2018. szeptember 13‒14-én került sor a University of Birmingham és a Birmingham City University kezdeményezére létrehozott Könyv- és Nyomtatástörténeti Kutatóközpont (The Centre for Printing History and Culture) Women in print: production, distribution and consumption című konferenciájára. A tanácskozás azon nők életének és munkásságának a feltárására törekedett, akik aktívan, nyomdatulajdonosként, periodikák szerkesztőiként vagy akár a nyomtatással együtt járó háttérmunkák elvégzőiként: betűszedőként, tervezőként játszottak szerepet a nyomtatás történetében a kezdetektől napjainkig. A tanácskozáson az MTA BTK Irodalomtudományi Intézetét a XIX. Századi Osztály munkatársa, Török Zsuzsa képviselte Transnational Text Recycling. Scissors-and-Paste Journalism in the Hungarian Fashion Journal A Nők Munkaköre című dolgozatával. Az előadás, mely a nyomtatott szöveg különféle használatát tárgyaló szekcióban hangzott el, a 19. századi újságszerkesztés egyik bevett gyakorlatára, a tallózó újságírás jelenségére koncentrált a Wohl Janka és Wohl Stefánia által szerkesztett A Nők Munkaköre című folyóirat kapcsán. Az előadó amellett érvelt, hogy a tallózó újságírás nemzetközi kontextusban való vizsgálata külföldi lapok magyarországi hatására világíthat rá, másrészt pedig a szövegek nemzeti határokon túl való vándorlásának, valamint szerkesztés és nyomtatás 19. századi gyakorlatának jobb megértéséhez segít hozzá.

2018. augusztus 29–31-én az MTA BTK Zenetudományi Intézetének épületében került sor a Comparative Cultural Studies című nemzetközi konferenciára, amely elsősorban azt az elméleti kérdést próbálta (természetesen legtöbbször konkrét elemzések révén) megválaszolni, hogy miképpen működtethető együtt a kultúratudomány és az összehasonlító irodalomtudomány. A konferencia programjában 55 előadás szerepelt, az előadók négy földrészről érkeztek. A három plenáris előadó is három különböző földrészről jött, és három különböző diszciplína felől közelítette meg a konferencia fő kérdését. Astrid Erll (Goethe-Universität in Frankfurt am Main) az emlékezettudomány helyzetéről, Zhang Yehong (Tsinghua Egyetem, Peking) a kognitív tudományok komparatisztikai alkalmazhatóságáról, Sabine Doran (Pennsylvania State University) kultúrák vizuális jeleinek összehasonlításáról beszélt.

A két helyszínen futó szekciók olyan kérdésekkel foglalkoztak, mint a regény (itt fontos előadást tartott Andrei Terian [Lucian Blaga Egyetem, Nagyszeben] a periferiális kultúrák eredetiségtaktikáiról és a másodlagos mimetizmusról), transzkulturális Ázsia (Guo Jinghua [Belső-Mongóliai Műszaki Egyetem] például a kínai klasszikusok nyugati adaptációiról beszélt), transzkulturális Európa, a kulturális gyakorlatok, a nemzetköziség, a globális dél, komparatív modernizmusok, filozófia és kultúra.

Erős szekciók szóltak azokról a területekről is, amelyeknek eleve nagy hagyományuk van mind a kultúratudományban, mind a komparatisztikában, mint a fordítás (itt Gabriele Mueller [York University] előadását lehet kiemelni, mely azt a kérdést tárgyalta, hogy miként képzelik el  a sci-fi filmek Európa jövőjét), a társadalmi nemek tanulmányozása, a populáris kultúra, színház és modernség (ahol is Ersu Ding lebilincselően fejtegette, hogy a tragédiának van olyan tág definíciója, melybe beleérthető a kínai tragédia is, és a tragédia műfaja tovább él a modernségben is).

A módszertani előadások közül kiemelkedett Thomas Beebee-é a big data komparatisztikai jelentőségéről és felhasználhatóságáról.

A konferencián a magyar komparatisztika is jelentős kontingenssel képviseltette magát, és az Irodalomtudományi Intézet kutatói közül (ábécésorrendben) Benda Mihály (Delphine de Girardin et Györgyné Bölöni, deux flâneuses parisiennes à la fin de 19e siècle”), Hajdu Péter (An Imaginary Asian Utopia Inserted into a Hungarian National Utopia), Hites Sándor (Philanthrocapitalism, Gift-patriotism, Philanthrofeudalism, or: Whose Money Are We Allowed to Take?) és Z. Varga Zoltán (Un-Homliness, Assimilation, Europeanness: East-West Cultural and Theoretical Transfer in Julia Kristeva’s and Tzvetan Todorov’s Life Writings) tartott előadást.

A konferenciát három összehasonlító irodalomtudományi folyóirat kezdeményezte, a Neohelicon, a Comparative Cultural Studies, és a Theoretical Studies in Literature and Art. Az egyes folyóiratok kiadóin, az Akadémiai Kiadón, a Pennsylvanuia State University Pressen, az East-China Noram Universityn kívül támogatta a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Irodalomtörténeti Társaság Összehasonlító irodalomtudományi Tagozata is.

Hajdu Péter

A spanyolországi Albacetében rendezték meg 2018. július 29–augusztus 3. között a Neolatin Tanulmányok Nemzetközi Társaságának (International Association for Neo-Latin Studies, IANLS) 17. kongresszusát Humanity and Nature: Arts and Science in Neo-Latin Literature címmel.

Az MTA BTK Irodalomtudományi Intézet Reneszánsz Osztályának munkatársai közül hárman vettek részt a rendezvényen. Békés Enikő volt a levezető elnöke a Neo-Latin Poets as Social Actors: Evidence from Central Europe témájú szekciónak, emellett előadást is tartott Physician or Quack? Two Examples of Paduan Astrologican Medicine: From Pietro d’Albano to Galeotto Marzio címmel. Máté Ágnes  Literary Image of Renaissance Queenship: The Marriage of Isabella Jagiellon (1519–1559) című, Szörényi László  Iacobus Vanierus (Jacques Vanière, 1664–1679) poeta Gallus et poesis Latina Hungaricaque in Hungaria című, latinul elhangzott előadásával szerepelt a kongresszuson.

A rendezvényen közel 200 előadás hangzott el, 5 plenáris ülésen, illetve párhuzamos szekciókban. A plenáris előadások közül kiemelésre méltók Maria Conti eredményei Petrarca és a természeti környezet kapcsolatáról, valamint Marianne Pade felolvasása a 15. századi fordításelméleti kérdésekről. Különösen tanulságos volt a a Minna Skafte-Jensen által tartott The Seven Types of Intertextuality című előadás, valamint Anna Skolimowska mondandója Johannes Dantiscus spanyol vejének az apósáról írott emlékverseiről. Többen is szóltak a menipposzi szatíra jelentőségéről a neolatin irodalomban.

A konferencia kísérőrendezvényei a helyi kulturális szervezetek, valamint a Ludwig Boltzmann Intézet (Innsbruck) által szervezett fogadások voltak, továbbá egy félnapos kirándulás az Albacetéhez közeli Chinchillába.

A konferencia teljes programja letölthető.

A Helikon Irodalom- és Kultúratudományi Szemle 

Tzvetan Todorov, a közvetítő 
című számának bemutatójára 

2018. szeptember 11-én 18:00 órától kerül sor 
a Kelet Kávézó és Galériában
(1114 Budapest, Bartók Béla út 29.).

Angyalosi Gergely (szerkesztő)
beszélgetőtársa Z. Varga Zoltán, 
a beszélgetést Földes Györgyi vezeti.

A tavaly elhunyt Tzvetan Todorov meghatározó személyisége volt az európai irodalomtudománynak a múlt század második felében. Párizsba érkezése után Barthes köréhez csatlakozott, vagyis részese volt a francia strukturalizmus legfényesebb korszakának. Majd (szintén nemzetközi hírű) barátjával és kollégájával, Gérard Genette-tel együtt megalapította a Poétique folyóiratot, amely már elmozdulást jelzett a klasszikus strukturalizmustól. Fontos szerepe volt abban, hogy a franciák megismerkedtek az orosz formalisták működésével, és elődeikként tekintettek rájuk. 
A nyolcvanas évek változást hoztak tudományos orientációjában. Az Amerika meghódítása című munkája (1982) félreérthetetlenül jelezte a váltást egyfajta kulturális antropológia irányába. Néha visszatért még az irodalom vagy az irodalomtörténet elméleti kérdéseire (Critique de la critique, 1984), de már alapvetően a polgári demokrácia, az individuum és a közösség viszonyának aktuális kérdései foglalkoztatták. Ezek megértése érdekében szállt alá a múltba, a leggyakrabban a felvilágosodás korába, hogy rávilágítson annak a gyökereire, amit „demokratikus fundamentalizmus”-nak nevez.

Az MTA BTK Irodalomtudományi Intézete 2018. szeptember 4-én konferenciát rendezett
Bojtár Endre emlékére. 

A konferenciáról készült felvételek a Videotorium oldalain megtekinthetők.

Helyszín: 1118 Budapest, Ménesi út 11–13., Eötvös Könyvtár, Klaniczay Terem 

A konferencia programja

9:45 Megnyitó

10:00–11:20

Jerzy Snopek: Bojtár Endréről

Veres András: Mit gondolt Bandi az irodalomtörténetről?

Berkes Tamás: Bojtár Endre és a hatvanas évek cseh irodalma

Vörös István: Mi az ironikus tudomány?

11:20–11:35 Vita, hozzászólások

11:35–11:50 Kávészünet

11:50–13:10

Baár Mónika: A kicsi szép. Miért érdemes néha a bevett szemléletmódok mögé nézni?

Laczházi Aranka: Útjelzők: merre induljon egy baltista, ha magyar?

Tölgyesi Beatrix: Bojtár Endre és a (magyar) irodalmi baltisztika

Radics Viktória: Az utolsó könyv

13:10–13:25 Vita, hozzászólások

13:25–14:00 Ebédszünet

14:00–15:00

Dávidházi Péter: „…jellemző módon A vallástalan címmel”. Kései vita Bojtár Endrével egy Kazinczy-versről

Kőrizs Imre: Bumbaj Feró ébresztése

Szörényi László: Emlékezés Bojtár Bandira az Eszmélet jegyében

15:00–15:15 Vita, hozzászólások

15:15–15:30 Kávészünet

15:30–16:30

Görözdi Judit: Bojtár Endre szlovák kapcsolatai

Krasztev Péter: Baltisztika és balk-analógiák. A regionális kutatások Bojtár-féle olvasata

Balogh Magdolna: Bojtár Endre portréjához

16:30–16:45 Vita, hozzászólások, zárszó

Az MTA BTK Irodalomtudományi Intézet Modern Magyar Irodalmi Osztálya 2018. november 29–30-án konferenciát szervez

A kortárs próza újabb fejleményei 
címmel.

Helyszín: MTA BTK Irodalomtudományi Intézet, Eötvös Könyvtár (Budapest, Ménesi út 11-13.)

Az utóbbi évtizedben tematikai és poétikai átrendeződés figyelhető meg a kortárs prózában. Míg a kilencvenes években és az ezredforduló környékén az úgynevezett „szövegirodalom” dominanciája volt megfigyelhető, a legutóbbi évek fejleményei között markánsan megmutatkozik a „valóság” leírásának, feltárásának igénye, a vele való számvetés szándéka.

A valóság fogalma a posztmodernként jellemzett irodalom és a kilencvenes évekbeli irodalomértelmező iskolák számára gyanús, diszkreditált fogalommá vált, nem is minden alap nélkül, hiszen ismeretelméleti, nyelvfilozófiai megfontolások szerint is problematikus az egyébként is erős ideológiai súllyal terhelt fogalom. Mindezek fényében figyelemre méltók az utóbbi idők fejleményei, amikor is a fenti problémák mintha zárójelbe kerültek volna, vagy legalábbis veszítettek volna érdekességükből, aktualitásukból és súlyukból egyaránt, és egyre több olyan irodalmi szöveg születik, amelyekben nyoma sincs már ezeknek a problémáknak.

Aki követte az utóbbi évek prózai fejleményeit, felfigyelhetett arra, hogy számos olyan prózai mű jelent meg, amelyek esetében lehetetlen nem észrevenni azt a szándékot, hogy a szerző valamilyen elhallgatott, kibeszéletlen, a nyilvánosságban kevéssé hangot kapott jelenségre próbálja irányítani a figyelmet, vagy pedig a már ismerteket árnyalja további részletekkel. Ennek jegyében egyre markánsabb a szociográfiai elemek, a társadalmi problémák, feszültségek jelenléte, valamint a történelemmel, különösen a közelmúlt történetével való számvetés, illetve a szexualitás, a test által megélt tapasztalatok kérdése is.

Mindezek mellett azonban olyan irányok is megjelentek, melyek vagy egyáltalán nem, vagy csak kevéssé értelmezhetők ebben a kontextusban. Viszonylag új fejlemény a regiszterek keveredése, a populáris műfajok kódjaival való játék, a hibrid szövegek megjelenése, valamint a magyar krimi újraéledésének jelensége.

A konferencia célja a kortárs próza új irányainak feltérképezése, a megelőző időszakhoz és a hagyományhoz való viszonyának tisztázása, elméleti-történeti helyzetének átgondolása. Elsősorban átfogó, összefüggésekre rámutató, általánosabb történeti és elméleti igényű előadásokat várunk tehát, már csak azért is, mert reményeink és szándékaink szerint a témának folytatása is lesz, amikor az egyes új irányzatokról esik majd szó.

A konferencián elhangzó húszperces előadások után bőségesen szánnánk időt a vitára is. A jelentkezéseket (az előadás címével és 100 szavas összefoglalójával) 2018. szeptember 15-ig várjuk a Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. címre.

A jelentkezőket szeretnénk előre tájékoztatni, hogy a konferencia önköltséges. A szervezők mindent megtesznek egyéb források felkutatásáért és felhasználásáért, ám a szűkös lehetőségek ismeretében erre sajnos aligha van esély.

-------------------
Illusztráció: Vachter János fotója

2018. július 17–21. között Ljubljanában rendezték meg az Európai Lexikográfiai Társaság (EURALEX) 18. nemzetközi kongresszusát Lexicography in global context címmel, amelyen az MTA BTK Irodalomtudományi Intézet XVIII. századi Osztályának munkatársa, Kiss Margit is részt vett. Kutatási és módszertani eredményeit a tanácskozáson a digitális bölcsészeti tárgyú The DHmine Dictionary work-flow: creating a knowledge-based author's dictionary című előadáson, illetve a Rethinking the role of digital author's dictionaries in humanities research című prezentáción mutatta be.
 

A tanácskozás programja letölthető.

Az International Federation for Theatre Research (IFTR) idén július 9–13. között Belgrádban szervezte meg nemzetközi tudományos kongresszusát a Belgrádi Művészeti Egyetem Színművészeti Karának közreműködésével. Az IFTR kiemelt figyelmet szentel a fiatal kutatóknak, konferenciáinak hármas szerkezetével is hangsúlyozva ezt. Az egy nagy témára épülő általános panel – idén a Színház és migráció témakörében fogadtak előadásokat – és a különböző témájú munkacsoportok (Working Groups) mellett minden évben megszervezik a Fiatal Kutatók Fórumát (New Scholars’ Forum). Ennek Economies of Theatre and Performance elnevezésű szekciójában tartott előadást intézetünk munkatársa, Szabó Eszter (XIX. századi Osztály, Bibliográfiai Osztály) How Much for a Theatre Ticket and a Seven-Course Meal? The Economics of a Nineteenth-Century Theatrical Centenary in Transylvania címmel, amelyben az erdélyi hivatásos színjátszás 1892-ben Kolozsváron megtartott centenáriumi ünnepségének gazdasági vonatkozásait tárgyalta. A szekció négy, időben és térben egymástól eltérő jelenségeket vizsgáló előadását (a 19. századi Kolozsvár, a hidegháború alatti kelet- és nyugatnémet színházak, kortárs német független színház, kortárs tánc Belgiumban és Németországban) a színház és színjátszás gazdasági, gazdaságtörténeti szempontú elemzései tartották össze. Éppen az idő- és térbeli távolságok hatására alakult ki termékeny párbeszéd az előadások között, amelyek megrajzolták a színházi intézményesülés kezdeteitől a színházi intézményektől való függetlenedésig vezető ívet, megmutatva ugyanakkor a nagyon hasonló gazdasági stratégiákat és finanszírozási modelleket az arisztokrata mecenatúrától az állami, illetve civil támogatásig.