A Miskolci Egyetem Szenátusa intézetünk igazgatója,
Kecskeméti Gábor egyetemi tanár, akadémikus részére 2019. szeptember 6-án elkötelezett, kimagasló színvonalú, kari és egyetemi szinten is meghatározó jelentőséggel bíró, nemzetközi hatású oktatói-kutatói, intézmény- és tudományszervezői, tudományos közéleti és vezetői munkájáért Pro Universitate kitüntetést adományozott.

Az elismeréshez szívből gratulálunk.

Az Irodalomtudományi Intézet Modern Magyar Irodalmi Osztálya 

„Lennék valakié”
Az Ady-kultusz és kisajátítási kísérletei 1906–2018

címmel 2019. szeptember 11–12-én konferenciát rendezett a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Zenetudományi Intézetében.

Ady Endre halálának centenáriuma voltaképpen a 20. század legnagyobb szabású irodalmi kultuszának centenáriuma – noha az Ady-kultusz már a költő életében jelentős (a 20. században páratlan) méreteket öltött. A halála óta eltelt évszázadban – túlzás nélkül, egészen napjainkig – kanonizációs és dekanonizációs kísérletek követték egymást. Bár Ady korai ismertségében minden bizonnyal szerelmi tematikájú versei játszották a legnagyobb szerepet, halála után szövegeinek újrahasznosításai túlnyomó részben politikai célzatúak voltak. Az Ady-életmű legelterjedtebb oktatási és értelmezési közhelye, az ambivalencia természetesen Ady politikai költészetére és publicisztikájára nézve is érvényesíthető, noha itt korántsem tétovaságról, útvesztésről, hanem a modernizációs folyamatok és a nemzeti sajátosságok összeegyeztetésének kinyilvánított igényéről, és természetesen a feladat rendkívüli nehézségéről van szó. A puszta tény, hogy Ady közismert nyelvi karizmájának közegében egymással konfliktusban álló értékek jelennek meg, a legkülönfélébb, gyakran egymással szögesen ellentétes politikai álláspontok exponensei számára tette lehetővé, hogy az Ady-korpuszban önigazolást, tekintélyérvet, harci jelszót találjanak. A textuális és történeti kontextusukból kiragadott szövegszilánkok segítségével – az Ady név tekintélyével megtámogatva – a legkülönfélébb politikai pragmatizmusokat ruházták fel a metafizikai determináltság aurájával. Ezáltal éppen egy olyan életmű lett a 20. (és 21.) századi heteronóm újrahasznosítások legkedveltebb tárgya, amelyben a maga idején az autonóm irodalmiság egyik bevezetőjét és úttörőjét köszöntötték – vagy éppen kárhoztatták.

Ennek az összetett történetnek a szemrevételezése azért is különösen időszerű, mert a magyarországi irodalmi kultuszkutatás az utóbbi évtizedekben – Dávidházi Péter kezdeményezése alapján, a modern irodalomtörténetben elsősorban Tverdota Györgynek és Veres Andrásnak köszönhetően – önálló, saját kérdésekkel és módszertannal rendelkező diszciplínává vált. A kétnapos konferencia ebbe a gondolkodásmódba illeszkedve törekedett a további összefüggések feltárására.

A konferencia programja letölthető.

A Helikon Irodalom- és Kultúratudományi Szemle 

Dehumanizáció: az elkövető alakja 
(az irodalomban, a filmen,
a színpadon és a filozófiában) 
című számának bemutatóját 

2019. szeptember 9-én tartották a Kelet Kávézó és Galériában. 

Közreműködtek: Timár Andrea (irodalomtörténész, a szám szerkesztője), Borbándi János (pszichológus), Kerekes Amália (irodalomtörténész), Pető Andrea (történész), Sajó Sándor (filozófus). 
A beszélgetést Földes Györgyi (főszerkesztő) vezette.

Dehumanizáción emberhez méltatlan vagy embertelen bánásmódot értünk, azt, amikor bizonyos embereket nem tekintenek „teljes mértékben” embernek, sokkal inkább állat- vagy gépszerűnek, amikor megfosztják őket méltóságuktól és/vagy individualitásuktól, és egyúttal kirekesztik őket az emberi élet fontos aspektusaiból. A Helikon legújabb száma azt a kérdést járja körül, hogy mit tudhatunk meg a dehumanizációról akkor, ha nem az áldozat(ok), hanem az elkövető(k) alakját helyezzük a középpontba. Az elkövető hangját megszólaltató vagy az elkövető nézőpontját megmutató irodalmi művek, filmek vagy színpadi alkotások ugyanis különösen éles fénnyel világíthatják meg, hogyan történik a dehumanizáció folyamata, mik ennek a (történelmi, politikai, társadalmi, pszichológiai, morális) lehetőségfeltételei. A bűnös–áldozat-binaritáson túl különösen a „szürke zóna” (Primo Levi) kerül előtérbe, ahol az elkövető és az áldozat közti határvonal bizonytalanná válik, vagy ahol a félrenézés, esetleg a tehetetlenség a (potenciális) áldozatokat is cinkosokká vagy elkövetőkké teszi.
A kerekasztal-beszélgetés keretében ezekkel a témákkal foglalkoztak néhány kapcsolódó szakterület képviselői és a szám közreműködői.

Az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézete létrehozta az Arany János-gyűjteményt, amely az életmű szövegkiadásait, tudástárait, valamint az Arany János születésének 200. évfordulója alkalmából 2017–2018-ban rendezett emlékév tudományos eseményeit és publikációit tartalmazza. 
A gyűjtemény anyaga egyszerre kiindulópontja, centruma és összefoglalója az Arany János-filológiának, az életmű tanításának és népszerűsítésének. Tartalmazza az Arany János munkásságára vonatkozó valamennyi könyvészeti adatot. A 19 kötetből álló, 1951 és 2015 között megjelent kritikai kiadás és a fennmaradt Arany-kéziratok ‒ a versek, a fordítások, a dalszövegek, a levelek és a tanulmányok ‒ digitalizált és jegyzetelt változata új összefüggések feltárására ad lehetőséget.

Internetes szolgáltatások

Tudományos ülésszakok

Tudományos kiadványok 

Reméljük, hogy Arany János műveiben és a vele foglalkozó munkákban – az ő szavait idézve – „a mívelt olvasó gyönyört, a tudós tudományt, s lelkiismeretes szorgalmat fog találni.”

A Hopp Lajos-díj átadására 2019. szeptember 3-án, kedden 15:00 órakor díjátadó ünnepség keretében került sor. A díjat ebben az évben

Béres Norbert
Kártigámnak emlékezetes történetei
Közelítések a 18. század végének népszerű prózairodalmához

című pályaműve érdemelte ki.
A díjat átadta Kecskeméti Gábor egyetemi tanár, az MTA levelező tagja, az MTA BTK Irodalomtudományi Intézetének igazgatója.

A díj átadása után a díjazott előadás formájában is összefoglalta tanulmányát.

A díjátadást a XVIII. századi osztály szeptemberi vitaüléseként

Madarász Imre „A szabad ember példaképe” Az olasz líra megújítása Vittorio Alfieri költészetében című előadása követte az Irodalomtudományi Intézet tanácstermében.

A MaiMagyar mesterkurzus szervezői továbbra is várják a PhD-hallgatók jelentkezését. Az előadás rezüméjének meghosszabbított leadási határideje: 2019. augusztus 20. 

A kurzus mesterszakos hallgatók számára is nyitott; a jelentkezés ez esetben nincs pályaműhöz kötve. A részvételi szándékot a következő adatokkal jelezzék: név, intézmény, kutatási téma, témavezető; a jelentkezési határidő szintén 2019. augusztus 20.  

MaiMagyar 
A kortárs magyar próza alakulásai 

Az MTA BTK Irodalomtudományi Intézet Modern Magyar Irodalmi Osztálya és Irodalomelméleti Osztálya 2019. november 4–8. között mesterkurzust szervez a kortárs magyar próza alakulásfolyamatairól. 

A MaiMagyar mesterkurzus a téma iránt érdeklődő, hazai és külföldi egyetemeken kutató doktoranduszok számára biztosít szakmai fórumot. A kurzus során a résztvevők áttekintést kapnak arról, hogy az elmúlt évtizedek magyar prózájában milyen új poétikák, témák, beszédmódok, műfajok jelentek meg. A mesterkurzuson délelőttönként az Intézet munkatársai tartanak előadást, a délutáni szemináriumokon a doktoranduszok számára nyílik lehetőség, hogy tanulmányaikat műhelymunka keretében mutassák be. A MaiMagyarra jelentkező doktoranduszok közül
tíz PhD-hallgató kap lehetőséget dolgozatának megvitatására. 

JELENTKEZÉS

A munkaterv címének és (legfeljebb 1000 leütéses) rezüméjének leadási határideje:
2019. augusztus 20.

A pályamunkákat legkésőbb 2019. szeptember 2-ig várjuk, 25.000–40.000 leütés terjedelemben, az MTA BTK Irodalomtudományi Intézet hivatkozási szabványának megfelelő formában.

A rendezvényre pályázatot adtunk be, amelyből reményeink szerint fedezzük a résztvevők költségeit. Amennyiben nem kapunk támogatást, a mesterkurzus önköltséges lesz.

Az érdeklődők jelentkezését szeretettel várják a szervezők:

Deczki Sarolta (Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.) 
Szolláth Dávid (Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.) 
Márjánovics Diána (Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.) 

A felhívás letölthető. 

-------------------
Illusztráció: Vachter János fotója

A Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpontjának nyilatkozata
az Origo és a Pesti Srácok az MTA Prémium Posztdoktori Programjáról írt cikkeiről

Politikai kifizetőhellyé vált az MTA Prémium Posztdoktori Program címmel az Origo, míg Újabb botrány az MTA háza táján, nem fogják kitalálni, hogy milyen témában címmel a Pesti Srácok közölt 2019. július 16-án egy-egy írást. Mindkét cikk indokolatlan, alaptalan és koncepcionálisan rosszindulatú vádakkal, címében is explicit, ám megtévesztő állításokkal, kifejezetten erős ferdítésekkel és hazugságokkal (nem tévedésekkel) támadja egyrészt közvetve a Magyar Tudományos Akadémiát annak Prémium Posztdoktori Programján keresztül, másrészt közvetve az előbbi ösztöndíj több nyertesét, így Szilágyi Emőke Rita kolléganőnket.

Azt, hogy a cikk – jellemzően névtelenségbe burkolózó – írója miképp gondolja, hogy kompetens felülbírálni egy személyben a döntéshozó testületet, nem is feszegetjük, a véleményalkotás jogát nem vitatjuk el, aminthogy az önmagát minősítő, történeti időket idéző stílust sem tartjuk szükségesnek elemezni. Azt azonban ezúton is a leghatározottabban visszautasítjuk, hogy kolléganőnk tudását, ösztöndíjának jogosságát elvitassa. A magát a „nemzeti oldal”-hoz tartozóként aposztrofáló sajtótermékektől legalábbis érthetetlen, hogy Oláh Miklós humanista tudós, történész, esztergomi érsek levelezésének kiadását kifogásolják, és azt állítsák, hogy a leveleit magába foglaló kötet kiadását támogató ösztöndíjat politikai okok miatt kapta meg Szilágyi Emőke Rita. Akin egyebek mellett azt kérik számon, hogy miért döntően magyar(!) témával nyert. Egyfelől a korszak minimális ismeretében bárki beláthatja, hogy Oláh mint téma legalább annyira nemzetközi, mint amennyire magyar. Ugyanakkor ez a fajta munka – a latin és más nyelvű magyar kulturális örökség ápolása, feldolgozása – igazi nemzeti feladat, amelynek megfelelő színvonalú ellátásához hosszú, akár évtizedeket igénylő filológiai felkészülés és kiemelkedő szakértelem szükséges, amellyel elég nehezen lehet nemzetközi pályázatokat nyerni, és amelynek nem a nemzetközi szereplés a mércéje. Egy olyan országban, ahol a latinul jól tudók száma lassan 2000 alá süllyed, nem „megsemmisíteni”, hanem segíteni és támogatni illenék azokat, akik a közel 1000 éven át latin nyelvűségben élt Magyarország hagyatékát olvasni és értelmezni képesek. Ezért is megdöbbentő, hogy egy magát nemzetinek nevező sajtótermék épp egy ilyen „nemzeti kincsnek” számító kolléganőnek esik neki alpári módon. A kettős mérce jellemző példája is ez a vád akkor, amikor a Természettudományi Múzeum új igazgatója például épp azt veti hivatali elődje és kollégái szemére pályázatában, hogy „legfeljebb a szavak világában álltak ki a nemzeti értékek mellett, de a mindennapi működés szintjén elsősorban a nemzetközi elvárásoknak, trendeknek próbáltak megfelelni”. A „nemzetközi cikkek” számonkérése kapcsán rámutatunk arra, hogy ez a vád két helyen sem állja meg a helyét: egyrészt Szilágyi Emőke Ritának vannak nemzetközi publikációi, a szerző által számon kért „nemzetközi folyóiratcikk” azonban nem minden tudományterület egyetlen és hiteles mérőszáma. Másrészt az is több mint problémás ezzel a számonkéréssel kapcsolatban, hogy egy újonnan életre hívott intézet vezetői közül az egyik legnevesebbnek például csupán egyetlen ilyen írása van (másoknak egy sem), az ő esetükben a „számonkérés” mégsem történt meg az Origo vagy a Pesti Srácok részéről, az csak az MTA munkatársainak „jár”. A megfogalmazott vádak része az is, hogy azt MTA úgymond „politikai szolgálataiért” jutalmazta ösztöndíjjal kolléganőnket – másodszor. Azt az ellentmondást, hogy amikor először nyerte el az ösztöndíjat kolléganőnk, nem politizált semmilyen szinten (mert semmi oka nem volt rá), tehát CSAK szakmai alapon bírálhatták el pályázatát, a cikkek nem említik. Összességében az MTA és az érintett kollégák elleni vádak szerves részét képezik annak a már 2017-ben megindított lejárató kampánynak, amelynek célja az MTA és az intézeteiben dolgozó kutatók hitelességének aláásása. A vádakat, a polgári ízléstől távol álló, a nemzet javát valóban szolgáló szakembereket gyalázó cikkeket az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont teljes mértékig visszautasítja, egyúttal jelezve, hogy Szilágyi Emőke Rita tudományos teljesítménye nyilvános (MTMT stb.). Kolléganőnk az ösztöndíjat a szakmai bizottság döntése alapján kiemelkedő teljesítményéért kapta, amelyre büszkék vagyunk. Az első ösztöndíjas ciklusában végzett munkája legfontosabb, de nem egyedüli eredménye pedig itt érhető el bárki számára: Olahus, Nicolaus. Epistulae: 1523–1533. Edidit, introduxit et commentariis instruxit Emőke Rita Szilágyi. 1. Bibliotheca Scriptorum Medii Recentisque Ævorum. Series Nova 19. Budapest: reciti, 2018 [http://reciti.hu/2019/4989]. Várjuk annak jelentkezését, aki jobban meg tudná csinálni. 

Forrás: MTA BTK

2019. június 19–21. között Madridban rendezték meg az International Auto/Biographic Association európai szervezetének (IABA Europe) kongresszusát. A 2019 tanácskozás témája – Knowing the Self: Auto/Biographical Narratives and the History of Knowledge – az élettörténeti narratívákat a tudás történetének perspektívájába állítja.

A háromnapos konferencián több mint száz előadás hangzott el, az előadók között felvonultatva az (ön)életrajz-kutatások legfontosabb európai és tengerentúli tudományos szaktekintélyeit. Az MTA BTK Irodalomtudományi Intézetének képviseletében Z. Varga Zoltán tudományos főmunkatárs a „Life Narratives from the Eastern Bloc as Contested sources of Historical Knowledge” című szekcióban tartott előadást Historical Trauma and Social Usages of Testimonies in Hungary címmel, amelyben magyar példákon keresztül vizsgálta, hogy a történelmi traumák különféle irodalmi és önéletrajzi ábrázolásai miként vesznek részt a történelmi esemény kollektív feldolgozásának munkájában.

A konferencia programja és az előadások összefoglalói letölthetők.