Irodalomelméleti osztály
Az osztály hírei
- Részletek
- Kategória: Irodalomelméleti osztály
- Találatok: 1967
A Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézetében az Irodalomelméleti Osztály és a Modern Magyar Irodalmi Osztály november elején közösen rendezett mesterkurzust a kortárs magyar próza alakulásáról.
A kortárs irodalom (ideális esetben) az irodalomtudomány provokációja. Amikor jól működik, amikor újat hoz, akkor arra készteti a kritikust és az irodalomtudóst, hogy újragondolja előfeltevéseit. A kortárs irodalom (ideális esetben) a fiatalok csábítója is, akik feltehetőleg nem a szüleik és a nagyszüleik kedvenceit akarják olvasni, hanem keresik az újat, és fogékonyak az aktuálisra. A kortárs irodalom (már nem az ideális, hanem a tényleges mai magyar) az utóbbi években nemzetközi figyelmet is kelt, ami új szakmai lehetőségeket nyit, és feladatokat ad a kritikusoknak, irodalomtudósoknak.
Ezek a megfontolások álltak a MaiMagyar címmel rendezett mesterkurzus meghirdetésének hátterében. És az a belátás, hogy a közelmúlt magyar prózájának a netes és a folyóirat-kritikánál elmélyültebb értelmezésében az Irodalomtudományi Intézet munkatársai is hathatósan tudják segíteni az ezen a területen kutató doktori hallgatókat. Ezek a belátások a 2018 novemberében A kortárs próza újabb fejleményei címmel Deczki Sarolta által szervezett konferencia után fogalmazódtak meg. A Mai Magyar mesterkurzus tehát a tavalyi konferencia egyik következménye. A mostani, első alkalom eredményes volt, és mi, szervezők reméljük, hogy ha sikerül rendszeresíteni, a MaiMagyar idővel a határon túli és inneni PhD-hallgatók fontos tudományos fóruma lehet.
A 2019. november 4–8. között lezajlott esemény négynapos programjának tematikai csoportjai többé-kevésbé lefedték a kortárs magyar próza főbb tendenciáit és fontosabb kérdéseit. Többen adtak elő a huszadik századi traumatikus múlt emlékezetét formáló történelmi regényekről, a kortárs szegénységirodalomról, a női szempontú narráció térnyeréséről, a fordítás és a kulturális transzferek kérdéseiről. Az Irodalomtudományi Intézet munkatársai közül Deczki Sarolta, Földes Györgyi, Hites Sándor, Kappanyos András, Kálmán C. György, Márjánovics Diána, Szolláth Dávid és Z. Varga Zoltán tartott előadást, rajtuk kívül pedig meghívott előadók is bekapcsolódtak. Bagi Zsolt (PTE), Károlyi Csaba (Élet és irodalom) Vásári Melinda (ELTE, Műút folyóirat) vállalták, hogy pusztán ügyszeretetből részt vesznek a munkában. Károlyi Csaba és Vásári Melinda, valamint Kálmán C. György a Deczki Sarolta által vezetett csütörtök délutáni kerekasztal-beszélgetésen a kortárs magyar próza tendenciáiról tartott folytatott vitában közreműködött.
A mesterkurzus főszereplői azonban mégiscsak a PhD-hallgatók voltak. Káli Anita (ME, BTK ITI), Melhardt Gergő (ELTE), Radics Rudolf (Konstantin Filozófus Egyetem, Nyitra), Rálik Alexandra (SzTE), Schäffer Anett (ME) mind igen komolyan vették a feladatot és magas színvonalú dolgozattal érkeztek. Visszajelzéseik alapján úgy tűnt, hogy mindannyian ismeretekkel és szakmai kapcsolatokkal gazdagabban tértek haza. A MaiMagyar mesterkurzus számukra talán többet is ér, mint egy átlagos tudományos konferencia (ahol 15–20 perces előadásukra többnyire legfeljebb két-három bátorító vagy bíráló megjegyzést kapnak), hiszen a mesterkurzus alkalmával doktori iskolájuktól független kutatók is elolvassák, és másfél órás üléseken részletesen véleményezik készülő disszertációjuk egy-egy fejezetét.
Mi, szervezők, köszönjük a hallgatók részvételét, az intézeti és a máshonnan érkezett előadók hozzájárulását, és nagyon reméljük, hogy lesz lehetőség a folytatásra.
Deczki Sarolta, Márjánovics Diána, Szolláth Dávid
- Részletek
- Kategória: Irodalomelméleti osztály
- Találatok: 901
Az Irodalomelméleti Osztály műhelybeszélgetései címmel nyilvános előadássorozat indult kurrens, irodalomelméleti relevanciával bíró irodalomtudományi problémák, irányzatok, kutatási területek történéseiről, fogalmi keretéről, legfontosabb műhelyeiről, jelentős, a nemzetközi irodalomtudományban vitákat kiváltó könyveiről.
Az előadások és az azt követő műhelybeszélgetések az aktuális irodalomtudományi kérdéseket nem csupán saját kontextusukban szeretnénk megközelíteni, hanem az irodalomelmélet hagyományaihoz híven az irodalom mibenlétére, sajátosságaira, fajtáira, létmódjára, történetiségére, értelmezési módjaira, társadalmi beágyazottságára és e tényezők összefüggéseire kérdező általános reflexió tárgyaként is. A hosszútávú tervek szerint az előadássorozat fórumot biztosít az Irodalomtudományi Intézet kutatói számára, hogy készülő munkáik általánosabb elméleti problémáit az osztálykereteken kívül is megbeszélhessék, átgondolhassák.
A sorozat legutóbbi rendezvényére 2019. november 19-én 11:00 órakor került sor az MTA BTK ITI emeleti tanácstermében, ahol Hajdu Péter, Szolláth Dávid és Z. Varga Zoltán tartott vitaindító előadást.
A téma ezúttal a Hungarian Literature as World Literature / Magyar irodalom mint világirodalom címmel készülő, a magyar irodalom világirodalmi percepcióját és kapcsolódási pontjait áttekintő többszerzős angol nyelvű monográfia koncepciójáról Kolozsvárott tartott workshop eredményeinek ismertetése volt.
- Részletek
- Kategória: Irodalomelméleti osztály
- Találatok: 1304
A kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetemen, 2019. október 4–5-én zajlott a Magyar Irodalomtörténeti Társaság Összehasonlító Irodalomtudományi Tagozatának éves nemzetközi konferenciája Hálózatok és komparatisztika: a világirodalom hálózatai – Networking Comparative Literature: Networks and World Literature címmel. A nemzetközi konferencia egyik szervezője volt a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézete is.
A magas színvonalú konferencián intézetünk több munkatársa vett részt. Plenáris előadást tartott Minkó Mihállyal (Databánya) és Parádi Andreával (PIM) közösen Maróthy Szilvia A Nyugat és korszakának teljes hálózata helyett – Kapcsolati hálók felrajzolásának nehézségei címmel, amelyben a Nyugat és a Napkelet folyóirat példáján mutatták be az adatgyűjtés, adattisztítás, illetve a hálózatelemzés és -vizualizáció egymásra épülését. Hites Sándor "keynote lecture"-t tartott On the Correspondence between Carlyle and Goethe and its networks of Weltliteratur címmel, valamint előadással szerepelt Kálmán C. György és Szolláth Dávid.
Külön szekcióban beszélték meg a résztvevők a Romániában már elkészült, az Irodalomtudományi Intézetben pedig tervbe vett világirodalmi kontextusú nemzeti irodalomtörténetek problémáit. Ezt a munkamegbeszélést az Irodalomelméleti Osztály szervezte, együttműködve az Irodalomtudományi Intézet egyik Lendület-kutatócsoportjával (A 19. századi irodalom politikai gazdaságtana) – itt Hajdu Péter tartotta a vitaindítót, Z. Varga Zoltán és Hites Sándor pedig a vita résztvevőiként szerepeltek.
- Részletek
- Kategória: Irodalomelméleti osztály
- Találatok: 914
2019. június 19–21. között Madridban rendezték meg az International Auto/Biographic Association európai szervezetének (IABA Europe) kongresszusát. A 2019 tanácskozás témája – Knowing the Self: Auto/Biographical Narratives and the History of Knowledge – az élettörténeti narratívákat a tudás történetének perspektívájába állítja.
A háromnapos konferencián több mint száz előadás hangzott el, az előadók között felvonultatva az (ön)életrajz-kutatások legfontosabb európai és tengerentúli tudományos szaktekintélyeit. Az MTA BTK Irodalomtudományi Intézetének képviseletében Z. Varga Zoltán tudományos főmunkatárs a „Life Narratives from the Eastern Bloc as Contested sources of Historical Knowledge” című szekcióban tartott előadást Historical Trauma and Social Usages of Testimonies in Hungary címmel, amelyben magyar példákon keresztül vizsgálta, hogy a történelmi traumák különféle irodalmi és önéletrajzi ábrázolásai miként vesznek részt a történelmi esemény kollektív feldolgozásának munkájában.
A konferencia programja és az előadások összefoglalói letölthetők.
- Részletek
- Kategória: Irodalomelméleti osztály
- Találatok: 993
2019. május 24–25. között Párizsban rendezték meg a Journaux d’écrivains: entre pratique d'écriture ordinaire et littérature (XIX–XXI siècles) című nemzetközi irodalomtudományi konferenciát a Centre de civilisation polonaise, Sorbonne – Université Paris IV. és az Équipe Autobiographie et Correspondances ITEM (CNRS/ENS) közös szervezésében.
A francia és angol nyelvű konferencián részt vevő kutatók az irodalmi naplók modern történetét vizsgálták előadásaikban. A konferencia második napján külön szekció foglalkozott a modern magyar irodalom néhány fontos írói naplójával, többek között a keletkezéstörténet, a kiadástörténet, illetve a napló életműben játszott szerepét kutatva. Az MTA BTK Irodalomtudományi Intézetének képviseletében Z. Varga Zoltán tudományos főmunkatárs tartott előadást Esterházy, l’intimiste: de l’autofiction au journal personnel post-moderne címmel, amelyben Esterházy Péter két kései, naplóformában írott művét, illetve az életmű autofikciós stratégiáit elemezte.
- Részletek
- Kategória: Irodalomelméleti osztály
- Találatok: 979
Az Irodalomelméleti Osztály műhelybeszélgetései címmel nyilvános előadássorozat indult kurrens, irodalomelméleti relevanciával bíró irodalomtudományi problémák, irányzatok, kutatási területek történéseiről, fogalmi keretéről, legfontosabb műhelyeiről, jelentős, a nemzetközi irodalomtudományban vitákat kiváltó könyveiről.
Az előadások és az azt követő műhelybeszélgetések az aktuális irodalomtudományi kérdéseket nem csupán saját kontextusukban szeretnénk megközelíteni, hanem az irodalomelmélet hagyományaihoz híven az irodalom mibenlétére, sajátosságaira, fajtáira, létmódjára, történetiségére, értelmezési módjaira, társadalmi beágyazottságára és e tényezők összefüggéseire kérdező általános reflexió tárgyaként is. A hosszútávú tervek szerint az előadássorozat fórumot biztosít az Irodalomtudományi Intézet kutatói számára, hogy készülő munkáik általánosabb elméleti problémáit az osztálykereteken kívül is megbeszélhessék, átgondolhassák.
A sorozat legutóbbi rendezvényére 2019. június 11-én került sor az MTA BTK ITI emeleti tanácstermében.
A meghívott vendég ezúttal Hódosy Annamária, a Szegedi Tudományegyetem Vizuális Kultúra és Irodalomelmélet Tanszékének oktatója volt, aki 2018-ban megjelent Biomozi című könyvéről tartott vitaindító előadást.
Ehhez kapcsolódóan Hajdu Péter, az Irodalomelméleti Osztály tudományos tanácsadója beszélt Simon Estok szintén 2018-as The Ecophobia Hypothesis című könyvéről.
- Részletek
- Kategória: Irodalomelméleti osztály
- Találatok: 1032
Hálózatok és komparatisztika:
a világirodalom hálózatai
Networking Comparative Literature: Networks and World Literature
címmel 2019. október 4–5-én a Magyar Irodalomtörténeti Társaság Összehasonlító Irodalomtudományi Tagozata a BBTE Magyar Irodalomtudományi Intézetével és a Kolozsvári Akadémiai Bizottsággal közösen konferenciát rendez, amelyben társszervezőként részt vesz az MTA BTK Irodalomtudományi Intézet Irodalomelméleti Osztálya is.
Helyszín: Babeș-Bolyai Tudományegyetem, BTK, Kolozsvár
A szervezőbizottság tagjai: Balázs Imre József, Berszán István, Bányai Éva, Fogarasi György, Hajdu Péter, Molnár Gábor Tamás, T. Szabó Levente, Z. Varga Zoltán.
A hálózatelmélet szakmai sikere és a hálózatok történetének, a mindennapi élet hálózati szerveződésének, hálózatosodásának, hálózatosíthatóságának elemi tapasztalata a hálózati mintát nem csupán egy önálló tudományág fókuszába állította, hanem a tudományos kutatások új, izgalmas hívószavává tette. A konferencia ezt a korszerű kutatási területet kívánja termékeny módon megnyitni a komparatisztika számára. A tudományos találkozó – a kolozsvári helyszín természetéből adódóan – egyúttal a magyar és román komparatisztika párbeszédének is fóruma kíván lenni.
A konferencia első napján magyar nyelvű előadások hangzanak el, a második napon pedig – a kelet-európai komparatisztika hálózatosodását elősegítendő – a román összehasonlító irodalomtudomány vezető személyiségeivel közös angol nyelvű tanácskozást terveznek a szervezők, akik tehát magyar és angol nyelvű előadásokat egyaránt várnak.
Jelentkezni féloldalnyi (2000 leütés) rezümével lehet a Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. címen június 14-ig. A jelentkezéseket a konferencia szakmai bizottsága bírálja el, amely a szervező intézmények képviselőiből, valamint a magyar és román összehasonlító irodalomtudomány vezető személyiségeiből áll. A konferenciafelhívás és a további információk a konferencia kétnyelvű honlapján érhetők el, amely folyamatosan frissül.
- Részletek
- Kategória: Irodalomelméleti osztály
- Találatok: 1047
A magyar identitás Pittsburghben,
Josephine Baker Budapesten
Szollát Dávid beszámolója az AHEA 44. konferenciájáról
2019. április 4–6. között rendezték meg az American Hungarian Educators Association (az Amerikai Magyar Tanárok Egyesülete) éves konferenciáját a Pittsburghi Egyetemen (University of Pittsburgh).
A pennsylvaniai Pittsburgh, a hajdani acélipari központ gazdasági válságok és környezeti katasztrófák után építette újra magát. Oktatásra, kutatás-fejlesztésre, informatikára és gyógyászatra alapozott sikeres városfejlesztési korszakát nem véletlenül nevezik „pittsburghi reneszánsz”-nak. A háromszázezres városban hét egyetem található, a kisváros méretű campuson pedig katedrálisa van a tudásnak. Irigylésre méltó, hogy itt valóban él a tudás kultusza, és az egyetemekre építik a jövőt. (Pittsburghről részletesebben külön cikkben írtam.)
A konferenciát szervező AHEA az amerikai magyar emigráció egyetemi értelmiségének nagy múltú szervezete. Az egyesület tudományszervező, közösségépítő és tehetséggondozó munkája igen szerteágazó. Az éves konferenciákon kívül (a negyvenötödiket jövőre Pécsen rendezik) támogatnak hungarológiai kutatásokat, díjakat adnak ki, melyek közül a legújabb a tavaly elhunyt, legendás alapítóról, Várdy Béla történészprofesszorról elnevezett emlékdíj, amelyet az arra érdemes fiatal történészek kapnak. Az egyesület fenntart egy igen magas színvonalú nemzetközi digitális folyóiratot, a Hungarian Cultural Studiest. A Louise O. Vasvári főszerkesztésében megjelenő fórum jól ismert a szakmai körökben, az Irodalomtudományi Intézetből is egyre több kolléga publikál a lapban.
A konferencia fő témája az identitás volt (Identity: Hungarian, European, Global?), ehhez szolgált jó gondolatébresztőnek Kenyeres János (ELTE, University of Toronto) nagy ívű, kétszáz év magyar irodalomtörténetét átfogó nyitóelőadása magyar írók különböző, a nemzeti identitást firtató írásainak hosszú soráról. A konferencia több mint negyven előadása történelmi, irodalmi, alkalmazott nyelvészeti, folklórtudományi, kultúratudományi témakörök szerint rendeződött. A gazdag programról lehetetlen részletesen beszámolni, de az előadások absztraktjai az AHEA honlapján olvashatók.
Az irodalmi előadások közül inspiráló volt Laura Pritchard (Harvard University) Dada and Futurist Soundscapes of Hungary című prezentációja, aki újra megerősítette azt a tapasztalatot, hogy a magyar avantgárd továbbra is nemzetközi kutatási téma. James V. Pavlish (John Carroll University, Cleveland, OH) Csáth Gézáról szóló előadása váratlanul, mégis találóan kapcsolódott a magyar identitás kérdéséhez. Pavlish azt a javaslatot fogalmazta meg, hogy Csáth Gézát – Csáth saját, Ópium című elbeszélése alapján – egy drámai értékrendváltozást hozó kor tragikus alakjaként érdemes és méltányos szemlélni. Pavlish elemezte Kosztolányi Csáth-verseit, köztük az 1920-as Csáth Gézának címűt, amelyben Csáth sorsa, betegsége, elvesztése szorosan összekapcsolódik a háború és a Trianon utáni időszak veszteségtapasztalatával. Pittsburghben tájékozódhattunk az észak-amerikai magyar emigráció íróinak munkásságáról is. Többek között Szentkirályi Endre jóvoltából, aki a hajdan „második legnépesebb magyar város”-nak nevezett Cleveland magyar hagyományainak kutatója. István Esterhásról szóló előadása után Szentkirályi frissen megjelent könyvét, az Eire-tó parti város magyar közösségéről szóló nagyszabású monográfiáját is kézbe vehettük. (Magam is ebben a szekcióban adtam elő Narrative Style and Gender Relations in the Creative Relationship of Miklós Mészöly and Alaine Polcz címmel.)
További cikkeink...
7. oldal / 10