Az MTA BTK Irodalomtudományi Intézete 2018. március 28-án rendezte meg Az értelmezés hatalma című konferenciasorozat negyedik rendezvényét. A korábbi alkalmak a szerzőség, a textualitás és a medialitás kérdéseire koncentráltak, ezúttal pedig a kontextusok és a kontextualizáció problémáival foglalkozott a konferencia.

Az esemény részletes programja és meghívója letölthető.

2018. március 29-én a budapesti Francia Intézetben a Frankofón hónap keretében Siècle des Lumières – Lumières d’un siècle címmel konferenciát rendeztek a Sociétét Diderot és Kanada Nagykövetsége támogatásával Jean Le Rond d’Alembert (1717–1783), az Enciklopédia társszerkesztője születésének háromszázadik évfordulója alkalmából.
A konferencia nyitó előadását a szervező Kovács Eszter tartotta d’Alembert fordításról vallott nézeteiről. Az első kerekasztal-beszélgetésen Csabai Tamás Pierre Bayle, Kovács Ilona pedig Benjamin Constant filozófiai szemléletéről beszélt.
A képzőművészetnek szentelt második kerekasztal keretében Ocsovai Dóra a tengeri állatok 18. századi ikonográfiáját vizsgálta, intézetünk munkatársa, Újváriné Tüskés Anna pedig Portraits de femmes avec oranger – Luxe dans les jardins seigneurieux au 18e siècle címmel tartott előadást, amelyben a narancsfák főúri kertekbe telepítésének 17–18. századi közép-európai divatját (Kővár, Eszterháza, Dég, Körmend, Pécel, Gödöllő, Kelementelek stb.) az európai kontextusba helyezve tekintette át a narancs szimbolikus jelentéseinek bemutatására fókuszálva.
A francia-magyar kapcsolatokat tárgyaló harmadik kerekasztal során Egyed Emese Fekete János fordításairól beszélt, Marsó Paula bemutatta Rousseau Dialógusainak magyar fordításait, Penke Olga pedig Voltaire műveinek 18. századi magyar fordításairól tartott előadást. A konferencia záró előadásában Claude Dauphin operarészletekkel illusztrálva mutatta be d’Alembert zenei kísérletezéseit.

A konferencia előadásairól készült felvételek megtekinthetők.

Az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézetének XVIII. századi Osztálya pályázatot hirdet a 2018. évi Hopp Lajos-díj elnyerésére. A díj célja olyan egyetemi hallgatók és kutatók támogatása, akik kiemelkedő eredményeket értek el a 18. századi magyarországi és nemzetközi irodalom-, eszme- vagy művelődéstörténet feltárásának területén, és ezáltal méltó továbbvivői Hopp Lajos tudományos örökségének.

A pályázatra a magyarországi és a határon túli egyetemeken BA, MA vagy doktori képzésben részt vevő, doktori fokozattal még nem rendelkező egyetemi hallgatók jelentkezhetnek a 18. századi magyarországi és nemzetközi irodalom-, eszme- vagy művelődéstörténet területén végzett önálló kutatásuk eredményeit ismertető, kb. 1 ív (40.000 leütés) terjedelmű dolgozatukkal. Kérjük, a dolgozatot az Irodalomtörténeti Közlemények szabályzatának megfelelően szerkesszék meg és jegyzeteljék.

A pályázat benyújtásának határideje: 2018. május 31.

A további részleteket tartalmazó pályázati felhívás letölthető.

A Petőfi Irodalmi Múzeum és a Kosztolányi Kritikai Kiadás Kutatócsoport Kosztolányi 2.0 címmel sajtóbemutatót és konferenciát rendezett a Petőfi Irodalmi Múzeumban 2018. március 27-én intézetünk munkatársai, Veres András és Virágh András közreműködésével.

Az esemény programja letölthető.

2018. március 14-én került sor a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpontjának összintézeti értekezletére. 
A rendezvényen Fodor Pál főigazgató, a Történettudományi Intézet igazgatója értékelte a 2017. év eredményeit, majd ismertette a 2018. évi terveket.

Ezt követően az egyes intézetek vezetői kaptak szót, majd a Főigazgatói Elismerések ünnepélyes átadása következett. 

A kitüntetett kollégák: Varga Péter András (Filozófiai Intézet), Kiss Margit (Irodalomtudományi Intézet), Nagyné Gerencsér Tünde (Művészettörténeti Intézet), Landgráf Ibolya (Néprajztudományi Intézet), Oross Krisztián (Régészeti Intézet), Oborni Teréz (MTA BTK TTI), Csorbáné Bognár Erzsébet (Zenetudományi Intézet) és Horváth Imre (MTA BTK). Rajtuk kívül Anonymus-díjat vehetett át Bácsatyai Dániel tudományos segédmunkatárs és Szilágyi Magdolna tudományos munkatárs (mindketten MTA BTK TTI). 

Mindannyiuknak szívből gratulálunk!

Forrás: MTA BTK

A Közép- és kelet-európai Osztály komparatisztikai rendezvénysorozatának következő előadását Kalavszky Zsófia tartotta 2018. március 23-án

Egy irodalmi kultusz közösségei (kommuna, szekta, társasház, város, stadion, klub). Puskin a korai Szovjetunióban, a nagy terror idején, a 80-as években és napjaink Oroszországában címmel.
 

Az MTA BTK Irodalomtudományi Intézetének Közép- és kelet-európai Osztálya előadássorozatot szervez a térségünkkel foglalkozó komparatisztikai kutatások mai helyzetéről és feladatairól. A rendezvények elsődleges célja a hazai közép-európai összehasonlító kutatások felmérése, elmélyítése, a meglévő műhelyek közötti kapcsolattartás erősítése, valamint hozzájárulás a tudományos utánpótlás kineveléséhez.

A Helikon Irodalom- és Kultúratudományi Szemle
Fénykép és irodalom című számának bemutatójára 
2018. március 21-én került sor.

Visy Beatrix (szerkesztő) beszélgetőtársai
Milián Orsolya és Lénárt Tamás (szerzők) voltak, a beszélgetést Földes Györgyi vezette aKelet Kávézó és Galériában.

A fotográfia és az irodalom kapcsolódására már az új vizuális médium megjelenésétől kezdve találhatunk példákat, a fénykép és irodalmi jelenléte a 20. század első harmadától egyre gyakoribbá vált, a legnagyobb lendülettel pedig a ’70-es évektől gyakorolt jelentős hatást – más technikai médiumokkal párhuzamosan. A fotográfia létezését a kezdetektől fogva kételyek és kérdések, lelkesedések és aggodalmak kísérték. Ezért a fénykép hovatartozását, létmódját és esztétikai hatását leíró teoretikus kísérletek szintén a kezdetektől fogva izgalmas társadalmi, tudomány- és művészettörténeti térben zajlanak. A teóriák végtelenségének érzetét nemcsak az eredményezi, hogy a fénykép használatának, létmódjának, technológiájának, esztétikai hatásának kérdéseit számos oldalról vizsgálták, hanem a fénykép (technológiája, használata, társadalmi és hétköznapi életben betöltött funkciói) maga is számtalan változáson esett át a kezdetektől napjainkig.

Az MTA BTK Irodalomtudományi Intézetének Reneszánsz Osztálya a XVIII. századi Osztállyal és a régi magyar irodalomtörténeti oktató- és kutatóhelyekkel közösen 2018. március 27-én, kedden délután 4 órakor az Eötvös Könyvtár olvasótermében vitaülést tartott, ahol Takács László (tanszékvezető egyetemi docens, PPKE BTK, Klasszika Filológia Tanszék) II. Rákóczi Ferenc: Confessio Peccatoris – a latin szöveg új kritikai szövegkiadásának filológiai elvei és roblémái című előadása hangzott el.

II. Rákóczi Ferenc még Franciaországben kezdte el írni – Szent Ágoston Confessiones című művének hatására – általánosan Confessio Peccatorisként (magyarul: Vallomások) hivatkozott művét, amelyben először életének 1703-ig bekövetkezett eseményeire tekintett vissza. Később, már Törökországban megírta ennek folytatását, s a további két résznek a Continuatio Confessionis címet adta. A mű föltehetően autográf kéziratát Rákóczi még életében elküldte Franciaországba, ahol jelenleg is megtalálható: a párizsi Nemzeti Könyvtár őrzi. A kézirat sokáig ismeretlen volt, míg a XIX. században Grisza Ágost megtalálta, lemásolta, elvesztítette, majd újra lemásoltatta, és végül 1876-ban – az MTA Történettudományi Bizottsága által támogatva – kiadta. A kiadással – amiben olyanok is közreműködtek, akik nem látták a kéziratot – maga Grisza is elégedetlen volt, de hiába fogalmazódott meg egy új kiadás szükségessége az 1950-es években, a latin szöveg új kiadása csak terv maradt, noha előmunkálatok már történtek. Jelen előadás az új kritikai kiadás előkészületeiről (amelyet még R. Várkonyi Ágnes kezdett, és amelyben Dénesi Tamás és Kiss Dániel működnek közre), a kiadás elveiről és néhány igen fontos filológiai problémáról szól.