ohajtom2

Óhajtom a classicus írók tanulmányát” Arany János és az európai irodalom, szerk. Korompay H. János, Budapest: MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont – Universitas, 2017.

A kötet címében foglalt idézet Arany P. Virgilius Maro Aeneise című tanulmányának egyik mondatában található: „Nem azért óhajtom a classicus írók tanulmányát, hogy nyelvünkbe idegen sajátságokat erőszakoljunk; hanem hogy szokjunk úgy bánni nyelvünkkel, mint ők a magukéval.” A görög, latin, olasz, angol, spanyol, német, francia és orosz irodalom nagyjai, így Arisztophanész, Vergilius, Ariosto, Shakespeare, Cervantes, Burns, Goethe, Byron, Heine, Lamennais, Gogol és mások, akikkel a tanulmányok foglalkoznak, valóban klasszikusok. Ennek a kötetnek nem az a célja, hogy Arany János világirodalmi műveltségének teljességét térképezze fel; fő törekvése olyan problémafejezetek közreadása, amelyek új lehetőségeket adhatnak a további kutatás számára.

hazamtudosiHazám tudósi, könyvet nagy nevének!” Arany János pályájának művelődéstörténeti olvasatai, szerk. Cieger András, Budapest: MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont – Universitas, 2017.

A kiadvány az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont és az Országos Széchényi Könyvtár együttműködése jóvoltából jelent meg. A szerzők vizsgálat alá veszik Arany János pályájának fordulópontjait, az életmű megértése szempontjából fontos élethelyzeteit, valamint áttekintik egyes alkotásainak művelődéstörténeti összefüggéseit. A művelődéstörténeti kutatásokra jellemző sokszínű megközelítés érvényesítése és változatos források bevonása volt az alkotóközösség célja. A kötet reprezentativitását jelzi, hogy az irodalomtörténészek mellett a néprajz, a jogtörténet, a történettudomány, a színháztörténet, a zenetudomány és a nyelvészet művelői is vállalták benne a részvételt.

egyszoval„Egyszóval… a költészet": Arany-tanulmánykötet, Budapest: Petőfi Irodalmi Múzeum, 2018. https://pim.hu/hu/kiadvany/egyszovala-kolteszet-arany-tanulmanykotet

Arany János pályája során többször is dolgozott tanárként: hol segédtanítóként Kisújszálláson, hol házi nevelőként Szalontán és Geszten, hol rendes gimnáziumi tanárként Nagykőrösön. Lehet tudni, hogy óráira mindig nagyon alaposan felkészült, diákjainak maga dolgozott ki tanmentet. Vajon miképpen tanította volna Arany János a saját költészetét? Szövegelemzésekkel lépett volna közelebb hozzá? Életrajzi bevezetéssel kezdte volna? Kitért volna arra, hogy az utókor miként viszonyult életművéhez?

Az Arany János-emlékév ugyanúgy alkalmat adott a költői nagyság előtti főhajtásra, mint ahogy tudásunk felfrissítését is szolgálhatta. Az „Egyszóval... a költészet” írásai azzal a céllal készültek, hogy az Arany-irodalom új eredményeit közvetítsék a szélesebb nagyközönség és az iskolai oktatás világa felé.

Egy új Arany-életrajz és Szabó T. Annának a modern költészet Arany-értéséről írott esszéje mellett nyolc olyan szövegelemzés olvasható a kötetben, melyek akár tanórákon is hasznosíthatók lehetnek.

A szövegelemzések szerzői tanárok és egyetemi oktatók: Arató László, Z. Kovács Zoltán, Szilágyi Márton, Milbacher Róbert, Pethőné Nagy Csilla, Vaderna Gábor, Kucserka Zsófia.

mivagyok

Szilágyi Márton, „Mi vagyok én?": Arany János költészete, Budapest: Pesti Kalligram Kft. 2017.

Arany Jánosról mindmáig nem jelent meg nagy, mértékadó monográfia. Szilágyi Márton Arany-könyve, bár bevallottan nem ezt a hiányt készült betölteni, jóval több, mint egy tematikus tanulmánygyűjtemény. Az Arany társadalmi státuszának változásait összefoglaló nyitószöveg után a műelemző problémaközpontú fejezetekből felépülő munka számot vet az életmű legfontosabb két irányával, a verses epikával és a lírával. A számos új szempontot megfogalmazó kötet Arany keveset elemzett alkalmi költészetével éppúgy foglalkozik, mint az elbeszélő költemények összefüggéseivel vagy az író 1848 előtti és alatti útkeresésével, de a szerző a jól ismert Arany-balladák értelmezéséhez is termékeny nézőpontot talál a kísértetiesség vizsgálatával. Teszi mindezt a tőle megszokott irodalomtörténeti erudícióval és filológiai alapossággal, amelyekkel felvértezve a könyv önmagukban is összetett, finom meglátásokban bővelkedő fejezetei nemcsak egy pálya, hanem egy írói alkat képét is elénk rajzolják. Ennek az alkatnak Szilágyi Márton kötete nem csupán nagy formátumát és rendkívüliségét, de a saját életmű felett gyakorolt érzékeny fegyelmét és megrendítő voltát, a vívódó Aranyt is képes felmutatni – méghozzá egyszerre precíz és személyes módon. Ezért is tekinthető hiánypótló.

 szorenyi

Szörényi László, Toldi uram dereka: Arany Jánosról, Budapest: Nap Kiadó, 2018.

Szörényi László 2017-ben megjelentetett Arany János évében című könyve már tartalmazott Arany Jánosról szóló tanulmányokat. Az Arany-év kapcsán született újabb Arany János művével foglalkozó tanulmányait adja közre ez a kötet.

Korompay H. korompayJános, „Bénúlt idegre zsongító hatás”: Arany-elemzések, Budapest: Universitas, 2019.

A kötet csaknem 50 év Arany Jánossal foglalkozó írásait tartalmazza, a Németh G. Béla-tanítvány verselemzésétől a kritikai kiadás befejezéséig és az új kiadás elkezdéséig, a Csonka torony múzeumának centenáriumától a 200 éves évforduló megünnepléséig. Előadás, megemlékezés, recenzió, utószó és tanulmány műfajainak összefoglaló gyűjteménye; ezek először folyóiratban, ünnepi kiadványban vagy könyvfejezetként jelentek meg.

Fő témái: a tudós költő protestantizmusa és elveszett fordítása, levelezésének kiadástörténete és jellegzetességei, verseinek, motívumainak, szókincsének vizsgálata, a külföldi irodalom iránti érdeklődése és elfogadni kényszerült kitüntetése, hagyatékának múltja és megalkotandó jövője. Egyik tanulsága az, hogy minden kiadás mélyebb, de sohasem teljes betekintés Arany János életművébe, és ez újabb kutatásokat tesz szükségessé csendjeinek és megszólalásainak felfedezésére.

MTA kutatói pályázatai

MTA központi weboldala

MTA kutatóintézet-hálózata