A Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézetének Reneszánsz osztálya a régi magyar irodalomtörténeti oktató- és kutatóhelyekkel közösen
2021. május 25-én, kedden 16:00 órakor tartja következő vitaülését. 

Tárgy: 

Oláh Miklós és családja genealógiájáról hosszú időn át csak annyit és úgy tudtunk, amennyit ő maga engedett tudni: a témával foglalkozó kutatók a Hungariából, Oláh nemesítő okleveléből és végrendeletéből, valamint a Cornelius Scepperusnak írt leveleiből tájékozódtak, mindig ugyanazokhoz a homályos pontokhoz jutva, például hogy kik voltak a család ősei, az Oláh család valóban rokonságban állt-e a Hunyadi és a Drakula családokkal, Drakula (III. Vlad) felesége valóban a Hunyadi családból származott-e. Az Oláh és a Hunyadi család havasalföldi származásában senki sem kételkedett, de a Magyar Királyságban befutott villámgyors társadalmi és politikai karrierjük láttán sokakban felmerülhetett a kérdés, hogy talán nem is voltak román származásúak. A vita napjainkban is tart (nemcsak szakmai körökben), elsősorban nem az Oláh, hanem inkább a Hunyadi család kapcsán. Az előadás ehhez szolgál adatokkal újabban előkerült, eddig teljes mértékben ismeretlen források bemutatásával.

Az élő közvetítés május 25-én az alábbi kapcsolattal érhető el: 

A meghívó letölthető.

Minden érdeklődőt szeretettel várunk. 

Budapesten rendezték meg 2021. május 6‒8. között a RefoRC tizedik éves konferenciáját a Lendület Hosszú Reformáció Kelet-Európában 1500‒1800 Kutatócsoport, a BTK Irodalomtudományi Intézet és a RefoRC szervezésében, amelynek központi témája a hosszú reformáció és a kora újkori kereszténység volt.

A hosszú reformáció koncepciója az 1990-es években jelent meg a reformációtörténeti szakirodalomban, azzal a céllal, hogy új megközelítések érvényesüljenek a reformációkutatásban, valamint a kutatók az eddigi eredményeket eltérő szempontok szerinti interpretációnak vessék alá. A konferencia egyrészt korszakfogalomként kívánta értékelni a hosszú reformációt, másrészt több évszázadra kiterjedő folyamat részeként értelmezni a reformációt alakító kulturális, társadalmi és teológiai jelenségeket.

A REFORC konferenciasorozata (Annual REFORC Conference on Early Modern Christianity) jubileumi, tizedik eseményének jelentőségét az is növelte, hogy a Bölcsészettudományi Kutatóközpont REFORC-tagságának tizedik évével esett egybe.

A 87 angol nyelvű előadást magába foglaló konferenciára hibrid formában került sor: a helyszíni részvétel mellett online és előzetesen felvételre rögzített előadások is elhangoztak.

A rendezvényt Herman Selderhuis, a REFORC elnöke, Tóth Zsombor, a Hosszú reformáció Lendület-kutatócsoport vezetője, valamint Balogh Balázs, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont főigazgatója nyitotta meg. Az Irodalomtudományi Intézet munkatársai közül Tóth Zsombor, Fellegi Zsófia, Szilágyi Emőke Rita, Maróthy Szilvia, Palkó Gábor és Móré Tünde tartott előadást. 

A konferencia mint a nemzetközi reformációkutatás kimagasló eseménye egyúttal a Lendület Hosszú reformáció Kelet-Európában (1500–1800) Kutatócsoport munkatervének egyik csúcspontja is volt 2021-ben. Az elhangzott előadások írott változatából kötet készül, amely a Vandenhoeck & Ruprecht kiadó Refo500 Academic Studies (R5AS) könyvsorozatában fog megjelenni.

A járványügyi előírásoknak megfelelően a távolságtartás szabályait betartva egy teremben legfeljebb tíz személy tartózkodhatott.

A konferencia helyszíne: 
Bölcsészettudományi Kutatóközpont (1097 Budapest, Tóth Kálmán utca 4.),
Windows Teams

A konferenciafelhívás, a részletes program és további információk a Tenth Annual RefoRC Conference honlapján érhetők el. 

Az eseményről készült összefoglaló videó, valamint Tóth Zsombor nyitóelőadása megtekinthetők a BTK YouTube-csatornáján.

A Madridi Egyetem (Universidad Complutense de Madrid) az Oxfordi és a Leedsi Egyetem Italianisztika Tanszékeivel együttműködve 2021. április 21-én nemzetközi konferenciát rendezett „L’ombra sua torna”: Dante, il Novecento e oltre („»Árnya most visszatér«: Dante a 20–21. században”) címmel, ahol Draskóczy Eszter, a BTK Irodalomtudományi Intézet Reneszánsz Osztályának fiatal kutatója is előadást tartott.

Az eredetileg Madridba tervezett konferencia a járványhelyzet miatt online előadások formájában valósult meg. Az előadók, Dante 20–21. századi hatásának kutatói legnagyobbrészt az Isteni színjáték európai befogadástörténetének epizódjait mutatták be.

Draskóczy Eszter előadása a Figure („Ábrázolások”) című szekcióban hangzott el, amelynek résztvevői Dante képzőművészeti hatásával foglalkoztak a magyar példákon túl spanyol, német és walesi alkotók műveit elemezve. Az Interpretazioni artistiche di Dante nel primo Novecento ungherese („Dante magyarországi művészi értelmezései a huszadik század elején”) című előadás irodalmi és képzőművészeti alkotások összefüggéseit vizsgálta. Fáy Dezső 1928 és 1931 között készített illusztrációkat Babits Isteni színjáték-fordításához, amelyek Babits szándéka ellenére végül kiadatlanul maradtak. Az előadás Fáy Dezső Pokol-illusztrációit, metszeteinek forrásait, jellegzetességeit és a babitsi fordításhoz való kapcsolódását mutatta be, valamint a Vita nuova és az Inferno hatását Gulácsy Lajos képeire és írásaira.

A konferencia programja és az előadás olasz nyelvű összefoglalója letölthető. 

A BTK Irodalomtudományi Intézet Irodalomelméleti osztályának munkatársa, Szolláth Dávid, nyerte el tanulmány kategóriában a 2021-es Artisjus Irodalmi Díjat Mészöly Miklós című monográfiájáért.

Gratulálunk az elismeréshez.

Az Artisjus Irodalmi Díjakat 2006-ban hozta létre az Artisjus Egyesület. A nagydíj, valamint a költészet, próza, tanulmány és esszé kategóriában elnyerhető elismerések presztízsértéke abban rejlik, hogy a díjazottakról minden évben a pályatársak döntenek szavazatukkal.

Szolláth Dávid nagyívű monográfiája Mészöly Miklós születésének századik évfordulójára jelent meg a Jelenkor Kiadó gondozásában. A kötet a 20. századi magyar irodalom egyik legjelentősebb írójának gazdag pályáját és munkásságát mutatja be a poétikai sokszínűség alakulástörténeti fordulataira koncentrálva, a „hosszú pályakezdéstől” a „műformák felbontásán” át a „kései változatokig”.

Szolláth Dávid monográfiája az egyes művek és pályaszakaszok elemzése mellett történeti és világirodalmi kontextushoz való kapcsolódásukat és a mészölyi hagyománynak a kortárs magyar irodalmi folyamatokra, szerzőkre gyakorolt hatását is feltárja. Az írói pálya állomásait és a recepció sajátosságait áttekintve új fogalmi keretet és értelmezési stratégiákat kínál az életmű feldolgozásához.  

Korábbi Déry Tibor-díja és Hauser Arnold-díja után Szolláth Dávid 2020-ban Mészöly Miklós életművének kiadásában és kutatásában elért eredményeiért már átvehette a szekszárdi Mészöly Miklós Emléknapon a város által adományozott Mészöly Miklós Emlékplakettet.

Az Artisjus 2021-es irodalmi díjairól kiadott sajtóközlemény letölthető.

A Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézete Digitális módszerek az irodalomtudomány támogatására címmel mesterkurzust tart a korszerű digitális módszerek alkalmazási lehetőségeiről. 

A sorozat következő online előadása:

A Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézetének Reneszánsz osztálya a régi magyar irodalomtörténeti oktató- és kutatóhelyekkel közösen
2021. április 27-én, kedden 16:00 órakor tartja következő vitaülését. 

Tárgy: 

A 16. század közepén jelentős szerepet töltött be Sárospatakon Szikszai Fabricius Balázs, aki – ahogy a században sokan – Wittenbergben tanult. Perényi Gábor patronáltjaként három latin nyelvű halotti oráció is köthető hozzá, ő búcsúztatta ugyanis Perényi (1568) mellett Balsaráti Vitus Jánost (1576) és Perényi özvegyét, Országh Ilonát is (1570). Az előadás az utóbbi szöveget vizsgálja alaposabban, a szónok céljaira, a beszéd szerkezeti jellemzőire, valamint az életrajz hagyományához fűződő kapcsolatokra koncentrálva.

Az élő közvetítés április 27-én az alábbi kapcsolattal érhető el: 

A meghívó letölthető.  

Minden érdeklődőt szeretettel várunk. 

A Reciti Kiadó 2020-ban indult VITӔ című új so­ro­zatá­ban olyan mo­nog­rá­fi­ák kap­nak he­lyet, ame­lyek ér­tel­mi­sé­gi pá­lya­ké­pe­ket mutat­nak be vagy ér­tel­mez­nek újra. Cél­juk, hogy meg­vizs­gál­ják a szö­ve­gek és élet­mű­vek egy­korú élet­raj­zi, tör­té­nel­mi és szel­le­mi kon­tex­tu­sát. 
Az iro­dal­mi szöveg­elemzés mel­lett el­ső­ren­dű­en ér­de­kes a mű­vek lét­re­jöt­té­nek és be­fo­ga­dá­sá­nak fel­té­tel­rend­sze­re, akár­csak az ezt be­fo­lyá­so­ló tár­sa­dal­mi, re­to­ri­kai és tör­té­ne­ti té­nye­zők, a nyil­vá­nos­ság te­rei, az ér­tel­misé­gi hálózatok.
A sorozat szerkesztője Mészáros Gábor, a Lendület Nyugat-magyarországi irodalom 1770–1820 Kutatócsoport munkatársa.

A sorozat kötetei:  

Vad­er­na Gá­bor: 
Hon­nan és hová?
Arany Já­nos és a nagy­sza­lon­tai ha­gyo­mány.
Vi­tae 1. Buda­pest: re­ci­ti, 2020. 

Ne­mes­né Ma­tus Zsa­nett: 
Bod­ro­ghy Papp Ist­ván. 
Iro­da­lom és mű­ve­lő­dés a re­form­ko­ri Du­nán­tú­lon.
Vi­tae 2. Bu­da­pest: re­ci­ti, 2020.