Az MTA BTK Irodalomtudományi Intézete 2018. szeptember 4-én konferenciát rendezett
Bojtár Endre emlékére. 

A konferenciáról készült felvételek a Videotorium oldalain megtekinthetők.

Helyszín: 1118 Budapest, Ménesi út 11–13., Eötvös Könyvtár, Klaniczay Terem 

A konferencia programja

9:45 Megnyitó

10:00–11:20

Jerzy Snopek: Bojtár Endréről

Veres András: Mit gondolt Bandi az irodalomtörténetről?

Berkes Tamás: Bojtár Endre és a hatvanas évek cseh irodalma

Vörös István: Mi az ironikus tudomány?

11:20–11:35 Vita, hozzászólások

11:35–11:50 Kávészünet

11:50–13:10

Baár Mónika: A kicsi szép. Miért érdemes néha a bevett szemléletmódok mögé nézni?

Laczházi Aranka: Útjelzők: merre induljon egy baltista, ha magyar?

Tölgyesi Beatrix: Bojtár Endre és a (magyar) irodalmi baltisztika

Radics Viktória: Az utolsó könyv

13:10–13:25 Vita, hozzászólások

13:25–14:00 Ebédszünet

14:00–15:00

Dávidházi Péter: „…jellemző módon A vallástalan címmel”. Kései vita Bojtár Endrével egy Kazinczy-versről

Kőrizs Imre: Bumbaj Feró ébresztése

Szörényi László: Emlékezés Bojtár Bandira az Eszmélet jegyében

15:00–15:15 Vita, hozzászólások

15:15–15:30 Kávészünet

15:30–16:30

Görözdi Judit: Bojtár Endre szlovák kapcsolatai

Krasztev Péter: Baltisztika és balk-analógiák. A regionális kutatások Bojtár-féle olvasata

Balogh Magdolna: Bojtár Endre portréjához

16:30–16:45 Vita, hozzászólások, zárszó

Az MTA BTK Irodalomtudományi Intézet Modern Magyar Irodalmi Osztálya 2018. november 29–30-án konferenciát szervez

A kortárs próza újabb fejleményei 
címmel.

Helyszín: MTA BTK Irodalomtudományi Intézet, Eötvös Könyvtár (Budapest, Ménesi út 11-13.)

Az utóbbi évtizedben tematikai és poétikai átrendeződés figyelhető meg a kortárs prózában. Míg a kilencvenes években és az ezredforduló környékén az úgynevezett „szövegirodalom” dominanciája volt megfigyelhető, a legutóbbi évek fejleményei között markánsan megmutatkozik a „valóság” leírásának, feltárásának igénye, a vele való számvetés szándéka.

A valóság fogalma a posztmodernként jellemzett irodalom és a kilencvenes évekbeli irodalomértelmező iskolák számára gyanús, diszkreditált fogalommá vált, nem is minden alap nélkül, hiszen ismeretelméleti, nyelvfilozófiai megfontolások szerint is problematikus az egyébként is erős ideológiai súllyal terhelt fogalom. Mindezek fényében figyelemre méltók az utóbbi idők fejleményei, amikor is a fenti problémák mintha zárójelbe kerültek volna, vagy legalábbis veszítettek volna érdekességükből, aktualitásukból és súlyukból egyaránt, és egyre több olyan irodalmi szöveg születik, amelyekben nyoma sincs már ezeknek a problémáknak.

Aki követte az utóbbi évek prózai fejleményeit, felfigyelhetett arra, hogy számos olyan prózai mű jelent meg, amelyek esetében lehetetlen nem észrevenni azt a szándékot, hogy a szerző valamilyen elhallgatott, kibeszéletlen, a nyilvánosságban kevéssé hangot kapott jelenségre próbálja irányítani a figyelmet, vagy pedig a már ismerteket árnyalja további részletekkel. Ennek jegyében egyre markánsabb a szociográfiai elemek, a társadalmi problémák, feszültségek jelenléte, valamint a történelemmel, különösen a közelmúlt történetével való számvetés, illetve a szexualitás, a test által megélt tapasztalatok kérdése is.

Mindezek mellett azonban olyan irányok is megjelentek, melyek vagy egyáltalán nem, vagy csak kevéssé értelmezhetők ebben a kontextusban. Viszonylag új fejlemény a regiszterek keveredése, a populáris műfajok kódjaival való játék, a hibrid szövegek megjelenése, valamint a magyar krimi újraéledésének jelensége.

A konferencia célja a kortárs próza új irányainak feltérképezése, a megelőző időszakhoz és a hagyományhoz való viszonyának tisztázása, elméleti-történeti helyzetének átgondolása. Elsősorban átfogó, összefüggésekre rámutató, általánosabb történeti és elméleti igényű előadásokat várunk tehát, már csak azért is, mert reményeink és szándékaink szerint a témának folytatása is lesz, amikor az egyes új irányzatokról esik majd szó.

A konferencián elhangzó húszperces előadások után bőségesen szánnánk időt a vitára is. A jelentkezéseket (az előadás címével és 100 szavas összefoglalójával) 2018. szeptember 15-ig várjuk a Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. címre.

A jelentkezőket szeretnénk előre tájékoztatni, hogy a konferencia önköltséges. A szervezők mindent megtesznek egyéb források felkutatásáért és felhasználásáért, ám a szűkös lehetőségek ismeretében erre sajnos aligha van esély.

-------------------
Illusztráció: Vachter János fotója

2018. július 17–21. között Ljubljanában rendezték meg az Európai Lexikográfiai Társaság (EURALEX) 18. nemzetközi kongresszusát Lexicography in global context címmel, amelyen az MTA BTK Irodalomtudományi Intézet XVIII. századi Osztályának munkatársa, Kiss Margit is részt vett. Kutatási és módszertani eredményeit a tanácskozáson a digitális bölcsészeti tárgyú The DHmine Dictionary work-flow: creating a knowledge-based author's dictionary című előadáson, illetve a Rethinking the role of digital author's dictionaries in humanities research című prezentáción mutatta be.
 

A tanácskozás programja letölthető.

Az International Federation for Theatre Research (IFTR) idén július 9–13. között Belgrádban szervezte meg nemzetközi tudományos kongresszusát a Belgrádi Művészeti Egyetem Színművészeti Karának közreműködésével. Az IFTR kiemelt figyelmet szentel a fiatal kutatóknak, konferenciáinak hármas szerkezetével is hangsúlyozva ezt. Az egy nagy témára épülő általános panel – idén a Színház és migráció témakörében fogadtak előadásokat – és a különböző témájú munkacsoportok (Working Groups) mellett minden évben megszervezik a Fiatal Kutatók Fórumát (New Scholars’ Forum). Ennek Economies of Theatre and Performance elnevezésű szekciójában tartott előadást intézetünk munkatársa, Szabó Eszter (XIX. századi Osztály, Bibliográfiai Osztály) How Much for a Theatre Ticket and a Seven-Course Meal? The Economics of a Nineteenth-Century Theatrical Centenary in Transylvania címmel, amelyben az erdélyi hivatásos színjátszás 1892-ben Kolozsváron megtartott centenáriumi ünnepségének gazdasági vonatkozásait tárgyalta. A szekció négy, időben és térben egymástól eltérő jelenségeket vizsgáló előadását (a 19. századi Kolozsvár, a hidegháború alatti kelet- és nyugatnémet színházak, kortárs német független színház, kortárs tánc Belgiumban és Németországban) a színház és színjátszás gazdasági, gazdaságtörténeti szempontú elemzései tartották össze. Éppen az idő- és térbeli távolságok hatására alakult ki termékeny párbeszéd az előadások között, amelyek megrajzolták a színházi intézményesülés kezdeteitől a színházi intézményektől való függetlenedésig vezető ívet, megmutatva ugyanakkor a nagyon hasonló gazdasági stratégiákat és finanszírozási modelleket az arisztokrata mecenatúrától az állami, illetve civil támogatásig.

Az MTA BTK Irodalomtudományi Intézet Irodalomelméleti Osztálya 2019 januárjában nemzetközi konferenciát szervez – ez a negyedik a narratológiai konferenciák sorában.

A konferencia tárgya: a kezdet – az elbeszélő művek kezdése, bevezetése, első szavai, mondatai, részei; hogyan határozzák meg ezek a további szövegrészeket, az elbeszélő mű egészét, a narrációt, az időt, a teret és a művek egyéb sajátosságait – ezek lesznek a konferencia fő kérdései.

A konferencia nyelve angol és magyar.

Az itt közölt és letölthető angol nyelvű első konferenciafelhívás figyelemfelhívó körlevél – a jelentkezéseket és a tervezett előadások rövid összefoglalóit a szervezők később várják, az időpontról újabb hírben értesülhetnek majd az érdeklődők.

A Helikon 2018/1. számában megjelent Berkes Tamás Bojtár Endrére emlékező nekrológja.  

Bojtár Endre, intézetünk munkatársa, tudományos tanácsadója, a Közép-és kelet-európai Osztály alapító vezetője, a Helikon egykori szerkesztője, Széchenyi-díjas irodalomtörténész és műfordító, aki gazdag munkássága részeként könyveivel, tanulmányaival a magyar tudományosságban korábban még nem létező szakterület, a baltisztika (Baltic Studies) alapjait is megteremtette, 2018. feburár 11-én életének 78. évében hunyt el. Búcsúztatása és temetése 2018. március 8-án volt a Rákoskeresztúri új köztemetőben. 

2018. június 23-án a Magyar Nemzeti Múzeumban az MTA BTK Lendület Családtörténeti Kutatócsoport kutatói előadás-sorozatot tartottak a Múzeumok Éjszakája keretében. 
Az első előadáson a régész Mérai Dóra az Apafi családnak az almakeréki sírboltja fölött állt, ma a múzeumban őrzött síremlékéről, a második előadásban a történész Gyimesi Emese Szendrey Júlia második családjáról beszélt. 
A harmadik előadást intézetünk munkatársa, Újváriné Tüskés Anna tartotta a magát a 11. század közepéről eredeztető középnemesi Máriássy család 18–19. századi gyermekportréiról Gyermekek a Máriássy család ősgalériájában címmel, amelyben bemutatta, hogy az uralkodó és főnemesi családok szokásait követve a kisgyermekeket felnőtt mintára szabott díszes öltözetben és tárgyakkal ábrázolták. A magát a 11. század közepéről eredeztető Máriássy család írásos dokumentumokból megismerhető történetét a 16. századtól kísérik képzőművészeti ábrázolások. A család központja a Kassától 90 km-re a Hernád folyó völgyében fekvő Márkusfalva (ma: Markušovce, Szlovákia). 
Negyedikként a történész T. Orgona Angelika az amerikai milliárdos lány, Gladys Vanderbilt és a magyar mágnás, Széchényi László gróf 1908-as álomesküvőjéről tartott előadást.

2018. június 28-án Némirovsky-délutánt rendeztek a budapesti Francia Intézetben. 

Susan Robin Suleiman előadását kerekasztal-beszélgetés követte, melynek moderátora Horváth Krisztina, a kortárs francia irodalom professzora, az ELTE BTK Romanisztikai Intézetének vezetője volt, résztvevői az előadó mellett intézetünk munkatársa, Karafiáth Judit, a két háború közti francia irodalom specialistája és Sashegyi Gábor, a Suite française magyarra fordítója. 

Irène Némirovskyt, a ragyogó tehetségű írónőt a Suite française 2004-es posztumusz kiadása után fedezték fel újra, noha már az 1930-as években regények és novellák elismert szerzője volt. Susan Suleiman azt javasolja, hogy Némirovsky regényeit úgy olvassuk, mint azoknak a többszörös és konfliktuózus identitásoknak a lenyomatát, melyek a XX. század folyamán a szekularizált zsidók életét alakították Európában és máshol.

A beszélgetést követően került sor a regény második felét feldolgozó Suite française (rendezte Saul Dibb, 2015) vetítésére.

Az előadás és a beszélgetés francia nyelven, magyar szinkrontolmácsolással zajlott.

Forrás: Francia Intézet