Az MTA BTK Irodalomtudományi Intézete Digitális módszerek az irodalomtudomány támogatására címmel mesterkurzust tart a korszerű digitális módszerek alkalmazási lehetőségeiről. 

A sorozat következő előadása:

Maróthy Szilvia (BTK ITI) 
Beszámoló a bolognai ReIReS workshopról
és néhány gondolat a szövegkódolás módszertanáról 

Időpont, helyszín: 
2019. november 12., 11:00, MTA BTK Irodalomtudományi Intézet, Tanácsterem (1. emelet).

Minden érdeklődőt szeretettel várunk. 

2019. november 7–9. között a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának Klasszika-Filológiai és Neolatin Tanszéke adott otthont a 

Latin nyelvű udvari kultúra Magyarországon –
Stephanus Taurinus és a 16. századi latin nyelvű epika 

című IV. Neolatin Konferenciának.
Társrendezőként közreműködött az MTA BTK Irodalomtudományi Intézete, az MTA-ELTE Humanizmus Kelet-Közép-Európában Lendület Kutatócsoport, valamint az MTA BTK Művészettörténeti Intézetének „Hatalmi reprezentáció és udvari kultúra a késő középkori és kora újkori Magyarországon” kutatócsoportja is.

Az előzmények a korábbi konferenciafelhívásban olvashatók.

A Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézet Modern Magyar Irodalmi Osztálya és Irodalomelméleti Osztálya 2019. november 4–8. között  

MaiMagyar 

címmel mesterkurzust rendezett a kortárs magyar próza alakulásfolyamatairól. A mesterkurzus a téma iránt érdeklődő hazai és külföldi egyetemeken kutató doktoranduszok számára biztosított szakmai fórumot. A kurzus során a résztvevők áttekintést kaptak arról, hogy az elmúlt évtizedek magyar prózájában milyen új poétikák, témák, beszédmódok, műfajok jelentek meg. A mesterkurzuson délelőttönként az Irodalomtudományi Intézet munkatársai tartottak előadást, a délutáni szemináriumokon a doktoranduszok számára nyílt lehetőség, hogy tanulmányaikat műhelymunka keretében mutassák be.

A mesterkurzus programja és  az eseményről készült beszámoló letölthető.

-------------------
Illusztráció: Vachter János fotója

Az Újvidéki Egyetem Bölcsészettudományi Karának Magyar Nyelv és Irodalom Tanszéke fennállásának 60. évfordulója alkalmából 2019. október 22–23-án 

Szövegértelmezések 

címmel konferenciát rendezett Bori Imre emlékére, amelyen intézetünk több munkatársa is előadással vett részt. 

A tanácskozáson harmincegy kutató tartott előadást, akik hat különböző országból érkeztek a Kárpát-medence és a volt Jugoszlávia területéről.

Az ünnepi esemény meghívója és a konferencia programja letölthető. 

A konferenciáról készült tudósítás a litera.hu irodalmi portálon olvasható.

A Szlovák Tudományos Akadémia Szlovák Irodalmi Intézete és a Comenius Egyetem Bölcsészettudományi Kara 2019. október 24-én Literatúra na prelome (Podoby literatúry na prelome 18. a 19. storočia) címmel közös konferenciát rendezett Pozsonyban a 18. és 19. század fordulójának irodalmáról Bohuslav Tablic (1769–1832) és Juraj Palkovič (1769–1850) születésének 250. évfordulója alkalmából.

A konferencián intézetünk Reneszánsz Osztályának munkatársa, Papp Ingrid is előadást tartott Ladislaus Bartholomaeides tudományos és irodalmi gondolkodása a De Sajone amne című művében (Vedecké a literárne myslenie Ladislava Bartholomeidesa v diele De Sajone amne) címmel.

Helyszín: Ústav slovenskej literatúry SAV, Dúbravská cesta 9, Bratislava.

A konferencia programja letölthető.

Az MTA BTK Irodalomtudományi Intézetének Reneszánsz Osztálya 
a régi magyar irodalomtörténeti oktató- és kutatóhelyekkel közösen 

2019.  október 29-én 16:00 órakor vitaülést tartott 
az intézet I. emeleti tanácstermében. 

Tárgy: 

Mérai Dóra 
(Közép-európai Egyetem Kulturális Örökség Tanulmányok) 
Famae et memoriae 
Síremlékek és sírfeliratok az Erdélyi Fejedelemségből 

A síremlékek kutatása Közép- és Kelet-Európában hagyományosan a művészettörténet érdeklődési körébe esik. A kora újkorból fennmaradt ilyen tárgyak nagy része azonban nem tekinthető műalkotásnak, még ha hordoz is valamiféle képi ábrázolást vagy ornamentumot, nem is beszélve az egyszerű feliratos kőtáblákról, amelyek nagy része napjainkig elkerülte a kutatás figyelmét. Ha nem kizárólag stíluskorszakok és mesterkezek nyomait keressük rajtuk, a síremlékek értékes forrásként szolgálhatnak például a társadalomtörténet, vallás- és érzelemtörténet, vagy akár az irodalomtörténet kutatói számára.
Az előadás az Erdélyi Fejedelemségből fennmaradt síremlékekről szól: mit tudhatunk meg elemzésük segítségével a 17. századi erdélyiekről, társadalmi helyzetükről, értékrendjükről, emberi és családi kapcsolataikról, akár érzelmeikről? Ezek mely vonatkozásait és hogyan jelenítették meg az erdélyi nemesek, polgárok és egyháziak „kőbe vésve” a kortársak és az utókor számára? Milyen szerepet töltöttek be mindebben az epitáfiumversek és egyéb feliratok? Az elemzés alapja az a terepmunkára épülő adatbázis, amely az 1540-es évek és 1700 közt készült, az Erdélyi Fejedelemség területén felállított 314 kő síremléket tartalmaz, felirataikkal együtt.

Mérai Dóra művészettörténész és régész, a Közép-európai Egyetem Kulturális Örökség Tanulmányok Programjának posztdoktori kutatója. Kutatóként és egyetemi oktatóként e három tudományterület határán mozog. A kora újkori Erdély és Magyarország művészettörténete, anyagi kultúrája és társadalomtörténete mellett jelenlegi kutatásai a művészettörténeti periodizáció, valamint az adaptív örökség-újrahasznosítás kérdéseire koncentrálnak.

A további részleteket tartalmazó meghívó letölthető. 

A Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézete a Heidelbergi Egyetem és a Frankfurt am Main-i Egyetem germanisztikai intézeteinek közreműködésével 2019. október 16–19. között Ungarn als Gegenstand und Problem der fiktionalen Literatur (ca. 1550–2000) címmel német és angol nyelvű nemzetközi tanácskozást rendezett az európai irodalmak Magyarország-képeiről Budapesten.

Az utóbbi ötszáz évben megjelent, több műfajt képviselő, napjainkban gyakran kevésbé ismert művek alapján az előadások bemutatták az irodalmi Magyarország-képek forrásait, keletkezését, változását és közvetítését, elemzték a szerzői motivációk, ideológiák, narratív eljárások, retorikai alakzatok, kontaminációk és az exotizmus szerepét. Az előadók megvizsgálták történeti valóság és fikció viszonyát, a politikai, etnikai, felekezeti és eszmei konfliktusok reflektálását, és feltárták a magyar történelemből merített események és alakok irodalmi ábrázolásának funkcióit. Több előadás foglalkozott a külföldi irodalmak Magyarország-képeinek összehasonlításával a magyar irodalom ország- és nemzetképeivel, valamint megnevezett fordításra és elemzésre ma is érdemes műveket.

A  konferenciához kapcsolódó Magyarország képe az európai fikciós irodalomban című, október 25-ig megtekinthető kamarakiállítás időrendi sorrendben mutatja be a magyar őstörténet, a középkor, a török háborúk és a Habsburg-ellenes felkelések történéseit, alakjainak ábrázolását a 18. század végi és 19. századi történelem eseményeinek irodalmi feldolgozásain át a 20. századi Magyarország megjelenítéséig. A kiállítás a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont és az Országos Széchényi Könyvtár együttműködésével valósult meg.
A kiállítás kurátorával, az Irodalomtudományi Intézet XVIII. századi Osztályának vezetőjével, Tüskés Gáborral készült interjú az Országos Széchényi Könyvtár blogján olvasható. 

Az eseményekről és előadásokról további információk
a letölthető konferenciaprogramban találhatók.
A konferenciához kapcsolódó kiállítás és koncert meghívója letölthető.