- Részletek
- Kategória: XIX. századi osztály
- Találatok: 966
A Spanyolországban június 16–18-án rendezett 11. Nemzetközi történeti lexikológiai és lexikográfiai konferencián a BTK Irodalomtudományi Intézet tudományos főmunkatársa, Kiss Margit két előadást tartott a digitális módszerek szótárkészítésben alkalmazható felhasználásáról.
2021. június 16–18. között rendezte meg a Nemzetközi Történeti Lexikográfiai és Lexikológiai Társaság (International Society for Historical Lexicography and Lexicology, ISHLL) a 11. Nemzetközi történeti lexikológiai és lexikográfiai konferenciát (ICHLL 11), ezúttal Spanyolországban, a University of La Rioja szervezésében. A konferenciasorozat eseményeinek korábban Leicester (2002), Gargnano del Garda (2004), Leiden (2006), Edmonton (2008), Oxford (2010), Jena (2012), Las Palmas de Gran Canaria (2014), Bloomington (2016) Genova (2018) és Leeuwarden-Ljouwert (2019) adott otthont.
A háromnapos rendezvényen mintegy 80 előadás hangzott el a szakterület művelőitől. A témák érintették a történeti lexikológia és lexikográfia aktuális kutatási kérdéseit és legújabb eredményeit, amelyek közül a szókészlettani gyűjteményekben mint strukturált adatforrásokban rejlő lehetőségek kiaknázása, valamint a digitális és digitalizált feldolgozások korszerű megoldásai domináns szerepet kaptak.
A konferencián a BTK Irodalomtudományi Intézet munkatársa, Kiss Margit két előadást tartott. Creating a historical dictionary with an automated corpus annotation system (Történeti szótár készítése automatikus annotálással) című prezentációjában a BME Mesterséges Intelligencia Kutatócsoporttal közösen fejlesztett, 18. századi szövegeken alkalmazott eljárást ismertette, amely gépi tanulásos módszerek segítségével nagymértékben megkönnyíti és felgyorsítja a történeti szókészleten alapuló szótárkészítési folyamatokat. Knowledge-oriented extended author’s dictionary (Tudásalapú írói szótár) című előadásában az intézetközi együttműködés másik eredményét, a kiterjesztett szótári modellt mutatta be, amely a hagyományos papíralapú megoldásoktól eltérően számítógépes feldolgozásra alkalmas módon enciklopedikus információkkal bővíti a szótári adatállományt.
A konferencia válogatott előadásainak anyagából várhatóan tanulmánykötet készül, hasonlóan az előző évi tanácskozás reprezentatív gyűjteményéhez, amely ez év végén jelenik meg a Cambridge Scholars Publishing kiadónál.
A tanácskozás programja és az előadások összefoglalói letölthetők.
- Részletek
- Kategória: Hírek
- Találatok: 2210
2021. június 11-én rendezték meg Szekszárdon a XVIII. Mészöly Miklós Emléknapot. A Mészöly-centenárium évében Szolláth Dávid, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézetének munkatársa, a Jelenkor Kiadó Mészöly-életműkiadásának sorozatszerkesztője vehette át a Mészöly Miklós-díjat, amelyet 2020-ban megjelent monográfiájáért egyhangúan neki ítélt a bíráló bizottság.
Szolláth Dávid Mészöly-monográfiája alapos elemzés tárgyává teszi az író műveit és irányváltó pályaszakaszait, körültekintően vizsgálja történeti és világirodalmi kontextushoz való kapcsolódásukat, és a mészölyi hagyománynak a kortárs magyar irodalmi folyamatokra, szerzőkre gyakorolt hatását is igazolja.
A díj átadáskor Szörényi László irodalomtörténész, az Irodalomtudományi Intézet emeritus professzora, a Mészöly Miklós Egyesület elnöke mondott laudációt.
Gratulálunk az elismeréshez.
- Részletek
- Kategória: Modern magyar irodalmi osztály
- Találatok: 735
Új magyar nyelvű kiadásban jelent meg James Joyce regénye, az Ulysses, amelyet újrafordított formájában először 2012-ben ismerhettek meg az olvasók. A könyv magyarországi fogadtatása azonban sokkal régebbre nyúlik vissza. A szövegváltozatok történetéről június 16-án a Bloomsday alkalmából a BTK Irodalomtudományi Intézet tudományos tanácsadója, a négytagú fordítócsoport vezetője Kappanyos András közölt cikket A legújabb Ulysses – egy fordítás története címmel a Bölcsészettudományi Kutatóközpont honlapjának Ismerettár rovatában.
2012-ben nyolcévnyi intenzív munka után engedte útjára a szöveget a négytagú fordítócsoport (Gula Marianna, Kappanyos András, Kiss Gábor Zoltán, Szolláth Dávid). Az Ulysses lefordításának lehetőségét először Babits Mihály vetette fel. Az ő öteltéből kiindulvás készítette el az első fordítást Gáspár Endre, akinek kétkötetes munkája 1947-ben jelent meg. A második magyar szöveg 1974-ben készült Szentkuthy Miklós fordításában. 1986-ban Bartos Tibor – az időközben megjelent kritikai kiadásra hivatkozva, de arra valójában kevés figyelmet fordítva – átírta az 1974-es szöveget. A Szentkuthy-fordítás és a Bartos féle változtatások inkább a fordítók saját kreativitásához közelítik a regényt, mintsem az eredeti mű szigorú struktúrájához. Az 1986-os (negyvenezer példányban megjelent) verziót az Európa Könyvkiadó 1998-ban ismét kiadta, de ekkoriban már felmerült az újrafordítással felérő radikális revízió igénye, amelynek eredménye volt a 2012-ben megjelent regényszöveg.
Az eredeti mű első kiadásának centenáriuma (2022. február 2.) előtt nem sokkal megjelent 2021-es magyar nyelvű kötet méltó módon illeszkedik az évfordulóhoz kapcsolódó nemzetközi konjunktúrába: a konferenciák, műsorok, podcastok, tanulmánykötetek és új kiadások sorába. Bár a számos helyen javított magyar szöveget csak a magyar olvasók élvezhetik, az új borítót Váradi Zsolt munkáját bárki megcsodálhatja. A 2012-es kiadáshoz képest az újrakiadás szövegébe olyan javítások kerültek, amelyek tovább erősítik a szöveg következetességét, konzisztenciáját. Eredetileg is több száz tételes, folyamatosan bővített glosszárium segítette a fordítócsoportot a szöveg belső kapcsolatrendszerének megőrzésében, néhány pont viszont azóta még változtatásra szorult, köszönhetően az olvasók figyelmének is. A gazdag rétegzettségből – mint azt már Hamvas Béla is megérezte – magának az életnek a gazdagsága tekint vissza olvasójára. És minél inkább elmélyedünk az Ulysses szövegében, annál jobban érvényesül két legfontosabb értéke: a humora és a humánuma.
„Az Ulysses, mint maga a szerző mondja: minden. Tragédia, regény, szatíra, komédia, eposz, filozófia. Szintézis. Az egész világ a maga rendezett rendszertelenségében, vagy rendszertelen rendezettségében, felbontva, összefoltozva, ahogy egy hétköznapi ember agyán átcsurog; felidéz átélt, olvasott, hallott gondolatokat és képzeteket, aztán eltűnik, de nem nyomtalanul, mert újra feltűnik, mint szín vagy részlet, vagy ha szín és részlet volt, mint mozgató erő vagy központi probléma.” (Hamvas Béla, 1930)
Kappanyos András A legújabb Ulysses – egy fordítás története című írása a Bölcsészettudományi Kutatóközpont honlapján olvasható.
- Részletek
- Kategória: Modern magyar irodalmi osztály
- Találatok: 1139
A Szerb Tudományos és Művészeti Akadémia Újvidéki Tagozata és a budapesti Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézete 2021. június 22–23-án közös konferenciát rendez
címmel, amely az Irodalomtudományi Intézet Modern magyar irodalmi osztálya és az Újvidéki Egyetem több évtizedes konferenciasorozatának újabb állomása.
Helyszín:
a Szerb Tudományos és Művészeti Akadémia
Újvidéki Tagozatának székháza (Újvidék, Nikola Pašić utca 6.)
- Részletek
- Kategória: Hírek
- Találatok: 970
A Lendület ‒ Hosszú Reformáció Közép- és Kelet-Európában (1500‒1800) Kutatócsoport június 22-én, kedden tartotta a Centre for Reformation Studies ünnepélyes megnyitóját a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézetében.
Közreműködött:
Kecskeméti Gábor, intézetigazgató, BTK Irodalomtudományi Intézet
Tóth Zsombor, kutatócsoport-vezető, MTA BTK Lendület ‒ Hosszú Reformáció Közép- és Kelet-Európában (1500‒1800) Kutatócsoport
Kecskeméti Gábor megnyitó beszédében felidézte a Centre de Recherche de la Renaissance (Reneszánsz-kutató csoport) létrehozását Irodalomtudományi Intézetben, valamint hangsúlyozta a kutatóközpontok tudománypolitikai jelentőségét. A reformációkutató központot Tóth Zsombor mutatta be. Az új kutatási és tudománymenedzselési központ hosszútávú célja az, hogy a magyar reformációtörténeti kutatások és eredmények számára a nemzetközi tudományos környezetben kellő szakmai megjelenítést, illetve a magyar kezdeményezéseknek nemzetközi partnereket és fogadókészséget biztosítson.
A meghívó letölthető.
***
Tájékoztatjuk az érdeklődőket, hogy az Eötvös Könyvtár átmenetileg nem látogatható, karbantartási munkák miatt a kölcsönzés (a könyvek visszavétele is) szünetel. A Klaniczay-terem csak a rendezvény idején tartott nyitva. Megértésüket köszönjük.
- Részletek
- Kategória: Konferencia
- Találatok: 1812
Nagyvárad, Partiumi Keresztény Egyetem, 2021. június 16–18.
Értelmiségi karriertörténetek, kapcsolathálók, írócsoportosulások 4.
2021-ben negyedik rendezvényével folytatódik Nagyváradon a Partiumi Keresztény Egyetemen 2013-ban indított, az Irodalomtudományi Intézet szakmai támogatásával zajló irodalom- és társadalomtörténeti konferenciasorozat.
Az értelmiségi karrierek kutatása az irodalom- és művészetszociológia, a társadalomtörténet, illetve a megújuló történettudomány kedvelt témája. A magyar értelmiségtörténet kutatása azonban nem fejlődött önálló tudományággá, és leginkább tematikus részkutatásokban merült fel a különböző karriermodellek feltárásának igénye. Az ezzel összefüggő kapcsolatépítési stratégiákkal leginkább a hálózatkutatás foglalkozott, az írói csoportosulásokkal kapcsolatban is új megközelítésmódot eredményezve. A konferenciasorozat az új források és forrástípusok feltárásának eredményei mellett a jelzett problémákat tematikusan megjelenítő irodalmi művek értelmezési kérdéseivel foglalkozik.
A konferencia részletes ismertetése, programja és az előadások összefoglalói letölthetők.
A korábbi konferenciák anyagából készült kötetek a reciti.hu portálon érhetők el.
A konferencia szervezői a PKE Magyar Nyelv- és Irodalomtudományi tanszékének jelenlegi és egykori, társult oktatói: Boka László egyetemi docens, a BTK Irodalomtudományi Intézet tudományos főmunkatársa és Biró Annamária egyetemi adjunktus, a Babeş-Bolyai Tudományegyetem Magyar Irodalomtudományi Intézetének oktatója.
A rendezvény a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával valósul meg, egy-egy programrésze számára pedig helyszínt biztosít a Római Katolikus Püspökség a felújított püspöki palotában, illetve az Ady Endre Emlékmúzeum. Médiapartnerként a Plusz FM nagyváradi magyar nyelvű rádió is csatlakozott a támogatókhoz.
A szervezők – az érvényes járványügyi szabályok betartása mellett – minden érdeklődőt szeretettel várnak.
- Részletek
- Kategória: Reneszánsz osztály
- Találatok: 918
A Szlovák Nemzeti Könyvtár 2021. június 8–9-én rendezte meg éves nemzetközi konferenciáját Veda a jej rozvoj v zrkadle pamiatok knižnej kultúry / Science and Its Development in the Reflection of the Book Culture (A tudomány és annak fejlődése a könyvkultúra tükrében) címmel, ahol előadást tartott a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézet két munkatársa, Papp Ingrid és Tüskés Anna is. A konferencia szlovák, cseh és angol nyelven, ezúttal a virtuális térben zajlott.
A megnyitót Agáta Klimeková, a Szlovák Nemzeti Könyvtár Történeti Könyvtári Állományának és Történeti Könyvdokumentumok Igazgatási és Feldolgozási Osztályának igazgatója tartotta, aki a tudományok történeti fejlődését vázolta a 20. századig, különös tekintettel a könyvnyomtatás kialakulására, az egyházi és a magánkönyvtárak létrejöttére és a könyvhasználat általánossá válására, amelynek számos tudományos ágazat kialakulása köszönhető. A szlovák és a cseh előadások a 16. századtól a 20. századig a könyvkultúra fejlődésének szlovák vonatkozásaival foglalkoztak.
A BTK Irodalomtudományi Intézet munkatársa, Papp Ingrid a cseh könyvkultúra hatásáról beszélt a Magyar Királyság multietnikus városi közösségeiben a kora újkorban, különös tekintettel a posztilláskönyvek használatára. Több előadó foglalkozott a 16–18. századi egyházi és magánkönyvtárakkal, például Klára Komorová Melchior Krupek (1490 körül – 1580 körül) lengyel nemes 16. századi könyvtárával és Vavrinec Žeňuch a 17–18. századi munkácsi görögkatolikus püspöki levéltárral. A 19. században a tudományok professzionalizálódásával egyre nagyobb hangsúly helyeződött egy-egy tudományterületre.
Az előadók az asztronómia, az asztrofizika, a jog- és az orvostudomány témájában a Magyar Királyság területén megjelent könyveket mutatták be; például Oľga Vaneková a bécsi, budapesti és nagyszombati orvosi kar tanulói által kiadott latin disszertációkról beszélt. Több előadás foglalkozott Csehszlovákia első és második világháborút követő rendelkezéseivel, amelyek meghatározták, hogy mit és milyen tartalommal lehet kiadni. Ennek következtében nagyrészt tankönyvek és tudományos évkönyvek jelentek meg; erről tartott előadást Bronislava Navarová és Lucia Němcová.
Az angol szekcióban Papp Júlia, a BTK Művészettörténeti Intézet munkatársa Sigmund Feyerabend (1528–1590) frankfurti könyvkereskedő és kiadó könyveit elemezte az illusztrációk többszörös felhasználása szempontjából. Mona Garloff (Innsbrucki Egyetem, Történeti és Európai Etnológiai Intézet) külföldi könyvkereskedők 1680–1750 közötti bécsi és prágai tevékenységét tárgyalta. A BTK Irodalomtudományi Intézet munkatársa, Újváriné Tüskés Anna szöveg és illusztráció viszonyát vizsgálta Bagó Márton 19. századi budai nyomdájának vallásos ponyvanyomtatványaiban. Gordana Djokovic (Belgrádi Egyetem, Könyvtár és Informatikai Tanszék) pedig a 19. században Szerbiában folytatott szlovák kiadói tevékenységet mutatta be.
- Részletek
- Kategória: Reneszánsz osztály
- Találatok: 847
2021. december 1‒3. között a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának Klasszika Filológiai és Neolatin Tanszéke ad otthont az V. Neolatin konferenciának.
A konferencia társrendezői a BTK Irodalomtudományi Intézete és az MTA-ELTE Humanizmus Kelet-Közép-Európában Lendület Kutatócsoport.
Az előző évek tematikájától eltérve az idei konferencián a latin nyelv kora újkori magyarországi helyzete kerül a középpontba, kitérve a latin nyelv oktatásának hazai történetére, a latin nyelv műveltségben, társadalomban, irodalomban betöltött szerepére, összevetve az anyanyelvi irodalommal és az ország területén született egyéb nyelvű szövegekkel. Az egyes régiók közötti átjárhatóság biztosítása is a latin nyelv egyik legfontosabb funkciójának tekinthető. Ennek jegyében a konferencia altémaként kiemelt figyelmet kíván szentelni a 15–18. századi erdélyi, Erdélyhez kötődő neolatin szövegeknek, illetve olyanoknak, amelyek Erdély szerepére, sajátosságaira, történelmére reflektálnak. Különös aktualitást ad a témának, hogy 2021-ben lesz Báthori Istvánt erdélyi fejedelemmé választásának 450. évfordulója.
A 20 percesre tervezett előadások címét és 1000–1500 leütés terjedelmű összefoglalóját
2021. július 15-ig a Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. címre várják a szervezők.
További cikkeink...
További cikkeink...
Korábbi cikkeink megtalálhatók a Hírarchívumban.
Keresés a hírekben
Közelgő eseményeink
„Pöttyös és csíkos” ‒ konferencia a Móra Kiadó könyvsorozatairól Cs, ápr. 25. P, ápr. 26. |
Könyvbemutató Hevesi András emlékére (Budapest) Szo, ápr. 27. 16:00 |
A Reneszánsz osztály vitaülése: Filiczki János költői életműve K, ápr. 30. 16:00 |
Láthatatlan (színház)történetek – női nézőpontok [konferencia] P, május 3. V, május 5. |
Helikon-lapszámbemutató H, május 6. 20:00 |
Pellegrinaggi di cavalieri ungheresi al Purgatorio di San Patrizio [előadás] K, május 7. 10:30 |
A XVIII. Századi osztály vitaülése K, május 7. 16:00 |
A kritika vakfoltjai // A befogadás perifériái [konferencia] Cs, május 9. P, május 10. |
Genesis Bologna 2024: Constants and Variants in Genetic Criticism [konferencia] Cs, május 9. Szo, május 11. |
Csáth Géza életműve és hatása [konferencia] Cs, május 9. 09:00 – P, május 10. 13:00 |