1773. november 17-én, Debrecenben született Csokonai Vitéz Mihály, a 18–19. század fordulójának meghatározó magyar költője, aki rövid élete ellenére kimagasló hatással volt saját kora, de még inkább a 19. század első felének magyar poézisére. Születésének 250. évfordulóján tudományos és ismeretterjesztő rendezvények, diákpályázatok emlékeztek meg Csokonairól. Az évforduló országszerte alkalmat adott a költő életművének újrafelfedezésére, a friss kutatási eredmények népszerűsítésére.

csokonai250


A Debreceni Egyetem BTK Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézete a Debreceni Református Kollégiumban rendezett konferenciát és emlékülést, amelyen a BTK Irodalomtudományi Intézet XVIII. századi osztályának munkatársai közül Csörsz Rumen István, Mészáros Gábor és Rédey-Keresztény János tartott előadást. 

A konferencia programja letölthető.

Mészáros Gábor „A meg-haltt Csokonai Vitéz Mihály” – A Csokonai-recepció korai fejezetei című előadása a költő síremléke körül kibontakozó 1806-os vitához, az Árkádia-perhez kapcsolódott, valamint a Csokonai Vitéz Mihály sírja című vershez, amely Pálóczi Horváth Ádám eddig nem vizsgált költői hozzászólása a korai kultuszhoz.

Rédey-Keresztény János „Er-rho-res”, avagy hiba hiba hátán. Szállóige és protestáns műbíráló epigramma „Csokonai vitéz tolláról” címmel tartott előadást. Sebestyén Gábor (a „magyar Demokritos” néven is ismert grafomán műkedvelő értelmiségi) egyik kolligátumkötetében a könyvtári katalógus szerint Csokonai saját kezű bejegyzése található. Az előadás arra kereste a választ, hogy a vers alá jegyzett „Cs. V. m[aga]k[ezével].” szignó Csokonaitól vagy egy másik személytől származhat-e, és izgalmas kultúrtörténeti kontextusba helyezte az Er-rho-res szállóigét.

Csörsz Rumen István Újabb adalékok Csokonai verseinek közköltészeti hátteréhez címmel a költő által összeírt egykorú közköltészeti szövegtöredékek, kezdősorok és kottavázlatok között keresett olyan darabokat, amelyek hatással voltak saját műveire a rímek és jellemző kifejezések, néha a metrikai megoldások szintjén. Az „árnyékszövegek” némelyike a 18. század legelejéig visszavezethető, többségük azonban egykorú a költő pályakezdésével, köztük Lengyel József versei vagy a Kártigám egyik betétdala.

csokonai kritikai kiadasA nemrég teljessé vált Csokonai elektronikus kritikai kiadást Boldog-Bernád István, a BTK Néprajztudományi Intézet munkatársa mutatta be.

A konferencia és emlékülés társszervezői a HUN-REN Klasszikus Magyar Irodalmi Textológiai Kutatócsoport, a BTK Irodalomtudományi Intézet, a Tiszántúli Református Egyházkerület és annak közgyűjteményei, a Debreceni Református Kollégium, a Debreceni Református Hittudományi Egyetem, Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata, az Alföld folyóirat és az ELTE BTK Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézete voltak.

A Csokonai-évforduló országszerte alkalmat adott a költő életművének újrafelfedezésére, a friss kutatási eredmények népszerűsítésére. Szeptember 1-én az Irodalmi Magazin rendezett konferenciát, ahol a tudományos műhelyek képviselői megvitatták a Csokonai-kép változásait, a költő alkotásainak és életrajzának pedagógiai dilemmáit. A tanácskozáson készült felvétel a YouTube-on látható. A folyóirat tematikus száma Csokonairól 2023 decemberében jelent meg. A lapszám elsődleges célja, hogy Csokonai Vitéz Mihály olvasmányélmény legyen minden generáció számára: a szépirodalmi válogatás mellett kevésbé ismert műveinek bemutatása és kortárs szerzők vallomásai, valamint a tudományos kutatások új eredményeit összegző tanulmányok járulnak hozzá világának felfedezéséhez. A kiadványt kultikus emlékhelyek, kéziratok és Csokonai-ereklyék fotói, korabeli Csokonai-ábrázolások, valamint a költő ihlette kortárs inspirációk illusztrálják.

csokonai250 koncertA költő születésnapján, novemberben 17-én Csurgón tartottak emlékülést „Csak a behunyt szem semmi ágán?” címmel a Csokonai Vitéz Mihály Református Gimnázium dísztermében, Csurgó város önkormányzata és a Nemzeti Örökség Intézete támogatásával. Az iskola diákságán túl városi közönség és Somogy megye több településéről érkezett tanárok emlékeztek meg a költőről, aki rövid ideig a kollégium tanára volt, egyebek között itt írta a Cultura és a Karnyóné című vígjátékait (1799). A konferencián Demeter Júlia, Granasztói Olga, Fűzfa Balázs, Hovánszki Mária és Csörsz Rumen István tartottak előadást, utóbbiak koncerttel zárták a napot. Az eseményről készült képes beszámoló a gimnázium Facebook-oldalán olvasható.

Kolozsváron a Bolyai Társaság rendezett emlékdélutánt december 19-én, amelyen a Babeş–Bolyai Tudományegyetemen utazó vendégtanárként is dolgozó Csörsz Rumen István tartott zenés előadást Víg élet a Parnasszuson. Csokonai, a közösségi költő címmel.

Az összefoglalót Mészáros Gábor készítette.

csokonai 250 csorszrumen hovanszki

csokonai250 illusztracio