Hálózatok és komparatisztika:
a világirodalom hálózatai 
Networking Comparative Literature: Networks and World Literature

címmel 2019. október 4–5-én a Magyar Irodalomtörténeti Társaság Összehasonlító Irodalomtudományi Tagozata a BBTE Magyar Irodalomtudományi Intézetével és a Kolozsvári Akadémiai Bizottsággal közösen konferenciát rendez, amelyben társszervezőként részt vesz az MTA BTK Irodalomtudományi Intézet Irodalomelméleti Osztálya is.

Helyszín: Babeș-Bolyai Tudományegyetem, BTK, Kolozsvár

A szervezőbizottság tagjai: Balázs Imre József, Berszán István, Bányai Éva, Fogarasi György, Hajdu Péter, Molnár Gábor Tamás, T. Szabó Levente, Z. Varga Zoltán.

A hálózatelmélet szakmai sikere és a hálózatok történetének, a mindennapi élet hálózati szerveződésének, hálózatosodásának, hálózatosíthatóságának elemi tapasztalata a hálózati mintát nem csupán egy önálló tudományág fókuszába állította, hanem a tudományos kutatások új, izgalmas hívószavává tette. A konferencia ezt a korszerű kutatási területet kívánja termékeny módon megnyitni a komparatisztika számára. A tudományos találkozó – a kolozsvári helyszín természetéből adódóan – egyúttal a magyar és román komparatisztika párbeszédének is fóruma kíván lenni.

A konferencia első napján magyar nyelvű előadások hangzanak el, a második napon pedig – a kelet-európai komparatisztika hálózatosodását elősegítendő – a román összehasonlító irodalomtudomány vezető személyiségeivel közös angol nyelvű tanácskozást terveznek a szervezők, akik tehát magyar és angol nyelvű előadásokat egyaránt várnak.

Jelentkezni féloldalnyi (2000 leütés) rezümével lehet a Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. címen június 14-ig. A jelentkezéseket a konferencia szakmai bizottsága bírálja el, amely a szervező intézmények képviselőiből, valamint a magyar és román összehasonlító irodalomtudomány vezető személyiségeiből áll. A konferenciafelhívás és a további információk a konferencia kétnyelvű honlapján érhetők el, amely folyamatosan frissül.

A PTE BTK Reneszánsz Kutatóközpontja, valamint az MTA BTK Irodalomtudományi Intézetének Reneszánsz Osztálya, együttműködve a régi magyar irodalom kutatásában érdekelt műhelyekkel (egyetemi intézetek és tanszékek, doktori iskolák, doktori programok és kutatócsoportok) 2019. május 23–25. között rendezte meg 50. közös konferenciáját Pécsett Imitáció és parafrázis: Szövegváltozatok a magyar régiségben címmel a PTE Vargha Damján Aulájában.

A konferencia olyan húszperces előadásokól épült fel, amelyek adalékokkal szolgálnak az imitáció és a parafrázis problémaköréhez, akár az újabb tudományelméleti megfontolások tükrében. A felvetődő további tartalmi és módszertani szempontok, kérdések és következtetések nemcsak a régiség alaposabb megismerését segíthetik elő, hanem a hálózatos létmódú szövegek világában is hasznosak lehetnek. 

A konferencián készült képek letölthetők.

A konferenciával kapcsolatos tudnivalókról a szervezők körlevélben tájékoztatták a résztvevőket és érdeklődőket.

A további részleteket tartalmazó korábbi konferenciafelhívás
és az esemény végleges programja letölthető.

A Károli Gáspár Református Egyetem Magyar Nyelv-, Irodalom- és Kultúratudományi Intézetének és az MTA BTK Irodalomtudományi Intézetének közös programja 2019. május 27-én 9:00 órától: 

A három éve elhunyt angol énekes, zenész, dalszerző, színész lemezei, dalszövegei, lemezborítói, klipjei, jelmezei és díszletei, de leginkább személyiségének változásai több ponton is kapcsolódnak a kultúratudomány problémáihoz. Bowie a magyar kultúra számára is meghatározó, hatása sokrétű és széles körű, a nyolcvanas évek magyar undergroundja, a kortárs magyar próza, El Kazovszkij munkássága esetében is kimutatható. A KRE MNYIKI és az MTA BTK ITI rendezvénye a Bowie-életmű kapcsán a posztmodern kultúraképet, a magas és a tömegkultúra átjárhatóságát, a művészetfogalmak elméleti definícióit tárgyalja.

09:00 – 09:45

Klaniczay Gábor: David Bowie – Star-man

10:00 – 11:30

Deczki Sarolta: „Just like that bluebird” – David Bowie arcai
Hermann Zoltán: Halász Péter ravatala és a Black Star H.
Nagy Péter: Bowie-puzzle

11:30 – 13:30

Horváth Csaba: „Famous for 15 minutes”;„Heroes just for one day”
– az egyéniség nosztalgiája a popkultúrában
Havasréti József: David Bowie fogadtatása a hetvenes évek magyar undergroundjában 
Szabó Eszter Anna: „Sound and Vision”
Poós Zoltán felolvasása

Helyszín: a Károli Gáspár Református Egyetem Benda Kálmán Szakkollégiuma
(Budapest, VIII., Horánszky utca 26.) 106. terem

Minden érdeklődőt szeretettel várunk.

A Magyartanárok Egyesülete 2019. május 18-án a Kossuth Klubban rendezett konferenciát az MTA BTK Irodalomtudományi Intézetében készülő irodalomtörténeti kézikönyvről.

A kézikönyv munkaoldalán 2014 szeptembere óta érhetők el információk a háromkötetesre tervezett akadémiai irodalomtörténetről: a honlapon Kecskeméti Gábor szerkesztői koncepciója mellett a 20. századi magyar irodalom néhány fejezete olvasható: az esztétizáló modernségről, Szabó Lőrincről, illetve a Te meg a világ című kötetről.

A Magyartanárok Egyesületének mostani konferenciáján Kappanyos András ismertette a kézikönyv koncepcióját a 20. századi magyar irodalom történetéről, majd Szénási Zoltán tartott előadást a nemzeti konzervatív irodalomszemléletről szóló fejezet nyomán.

A magyar identitás Pittsburghben,
Josephine Baker Budapesten
Szollát Dávid beszámolója az AHEA 44. konferenciájáról

2019. április 4–6. között rendezték meg az American Hungarian Educators Association (az Amerikai Magyar Tanárok Egyesülete) éves konferenciáját a Pittsburghi Egyetemen (University of Pittsburgh).

A pennsylvaniai Pittsburgh, a hajdani acélipari központ gazdasági válságok és környezeti katasztrófák után építette újra magát. Oktatásra, kutatás-fejlesztésre, informatikára és gyógyászatra alapozott sikeres városfejlesztési korszakát nem véletlenül nevezik „pittsburghi reneszánsz”-nak. A háromszázezres városban hét egyetem található, a kisváros méretű campuson pedig katedrálisa van a tudásnak. Irigylésre méltó, hogy itt valóban él a  tudás kultusza, és az egyetemekre építik a jövőt. (Pittsburghről részletesebben külön cikkben írtam.)  

A konferenciát szervező AHEA az amerikai magyar emigráció egyetemi értelmiségének nagy múltú szervezete. Az egyesület tudományszervező, közösségépítő és tehetséggondozó munkája igen szerteágazó. Az éves konferenciákon kívül (a negyvenötödiket jövőre Pécsen rendezik) támogatnak hungarológiai kutatásokat, díjakat adnak ki, melyek közül a legújabb a tavaly elhunyt, legendás alapítóról, Várdy Béla történészprofesszorról elnevezett emlékdíj, amelyet az arra érdemes fiatal történészek kapnak. Az egyesület fenntart egy igen magas színvonalú nemzetközi digitális folyóiratot, a Hungarian Cultural Studiest. A Louise O. Vasvári főszerkesztésében megjelenő fórum jól ismert a szakmai körökben, az Irodalomtudományi Intézetből is egyre több kolléga publikál a lapban.

A konferencia fő témája az identitás volt (Identity: Hungarian, European, Global?), ehhez szolgált jó gondolatébresztőnek Kenyeres János (ELTE, University of Toronto) nagy ívű, kétszáz év magyar irodalomtörténetét átfogó nyitóelőadása magyar írók különböző, a nemzeti identitást firtató írásainak hosszú soráról. A konferencia több mint negyven előadása történelmi, irodalmi, alkalmazott nyelvészeti, folklórtudományi, kultúratudományi témakörök szerint rendeződött. A gazdag programról lehetetlen részletesen beszámolni, de az előadások absztraktjai az AHEA honlapján olvashatók.

Az irodalmi előadások közül inspiráló volt Laura Pritchard (Harvard University) Dada and Futurist Soundscapes of Hungary című prezentációja, aki újra megerősítette azt a tapasztalatot, hogy a magyar avantgárd továbbra is nemzetközi kutatási téma. James V. Pavlish (John Carroll University, Cleveland, OH) Csáth Gézáról szóló előadása váratlanul, mégis találóan kapcsolódott a magyar identitás kérdéséhez. Pavlish azt a javaslatot fogalmazta meg, hogy Csáth Gézát – Csáth saját, Ópium című elbeszélése alapján – egy drámai értékrendváltozást hozó kor tragikus alakjaként érdemes és méltányos szemlélni. Pavlish elemezte Kosztolányi Csáth-verseit, köztük az 1920-as Csáth Gézának címűt, amelyben Csáth sorsa, betegsége, elvesztése szorosan összekapcsolódik a háború és a Trianon utáni időszak veszteségtapasztalatával. Pittsburghben tájékozódhattunk az észak-amerikai magyar emigráció íróinak munkásságáról is. Többek között Szentkirályi Endre jóvoltából, aki a hajdan „második legnépesebb magyar város”-nak nevezett Cleveland magyar hagyományainak kutatója. István Esterhásról szóló előadása után Szentkirályi frissen megjelent könyvét, az Eire-tó parti város magyar közösségéről szóló nagyszabású monográfiáját is kézbe vehettük. (Magam is ebben a szekcióban adtam elő Narrative Style and Gender Relations in the Creative Relationship of Miklós Mészöly and Alaine Polcz címmel.) 

Az MTA BTK Lendület „Irodalmi nyilvánosság a polgárosuló Nyugat-Magyarországon, 1770–1820” kutatócsoport egyetemközi összefogással, a Tudásáramlás NKFI kutatócsoporttal közösen nemzetközi konferenciát szervez Keszthelyen The Culture of the Aristocracy in the Habsburg Monarchy (1750–1820) címmel.

A konferencia Festetics György gróf munkásságának művelődéstörténeti környezetét rekonstruálja. Talán nem véletlen, hogy a gróf szűkebb pátriája, a Dunántúl a Habsburg Birodalom azon multikulturális és többnemzetiségű tájegysége volt a 18–19. században, ahonnan olyan nagy magyar nemesi családok származtak, mint például a Széchényi, Esterházy, Zichy vagy Festetics családok. Közép-Európában az arisztokrácia különleges szerepet játszott a történelemben a 18. század végén. Tudásuk és pénzügyi hátterük lehetővé tette számukra, hogy a társadalmi és kulturális innováció előmozdító lehessenek. A Habsburg Birodalomba világhírű művészeket hívtak meg és támogatták őket, miközben saját maguk is művészettel foglalkozó, alkotó emberek voltak. Tudományos könyveket vásároltak, ezeket gazdag könyvtárakban gyűjtötték össze, iskolákat, akadémiákat alapítottak, és segítették kevésbé tehetős ifjak külföldi tanulmányait. Családi hálójukat közvetlen környezetük kulturális fejlesztésére használták fel, és úgy gondolták, hogy a művelt embereknek nemcsak joga és lehetősége, de kötelessége is a nép művelődésének, oktatásának előmozdítása.

A konferencia elsődleges célja az arisztokrácia szociális és kulturális szerepvállalásának vizsgálata.

A konferencia programja és az előadások összefoglalói letölthetők. 

Időpont: 2019. május 30.– június 1.

Helyszín: Helikon Kastélymúzeum, 8360 Keszthely, Kastély u. 1.

Minden érdeklődőt szeretettel várunk.

A Szépírók Társasága és a L'Harmattan Kiadó 2019. május 23-án emléknapot rendez Berkovits György halálának évfordulójára az MTA BTK Irodalomtudományi Intézet munkatársai, Deczki Sarolta és Széchenyi Ágnes közreműködésével. 

Rangos külföldi kiadónál angol nyelven jelent meg Ács Pál (az MTA BTK Irodalomtudományi Intézet tudományos tanácsadója, a Reneszánsz Osztály munkatársa) legújabb könyve: Reformations in Hungary in the Age of Ottoman Conquest, Refo500 Academic Studies 52 (Göttingen: Vandenhoeck et Ruprecht, 2019). 

2019. június 5-én 13:30 órától
angol nyelvű könyvbemutató és beszélgetés
keretében ismerteti a szerző a tanulmánykötetet 
Nadia Al-Bagdadi, Herman Selderhuis és Almási Gábor részvételével. 

Helyszín: CEU, Quantum-terem (1. emelet), Budapest, V., Nádor utca 15. 

Az egységes koncepcióba rendezett tanulmánykötet a mohácsi csatát és a reformáció kezdeteit követő mintegy száz év magyar irodalom- és művelődéstörténetének különböző aspektusait tárgyalja. A 16. századi vallási reformok („reformációk”) nem képeztek egységes folyamatot, nem is igen rendezhetők közös narratívába. Ezért a könyv külön kezeli az Erasmus tanításaihoz kötődő (alapvetően katolikus) vallási ébredést, a protestáns reformáció különböző változatait, és reformációnak (katolikus reformációnak) nevezi a Tridentinum után megerősödő, a jezsuiták által dominált katolicizmust is. A kötetben kiemelt szerep jut a hódoltsági reformáció kérdéseinek. 

A könyvbemutató programja és az angol nyelvű könyvismertető letölthető. 

Minden érdeklődőt szeretettel várunk.