológiája. Kéziratos irodalmi nyilvánosság Cserei Mihály (16671756) írás- és szöveghasználatában  című kötetének bemutatására.

TZs konyvbemutato Kolozsvar

IIRakocziAz MTA BTK Irodalomtudományi Intézetének Reneszánsz Osztálya a XVIII. századi Osztállyal és a régi magyar irodalomtörténeti oktató- és kutatóhelyekkel közösen 2018. március 27-én, kedden délután 4 órakor az Eötvös Könyvtár olvasótermében vitaülést tartott, ahol Takács László (tanszékvezető egyetemi docens, PPKE BTK, Klasszika Filológia Tanszék) II. Rákóczi Ferenc: Confessio Peccatoris – a latin szöveg új kritikai szövegkiadásának filológiai elvei és roblémái című előadása hangzott el.

II. Rákóczi Ferenc még Franciaországben kezdte el írni – Szent Ágoston Confessiones című művének hatására – általánosan Confessio Peccatorisként (magyarul: Vallomások) hivatkozott művét, amelyben először életének 1703-ig bekövetkezett eseményeire tekintett vissza. Később, már Törökországban megírta ennek folytatását, s a további két résznek a Continuatio Confessionis címet adta. A mű föltehetően autográf kéziratát Rákóczi még életében elküldte Franciaországba, ahol jelenleg is megtalálható: a párizsi Nemzeti Könyvtár őrzi. A kézirat sokáig ismeretlen volt, míg a XIX. században Grisza Ágost megtalálta, lemásolta, elvesztítette, majd újra lemásoltatta, és végül 1876-ban – az MTA Történettudományi Bizottsága által támogatva – kiadta. A kiadással – amiben olyanok is közreműködtek, akik nem látták a kéziratot – maga Grisza is elégedetlen volt, de hiába fogalmazódott meg egy új kiadás szükségessége az 1950-es években, a latin szöveg új kiadása csak terv maradt, noha előmunkálatok már történtek. Jelen előadás az új kritikai kiadás előkészületeiről (amelyet még R. Várkonyi Ágnes kezdett, és amelyben Dénesi Tamás és Kiss Dániel működnek közre), a kiadás elveiről és néhány igen fontos filológiai problémáról szól.

MTA kutatói pályázatai

MTA központi weboldala

MTA kutatóintézet-hálózata