A Reciti Kiadó gondozásában, a BTK Lendület Nyugat-magyarországi iro­da­lom 1770–1820 Kutatócsoport anya­gi és szel­le­mi tá­mo­ga­tá­sá­val megjelent a Doromb: Köz­köl­té­sze­ti tanulmányok legújabb, hetedik kötete, amely az előz­mé­nyek­hez hí­ven to­vább­ra is ke­resi az össze­füg­gé­se­ket a tör­té­ne­ti vagy je­len­ko­ri po­pu­lá­ris szö­veg­ha­gyo­mány (a köz­köl­tészet) for­rá­sai és az ál­ta­la ki­fej­tett ha­tá­sok vi­lá­gá­ban.

A teljes kötet és az egyes tanulmányok különnyomatai letölthetők. 

----------------------------

A 2012-ben indult tanulmánykötet-sorozat ön­ál­ló fó­ru­mot biz­to­sít az élén­kü­lő kora új­ko­ri köz­köl­té­sze­ti ku­ta­tá­sok mód­szer­ta­ni, tex­to­ló­gi­ai, iro­da­lom­szo­cio­ló­gi­ai, retorika- és po­é­ti­ka­tör­té­ne­ti ta­pasz­ta­la­ta­i­nak át­adá­sá­ra, va­la­mint a társ­tu­do­má­nyok­kal (például nép­rajz, ze­ne­tu­do­mány, könyv­tár­tu­do­mány) foly­ta­tan­dó esz­me­cse­ré­re.

A so­ro­zat fő pro­fil­ja a XVII–XVIII. szá­za­di ma­gyar vi­lá­gi po­pu­lá­ris vers­kul­tú­ra, de nem­csak az ano­nim köz­köl­té­szet, ha­nem a köl­tői élet­mű­vek folk­lo­ri­zá­ló­dá­sa – például Ama­de Lász­ló, Fa­lu­di Fe­renc, Cso­ko­nai, Pá­ló­czi Hor­váth Ádám, Má­tyá­si Jó­zsef és más szerzők köz­köl­té­sze­ti kap­cso­la­tai –, a ka­len­dá­ri­u­mi és pony­va­kul­tú­ra, va­la­mint a pa­rasz­ti száj­ha­gyo­mány („nép­köl­té­szet”) egy­ko­ri fel­fe­de­zé­sé­nek és is­me­re­té­nek do­ku­men­tu­mai, ugyanakkor befogadja a pró­zai mű­fa­jok, a ko­ráb­bi és XIX. szá­za­di ro­kon je­len­sé­gek vizs­gá­la­tá­ban szü­le­tett, il­let­ve a po­pu­lá­ris vers­ter­més nem­zet­kö­zi hát­te­rét, pár­hu­za­ma­it elem­ző ta­nul­má­nyo­kat és a Kárpát-medence né­met, ro­mán, szlo­vák, dél­szláv és neo­la­tin köz­köl­té­sze­té­nek alig is­mert össze­füg­gé­se­i­t feltáró kutatások eredményeit is.

A kö­te­tek a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Iro­da­lom­tu­do­má­nyi In­té­ze­tének Reciti Kiadójá­nál je­len­nek meg in­gye­ne­sen el­ér­he­tő pdf és epub for­má­tum­ban, amelyek – más kiadványokkal együtt – a reciti.hu oldalon érhetők el.

A Helikon Irodalom- és Kultúratudományi Szemle Genette, a szerszámkészítő című számának bemutatóját 2020. március 10-én tartották 
a Kelet Kávézó és Galériában. 

A lapszámbemutató résztvevői voltak: 
Angyalosi Gergely, Z. Varga Zoltán és Bene Adrián.
A beszélgetést Földes Györgyi vezette.

Gérard Genette (1930–2018) a francia irodalomtudomány egyik legfontosabb képviselője volt a 20. század második felében. Elméleti munkáit számos nyelvre lefordították. Az ezredfordulóra már világhírű szerző műveit ma is rendszeresen használják az egyetemi oktatásban az Egyesült Államoktól Japánig. Hosszú ideig „formalista”, vagy „strukturalista” poétikusnak és irodalomkritikusnak könyvelték el, aki évtizedeken keresztül azon fáradozott, hogy újabb és újabb eszközöket fabrikáljon az irodalmi művek megközelítéséhez (Figures I–V, 1966–2002). Roland Barthes köréhez tartozott, így fontos szereplője volt a francia strukturalizmus nagy korszakának. 1970-ben Tzvetan Todorovval együtt megalapította a Poétique folyóiratot, amely szemléletében már eltért a klasszikus strukturalizmustól. A kilencvenes évek közepén újabb fejezetet nyitotta az esztétika irányába, jóval általánosabb teoretikus közegbe ágyazva ezzel a poétikai kutatásokat(L’oeuvre de l’art I–II, 1994–1997), miközben fontos kísérletet tett az angolszász és a kontinentális esztétikai tradíciók ötvözésére.

A lapszám tartalomjegyzéke letölthető.

A L'Harmattan Kiadó gondozásában jelent meg Z. Varga Zoltán 

Önéletírás és fikció között – Történelmi történetek 

című könyve, amelynek bemutatója 2020. március 6-án volt a Kossuth Klub Klubtermében. A kötetet bemutatta és a szerzővel beszélgetett Szolláth Dávid irodalomtörténész, kritikus. 

Mi újat vagy legalábbis mi mást tud mondani az irodalomtörténet és a poétikai elemzés a történelmi traumákról a történetíráshoz képest azokban az időkben, amikor a „sok” emlékezés, úgy tűnik, hiába próbál gátat vetni a feledésnek? 
Z. Varga Zoltán irodalmi művekben vizsgálja 20. századi magyar és európai történelmi traumák megjelenítését. A kötet írásai a múlt élővé tételének új lehetőségeit keresik, abban bízva, hogy a történelem megelevenítése az olvasás esztétikai tapasztalatában képes kiteljesedni és egyúttal alternatívát kínálni a történelmi igazság fogalmának politikai-ideológiai kisajátításaival szemben.

Értesítjük a tisztelt érdeklődőket, hogy a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézetében 2020. március 17-re tervezett előadást a koronavírus-fertőzés kockázatának csökkentése érdekében elhalasztjuk. 

Megértésüket köszönjük. 

Jeney Éva (1963–2019) az Irodalomtudományi Intézet tudományos főmunkatársa kedves kollégánk, barátunk volt – hiánya ma is fájdalmas. Az intézet ezért is keresett megfelelő formát emlékének méltó megőrzésére, ami 2020 márciusától kezdődően évente rendezett vendégelőadások sorozatában valósul meg. 

A reciti.hu szerkesztősége és az Irodalomelméleti Osztály minden év elején felkér egy-egy – az Irodalomtudományi Intézeten kívüli – vendégelőadót, felidézve, hogy Jeney Éva milyen sok területen (számos projektben, munkacsoportban, konferencián) volt aktív. Az előadások így nem feltétlenül az ő kedves témáihoz kötődnek majd, de lehetőséget biztosítanak munkássága értékeinek továbbgondolására is.

Az első vendégelőadást Séllei Nóra, a DE BTK Angol-Amerikai Intézetének docense tartja Intertextualitás és őrültség: két Jane Eyre-átirat címmel 2020. március 17-én 14:00 órakor.

Bevezetőt mond Kecskeméti Gábor, az Irodalomtudományi Intézet igazgatója.

Az előadást követően Bezeczky Gábor emlékezik Jeney Évára, majd Ács Ferenc gordonkaművész szólója hangzik el.

Az előadás helyszíne: Bölcsészettudományi Kutatóközpont, Irodalomtudományi Intézet
(1118 Budapest, Ménesi út 11–13.)

Minden kollégánkat és Jeney Éva minden barátját, tisztelőjét szeretettel várjuk.

Az MTA BTK Lendület Hosszú reformáció Kelet-Európában (1500–1800) Kutatócsoport a Debreceni Egyetem BTK Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézetével, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézetével és a Debreceni Református Kollégiummal közösen, a Debreceni Egyetem Doktorandusz Önkormányzat támogatásával

Hosszú reformáció: a vallási perzekúció hagyománya

címmel négynapos mesterkurzust szervez Debrecenben.

A mesterkurzus a hosszú reformáció téziséhez kapcsolódó nemzetközi és hazai kutatások elméleti és módszertani eredményeit kívánja alkalmazni a régi magyarországi és erdélyi konfesszionális irodalom szövegeinek és ezek történeti kontextusainak kutatásában, az idei rendezvény fókuszában a vallási perzekúció tapasztalata áll.

A mesterkurzust 2020. június 15‒18. között rendezték volna meg, de az eseményt a szervezők a koronavírus-fertőzés kockázatának csökkentése érdekében későbbre halasztottak. Az új időpont egyeztetése folyamatban van.

----------------------------------------------------------------------------------

Célcsoport: Irodalom- és történettudományi, valamint teológiai magiszter és PhD-képzésben részt vevő hallgatók, akiknek érdeklődése, kutatása a reformáció irodalom- és egyháztörténetéhez kapcsolódik, maximum 10 fő.

A mesterkurzus ingyenes, a résztvevőknek a szállást biztosítjuk. 

A jelentkezés feltételeiről és módjáról további részletek a letölthető felhívásban olvashatók.

A jelentkezések beadási határideje: 2020. március 31.

A benyújtott jelentkezéseket a beadást követően elbíráljuk, és a jelentkezőket e-mailben értesítjük 2020. április 10-ig. 

A Lendület Nyugat-magyarországi irodalom 1770–1820 Kutatócsoport, a MOKKA Egyesület, MOKKA-R Tagozat és az MTA Könyvtörténeti Munkabizottsága 2020. március 6-án 9:00 órától közös konferenciát rendezett Könyvek magántulajdonban (1770–1820) címmel az MTA Könyvtár és Információs Központban. 

A konferencia programja, az előadások összefoglalói 
és az eseményen készült fényképek letölthetők. 

A Bölcsészettudományi Kutatóközpont kiadásában jelent meg Szolláth Dávid Bábelt kövenként című kötete, amelynek bemutatója 2020. március 2-án 18:00 órakor volt a Kelet Kávézó és Galériában (1114 Budapest, Bartók Béla út 29.). 

A szerzővel  Bucsics Katalin és K. Horváth Zsolt és beszélgetett.

A huszadik század első felét tárgyaló irodalomtörténeti írások központi témája a nyelv és a fordítás, valamint az irodalom és politikum összefüggése. Az esszék és tanulmányok egy része a szerző Joyce Ulyssesének fordításakor szerzett tapasztalatait foglalja össze. Az írások másik csoportja József Attila költészetéről szól. Ezekben a szerző a magyar irodalom munkásmozgalom-történeti kontextusaira vonatkozó kutatást folytatja, amelyet A kommunista aszketizmus esztétikája című könyvében (2011) kezdett meg. A kötetben olvasható egy kísérlet az 1920-as évekbeli magyar irodalmi mező átfogó értelmezésére, és egy ehhez kapcsolódó résztanulmány Tormay Cécile Bujdosó könyvének antiszemitizmusáról, végül egy esszé a Rákosi korabeli humoros sírversekről.

Az Irodalomtudományi Intézet Modern Magyar Irodalmi Osztályán alapított Erdődy Edit-díjat 2020-ban Kutasy Mercédesz nyerte el Párduc márványlapon. Barangolások a latin-amerikai irodalom és művészet határterületein című könyvéért (Jelenkor Kiadó, Budapest, 2019). 

A díj átadására 2020. február 18-án órakor került sor az Irodalomtudományi Intézet I. emeleti tanácstermében, ahol Virágh András mondott laudációt.

Az eseményen készült fényképek letölthetők. 

Az Erdődy Edit-díjat a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézet Modern Magyar Irodalmi Osztályának közössége az Erdődy és Szabics családdal egyetértésben évente ítéli oda olyan kortárs irodalmi, színházi vagy irodalomtudományi teljesítmény elismeréseként, amely a humor, az irónia, a szatíra, illetve a bevett evidenciákra való elfogulatlan rákérdezés eszközével a társadalmi megértés, a szolidaritás és humánum értékeit segíti érvényesülni.

A díj Erdődy Edit személyiségére és munkásságára emlékeztető
egyedi tárgy, amelyet Szabics Ágnes képzőművész – a névadó lánya – készít,
és amelyhez kísérő oklevél is tartozik.