Az MTA BTK Hosszú reformáció Kelet-Európában (1500–1800) Lendület Kutatócsoportja 2019. június 4-én angol nyelvű nemzetközi tanácskozást szervezett nyolc országból érkezett kutatók részvételével az MTA Könyvtár és Információs Központ konferenciatermében  

Invention, Transfer, and Reception: the Making of the European Reformation(s) 
A Methodological Survey of Reformation Historiography 

címmel, amely a reformációkutatás aktuális módszertani és historiográfiai kérdéseit tekintette át. A rendezvény egyúttal a 2021-ben Budapesten tartandó, a Hosszú reformációnak szentelt tizenegyedik nemzetközi RefoRC-konferencia szakmai előzménye volt. 
A tanácskozásról részletes beszámoló olvasható az MTA honlapján. 

Az esemény programja letölthető. 
A konferencián készült képek elérhetők.

Az MTA BTK Irodalomtudományi Intézetének XVIII. századi Osztálya és a Magyar XVIII. Század Kutató Társaság a XVIII. századi kutatásokat végző intézményekkel közösen 2019. június 11-én sajtónyilvános könyvbemutatót tartott az Eötvös Könyvtár olvasótermében.

A bemutatott könyvek: 

Ferenc Rákóczi II: Confessio peccatoris : The confession of a sinner […], transl. from the Latin and Hungarian and with notes by Bernard Adams, preface by Robert Evans, essay by Gábor Tüskés, Budapest, Corvina, 2019, 386 p.; Memoirs : The memoirs of Prince Ferenc Rákóczi concerning the war in Hungary 1703 to the end, transl., notes by Bernard Adams, essay by Gábor Tüskés, Budapest, Corvina, 2019, 239 p.

Csörsz Rumen István, szerk. Magyar világi ponyvairodalom. 1700–1820: I. Lírai dalok és versek. ReTextum 8. Budapest: reciti, 2018, 282 p.

Tüskés Anna - Máriássy Péter: A Máriássy család ősgalériája, Pozsony, Kalligram, 2019, 200 p.

A könyveket bemutatták: Aradi Csenge, Buda Attila és Rostás Tibor.

A szélesebb közvélemény Schöpflin Aladár nevét, tevékenységét a Nyugathoz kapcsolja, pedig közel kétezer rövid recenziója jelent meg a Vasárnapi Ujság című hetilapban. Ezekről Horváth János már 1913-ban rögzítette: „megállapítandó szép érdeme, hogy az elfogult vagy érdeklődést hazudó, pajtáskodó és sokszor rosszhiszemű ipari, üzleti hírlapi kritikák mai csúf korában egy hetilapunk hasábjain már évek óta finom érzékkel, művelt ízléssel, tisztes modorban, mindenkor komoly irodalmi színvonalon ismerteti, s bírálgatja a napi irodalom termékeit. Az ő névtelen cikkecskéi támpontjai lehetnek egy majdani összefoglalásnak.”

Schöpflin Aladár Vasárnapi Ujság-beli tevékenységét végigkövetve eddig ismeretlen írásaival, értékes elemzésekkel, új észrevételek gyűjteményével találkozhat az olvasó.

Széchenyi Ágnes, az MTA BTK Irodalomtudományi Intézet tudományos főmunkatársa rendezte sajtó alá ezt a gazdag forráskiadványt, amelynek bevezető elemzése készülő Schöpflin-monográfiájának egyik fejezete.

A meghívó letölthető. 

A párizsi Hadtörténeti Múzeum, a Lengyel Tudományos Akadémia Párizsi Központja és a Párizsi Magyar Intézet szervezésében 2019. május 20–21-én Regards croisés sur les hussards en France, en Pologne et en Hongrie (XVe – XIXe siècles) címmel nemzetközi konferenciát rendeztek a francia, lengyel és magyar huszárság irodalmi, művészeti, hadtörténeti vonatkozásairól Budavár visszavételének 170. évfordulója alkalmából. 

A konferencia nyitó előadását a szervező Tóth Ferenc történész tartotta, áttekintést adva a magyar huszárság történetéről. Az irodalomnak és képzőművészetnek szentelt kedd délutáni szekció első előadója, Jean Garapon a 18. századi magyar vonatkozású emlékiratok közül II. Rákóczi Ferenc Confessio peccatorisáról, François de Tott, Benyovszky Móric és Esterházy Bálint műveiről beszélt. Egyed Emese a bécsi testőrírókról, Guillaume Métayer pedig a Garay János Háry Jánosában ábrázolt huszárképről tartott előadást. Intézetünk munkatársa, Újváriné Tüskés Anna Les représentations de hussards dans l’art hongrois címmel tartott előadást, amelyben a huszárok magyarországi képzőművészeti ábrázolástípusait az európai kontextusba helyezve tekintette át a köztéri huszáremlékművek bemutatására fókuszálva.

Az esemény programja letölthető.

A konferencia előadásairól készült videófelvételek megtekinthetők. 

Az Irodalomelméleti Osztály műhelybeszélgetései címmel nyilvános előadássorozat indult kurrens, irodalomelméleti relevanciával bíró irodalomtudományi problémák, irányzatok, kutatási területek történéseiről, fogalmi keretéről, legfontosabb műhelyeiről, jelentős, a nemzetközi irodalomtudományban vitákat kiváltó könyveiről.

Az előadások és az azt követő műhelybeszélgetések az aktuális irodalomtudományi kérdéseket nem csupán saját kontextusukban szeretnénk megközelíteni, hanem az irodalomelmélet hagyományaihoz híven az irodalom mibenlétére, sajátosságaira, fajtáira, létmódjára, történetiségére, értelmezési módjaira, társadalmi beágyazottságára és e tényezők összefüggéseire kérdező általános reflexió tárgyaként is. A hosszútávú tervek szerint az előadássorozat fórumot biztosít az Irodalomtudományi Intézet kutatói számára, hogy készülő munkáik általánosabb elméleti problémáit az osztálykereteken kívül is megbeszélhessék, átgondolhassák.

A sorozat legutóbbi rendezvényére 2019. június 11-én került sor az MTA BTK ITI emeleti tanácstermében.
A meghívott vendég ezúttal Hódosy Annamária, a Szegedi Tudományegyetem Vizuális Kultúra és Irodalomelmélet Tanszékének oktatója volt, aki 2018-ban megjelent Biomozi című könyvéről tartott vitaindító előadást.
Ehhez kapcsolódóan Hajdu Péter, az Irodalomelméleti Osztály tudományos tanácsadója beszélt Simon Estok szintén 2018-as The Ecophobia Hypothesis című könyvéről.

Hálózatok és komparatisztika:
a világirodalom hálózatai 
Networking Comparative Literature: Networks and World Literature

címmel 2019. október 4–5-én a Magyar Irodalomtörténeti Társaság Összehasonlító Irodalomtudományi Tagozata a BBTE Magyar Irodalomtudományi Intézetével és a Kolozsvári Akadémiai Bizottsággal közösen konferenciát rendez, amelyben társszervezőként részt vesz az MTA BTK Irodalomtudományi Intézet Irodalomelméleti Osztálya is.

Helyszín: Babeș-Bolyai Tudományegyetem, BTK, Kolozsvár

A szervezőbizottság tagjai: Balázs Imre József, Berszán István, Bányai Éva, Fogarasi György, Hajdu Péter, Molnár Gábor Tamás, T. Szabó Levente, Z. Varga Zoltán.

A hálózatelmélet szakmai sikere és a hálózatok történetének, a mindennapi élet hálózati szerveződésének, hálózatosodásának, hálózatosíthatóságának elemi tapasztalata a hálózati mintát nem csupán egy önálló tudományág fókuszába állította, hanem a tudományos kutatások új, izgalmas hívószavává tette. A konferencia ezt a korszerű kutatási területet kívánja termékeny módon megnyitni a komparatisztika számára. A tudományos találkozó – a kolozsvári helyszín természetéből adódóan – egyúttal a magyar és román komparatisztika párbeszédének is fóruma kíván lenni.

A konferencia első napján magyar nyelvű előadások hangzanak el, a második napon pedig – a kelet-európai komparatisztika hálózatosodását elősegítendő – a román összehasonlító irodalomtudomány vezető személyiségeivel közös angol nyelvű tanácskozást terveznek a szervezők, akik tehát magyar és angol nyelvű előadásokat egyaránt várnak.

Jelentkezni féloldalnyi (2000 leütés) rezümével lehet a Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. címen június 14-ig. A jelentkezéseket a konferencia szakmai bizottsága bírálja el, amely a szervező intézmények képviselőiből, valamint a magyar és román összehasonlító irodalomtudomány vezető személyiségeiből áll. A konferenciafelhívás és a további információk a konferencia kétnyelvű honlapján érhetők el, amely folyamatosan frissül.

A PTE BTK Reneszánsz Kutatóközpontja, valamint az MTA BTK Irodalomtudományi Intézetének Reneszánsz Osztálya, együttműködve a régi magyar irodalom kutatásában érdekelt műhelyekkel (egyetemi intézetek és tanszékek, doktori iskolák, doktori programok és kutatócsoportok) 2019. május 23–25. között rendezte meg 50. közös konferenciáját Pécsett Imitáció és parafrázis: Szövegváltozatok a magyar régiségben címmel a PTE Vargha Damján Aulájában.

A konferencia olyan húszperces előadásokól épült fel, amelyek adalékokkal szolgálnak az imitáció és a parafrázis problémaköréhez, akár az újabb tudományelméleti megfontolások tükrében. A felvetődő további tartalmi és módszertani szempontok, kérdések és következtetések nemcsak a régiség alaposabb megismerését segíthetik elő, hanem a hálózatos létmódú szövegek világában is hasznosak lehetnek. 

A konferencián készült képek letölthetők.

A konferenciával kapcsolatos tudnivalókról a szervezők körlevélben tájékoztatták a résztvevőket és érdeklődőket.

A további részleteket tartalmazó korábbi konferenciafelhívás
és az esemény végleges programja letölthető.

A Károli Gáspár Református Egyetem Magyar Nyelv-, Irodalom- és Kultúratudományi Intézetének és az MTA BTK Irodalomtudományi Intézetének közös programja 2019. május 27-én 9:00 órától: 

A három éve elhunyt angol énekes, zenész, dalszerző, színész lemezei, dalszövegei, lemezborítói, klipjei, jelmezei és díszletei, de leginkább személyiségének változásai több ponton is kapcsolódnak a kultúratudomány problémáihoz. Bowie a magyar kultúra számára is meghatározó, hatása sokrétű és széles körű, a nyolcvanas évek magyar undergroundja, a kortárs magyar próza, El Kazovszkij munkássága esetében is kimutatható. A KRE MNYIKI és az MTA BTK ITI rendezvénye a Bowie-életmű kapcsán a posztmodern kultúraképet, a magas és a tömegkultúra átjárhatóságát, a művészetfogalmak elméleti definícióit tárgyalja.

09:00 – 09:45

Klaniczay Gábor: David Bowie – Star-man

10:00 – 11:30

Deczki Sarolta: „Just like that bluebird” – David Bowie arcai
Hermann Zoltán: Halász Péter ravatala és a Black Star H.
Nagy Péter: Bowie-puzzle

11:30 – 13:30

Horváth Csaba: „Famous for 15 minutes”;„Heroes just for one day”
– az egyéniség nosztalgiája a popkultúrában
Havasréti József: David Bowie fogadtatása a hetvenes évek magyar undergroundjában 
Szabó Eszter Anna: „Sound and Vision”
Poós Zoltán felolvasása

Helyszín: a Károli Gáspár Református Egyetem Benda Kálmán Szakkollégiuma
(Budapest, VIII., Horánszky utca 26.) 106. terem

Minden érdeklődőt szeretettel várunk.