2018. július 17–21. között Ljubljanában rendezték meg az Európai Lexikográfiai Társaság (EURALEX) 18. nemzetközi kongresszusát Lexicography in global context címmel, amelyen az MTA BTK Irodalomtudományi Intézet XVIII. századi Osztályának munkatársa, Kiss Margit is részt vett. Kutatási és módszertani eredményeit a tanácskozáson a digitális bölcsészeti tárgyú The DHmine Dictionary work-flow: creating a knowledge-based author's dictionary című előadáson, illetve a Rethinking the role of digital author's dictionaries in humanities research című prezentáción mutatta be.
 

A tanácskozás programja letölthető.

Az International Federation for Theatre Research (IFTR) idén július 9–13. között Belgrádban szervezte meg nemzetközi tudományos kongresszusát a Belgrádi Művészeti Egyetem Színművészeti Karának közreműködésével. Az IFTR kiemelt figyelmet szentel a fiatal kutatóknak, konferenciáinak hármas szerkezetével is hangsúlyozva ezt. Az egy nagy témára épülő általános panel – idén a Színház és migráció témakörében fogadtak előadásokat – és a különböző témájú munkacsoportok (Working Groups) mellett minden évben megszervezik a Fiatal Kutatók Fórumát (New Scholars’ Forum). Ennek Economies of Theatre and Performance elnevezésű szekciójában tartott előadást intézetünk munkatársa, Szabó Eszter (XIX. századi Osztály, Bibliográfiai Osztály) How Much for a Theatre Ticket and a Seven-Course Meal? The Economics of a Nineteenth-Century Theatrical Centenary in Transylvania címmel, amelyben az erdélyi hivatásos színjátszás 1892-ben Kolozsváron megtartott centenáriumi ünnepségének gazdasági vonatkozásait tárgyalta. A szekció négy, időben és térben egymástól eltérő jelenségeket vizsgáló előadását (a 19. századi Kolozsvár, a hidegháború alatti kelet- és nyugatnémet színházak, kortárs német független színház, kortárs tánc Belgiumban és Németországban) a színház és színjátszás gazdasági, gazdaságtörténeti szempontú elemzései tartották össze. Éppen az idő- és térbeli távolságok hatására alakult ki termékeny párbeszéd az előadások között, amelyek megrajzolták a színházi intézményesülés kezdeteitől a színházi intézményektől való függetlenedésig vezető ívet, megmutatva ugyanakkor a nagyon hasonló gazdasági stratégiákat és finanszírozási modelleket az arisztokrata mecenatúrától az állami, illetve civil támogatásig.

Az MTA BTK Irodalomtudományi Intézet Irodalomelméleti Osztálya 2019 januárjában nemzetközi konferenciát szervez – ez a negyedik a narratológiai konferenciák sorában.

A konferencia tárgya: a kezdet – az elbeszélő művek kezdése, bevezetése, első szavai, mondatai, részei; hogyan határozzák meg ezek a további szövegrészeket, az elbeszélő mű egészét, a narrációt, az időt, a teret és a művek egyéb sajátosságait – ezek lesznek a konferencia fő kérdései.

A konferencia nyelve angol és magyar.

Az itt közölt és letölthető angol nyelvű első konferenciafelhívás figyelemfelhívó körlevél – a jelentkezéseket és a tervezett előadások rövid összefoglalóit a szervezők később várják, az időpontról újabb hírben értesülhetnek majd az érdeklődők.

A Helikon 2018/1. számában megjelent Berkes Tamás Bojtár Endrére emlékező nekrológja.  

Bojtár Endre, intézetünk munkatársa, tudományos tanácsadója, a Közép-és kelet-európai Osztály alapító vezetője, a Helikon egykori szerkesztője, Széchenyi-díjas irodalomtörténész és műfordító, aki gazdag munkássága részeként könyveivel, tanulmányaival a magyar tudományosságban korábban még nem létező szakterület, a baltisztika (Baltic Studies) alapjait is megteremtette, 2018. feburár 11-én életének 78. évében hunyt el. Búcsúztatása és temetése 2018. március 8-án volt a Rákoskeresztúri új köztemetőben. 

2018. június 23-án a Magyar Nemzeti Múzeumban az MTA BTK Lendület Családtörténeti Kutatócsoport kutatói előadás-sorozatot tartottak a Múzeumok Éjszakája keretében. 
Az első előadáson a régész Mérai Dóra az Apafi családnak az almakeréki sírboltja fölött állt, ma a múzeumban őrzött síremlékéről, a második előadásban a történész Gyimesi Emese Szendrey Júlia második családjáról beszélt. 
A harmadik előadást intézetünk munkatársa, Újváriné Tüskés Anna tartotta a magát a 11. század közepéről eredeztető középnemesi Máriássy család 18–19. századi gyermekportréiról Gyermekek a Máriássy család ősgalériájában címmel, amelyben bemutatta, hogy az uralkodó és főnemesi családok szokásait követve a kisgyermekeket felnőtt mintára szabott díszes öltözetben és tárgyakkal ábrázolták. A magát a 11. század közepéről eredeztető Máriássy család írásos dokumentumokból megismerhető történetét a 16. századtól kísérik képzőművészeti ábrázolások. A család központja a Kassától 90 km-re a Hernád folyó völgyében fekvő Márkusfalva (ma: Markušovce, Szlovákia). 
Negyedikként a történész T. Orgona Angelika az amerikai milliárdos lány, Gladys Vanderbilt és a magyar mágnás, Széchényi László gróf 1908-as álomesküvőjéről tartott előadást.

2018. június 28-án Némirovsky-délutánt rendeztek a budapesti Francia Intézetben. 

Susan Robin Suleiman előadását kerekasztal-beszélgetés követte, melynek moderátora Horváth Krisztina, a kortárs francia irodalom professzora, az ELTE BTK Romanisztikai Intézetének vezetője volt, résztvevői az előadó mellett intézetünk munkatársa, Karafiáth Judit, a két háború közti francia irodalom specialistája és Sashegyi Gábor, a Suite française magyarra fordítója. 

Irène Némirovskyt, a ragyogó tehetségű írónőt a Suite française 2004-es posztumusz kiadása után fedezték fel újra, noha már az 1930-as években regények és novellák elismert szerzője volt. Susan Suleiman azt javasolja, hogy Némirovsky regényeit úgy olvassuk, mint azoknak a többszörös és konfliktuózus identitásoknak a lenyomatát, melyek a XX. század folyamán a szekularizált zsidók életét alakították Európában és máshol.

A beszélgetést követően került sor a regény második felét feldolgozó Suite française (rendezte Saul Dibb, 2015) vetítésére.

Az előadás és a beszélgetés francia nyelven, magyar szinkrontolmácsolással zajlott.

Forrás: Francia Intézet

2018. június 19-én a Petőfi Irodalmi Múzeumban rendezett emlékkonferencia zárásaként adták át először azt a díjat, amelyet Szegedy-Maszák Mihály családja alapított, és az Irodalomtudományi Intézetben működő, az Irodalomelméleti Osztály tagjaiból álló kuratórium ítél oda.
A díjat – Jovánovics György különlegesen szép plakettjét – már nem pályakezdő, de még nem is pályájuk végén járó tudósok kapják, akik a névadó szellemében több kultúrában és nyelvben mozognak otthonosan, vagy szívesen foglalkoznak az irodalmon kívül más művészeti ágakkal is. A legfontosabb természetesen a tudományos teljesítmény magas színvonala – és az olyan tudósi erények, mint a nyitottság, vitakészség, szerénység.

Seregi Tamás két könyve (Jelen, 2016; Művészet és esztétika, 2017), valamint számos folyóirat-publikációja bizonyítja, hogy szerzőjük – tájékozottsága, rendkívül következetes és érthetőségre törekvő gondolkodói teljesítménye, a művészetek széles körében való jártassága révén – megérdemelte a díjat: az átadó Bezeczky Gábor kuratóriumi elnök és a díjazottat méltató Hajdu Péter egyaránt ezt emelték ki.

A tervek szerint a díjat kétévenként kaphatja meg egy-egy méltó jelölt.

Az MTA BTK Irodalomtudományi Intézetének Reneszánsz Osztálya a régi magyar irodalomtörténeti oktató- és kutatóhelyekkel közösen 2018. június 26-án tartotta legutóbbi vitaülését: 

Konrád Eszter 
Sienai Szent Bernardin kultusza a középkori Magyarországon 

A Ferences Rend reformálójaként számon tartott Sienai Bernardint (Bernardino degli Albizzeschi, 1380-1444) röviddel halála után szentté avatták. A kanonizációs eljárás sikeressége részben szülővárosa, részben az itáliai obszerváns ferencesek aktív közreműködésének volt köszönhető. Szent Bernardin ismertségének széles körben való elterjesztésében kulcsszerepet játszott Kapisztrán János, aki közép-európai prédikációs körútjain hirdette Bernardin szentségét, és egy ereklyéjét magával hordozva arra buzdította hallgatóságát, hogy gyógyulás reményében imádkozzanak a szent közbenjárásáért. Szent Bernardin Magyarországhoz való direkt és indirekt kapcsolatait eddig egyedül Bánfi Florio 1944-ben publikált, kevéssé ismert, de alapvető fontosságú tanulmánya tárgyalta. Az előadás Bánfi kutatásait egészíti ki Temesvári Pelbárt és Laskai Osvát Bernardinról szóló modellsermói és a fennmaradt magyarországi képi ábrázolások vizsgálatával, bemutatva kik és milyen módon terjeszt(h)ették a szent  tiszteletét, illetve arra keresve a választ, hogy a magyar obszerváns ferences prédikátorok fél évszázad elteltével miben látták itáliai elődjük jelentőségét.

Az előadóról: 

Konrád Eszter az ELTE angol és olasz szakán végzett 2009-ben. Ezt követően a Közép-európai Egyetemen szerzett mesterszakos diplomát középkortudományból, majd ott kezdte meg doktori tanulmányait is Klaniczay Gábor témavezetésével. A koldulórendi szentek ábrázolása a középkori Magyarországon című disszertációját 2017-ben védte meg. Főbb érdeklődési területei: középkori vallásos irodalom, különös tekintettel a népnyelvű hagiográfiára, koldulórendi szentek, szentkultuszok, XIV-XVI. századi olasz filológia.

A meghívó letölthető.