Az osztály története

Az 1959-ben alakult Irodalomelméleti Csoport köré szerveződött 1962 novemberében, a világirodalmi osztály tagjaiból. Vezetője 1985-ig Nyírő Lajos (1921−2014), 1999-ig Szili József, 2000-től Veres András, 2015-től pedig Hajdu Péter. Az osztály kezdettől feladatának tekintette, hogy elősegítse a felzárkózást az irodalomelmélet nemzetközi színvonalához. A pluralitás-elv (akkoriban még e térségben ritka) messzemenő elismerése és gyakorlása a szakmai tájékozódásban és az elméleti vitákban oda vezetett, hogy az osztály különféle irányzatok közös műhelyeként tevékenykedett.

Az úttörő szerepet játszó közvetítő munka első jelentős állomása az Irodalomtudomány. Tanulmányok a XX. századi irodalomtudomány irányzatairól című kötet volt (1970-ben jelent meg, szerkesztője Nyírő Lajos). Hasonló igénnyel készült a tárgyát példás ideológiakritikával vizsgáló A marxista irodalomelmélet története. A kezdetektől 1945-ig című kötet (1981, szerkesztője Nyírő Lajos és Veres András) és a történetiség korszerű értelmezésének esélyeire kérdező Az irodalomtörténet elmélete című tanulmánygyűjtemény (1989, szerkesztője Szili József).

Az orosz formalista iskola és az amerikai New Criticism követői mellett helyet találtak az osztályon a fenomenológiai, strukturalista és szemiotikai megközelítések hívei is, mint ahogy a hermeneutikai-recepcióesztétikai és az empirista-konstruktivista álláspont első magyar értelmezői is innen kerültek ki. Az osztály tagjai mutatták be a magyar közvéleménynek az orosz, lengyel, cseh strukturalizmust, fordították le Nicolai Hartmann, R. Ingarden, H-G. Gadamer és Szondi Péter (Bonyhai Gábor), R. Wellek, A. Warren, Northrop Frye (Szili József) és H. Markiewicz alapvető műveit (Bojtár Endre). Az osztály munkatársa volt Hankiss Elemér (1928−2015) is, amikor a Strukturalizmus című, kétkötetes tanulmánygyűjteményt szerkesztette (1971). Hankiss saját írásaival (A népdaltól az abszurd drámáig, 1969) is a strukturalizmus nagy hatású képviselője lett.

Az irodalomelméleti tájékozódás fontosságáról a szélesebb hazai közvéleményt elsősorban az 1960-as, 1970-es évek fordulóján kezdődő műelemzés-sorozat győzte meg, melyből nagy visszhangot kiváltó vitaülések szervezésével és publikálásával vették ki részüket az osztály munkatársai. Külön említést érdemel a Hankiss Elemér által szerkesztett két konferenciakötet (Formateremtő elvek a költői alkotásban, 1971, A novellaelemzés új módszerei, 1971), valamint az Ismétlődés a művészetben című konferenciakötet (1980, szerkesztője Horváth Iván és Veres András), amely az ekkor pályakezdő nemzedék első közös jelentkezésének dokumentuma (Az el nem ért bizonyosság című, 1972-ben megjelent, Arany János nagykőrösi líráját elemző kötet mellett, amely Németh G. Béla tanítványi körének teljesítménye). Jelentős hatással volt a műértelmező metodika alakulására Bonyhai Gábor is (A kiválasztott című Thomas Mann-regényről írt nagyobb munkája csak megkésve, 1974-ban jelent meg). A módszertani megújulás elérte a középiskolai oktatást is: az 1979 és 1982 között megjelent reformtankönyvek szerzői között találhatók az Irodalomelméleti Osztály munkatársai is (Bojtár Endre, Veres András).

Hosszú előkészület után, az 1980-as évek végén készült el a Strukturalizmus után: érték, vers, hatás, történet, nyelv az irodalomelméletben című összefoglaló munka (Szili József szerkesztésében), amely az irodalomelmélet posztstrukturalista kérdésköreinek bemutatására vállalkozott. A rendszerváltás első évtizede már egy új nemzedék fellépésének időszaka. Kálmán C. György előbb a beszédaktus-elméletet mutatta be, majd a fordításelmélettel és a kánonok problémájával foglalkozott. Odorics Ferenc az empirista-konstruktivista irányzat magyarországi meghonosítója. Bezeczky Gábor a metafora, a narráció és a szociolongvisztika területén végzett úttörő munkát, s külön említendő a magyar irodalomtudományban iskolát teremtő Kulcsár Szabó Ernő irodalomtörténeti koncepcióját könyvterjedelmű kritikában elemző munkája (Irodalomtörténet a senki földjén, 2008). Varga László a modern drámaelmélet, Gránicz István a nyelvészeti poétika, Hajdu Péter az antik művészetértelmezés és a 19. század végi magyar irodalomtörténet, Jeney Éva a biblioterápia, Z. Varga Zoltán az önéletrajzi töredékek sajátos műfaj-csoportjának vizsgálatában ért el jelentős eredményeket.

Az 1990-es évek derekától az értelmező közösségek, illetve a dialogikus viszony problémája került előtérbe (Az értelmező közösségek elmélete, 2001, szerkesztője Kálmán C. György; Változatok a dialógusra, a Helikon 2001/1. tematikus száma, szerkesztője Varga László). 2001 és 2004 között az Irodalomelméleti Osztály volt A nemzeti irodalomtörténet-írás módszertani hagyományai és mai lehetőségei című Széchenyi-projekt központja (témavezető: Veres András), amely az MTA Irodalomtudományi Intézete mellett három egyetem (a pécsi, a szegedi és a miskolci) munkáját fogta egybe. E kutatássorozat keretében jelent meg Az irodalomtörténet esélye című konferenciakötet (2004, szerkesztője Veres András, társszerkesztője Bezeczky Gábor és Varga László), amely a kiinduló elveiben elbizonytalanodott irodalomtörténet-írás pozícióját kívánta megszilárdítani. Az osztály tagjai jelentős feladatokat vállaltak a Szegedy-Maszák Mihály által főszerkesztett új magyar irodalomtörténet (A magyar irodalom történetei, 2007) elkészítésében is.

Az 1970-es és 1980-as években jelent meg az Opus. Irodalomelméleti tanulmányok című könyvsorozat, amelynek Bonyhai Gábor volt a szerkesztője és az Irodalomelméleti Osztály a műhelye. 2000-ben az Opus új folyama indult Kálmán C. György és Veres András szerkesztésében (első köteteként az 1996-ban elhunyt Bonyhai Gábor Összegyűjtött műveit jelentette meg). Az Irodalomelméleti Osztály valamennyi tagja szerepet vállal az intézeti folyóiratok szerkesztésében. Hajdu Péter és Z. Varga Zoltán a Neohelicon szerkesztői, Varga László a Helikon, Veres András a Literatura főszerkesztője. Jeney Éva a rec.iti nevű intézeti recenziós újság társszerkesztője. A Literatura szerkesztésében részt vesz Bezeczky Gábor, Kálmán C. György és Szolláth Dávid is.

Az elmúlt évtizedben az Irodalomelméleti Osztály fontos műhelyévé vált kritikai kiadásoknak és forráskiadásoknak. A Mikszáth-művek kritikai kiadásának sorozatszerkesztője Hajdu Péter, a Kosztolányi-művek kritikai kiadásának Veres András, a Krúdy-művek új forráskiadásának Bezeczky Gábor. Emellett még más fontos kiadások is készülnek-készültek: Jeney Éva munkája a Kuncz Aladár Fekete kolostor című könyvének kritikai igényű forráskiadása; Veres András a készülő József Attila értekező prózájának kritikai kiadásában vesz részt; Szolláth Dávid Mészöly Miklós kisebb írásait rendezte sajtó alá.

Kutatások

1. Narratológiai kutatások. Az osztályon 2016 óta folynak (igaz, jelentős korábbi alapokra épülve) narratológiai kutatások. Az elbeszélés mint az ember megismerő, világot értelmező tevékenységének egyik alapvető módja az irodalomban és az irodalomelméletben is központi szereppel bír. Az elbeszélések tanulmányozása nemzetközileg is rendkívül eleven diszciplína, sok irányzattal, nagy létszámú nemzetközi szervezetekkel, tucatnyi jelentős folyóirattal. Az osztály kiemelt terve egy olyan magyar nyelvű narratológiai enciklopédia létrehozása, amely magyar irodalmi példákra hivatkozik, és ezáltal a magyar elbeszéléshagyomány sajátosságainak megértéséhez is hozzájárul. (Ebben az osztály minden munkatársa részt vesz, határidő 2026. december 31.) Emellett az osztály folyamatosan végez egyes narratológiai részterületekre fókuszló intenzív kutatásokat. Az eredményeket folyóiratok tematikus blokkjaiban publikáljuk („Irodalomelmélet, narratológia, szövegértelmezés”: Literatura 2016/1-2 és 3; „Narratológiák”: Literatura 2017/3; „When Narratology Does Not Travel Well”: előkészületben, Neohelicon 2018/2). Következő ilyen terv a leírás narratológiai megközelíthetőségét firtató tematikus blokk a Literaturában, határidő 2018 vége, felelős Bezeczky Gábor. Ugyanerről a témáról angol nyelvű folyóiratszámot is tervezünk egy külföldi irodalomtudományos folyóiratban (Primerjalna književnost), határidő 2019 vége, felelős Hajdu Péter. A soron következő téma pedig a kezdés, a narráció eleje a narratív egész összefüggésében. A témáról 2019 januárjában nemzetközi konferenciát tartunk, felelős: Kálmán C. György. Erről angol nyelvű folyóiratszám is készül (Frontiers of Narrative Studies), határidő 2020, felelős Hajdu Péter. 2020 januárjában az elbeszélt térről tartunk konferenciát, felelős Z. Varga Zoltán, 2021-ben pedig a narratív szünetről, felelős Jeney Éva.

2. Komparatisztikai kutatások. Az osztály évtizedek óta részt vesz komparatisztikai kutatásokban, gyakran együttműködve a Közép- és Kelet-európai osztállyal és a Modern Magyar Irodalmi osztállyal; ennek a tématervnek a részei továbbá a külföldi résztvevőkkel közösen tartott konferenciák is, amelyek nem tisztán elméleti, hanem gyakran konkrét összehasonlító irodalomtörténeti kérdésekről is szóltak. Az osztály aktivitását új életre keltette az OTKA K 112415 programja (2014 szeptember – 2018 augusztus,vezető kutató: Kálmán C. György), amiről másutt esik részletesen szó. (Az Irodalomelméleti osztály résztvevői az OTKA- projektben: Hajdu PéterJeney Éva, Z. Varga Zoltán.) Az osztályon folyó komparatisztikai kutatás fő jellegzetessége, hogy az elmélet reflexív erejével próbálja összevetni a más és más nyelvi-társadalmi közegben keletkezett műalkotásokat, és nem pusztán a hasonlóságok, egybeesések, hatások megállapítására törekszik. Az osztály célja az, hogy általánosabb – teoretikus – tanulságokat vonjon le az összehasonlításból, új megközelítéseket vezessen be a magyar diskurzusba, és elméleti alapot adjon a történeti kutatásoknak. A komparatisztikai kutatásokhoz szerencsésen kapcsolódik az osztály két tagjának szerepvállalása a Neohelicon nemzetközi, többnyelvű összehasonlító irodalomtudományi folyóirat szerkesztésében és a MIT Komparatisztikai Tagozatának irányításában (Z. Varga Zoltán, Hajdu Péter), Jeney Éva erős francia és olasz kapcsolatai, Szolláth Dávid publikációkban is testet öltő érdeklődése a hazai és a külföldi regényformák összehasonlítása iránt. Tervfeladat: az osztály tagjai szervezőként és előadóként részt vesznek a 2018 és 2019. évi országos komparatisztika konferenciákon, szerkesztőként és szerzőként az elhangzott előadások kiadásában. Hátáridő: 2019 vége, felelős Kálmán C. György.

3. Kurrens irodalomelméleti trendek figyelése

Az osztály feladata, hogy folyamatosan figyelemmel kísérje az európai és amerikai irodalomtudomány elméleti fejleményeit a hazai ismertetés és alkalmazás szempontjából. Kutatási körébe tartoznak mindazok a kérdések, amelyek az irodalom mibenlétére, sajátosságaira, fajtáira, létmódjára, történetiségére, értelmezési módjaira, társadalmi beágyazottságára és e tényezők összefüggéseire vonatkoznak. A 2018 és 2020 közötti időszakban az osztály a következő poétikai területeket követi megkülönböztetett figyelemmel.

3.1. Ökokritika. Az ökokritika eleven és intenzív diszciplinává lett mostanra, és nyilvánvalóan van irodalomelméleti jelentősége is elsősorban az etikai dimenzióban. Magyarországon az ökokritika nem ismeretlen, 2007-ben Helikon-szám is bemutatta (bár inkább csak az úgynevezett “első hullámát”), és néhányan művelik is, de talán lenne igény aktívabb ökokritikai tudományos életre is. A terület pásztázása, részvétel egy nemzetközi ökokritikai konferencián Hajdu Péter feladata, határidő 2019 vége.

3.2. Önéletírás, életrajz, trauma narratívák, irodalomterápia. Az élettörténeti narratívák irodalomtudományos tanulmányozása töretlenül fejlődik a hetvenes évek óta. Az önéletírás, a napló- és memoárirodalom, illetve a történelmi és személyes traumák nyomán íródó tanúságtételek narrato-poétikai vizsgálata mellett az utóbbi évtizedekben az e művekből és műfajok nyomán feltáruló társadalmi-kulturális tapasztalatok interdiszciplináris hasznosítása is fontossá vált. A terület elméleti és kritikai recepciójában az osztály tagjai eddig is aktívan kivették részüket (Z. Varga Zoltán – autobiográfia-kutatások, Jeney Éva – irodalomterápia). A kutatási terület aktuális nemzetközi irányainak feltérképezésébe és követésébe, annak bőséges magyar irodalomtörténeti anyagon való hasznosításába, a faktuális és referenciális beszédmódok poétikai interferenciáinak poétikai vizsgálatába, a fikció valóságképző szerepének, az autofikció és a biofikció újabb irodalmi formáinak leírásába, a történelmi és egyéb traumák nyelvi, irodalmi ábrázolásának elemzésébe az osztály még élénkebben bekapcsolódik. Ennek megvalósítására hazai és nemzetközi konferenciákon tervezünk részvételt, valamint szemléket, recenziókat és szaktanulmányokat publikálunk a témában. Határidő: 2020 vége; felelős: Z. Varga Zoltán.

3. 3. Irodalomtudomány és nyelvészet. Legalább a hatvanas évek óta tárgya az irodalomelméletnek az irodalomtudomány és nyelvészet kapcsolata – s a kapcsolat intenzitásának megfelelően hol előtérbe kerül, hol háttérbe szorul. Az osztályon Bezeczky Gábor és Kálmán C. György foglalkozik folyamatosan a témával. Feladatuk 2019 végéig e tárgyban tanulmány(ok) és ismertető(k) írása, lehetőség szerint konferencia-részvétel. Felelős: Bezeczky Gábor.

 

4. Az Osztály tagjaihoz kötődő életműkiadások, kritikai kutatások

Mikszáth Kálmán műveinek kiadása

Az intézet adott otthont 2007-2012 között a Mikszáth kései kisprózája című OTKA kutatásnak (témavezető: Hajdu Péter), amelynek keretében folytak (és azóta folytatódnak) az 1888 utáni novellisztika kritikai kiadásának munkálatai, valamint az 1887 utáni publicisztika hálózati kritikai kiadása is jelentősen előrehaladt.

Krúdy Gyula Összegyűjtött Művei

Az életműsorozat, melynek szerkesztői Bezeczky Gábor és Kelecsényi László, első kötete 1905-ben jelent meg a Kalligram Kiadónál. A szerkesztők közül Kelecsényi László gondozza a regényeket és nagyobb elbeszéléseket, Bezeczky Gábor pedig a rövid elbeszélő és publicisztikai írásásokat. A sorozat célja a teljes életmű közlése. Az életműsorozat megindulásáig Krúdy Gyula rövid elbeszélő műveinek nagyjából a fele jelent meg kötetben, a másik fele csak mikrofilmen volt hozzáférhető, vagyis a nagyközönség számára elérhetetlen maradt. A sorozat most a 25. kötetnél jár. A regények kiadása a végéhez közeledik, az elbeszélések közlése 1902-nél, Krúdy első alkotói évtizedének végénél tart. Ez az évtized volt eddig Krúdy pályájának legkevésbé ismert szakasza. Az elbeszélések felderítése az előre tervezhetőnél jóval nagyobb munkával járt: a sorozat legutóbbi köteteinek egyikében jelent meg a kétszázadik olyan elbeszélés, melyről a két létező Krúdy-bibliográfia sem tudott.

Kosztolányi Dezső Összes Művei − kritikai kiadás

2005-ben merült fel a kritikai kiadás megvalósításának ötlete. Kosztolányi Dezső életműve a magyar irodalom kimagasló teljesítménye. Versíróként, az elbeszélő és értekező próza művelőjeként, valamint fordítóként egyaránt nagyon jelentős alkotónak bizonyult. Az irodalomtudomány régi adóssága, hogy létrehozza írásainak tudományos szakszerűséggel jegyzetelt, a lehető legteljesebb szöveghűséget szem előtt tartó kritikai kiadását. Egymással párhuzamosan és összefogva két kutatói műhely alakult a feladat elvégzésére: az ELTE BTK keretében előbb Szegedy-Maszák Mihály, majd Dobos István vezetésével egy akadémiai kutatócsoport, illetve az MTA BTK Irodalomtudományi Intézetében OTKA-finanszírozással a Veres András vezette kutatócsoport.

Az utóbbi vállalkozásában eddig a következő kötetek készültek el:

  • Kosztolányi Dezső: Édes Anna. [Kritikai kiadás] Szerk. és a jegyzeteket készítette: Veres András. A forrásokat sajtó alá rendezte: Parádi Andrea, Józan Ildikó, Veres András, Sárközi Éva, Lipa Tímea. [Sorozatszerkesztő: Szegedy-Maszák Mihály, Veres András] Kalligram Könyvkiadó, Pozsony, 2010. 914 l.
  • Kosztolányi Dezső: Esti Kornél. [Kritikai kiadás] Szerk. Tóth-Czifra Júlia és Veres András. A szöveget sajtó alá rendezte és a jegyzeteket készítette: Tóth-Czifra Júlia, a szöveggondozást lektorálta: Józan Ildikó és Sárközi Éva. A befogadás-történeti fejezeteket írta: Veres András. A bibliográfiákat készítette: Sárközi Éva. A kézirat-fejezetet sajtó alá rendezte: Józan Ildikó, lektorálta: Parádi Andrea. A gyorsírásos szövegeket gondozta: Lipa Tímea. A jegyzeteket lektorálta: Bíró-Balogh Tamás, Horváth Iván, Tverdota György. [Sorozatszerkesztő: Szegedy-Maszák Mihály, Veres András] Kalligram Könyvkiadó, Pozsony, 2011. 847 l.
  • Kosztolányi Dezső: Levelezése 1. (1902–1907). [Kritikai kiadás] Szerkesztette Buda Attila. Összeállította, a leveleket sajtó alá rendezte, a jegyzeteket és a kísérő tanulmányt írta Buda Attila, Józan Ildikó, Sárközi Éva. A levélszövegeket Buda Attila, a tárgyi jegyzeteket, valamint a kísérő tanulmányt Tverdota György és Veres András lektorálta. [Sorozatszerkesztő: Dobos István, Szegedy-Maszák Mihály, Veres András] Kalligram Könyvkiadó, Pozsony, 2013. 958 l.
  • Kosztolányi Dezső: A szegény kisgyermek panaszai. [Kritikai kiadás] Szerkesztette Győrei Zsolt. A szöveget sajtó alá rendezte, a kísérő tanulmányokat és a jegyzeteket írta: Győrei Zsolt, Lovas Borbála. A francia kéziratot sajtó alá rendezte: Józan Ildikó. A szövegközlést Horváth Iván és Józan Ildikó, a Jegyzeteket Veres András, a bibliográfiákat Sárközi Éva lektorálta. [Sorozat-szerkesztő: Dobos István, Szegedy-Maszák Mihály, Veres András] Kalligram Könyvkiadó, Pozsony, 2014. 735 l.

A kritikai kiadás keretében számos tanulmány is született, pl. Veres András monográfiája Kosztolányi Dezső 1929-es Ady Endre kultusza ellen született vitairatáról (Kosztolányi Ady-komplexuma. Filológia regény. Balassi Kiadó, Bp. 2012. 385 l.)

Jelenleg két nagyobb munka elkészítése folyik: A rossz orvos és a Béla, a buta című Kosztolány-kötetek kritikai kiadása és az Édes Anna (a Petőfi Irodalmi Múzeummal közös) internetes kritikai kiadása.

Projektek

Komparatisztikai kutatások Kelet-Európában: regionalizmus, intertextualitás, történelmi tapasztalat

OTKA K 112415 (2014. szeptember – 2018. augusztus), vezető kutató: Kálmán C. György. Az Irodalomelméleti Osztály résztvevői a projektben: Hajdu PéterJeney ÉvaZ. Varga Zoltán.

A kutatás célja kettős: egyrészt elősegíti a magyar szakemberek új, intenzívebb bekapcsolódását az összehasonlító irodalomtudományi kutatásokba (konferenciák szervezése és a bécsi nagy ACIL-kongresszuson történő részvétel révén); másrészt olyan speciális, kelet- és közép-európai perspektíva kialakítása (a konferenciákhoz csatlakozó workshopok és megbeszélések, tanulmányok publikációja révén), amellyel hozzájárulhatunk a nemzetközi diskurzushoz. Ennek a központi kategóriái: a regionalizmus (az irodalmak térségi összekapcsolódása, egymásra hatása, különbségeik, szembeállásaik); az intertextualitás (a szövegek egymással történő összekapcsolódásai, utalásai, hivatkozásai és rokonságai); valamint a történeti tapasztalat (a közös múlt és jelen feldolgozása a különböző irodalmi műfajokban, a társadalmi, történelmi és irodalmi jelenségekhez, hagyományokhoz, traumákhoz, folyamatokhoz és megszakítottságokhoz fűződő viszony). A csoport konferenciákat szervez és azokon részt vesz, továbbá ezzel párhuzamosan közös munkával tanulmányokat vitat meg és publikál, tematikus folyóiratszámokban, esetleg önálló kötetben, és ezek idegen nyelvű recepcióját is elősegíti.

Eredmények

2014-2015

  • Elkészült (Hites Sándor és Z. Varga Zoltán szerkesztésében) a „Komparatisztika-kutatások az ezredfordulón” című tematikus szám: Helikon Irodalomtudományi Szemle, 60. évf. 4. szám, 501-614.
  • Megrendeztük a Nemzetközi Összehasonlító Irodalomtudományi Társaság Magyar Nemzeti Bizottságának vándorkonferenciáját (Szeged, 2014. december 8-9.), „A szinguláris” címmel; 35 előadás hangzott el, továbbá kerekasztal-beszélgetésre került sor Vajda György Mihály munkásságáról. A konferencián előadással vagy elnökként és zsűritagként (a legjobb doktorandusz-előadónak Vajda Mihály-díjat adtunk át) a kutatócsoport valamennyi tagja részt vett.
  • A kutatócsoport részt vett – szervezőként, részben előadóként, részben résztvevőként – az ICLA Research Committee for Literary Theory pécsi, angol nyelű, nemzetközi konferenciáján („The Realities of Fiction – Fictions of Reality”, 2015. május 21-23.). A fő szervező Hajdu Péter volt, aki az Irodalomelméleti Osztályról rajta kívül előadást tartott még Z. Varga Zoltán.
  • Z. Varga Zoltán 2015. május 26. – május 31. között részt vett Funchalban, Portugáliában a IABA (International Auto/Biographic Association) Europe és a Centre for Atlantic Studies (CEHA) 2015-as „Dialogic Dimension in Narrating Lives and Life Writing” konferenciáján, előadással.
  • Hajdu Péter Lisszabonban (Portugália) részt vett az ICLA (International Comparative Literature Association) vezetőségi ülésén (Executive Council), és a Fear in/of Literature című konferencián, ahol előadást is tartott (2015. jún. 27. – júl. 03).

2015-2016

  • A 2015-ös és 2016-os évben részint a konferenciákra (Veszprém, Bécs) történő felkészülés, szervezés és a részvétel, részint a konferenciák anyagának nyilvánossá tétele állt a kutatócsoport munkájának középpontjában.
  • A 2014-es szegedi konferencia („A szinguláris”) anyagát Fogarasi György, Tóth Ákos, Kálmán C. György szerkesztésében az „et al” szegedi egyetemi internetes portálon http://etal.hu/elokeszuletben/ lehet olvasni.
  • 2015. november 13. és 14. között Szávai Dorottya és Z. Varga Zoltán szervezésében Veszprémben, a Pannon Egyetemen volt az AILC Magyar Nemzeti Bizottságának konferenciája, „Műfaj és komparatisztika – a műfajfogalom esélyei és kihívásai az ezredfordulón” címmel. Előadóként szerepelt Hajdu Péter, Jeney Éva, Kálmán C. György. A konferencián vagy 50 résztvevő volt
  • 2016. január 19-én Qiao Guoqiang tartott előadást „Should Narratology be Split into Classical and Postclassical?” címmel az MTA BTK Irodalomtudományi Intézetében, a kutatócsoport szervezésében.
  • Bécsben 2016. július 21. és 27. között tartotta 21. világkongresszusát az ICLA/AILC (Nemzetközi Összehasonlító Irodalomtudományi Társaság). Ezen előadással részt vett Hajdu Péter, Z. Varga Zoltán, Kálmán C. György. Hajdu Péter két előadást is tartott a kongresszuson. Feltűnően sikeres volt, a szokásosnál jóval nagyobb közönség előtt zajlott és sok érdekes vitával tarkított volt a kutatócsoport által Kálmán C. György irányításával szervezett szekció, melyben a kutatócsoport több tagjai is előadott. A szekció közép-kelet európai összehasonlító irodalomtudomány sajátosságait vizsgálta történeti és elméletui perspektívából („Comparative Studies in Central European Context”).

 

2016-2017

  • A 2016-2017-es évben a kutatócsoport fő tevékenysége az évente megrendezett, a hazai és a határon túli kutatóműhelyek komparatista tudósait összefogó konferencia köré összpontosult: a Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetemmel közösen a megrendezett konferencia 2016 szeptemberében különösen sikeres volt. A rendezvényen 11 szekcióban 45 előadás hangzott el. A Magyarország, Szlovákia, Csehország, Románia és Olaszország egyetemeiről és tudományos intézményeiből érkezett résztvevők a határhelyzet, a határléttel járó átmenetiség és köztesség irodalmi jelenségeit vizsgálták. A vándorkonferenciáik sorában a nyitrai volt az első, amely határon túli helyszínen zajlott.
  • A Helikon tematikus számaként „Műfaj és kompratisztika” címmel válogatás jelent meg a veszprémi konferencia előadásaiból, köztük Hajdu Péter, Jeney Éva, Kámlán C. György és Z. Varga Zoltán tanulmányaival.
  • A 2016-os bécsi AILC-konferencia magyar részvételének közkinccsé tétele: az ott elhangzott szövegek nagy része a Hungarian Cultural Studies című amerikai lap 2017-es (majd 2019-es) számában jelent meg. Ennek gondozása a kutatócsoport dolga, Z. Varga Zoltán és Kálmán C. György írt bevezetőt az első blokk elé.
  • Vendégként előadást tartott a kutatócsoport meghívottjaként az MTA BTK Irodalomtudományi Intézetének narratológiai konferenciáján a cseh és szlovák irodalomtudomány két jeles képviselője (Bohumil Fořt – Masarykova Univerzita, Brno – Benyovszky Krisztián – Nyitrai Konstantin Egyetem, Nyitra).

A kutatócsoport válogatott közleményei:

Fogarasi György, Kálmán C. György és Tóth Ákos, szerk. A szinguláris, et al (Et al. – Kritikai Elmélet Online, www.etal.hu), 2016

Hites Sándor és Z. Varga Zoltán, szerk. Komparatisztika-kutatások az ezredfordulón, Helikon 60, 4 (2014): 501–614.

Hajdu Péter. „Unnecessary anachronisms as ‘facts’ in Central European historical novels”. Neohelicon 43 (2016): 417–425.

Hajdu Péter. „Combined and Uneven Development: Towards a New Theory of World-Literature”. Postcolonialism Across the Disciplines 17. Liverpool: Liverpool University Press, 2015. Literary Research/Recherche Littéraire, 33 (2015): 234–238.

Hajdu Péter. Határesetek a római elégiában. (Bővített változata "Ovidius az idegenek között" címmel elhangzott az Ókortudományi Társaság felolvasóülésén 2017. jan. 20-án, illetve a Pécsi Tagozat ülésén márc. 24-én. Az ebből készült tanulmányt az Ókor c. folyóirat közlésre elfogadta.)

Jeney Éva, „Műfajtalan-e az elmélet?” Helikon 62, 3 (2016): 355–360.

Jeney Éva: Littérature mondiale hongroise où littérature du monde hongrois, Letteratura ungherese, letterature ungheresi, a cura di Cinzia Franchi–Antonio Sciacovelli, Sangue e Oro II., Szombathely, Savaria University Press. 2017 7–14.

Jeney Éva (előkészületben): Bevezetés az életbe. A kései Barthes és az irodalomterápia. A szöveg kijáratai. Tanulmányok Roland Barthes-ról, szerk Ádám Anikó–Radvánszky Anikó, Ráció Kiadó. 

Kálmán C. György. „A műfajok (és elnevezések) értelmes káosza – univerzalitás és nemzethez-kötöttség”. Helikon 62, 3 (2016): 350–354.

Kálmán C. György és Zoltán Z. Varga, “Introduction to Comparative Studies in the Central European Context.” Hungarian Cultural Studies. e-Journal of the American Hungarian Educators Association, Volume 10 (2017) DOI: 10.5195/ahea.2017.307

Z. Varga Zoltán. „A történelem fikcióitól a fikcionalizált történelemig: történelmi trauma, tanúságtétel és irodalmi elbeszélés összehasonlító perspektívából”. Helikon 62, 3 (2016): 467–483.

Z. Varga Zoltán és Szávai Dorottya, „Előszó. Helikon 62 (2016): 347–349.

Z. Varga Zoltán és Szávai Dorottya, szerk. Műfaj és komparatisztika, Helikon 62, 3 (2016):

Z. Varga Zoltán és Szávai Dorottya, szerk. Műfaj és komparatisztika. Budapest: Gondolat Kiadó, 2017.

Z. Varga, Zoltán. „Kulturális önazonosság, történeti trauma és személyes élettörténet közép-európai emigránsok önéletrajzaiban”. Hungarológiai Közlemények 18, 3 (2017): 8–23. https://doi.org/10.19090/hk.2017.3.8-23.

Z. Varga, Zoltán. „Önmagunknak lenni a köztességben: Karátson Endre: Otthonok I–II.” Hungarológiai Közlemények 18, 4 (2017): 1–16. https://doi.org/10.19090/hk.2017.4.1-16.

Kiadványok

Opus Irodalomelméleti Tanulmányok

Az Opus sorozat első tucatnyi kötete 1977 és 1990 között jelent meg, a szerkesztőbizottság tagjai  Bonyhai Gábor, Hermann István és Szerdahelyi István voltak (a sorozatszerkesztő Bonyhai volt), a könyveket az Akadémiai Kiadó gondozta.. Három – rendkívül jelentős – gyűjteményes kötet jelent meg ez alatt az idő alatt: A strukturalizmus-vita (1-2, 1977), az Ismétlődés a művészetben (1980) és Az irodalomtörténet elmélete (1-2, 1989). A cél részint az volt, hogy állandó és megbízható fórumot biztosítson a legfontosabb friss irodalomelméleti munkáknak, valamint hogy a legérdekesebb viták, konferenciák, eszmecserék valahogyan széles körben hozzáférhető formában megjelenhessenek. Ebben az első 13 évben összesen 12 kötet látott napvilágot, többek között Takács Ferenc, Bojtár Endre, Radnóti Sándor jelentős és nagy hatású munkái. A kiszámíthatatlan és hektikus könyvpiacon az elméleti munkák biztos, bár szűkös terepe lehetett a sorozat.

A rendszerváltás után az Akadémiai Kiadó számos átalakuláson ment át, és nehézségekkel is küzdött: a sorozat megszűnt. Sikerült azonban 10 év múlva, 2000-ben megállapodni a Balassi Kiadóval, és Veres András és Kálmán C. György sorozatszerkesztésében – a korábbihoz hasonló célkitűzéssel – megindulhatott az Opus új sorozata.  Tisztelgésként a korábbi széria szerkesztője, az időközben elhunyt Bonyhai Gábor emléke előtt, az indítás az ő műveinek összegyűjtött kiadása volt. Azóza egy gyűjteményes kötet jelent meg (Az értelmező közösségek elmélete, 2001), és az Irodalomelméleti Osztály számos tagja tette közzé fontos munkáit (Gránicz István, Hajdu Péter, Szili József, Varga László, Veres András, Z. Varga Zoltán), valamint a fiatalabb generáció is szívesen választja ezt a sorozatot művei publikálására (Bagi Zsolt, Horváth Györgyi, Görföl Balázs).

A sorozat eddig megjelent darabjai betűrendben:

Bagi Zsolt. Az irodalmi nyelv fenomenológiája. OPUS Irodalomelméleti tanulmányok, új sorozat 8. Budapest: Balassi Kiadó, 2006.

Görföl Balázs. Hans-Georg Gadamer művészet-és költészetfelfogása. OPUS Irodalomelméletitanulmányok, új sorozat 6. Budapest: Balassi Kiadó, 2016.

Gránicz István. A nyelvészeti poétika útjai és lehetőségei. Opus irodalomelméleti tanulmányok, új sorozat, 4. Budapest: Balassi Kiadó, 2002.

Hajdu Péter. Irodalom, történet, titok, idegenség. Opus, Új sorozat, 12. Budapest: Balassi Kiadó, 2009.

Hajdu Péter. Már a régi görögök is: tanulmányok az antik hagyományról. Opus irodalomelméleti tanulmányok 6. Budapest: Balassi Kiadó, 2004.

Horváth Györgyi. Utazó elméletek: angolszász politizáló elméletek kelet-európai kontextusban. OPUS Irodalomelméleti tanulmányok, új sorozat 15. Budapest: Balassi Kiadó, 2014.

Horváth Iván. Gépeskönyv. Opus irodalomelméleti tanulmányok, új sorozat, 9. Budapest: Balassi, 2006.

Kálmán C. György, szerk. Az értelmező közösségek elmélete. Opus irodalomelméleti tanulmányok, új sorozat, 3. Budapest: Balassi Kiadó, 2001.

———. Élharcok és arcélek: a korai magyar avantgárd költészet és a kánon. OPUS irodalomelméleti tanulmányok, új sorozat, 10. Budapest: Balassi, 2008.

Kappanyos András. Tánc az élen. Budapest: Balassi Kiadó, 2008.

Szili József. Irodalomtudat-hasadás: az irodalom interkulturális elmélete. Opus irodalomelméleti tanulmányok, új sorozat 7. Budapest: Balassi, 2005.

Szolláth Dávid. A kommunista aszketizmus esztétikája: a 20. századi magyar irodalom néhány munkásmozgalom-történeti vonatkozása. Opus irodalomelméleti tanulmányok, új sorozat 13. Budapest: Balassi, 2011.

Varga László. A nem-lineáris dráma értelmezése. Opus irodalomelméleti tanulmányok, új sorozat, 5. Budapest: Balassi Kiadó, 2002.

Veres A. Bonyhai Gábor összegyujtött munkái 1-2. OPUS. Irodalomelméleti tanulmányok. Új sorozat 1/A, 1/B. [Sorozatszerkesztő: Veres András, Kálmán C. György]. Budapest: Balassi Kiadó, 2000.

Veres András. Lukács György irodalomszociológiája. Opus irodalomelméleti tanulmányok, új sorozat, 2. Budapest: Balassi, 2000.

Z. Varga Zoltán. Önéletrajzi töredék, talált szöveg. Opus irodalomelméleti tanulmányok, új sorozat 14. Budapest: Balassi Kiadó, 2014.

 

Pont fordítva sorozat

A Pont fordítva sorozat a Fordítás, közvetíthetőség és kulturális identitás (NKFP 5/041/04, 2004–2008) című pályázat kutatásainak eredményeként jött létre, melynek témavezetője Ritoók Zsigmond volt.

A sorozatot Jeney Éva, az MTA BTK ITI Irodalomelméleti Osztály munkatársa és Józan Ildikó, az ELTE Összehasonlító Irodalomtudományi Tanszékének kutatója indította útra 2005-ben Bezeczky Gábor kötetével. A sorozat munkálataiban az Irodalomelméleti Osztály munkatársai közül Hajdu Péter is részt vett szerkesztőként és szerzőként.

A sorozat célja a fordítás problémájának elméleti és történeti szempontú bemutatása. A sorozatszerkesztők több tanulmánykötetet adtak ki, amelyek feltérképezik az ókori szövegek magyar fordítástörténetét, különös figyelmet szentelve a hagyomány társadalmi-funkcionális meghatározottságainak, valamint a fordításokban leképeződő hatalmi dinamikának. A kiadványokban összefoglalt kutatások kitérnek arra a fontos irodalomtörténeti kérdésre, hogy milyen okok befolyásolták a fordítástörténet megszakítottságát, amely a Nyugat fordítóival mintegy eltörölte a korábbi fordításelméleti diskurzust. Fordításelméleti szövegeket közreadó antológiák mutatják be a különböző fordítások magyar, illetve nemzetközi elméleti kontextusát. A kötetek esettanulmányokon keresztül tekintik át a magyar irodalom idegen nyelvre fordíthatóságának esélyeit, a kortárs fordítókkal készített interjúkötet pedig az idegen irodalmak hazai befogadásának problémáit vizsgálja.

A sorozat kötetei időrendben:

Bezeczky Gábor. Véres aranykor, hosszú zsákutca. Pont fordítva 1. Budapest: Balassi Kiadó, 2005.

Hajdu Péter és Polgár Anikó, szerk. Papírgaluska: Tanulmányok a görög és latin klasszikusok fordításáról. Pont fordítva 2. Budapest: Balassi Kiadó, 2006.

Józan Ildikó szerk. és Kulin Borbála kiad. „Hadúr megfizet érte, reméljük!": Illyés Gyula és Gara László levelezése 1939–1966. Pont fordítva 3. Budapest: Balassi Kiadó, 2007.

Józan Ildikó, Jeney Éva és Hajdu Péter, szerk. Kettős megvilágítás: Fordításelméleti írások Szent Jeromostól a 20. század végéig. Pont fordítva 4. Budapest: Balassi Kiadó, 2007.

Józan Ildikó és Jeney Éva, szerk. Túl minden határon: A magyar irodalom külföldön. Pont fordítva 5. Budapest: Balassi Kiadó, 2008.

Jeney Éva és Józan Ildikó, szerk. Nyelvi álarcok: Tizenhárman a fordításról. Pont fordítva 6. Budapest: Balassi Kiadó, 2008.

Józan Ildikó szerk. A műfordítás elveiről: Magyar fordításelméleti szöveggyűjtemény. Pont fordítva 7. Budapest: Balassi Kiadó, 2008.

Hajdu Péter és Ferenczi Attila, szerk. A klasszikusok magyarul. Pont fordítva 8. Budapest: Balassi Kiadó, 2009.

Józan Ildikó. Mű, fordítás, történet: Elmélkedések. Pont fordítva 9. Budapest: Balassi Kiadó, 2009.

Jeney Éva, szerk. Szó és betű szerint a világ. Pont fordítva 10. Budapest: Balassi Kiadó, 2010.

 

 

Konferenciák

Az Irodalomelméleti Osztály konferenciái (1968‒2018)

  • 1968. szeptember 14–15. Budapest: (Hankiss Elemér, MTA Stilisztikai és Verstani Munkabizottság) Formateremtő elvek a költői alkotásban: verselemző vitaülés → kötetben: 1971.
  • 1970. április 9–11. Szeged: (Hankiss Elemér, MTA Stilisztikai és Verstani Munkabizottság) A novellaelemzés új módszerei: novellaelemző vitaülés → kötetben: 1971.
  • 1973. április 18–19. Budapest: Ismétlődés, párhuzamosság, ritmus → kötetben: 1980.
  • 1973. Budapest: Nemzetközi szemiotikai tanácskozás. (anyaga megjelent: Szemiotika és művészet, szerk. J.J. Babarabs (Budapest Akadémiai, 1979)
  • 1974. november 5–6. Budapest: Az irodalomtudomány módszertani kérdései
  • 1974. december 17–18. Budapest: Érték és értékelés a társadalomtudományokban
  • 1977. október 25–28. Budapest: A Berlini Zentralinstitut és az MTA ITI Elméleti Osztályának konferenciája
  • 1978. december 11–12. Budapest: A szocialista kor irodalmának sajátosságai
  • 1979. október 15–16. Budapest: Az irodalomelmélet tárgya és módszerei
  • 1980. október 15–16. Budapest: Lukács György és a magyar kultúra → kötetben: 1982.
  • 1981. november 23–24. Budapest: Újabb eredmények az irodalomelméletben
  • 1991. november 5–6. Az irodalmi interpretáció
  • 1995. október 18. Budapest: Az értelmező közösségek elmélete → kötetben: 2001.
  • 1996. június 5–7. Budapest: Kritikatörténeti konferencia
  • 2000. október. Budapest: A kis népek irodalma és a dialógus (Az Észt Tudományos Akadémia Irodalomtudományi Intézetével együttműködésben)
  • 2002. október 28–29.     Szófia, Bulgária: The Images of the Other in Literary Communication. Dialogism, Interferences. (A Bolgár Tudományos Akadémia Irodalomtudományi Intézetével együttműködésben)
  • 2002. november 20. Budapest: A középfokú irodalomoktatás napjainkban
  • 2003. november 18–19. Budapest: Irodalomtörténet-írásunk elméleti és módszertani kérdései → kötetben: 2004.
  • 2004. május 19. Budapest: A világirodalom megjelenítése a magyar irodalomtörténet-írásban
  • 2004. november 8–9. Szófia, Bulgária: Images of the Other in Literary Communication: Dialogism, Interferences. (A Bolgár Tudományos Akadémia Irodalomtudományi Intézetével együttműködésben)
  • 2004. november 11. Szeged: Retorika és interpretáció
  • 2004. november 18. Pécs: Irodalomtörténet-írási problémák
  • 2006. május 23. Budapest: Prometheus
  • 2008. december 1–2. Szófia, Bulgária: Literature and Literary Criticism. (A Bolgár Tudományos Akadémia Irodalomtudományi Intézetével együttműködésben)
  • 2010. november 17. Budapest: Az irodalomtörténet-írás elmélete és gyakorlata
  • 2012. szeptember 6–8. Budapest: Horace's Ars Poetica
  • 2012. november 26–27. Budapest: A magyar novella
  • 2013. május 21. Budapest: A modern irodalomelmélet történetének fordulópontjai
  • 2013. június 4. Budapest: Emlékezés Sőtér Istvánra
  • 2013. december 3– 4. Budapest: Komparatisztika a 21. században – kihívások és perspektívák (Az MTA BTK ITI Irodalomelméleti Osztály, az ELTE Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézet, Összehasonlító Irodalomtudományi Tanszékének és az ICLA Magyar Nemzeti Bizottság közös konferenciája)
  • 2014. december 2. Budapest: Az irodalomelmélet új kérdései 2.
  • 2015. május 21–22. Pécs: The Realities of Fiction – Fictions of Reality. (Az ICLA Irodalomelméleti Bizottságának, az MTA BTK ITI Irodalomelméleti Osztályának és a PTE BTK Modern Irodalomtörténeti és Irodalomelméleti Tanszékének konferenciája)
  • 2016. január 12. Budapest: Irodalomelmélet, narratológia, szövegértelmezés – Az Irodalomelméleti Osztály 1. Narratológiai Konferenciája
  • 2017. január 24–25. Budapest: Narratológiák / Narratologies – Az Irodalomelméleti Osztály 2. Narratológiai Konferenciája
  • 2018. január 30–31. Budapest: A leírás / The description Az Irodalomelméleti Osztály 3. Narratológiai Konferenciája

Az osztály hírei

ZVargaZ oneletirasL'Harmattan Kiadó gondozásában megjelent az Irodalomtudományi Intézet munkatársa, az Irodalomelméleti Osztály vezetője, Z. Varga Zoltán Önéletírás és fikció között – Történelmi történetek című könyve. 

Mi újat vagy legalábbis mi mást tud mondani az irodalomtörténet és a poétikai elemzés a történelmi traumákról a történetíráshoz képest azokban az időkben, amikor a „sok” emlékezés, úgy tűnik, hiába próbál gátat vetni a feledésnek? A kötet irodalmi művekben vizsgálja 20. századi magyar és európai történelmi traumák megjelenítését. 

A könyv első része Budapest 1944–1945-ös ostromáról és a vészkorszakról írt művekkel foglalkozik, közülük is azokkal, melyek a háború befejezését követő néhány évben születtek: fejezetei írók és közemberek naplóit, illetve a közvetlenül a háború utáni időszakban írott és kiadott, ám mára némileg elfeledett műveit, Tersánszky Józsi Jenő regényeit, Déry Tibor elbeszéléseit, Karinthy Ferenc ostromtörténetét és Vas István verses-naplókötetét elemzik. 

A kötet második része az összehasonlító irodalomtudomány kontextusában vizsgálja a 20. századi történelmi traumák irodalmi megjelenítéseit. Az egyes műértelmezések azt tanulmányozzák, hogy miként keveredik az önéletrajzi és a fikciós ábrázolásmód a II. világháború és a koncentrációs táborok, illetve a háború utáni a totalitárius társadalmi berendezkedések tapasztalatai által ihletett írásokban. Kertész Imre, Georges Perec, Patrick Modiano, Susan Suleiman, valamint Karátson Endre műveinek olvasatai a történelmi kataklizmákat különböző nyelvek és kultúrák eltérő perspektívájában szemlélik. 

MaiMagyar2019dA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézetében az Irodalomelméleti Osztály és a Modern Magyar Irodalmi Osztály november elején közösen rendezett mesterkurzust a kortárs magyar próza alakulásáról.

A kortárs irodalom (ideális esetben) az irodalomtudomány provokációja. Amikor jól működik, amikor újat hoz, akkor arra készteti a kritikust és az irodalomtudóst, hogy újragondolja előfeltevéseit. A kortárs irodalom (ideális esetben) a fiatalok csábítója is, akik feltehetőleg nem a szüleik és a nagyszüleik kedvenceit akarják olvasni, hanem keresik az újat, és fogékonyak az aktuálisra. A kortárs irodalom (már nem az ideális, hanem a tényleges mai magyar) az utóbbi években nemzetközi figyelmet is kelt, ami új szakmai lehetőségeket nyit, és feladatokat ad a kritikusoknak, irodalomtudósoknak.

Ezek a megfontolások álltak a MaiMagyar címmel rendezett mesterkurzus meghirdetésének hátterében. És az a belátás, hogy a közelmúlt magyar prózájának a netes és a folyóirat-kritikánál elmélyültebb értelmezésében az Irodalomtudományi Intézet munkatársai is hathatósan tudják segíteni az ezen a területen kutató doktori hallgatókat. Ezek a belátások a 2018 novemberében A kortárs próza újabb fejleményei címmel Deczki Sarolta által szervezett konferencia után fogalmazódtak meg. A Mai Magyar mesterkurzus tehát a tavalyi konferencia egyik következménye. A mostani, első alkalom eredményes volt, és mi, szervezők reméljük, hogy ha sikerül rendszeresíteni, a MaiMagyar idővel a határon túli és inneni PhD-hallgatók fontos tudományos fóruma lehet. 

MaiMagyar2019eA 2019. november 4–8. között lezajlott esemény négynapos programjának tematikai csoportjai többé-kevésbé lefedték a kortárs magyar próza főbb tendenciáit és fontosabb kérdéseit. Többen adtak elő a huszadik századi traumatikus múlt emlékezetét formáló történelmi regényekről, a kortárs szegénységirodalomról, a női szempontú narráció térnyeréséről, a fordítás és a kulturális transzferek kérdéseiről. Az Irodalomtudományi Intézet munkatársai közül Deczki Sarolta, Földes Györgyi, Hites Sándor, Kappanyos András, Kálmán C. György, Márjánovics Diána, Szolláth Dávid és Z. Varga Zoltán tartott előadást, rajtuk kívül pedig meghívott előadók is bekapcsolódtak. Bagi Zsolt (PTE), Károlyi Csaba (Élet és irodalom) Vásári Melinda (ELTE, Műút folyóirat) vállalták, hogy pusztán ügyszeretetből részt vesznek a munkában. Károlyi Csaba és Vásári Melinda, valamint Kálmán C. György a Deczki Sarolta által vezetett csütörtök délutáni kerekasztal-beszélgetésen a kortárs magyar próza tendenciáiról tartott folytatott vitában közreműködött.

MaiMagyar2019f

A mesterkurzus főszereplői azonban mégiscsak a PhD-hallgatók voltak. Káli Anita (ME, BTK ITI), Melhardt Gergő (ELTE), Radics Rudolf (Konstantin Filozófus Egyetem, Nyitra), Rálik Alexandra (SzTE), Schäffer Anett (ME) mind igen komolyan vették a feladatot és magas színvonalú dolgozattal érkeztek. Visszajelzéseik alapján úgy tűnt, hogy mindannyian ismeretekkel és szakmai kapcsolatokkal gazdagabban tértek haza. A MaiMagyar mesterkurzus számukra talán többet is ér, mint egy átlagos tudományos konferencia (ahol 15–20 perces előadásukra többnyire legfeljebb két-három bátorító vagy bíráló megjegyzést kapnak), hiszen a mesterkurzus alkalmával doktori iskolájuktól független kutatók is elolvassák, és másfél órás üléseken részletesen véleményezik készülő disszertációjuk egy-egy fejezetét.

Mi, szervezők, köszönjük a hallgatók részvételét, az intézeti és a máshonnan érkezett előadók hozzájárulását, és nagyon reméljük, hogy lesz lehetőség a folytatásra.

Deczki Sarolta, Márjánovics Diána, Szolláth Dávid

Az Irodalomelméleti Osztály műhelybeszélgetései címmel nyilvános előadássorozat indult kurrens, irodalomelméleti relevanciával bíró irodalomtudományi problémák, irányzatok, kutatási területek történéseiről, fogalmi keretéről, legfontosabb műhelyeiről, jelentős, a nemzetközi irodalomtudományban vitákat kiváltó könyveiről.

Az előadások és az azt követő műhelybeszélgetések az aktuális irodalomtudományi kérdéseket nem csupán saját kontextusukban szeretnénk megközelíteni, hanem az irodalomelmélet hagyományaihoz híven az irodalom mibenlétére, sajátosságaira, fajtáira, létmódjára, történetiségére, értelmezési módjaira, társadalmi beágyazottságára és e tényezők összefüggéseire kérdező általános reflexió tárgyaként is. A hosszútávú tervek szerint az előadássorozat fórumot biztosít az Irodalomtudományi Intézet kutatói számára, hogy készülő munkáik általánosabb elméleti problémáit az osztálykereteken kívül is megbeszélhessék, átgondolhassák.

A sorozat legutóbbi rendezvényére 2019. november 19-én 11:00 órakor került sor az MTA BTK ITI emeleti tanácstermében, ahol Hajdu Péter, Szolláth Dávid és Z. Varga Zoltán tartott vitaindító előadást. 

A téma ezúttal a Hungarian Literature as World Literature / Magyar irodalom mint világirodalom címmel készülő, a magyar irodalom világirodalmi percepcióját és kapcsolódási pontjait áttekintő többszerzős angol nyelvű monográfia koncepciójáról Kolozsvárott tartott workshop eredményeinek ismertetése volt.

halozatokA kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetemen, 2019. október 4–5-én zajlott a Magyar Irodalomtörténeti Társaság Összehasonlító Irodalomtudományi Tagozatának éves nemzetközi konferenciája Hálózatok és komparatisztika: a világirodalom hálózatai Networking Comparative Literature: Networks and World Literature címmel. A nemzetközi konferencia egyik szervezője volt a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézete is.

A magas színvonalú konferencián intézetünk több munkatársa vett részt. Plenáris előadást tartott Minkó Mihállyal (Databánya) és Parádi Andreával (PIM) közösen Maróthy Szilvia A Nyugat és korszakának teljes hálózata helyett Kapcsolati hálók felrajzolásának nehézségei címmel, amelyben a Nyugat és a Napkelet folyóirat példáján mutatták be az adatgyűjtés, adattisztítás, illetve a hálózatelemzés és -vizualizáció egymásra épülését. Hites Sándor "keynote lecture"-t tartott On the Correspondence between Carlyle and Goethe and its networks of Weltliteratur címmel, valamint előadással szerepelt Kálmán C. György és Szolláth Dávid.

Külön szekcióban beszélték meg a résztvevők a Romániában már elkészült, az Irodalomtudományi Intézetben pedig tervbe vett világirodalmi kontextusú nemzeti irodalomtörténetek problémáit. Ezt a munkamegbeszélést az Irodalomelméleti Osztály szervezte, együttműködve az Irodalomtudományi Intézet egyik Lendület-kutatócsoportjával (A 19. századi irodalom politikai gazdaságtana) – itt Hajdu Péter tartotta a vitaindítót, Z. Varga Zoltán és Hites Sándor pedig a vita résztvevőiként szerepeltek.

A konferencia programja letölthető.

2019. június 19–21. között Madridban rendezték meg az International Auto/Biographic Association európai szervezetének (IABA Europe) kongresszusát. A 2019 tanácskozás témája – Knowing the Self: Auto/Biographical Narratives and the History of Knowledge – az élettörténeti narratívákat a tudás történetének perspektívájába állítja.

A háromnapos konferencián több mint száz előadás hangzott el, az előadók között felvonultatva az (ön)életrajz-kutatások legfontosabb európai és tengerentúli tudományos szaktekintélyeit. Az MTA BTK Irodalomtudományi Intézetének képviseletében Z. Varga Zoltán tudományos főmunkatárs a „Life Narratives from the Eastern Bloc as Contested sources of Historical Knowledge” című szekcióban tartott előadást Historical Trauma and Social Usages of Testimonies in Hungary címmel, amelyben magyar példákon keresztül vizsgálta, hogy a történelmi traumák különféle irodalmi és önéletrajzi ábrázolásai miként vesznek részt a történelmi esemény kollektív feldolgozásának munkájában.

A konferencia programja és az előadások összefoglalói letölthetők.

2019. május 24–25. között Párizsban rendezték meg a Journaux d’écrivains: entre pratique d'écriture ordinaire et littérature (XIX–XXI siècles) című nemzetközi irodalomtudományi konferenciát a Centre de civilisation polonaise, Sorbonne – Université Paris IV. és az Équipe Autobiographie et Correspondances ITEM (CNRS/ENS) közös szervezésében.

A francia és angol nyelvű konferencián részt vevő kutatók az irodalmi naplók modern történetét vizsgálták előadásaikban. A konferencia második napján külön szekció foglalkozott a modern magyar irodalom néhány fontos írói naplójával, többek között a keletkezéstörténet, a kiadástörténet, illetve a napló életműben játszott szerepét kutatva. Az MTA BTK Irodalomtudományi Intézetének képviseletében Z. Varga Zoltán tudományos főmunkatárs tartott előadást Esterházy, l’intimiste: de l’autofiction au journal personnel post-moderne címmel, amelyben Esterházy Péter két kései, naplóformában írott művét, illetve az életmű autofikciós stratégiáit elemezte.

A konferencia programja letölthető.

Az Irodalomelméleti Osztály műhelybeszélgetései címmel nyilvános előadássorozat indult kurrens, irodalomelméleti relevanciával bíró irodalomtudományi problémák, irányzatok, kutatási területek történéseiről, fogalmi keretéről, legfontosabb műhelyeiről, jelentős, a nemzetközi irodalomtudományban vitákat kiváltó könyveiről.

Az előadások és az azt követő műhelybeszélgetések az aktuális irodalomtudományi kérdéseket nem csupán saját kontextusukban szeretnénk megközelíteni, hanem az irodalomelmélet hagyományaihoz híven az irodalom mibenlétére, sajátosságaira, fajtáira, létmódjára, történetiségére, értelmezési módjaira, társadalmi beágyazottságára és e tényezők összefüggéseire kérdező általános reflexió tárgyaként is. A hosszútávú tervek szerint az előadássorozat fórumot biztosít az Irodalomtudományi Intézet kutatói számára, hogy készülő munkáik általánosabb elméleti problémáit az osztálykereteken kívül is megbeszélhessék, átgondolhassák.

A sorozat legutóbbi rendezvényére 2019. június 11-én került sor az MTA BTK ITI emeleti tanácstermében.
A meghívott vendég ezúttal Hódosy Annamária, a Szegedi Tudományegyetem Vizuális Kultúra és Irodalomelmélet Tanszékének oktatója volt, aki 2018-ban megjelent Biomozi című könyvéről tartott vitaindító előadást.
Ehhez kapcsolódóan Hajdu Péter, az Irodalomelméleti Osztály tudományos tanácsadója beszélt Simon Estok szintén 2018-as The Ecophobia Hypothesis című könyvéről.

halozatokHálózatok és komparatisztika:
a világirodalom hálózatai 

Networking Comparative Literature: Networks and World Literature

címmel 2019. október 4–5-én a Magyar Irodalomtörténeti Társaság Összehasonlító Irodalomtudományi Tagozata a BBTE Magyar Irodalomtudományi Intézetével és a Kolozsvári Akadémiai Bizottsággal közösen konferenciát rendez, amelyben társszervezőként részt vesz az MTA BTK Irodalomtudományi Intézet Irodalomelméleti Osztálya is.

Helyszín: Babeș-Bolyai Tudományegyetem, BTK, Kolozsvár

A szervezőbizottság tagjai: Balázs Imre József, Berszán István, Bányai Éva, Fogarasi György, Hajdu Péter, Molnár Gábor Tamás, T. Szabó Levente, Z. Varga Zoltán.

A hálózatelmélet szakmai sikere és a hálózatok történetének, a mindennapi élet hálózati szerveződésének, hálózatosodásának, hálózatosíthatóságának elemi tapasztalata a hálózati mintát nem csupán egy önálló tudományág fókuszába állította, hanem a tudományos kutatások új, izgalmas hívószavává tette. A konferencia ezt a korszerű kutatási területet kívánja termékeny módon megnyitni a komparatisztika számára. A tudományos találkozó – a kolozsvári helyszín természetéből adódóan – egyúttal a magyar és román komparatisztika párbeszédének is fóruma kíván lenni.

A konferencia első napján magyar nyelvű előadások hangzanak el, a második napon pedig – a kelet-európai komparatisztika hálózatosodását elősegítendő – a román összehasonlító irodalomtudomány vezető személyiségeivel közös angol nyelvű tanácskozást terveznek a szervezők, akik tehát magyar és angol nyelvű előadásokat egyaránt várnak.

Jelentkezni féloldalnyi (2000 leütés) rezümével lehet Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. címen június 14-ig. A jelentkezéseket a konferencia szakmai bizottsága bírálja el, amely a szervező intézmények képviselőiből, valamint a magyar és román összehasonlító irodalomtudomány vezető személyiségeiből áll. A konferenciafelhívás és a további információk a konferencia kétnyelvű honlapján érhetők el, amely folyamatosan frissül.

MTA kutatói pályázatai

MTA központi weboldala

MTA kutatóintézet-hálózata