Babits cimlapA Magyar Irodalomtörténeti Társaság 2016. november 24–25-én Babits Mihály lírai életműve címmel a Petőfi Irodalmi Múzeumban rendezett tudományos konferenciát Babits Mihály költészetének értelmezési lehetőségeiről, ahol intézetünk több munkatársa is részt vett. 

Előadást tartottak: Angyalosi Gergely, Bartal Mária, Boka László, Buda Attila, Dávidházi Péter, Déri Balázs, Dobos István, Fráter Zoltán, Gintli Tibor, Kányádi András, Kelevéz Ágnes, Lengyel Imre Zsolt, Schein Gábor, Sebők Melinda, Sipos Lajos, Szénási Zoltán, Tverdota György, Visy Beatrix.

 
A konferencia részletes programja letölthető.

 

dada technikak

A PIM – Kassák Múzeum és a Magyar Tudományos Akadémia
Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézete 2016. október 13–15. között nemzetközi, angol és francia nyelven tartott konferenciát rendezett a Kassák Múzeumban a zürichi dada indulásának centenáriuma alkalmából. A konferencia a dada kelet-közép-európai jelenségeire, különösképpen az Osztrák–Magyar Monarchia és utódállamai területén megjelenő dada technikákra koncentrált. A kelet-közép-európai régió avantgárd művészeit az első világháború végén érte el a dada hatása, egy időben a korábbi gazdasági, politikai és identitásstratégiák válságával és átalakulásával. Ezekben az években sokféle határ virtuálissá vált: centrum és periféria, politika és antipolitika, művészszerepek, társadalmi nemek és művészi kifejezésmódok között.

A dada jellegzetes attitűdje a határátlépés, amelynek egyedülálló emancipációs szerepe is volt: a hagyományos társadalmi normák felfüggesztésével utat nyitott a korlátok nélküli művészi önmegvalósításnak. A dada háttérbe szorította a származás, a vallási háttér, a női szerepekkel kapcsolatos sztereotípiák vagy akár a formális képzettség kérdését. Morális területenkívülisége lehetővé tette, hogy a művészi alkotásra, befogadásra, a művészet intézményrendszerére és a társadalom egészére, a közízlésre vonatkozóan korábban elképzelhetetlenül provokatív kérdéseket tegyen fel. A dada a régi világ széthullásának egyik szimptomatikus jelensége volt. Radikális nyelvezete azokat is megérintette, akik sosem vallották magukat dadaistának. Mire használták a dadát Kelet-Közép-Európában az avantgárd művészek a tízes, húszas években? Határsértések szisztematikus elkövetésére bizonyosan. A konferencia célja az volt, hogy a régióban a dada művészeti határsértéseit tárgyalja.

 

A részletes program a PIM – Kassák Múzeum honlapján elérhető.

 

A konferenciát az Első Világháborús Centenáriumi Emlékbizottság támogatta.

Favourite PoetA Miskolci Egyetem Irodalomtudományi Doktori Iskolája, az MTA BTK Irodalomtudományi Intézete és az ELTE BTK Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézet XVIII–XIX. századi Magyar Irodalomtörténeti Tanszék szervezésében október 6–8. között Miskolcon került megrendezésre a Római költők a 18–19. századi magyarországi irodalomban – Vergilius, Horatius, Ovidius című nemzetközi konferencia. A tanácskozás megrendezésével a szervezők célja az volt, hogy elkezdődjék a tárgykörhöz tartozó témák és módszerek számbavétele, megismerhetővé váljanak a legújabb eredmények, lendületet kapjanak a szövegközpontú, illetve komparatív szempontú vizsgálatok a magyarországi irodalom 1700–1850 közötti korszakának egészére vonatkozóan.

A konferencián huszonhárom előadás hangzott el több magyarországi és külföldi kutatóműhelyt képviselő szakemberektől és fiatal kutatóktól. A résztvevők között ott volt Prof. Dr. Elisabeth Klecker a Bécsi Egyetem Klasszika Filológiai, Közép- és Neolatin Tanszékéről, valamint Prof. Dr. Wilhelm Kühlmann a Heidelbergi Egyetem Germanisztika Tanszékének nyugalmazott tanára. Az előadók egy része Vergilius, Horatius és Ovidius műveinek korabeli fordításait, átdolgozásait vizsgálta, mások a három római költő műveire tett hivatkozásokat, az azok szövegéből a magyarországi szerzők által átvett idézeteket mutatták be és elemezték többféle szempontból. Néhány előadó a három római szerző munkásságára vonatkozó, mostanáig nem ismertetett elméleti, esztétikai megfontolásokat, reflexiókat állította a középpontba, és voltak, akik a Magyarországon keletkezett, nyomtatott, vagy az ország területén magáncélú, illetve iskolai használatban lévő Vergilius-, Horatius- és Ovidius-szövegkiadások együttes vizsgálatát, a fennmaradt könyvtári jegyzékek alapján történő számbavételét végezték el.

A konferencia kísérőrendezvénye az október 6-án elhangzott Zenei színek és formák a 14–18. századi Nyugat-Európából című koncert volt, melyen közreműködtek a Miskolci Zenepalota tanárai és vendégeik, Széplaki Zoltán művészeti vezető irányításával.

Az eseményről készült fotók, a konferencia programja és az előadások összefoglalói letölthetők.

 

 

Információk az előzményekről.

Az MTA Nyelv- és Irodalomtudományok Osztálya A magyar tudomány ünnnepe rendezvénysorozat részeként

Az ismeretlen klasszikus
Tudományos ülésszak Berzsenyi Dániel életművéről

címmel konferenciát rendez, amelyen intézetünk munkatársai, Dávidházi Péter és Fórizs Gergely is részt vesznek.

A rendezvény időpontja és helyszíne:
2016. november 11. péntek, 1000 
óra, MTA Székház, Felolvasóterem

Az ülésszak programja letölthető.

Minden érdeklődőt szeretettel várunk.

reszvenysorAz MTA BTK Irodalomtudományi Intézete a Modern Magyar Irodalmi Osztály szervezésében az első világháború kulturális hatásait és következményeit kutató, háromrészesre tervezett konferenciasorozatának második eseményeként 

 

E NAGY TIVORNYÁN 

címmel háromnapos konferenciát rendez. 

Időpont és helyszín: 
2016. június 8-10. MTA BTK Irodalomtudományi Intézet, Budapest, Ménesi út 11-13. 

A konferencia programja 

és az előadások összefoglalói letöltehetők.

Minden érdeklődőt szeretettel várunk.
 

Az előzmények és a konferencia témái

A Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézete, az MTA Színház- és Filmtudományi Bizottsága és a Theatron Műhely Alapítvány Philther kutatócsoportja 

2016. május 30-án, hétfőn 900 órától 

A performativitás mint fordulat 

címmel konferenciát rendez. 

 

performativ

                           

Helyszín:

Magyar Tudományos Akadémia BTK Zenetudományi Intézet Bartók terme 
(Budapest, 1014, Táncsis Mihály utca 7.)

A konferencia programja és az előadások összefoglalói letölthetők.

Minden érdeklődőt szeretettel várunk.


(A kép forrása: http://www.teszt.ro/eloadasok/2015/manipulaciok/)

Antropológiai esztétika Közép-Európában 1750–1850 között

Anthropologische Ästhetik in Mitteleuropa 1750–1850

Anthropological Aesthetics in Central Europe 1750–1850

Az MTA BTK Irodalomtudományi Intézetének nemzetközi konferenciája

2016. május 26–27.

MTA Könyvtár és Információs Központ, konferenciaterem, Budapest, Arany János u. 1.

 

antropologiai esztetika

 

 A konferencia részletes programja itt letölthető.

A test mint elbeszélő médium ‒ a test mint elbeszélések médiuma
Korporális narratológia a befogadás és a kirekesztés vizsgálatában

Konferencia a Petőfi Irodalmi Múzeumban

2016. április 1. 9:30

A konferencia a Transzfigurációk: korporális narratológia és idegenségkutatás a közép-európai kultúrakutatás megújításában című osztrák-magyar együttműködési projekt zárórendezvénye.

Az előadások nyelve angol és magyar.

narratologia PIM

 

A test szövegbeli megjelenésének vizsgálata túlzás nélkül tekinthető az utóbbi évek egyik legnépszerűbb kutatási irányának.

Konferenciánk célja olyan elemzések bemutatása, melyek a testnek az elbeszélések megértésében játszott szerepét az azonosulás és az elutasítás, a befogadás és a kirekesztés dichotómiájának kontextusában vizsgálják.

 

A konferencia előadói:


Anna BABKA (Universität Wien, Institut für Germanistik)
BARANYAI Norbert (DE)
CZÉKMÁNY Anna (PIM)
DECZKI Sarolta (MTA BTK ITI)
FÖLDES Györgyi (MTA BTK ITI)
JABLONCZAY Tímea (ZSKF)
KÉRCHY Anna (SZTE)
RÁKAI Orsolya (MTA BTK ITI)
SCHEIN Gábor (ELTE)
SZAMOSI Barna (CEU)
Alexandra URAKOVA 
(Orosz Tudományos Akadémia Gorkij Világirodalmi Intézet)
WERNITZER Julianna (PIM)

A részletes program itt elérhető.

MTA kutatói pályázatai

MTA központi weboldala

MTA kutatóintézet-hálózata