A Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézetének Reneszánsz osztálya a régi magyar irodalomtörténeti oktató- és kutatóhelyekkel közösen 2021. január 26-án, kedden 16:00 órakor tartja következő vitaülését. 

Tárgy: 

Farmati Anna
(Kolozsvár, BBTE, Magyar Irodalomtudományi Intézet)
Későantik és kora középkori himnuszok a graduálokban: többszintű recepció vagy újraírás?

Közismert és gyakran idézett tény, hogy a protestáns graduálok elég nagyszámú középkori zsolozsmahimnuszt is tartalmaznak. A szövegek egybevetése a latin eredetivel, illetve a meglévő középkori fordításokkal arra enged következtetni, hogy irodalmi és mentalitástörténeti szempontból sem érdektelenek ezek a parafrázisok: tudatos retorikai és teológiai elvek is meghatározzák a szövegeket. Erre maga Luther himnuszfordítói gyakorlata mutat rá, és ezt akkor is érdemes komolyan venni, ha a magyar változatok eredetéről, konkrét fordításelméleti hátteréről szinte semmit sem tudunk. Az újraírás felőli vizsgálat egy olyan szövegkorpusz árnyaltabb értelmezésére, (világ)irodalomtörténeti kontextusba helyezésére ösztönöz, amelyet eddig fordítás-, esetleg parafrázisirodalomként kezeltünk.

Az élő közvetítés január 26-án az alábbi kapcsolattal érhető el: 

A meghívó letölthető.  

A The World of Neo-Latin: Epistolography című szekcióban elhangzott előadások több szempontból is kapcsolódtak egymáshoz, a főbb csomópontok a levelezésekből kiolvasható reneszánsz énformálás (self-fashioning), a kora újkori levélírás gendertudományok felőli megközelítése, illetve az itáliai kapcsolati hálózatok voltak. 
Szilágyi Emőke Rita Oláh Miklós levelezésének kiadási munkálatai közben lett figyelmes arra, hogy Oláh szisztematikusan cenzúrázott részleteket, és válogatta össze levelezésgyűjteményébe a leveleket. Ezek a szerkesztői eljárások tudatos szerzői profilépítés munkálatairól tanúskodnak, amely minden bizonnyal összefüggésbe hozható Oláh későbbi ragyogó karrierjével. 
A konferencia programja és az előadás összefoglalója letölthető.

A párizsi Honoré Champion Kiadó Bibliothèque d'études de l'Europe centrale című sorozatának 25. köteteként megjelent II. Rákóczi Ferenc Confessio peccatoris (Egy bűnös vallomása) című műve 18. századi francia fordításának kritikai kiadása. A Tüskés Gábor által szerkesztett kötethez Jean Garapon írt előszót. A sajtó alá rendezésben az Irodalomtudományi Intézet munkatársai közül közreműködött Lengyel Réka és Tüskés Anna. A kötet további munkatársai Aradi Csenge, Gausz Ildikó, Hámori-Nagy Zsuzsa, Michel Marty, Szebelédi Zsolt és Tóth Ferenc.

François II Rákóczi
Confession d’un pécheur
Traduite du latin par Chrysostome Jourdain

Édition critique avec introductions et notes établies sous la direction de Gábor Tüskés
Avant-propos de Jean Garapon
Avec la collaboration de Csenge E. Aradi, Ildikó Gausz, Zsuzsanna Hámori-Nagy, Réka Lengyel, Zsolt Szebelédi, Ferenc Tóth et Anna Tüskés

Édition revue et préparée par Michel Marty

Bibliothèque d’études de l’Europe centrale N° 25. Série Littérature.
2020. 778 p., broché, 2 ill., 15,5 x 23,5 cm
ISBN 978-2-7453-5436-5. 75 €

2020. december 15-én intézetünk tudományos munkatársa, Kalavszky Zsófia (Közép- és kelet-európai Osztály) nyitotta meg előadásával Moszkvában az Orosz Tudományos Akadémia Világirodalmi Intézetében rendezett Читатель в русском литературном процессе XX века. К 90-летию выхода книги А.М. Топорова „Крестьяне о писателях” című nemzetközi konferenciát. A zoom-platformon keresztül zajló kétnapos tudományos eseményt a szervezők Adrian Toporov Parasztok írókról (1930) című kötetének tiszteletére rendezték, amely eredeti formájában hosszú évtizedeken keresztül hozzáférhetetlen volt. Adrian Toporov falusi tanító 1920-ban Szibériában, a Májusi Reggel kommunában 12 éven keresztül minden este az írást és olvasást éppen hogy elsajátító kommunároknak szépirodalmi műveket olvasott fel az orosz- és a világirodalomból. A felolvasásait követően gyorsírással lejegyezte hallgatói kritikáit, véleményét az aznap felolvasott művekről. Az adatközlőktől gyűjtött gazdag anyaghoz részletes módszertani tanulmányt fűzött, és mellékelte a paraszt-kommunárok rövid életrajzait is. Gyűjteménye, amely az olvasáskutatás, az irodalomszociológia és az irodalomtudomány számára a mai napig egyedülálló kutatási anyagnak bizonyul, bepillantást enged egy olyan kulturális állapotba, amelyben naiv, nem professzionális olvasók kaphattak hangot a sztálini kulturális fordulat előtti utolsó pillanatokban. Kalavszky Zsófia azokat az olvasói véleményeket elemzi előadásában, amelyeket a kommuna lakói Alekszandr Puskin műveiről fogalmaztak meg. (Az előadás címe: Крестьяне о Пушкине. Уникальные 1920-ые годы: Пушкинские страницы в наследии А. Топорова. Филология и исследование литературного культа). A konferencia programja letölthető.

Mészöly Miklós (1921–2001) születésének 100. évfordulójára és a centenáriumi évre készülve a Mészöly Miklós Egyesület hagyományos Miklós-napi konferenciáját az író Közép-Európa-gondolatának és a születése és íróvá érése miatt is fontos dél-dunántúli tájegység által ihletett „pannon próza” koncepciójának szentelte. 

Az 1979-es Szárnyas lovak című kötettel induló évtizedes szöveguniverzumot tekinti az irodalomtörténet – az író terminusával – pannon prózának. Mészöly legfőbb ambíciója ekkor a regionális és családtörténeti múlt megírása volt egy félig történelmi, félig imaginárius mitológia kidolgozásának segítségével, melynek „főszereplője” a térség: a Dél-Dunántúl, a Kárpát-medence és Közép-Európa.

Az online megtartott konferencián intézetünk munkatársai közül Szolláth Dávid, a konferencia szervezője és Szörényi László, az egyesület elnöke tartott előadást.
További előadók: Ágoston Zoltán, Bagi Zsolt, Bazsányi Sándor, Bencsik Orsolya, Demény Péter, Görözdi Judit, Győri Orsolya, Lovizer Lilla, Simon Attila, Szkárosi Endre, Vári György, Vásári Melinda. 

A Jelenkor és a litera.hu beszámolója, valamint az élő közvetítésről készült felvétel letölthető.

Megjelent a Nők, időszaki kiadványok és nyomtatott nyilvánosság, 1820–1920 című tanulmánykötet, amely a 2019. október 14–15-én a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézete által rendezett konferencia előadásainak szerkesztett változatát tartalmazza. A tanácskozásra a 2017-ben Nőszerzők a 19. században: lehetőségek és korlátok című rendezvény folytatásaként került sor. A most megjelent kötet tanulmányai tematikus vezérelv mentén szerveződtek: a női írás és az időszaki kiadványok kapcsolatát vizsgálják a reformkori almanachoktól a 20. század eleji sajtóig. A tanulmányok amellett érvelnek, hogy a női írás és a periodikák kapcsolatának vizsgálata nemcsak a korabeli olvasóközönség megismeréséhez, hanem e kiadványok kulturális erejének és más publikációs fórumokkal való összefüggésének megismeréséhez is hozzájárul.

A kötetet Török Zsuzsa, a XIX. Századi Osztály munkatársa szerkesztette. A kiadvány a reciti honlapjáról letölthető.