AppliedAz MTA BTK Irodalomtudományi Intézet 2019. június 7-én 10:00 órától

Applied Anthropological Aesthetics Around 1800 (Part 2) 
(Alkalmazott antropológiai esztétika 1800 körül)
 

címmel angol és német nyelvű nemzetközi workshopot rendez az MTA Könyvtár és Információs Központ Konferenciatermében (Budapest, V., Arany János u. 1.) 

Az esemény előzménye, a 2018-ban rendezett szintén kétnyelvű konferencia előadásai az 1800 körüli időszak közép-európai antropológiai esztétikaelméletének korabeli alkalmazási formáit vizsgálták, valamint a témához kapcsolódó új német tudományos kiadványokat mutattak be

program az előadások összefoglalóival letölthető. 

Minden érdeklődőt szeretettel várunk.

 

 

A Petőfi Irodalmi Múzeum Kézirattárának Móricz-műhelye
Móricz Zsigmond levelezésének digitális kritikai kiadása (1892–1913) 
címmel 2019. január 14-én konferenciát rendezett a Petőfi Irodalmi Múzeumban. 

 

Moricz digitalis konferencia
2016-ban indult el a Petőfi Irodalmi Múzeumban az a hároméves projekt, amely Móricz Zsigmond levelezésének (1892–1913) digitális kritikai kiadását tűzte ki célul. Ennek az időszaknak a kétirányú levelezéséből mindezidáig 132 darab levél publikus. Az alapkutatás záró eredményeként 1500 kézirat válik hozzáférhetővé. A projekt során nemcsak a levelezéskorpusz mennyiségének nagyságrendje jelentett kihívást, hanem a kritikai kiadás közzétételének digitális formája is, mely kísérleti módszernek számít, nem csak a Móricz-kutatásban. A konferencia-előadások tehát a múzeumi informatikai lehetőségek, a filológiai problémák és az alkalmazott szoftverek párbeszédének tanulságairól is szólnak. A kutatás digitális filológiai hátterét adó program, a DigiPhil fejlesztései 2018 októberéig a Petőfi Irodalmi Múzeumban zajlottak, novembertől pedig az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézetével kötött megállapodás keretében folytatódtak és folytatódnak tovább.

A konferencia a Petőfi Irodalmi Múzeum támogatásával, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal K 116201 számú kutatási programjának keretében valósult meg.


A konferencia programja:

10.15 Megnyitó
A konferenciát köszöntik:
Török Petra, a PIM főigazgató-helyettese
Kecskeméti Gábor, az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézet igazgatója
Bánki Zsolt, a PIM Könyvtár és Digitális Tartalomszolgáltatási Főosztály vezetője
A projektet ismerteti Cséve Anna, projektvezető.

11.00–12.00 Elnök: Kecskeméti Gábor
11.00–11.20 Palkó Gábor: Kritikai kiadások a digitális térben
11.20–11.40 Fellegi Zsófia: Filológia digitális munkakörnyezetben: a Móricz-levelezés kritikai kiadásának tapasztalatai
11.40 Vita, hozzászólások

13.00–14.20 Elnök: Schein Gábor
13.00–13.20 Cséve Anna: A levélírás szerzői felfogása és műfaji státusza az életműben
13.20–13.40 Szilágyi Zsófia Egy pálya kezdetéről – dokumentumközelben. Móricz Zsigmond pályakezdése az új levelezéskiadás felől
13.40–14.00 Széchenyi Ágnes: A pályakezdés szociokulturális nehézségei – a nyugatosok első nemzedékének levelezése, középpontban Móricz Zsigmonddal
14.00–14.20 Lengyel Imre Zsolt: Levelezés, habitus, életmű – irodalomszociológiai nézőpontok
14.20 Vita, hozzászólások

14.45–16.00 Elnök: Tverdota György
14.45–15.05 Káli Anita: Móricz Zsigmond zenés színpada
15.05–15.25 Hangácsi Zsuzsanna: „Gyerekeknél nincsenek jobb olvasókˮ A meseíró Móricz leveleinek tükrében
15.25–15.45 Török Sándor Mátyás: Móricz Zsigmond Pallagi Gyuláról
15.45 Vita, hozzászólások
Zárszó

Az MTA BTK Irodalomtudományi Intézet, a Budapesti Francia Intézet és az ELTE BTK Egyetemközi Francia Központja 

Les relations littéraires entre la France et la Hongrie au XXe siècle 
[20. századi francia–magyar irodalmi kapcsolatok] 

címmel 2018. december 5–7-én nemzetközi konferenciát rendezett. 

A konferencia célkitűzései közé tartozott a 20. századi francia–magyar irodalmi kapcsolatok feltérképezése a legújabb kutatások tükrében. 

A háborúkkal és forradalmakkal teli 20. század történelmi eseményei több fordulópontot hoztak az európai irodalomban, befolyásolva a (leendő) írók, költők, műfordítók, szerkesztők, riporterek, újságírók és színházi rendezők életét és munkáját. A kulturális szervezetek, a felsőoktatás, a színházak és a kiadók lehetőségei folyamatosan változtak.

A konferencia témái:

– Kulturális és történelmi kapcsolatok 
– Fordítási, szerkesztési és kiadási stratégiák 
– Önkéntes száműzetés és kivándorlás 
– A lexikográfia mint híd a két ország között

A konferencia több mint negyven előadója olyan jelentős személyiségekkel foglalkozott, mint Ambrus Zoltán, Andor Gábor, Cserépfalvi Imre, Déry Tibor, Eckhardt Sándor, Eötvös József, Faludy György, Fejtő Ferenc, Anatole France, François Gachot, Gara László, Guillevic, Gyergyai Albert, Hubay Miklós, Hunyady Sándor, Illyés Gyula, József Attila, Karátson Endre, Kassák Lajos, Kont Ignác, Kosztolányi Dezső, Kuncz Aladár, Bajomi Lázár Endre, Márai Sándor, Antoine Meillet, Nemes Nagy Ágnes, Németh Andor, Jean Perrot, Radnóti Miklós, Jean Rousselot, Aurélien Sauvageot, Szerb Antal, Jérôme és Jean Tharaud. A konferencia alkalmat ad megemlékezni a 20. századi francia–magyar irodalmi kapcsoltok két kiemelkedő alakjáról: 2018. december 5-én lesz a nyelvész, műfordító és lexikográfus Aurélien Sauvageot halálának 30. évfordulója, valamint 2019-ben az író, újságíró és műfordító Gara László születésének 115. évfordulója.

A tanácskozás része volt annak a rendezvénysorozatnak, amely az elmúlt években a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézete, az egyetemek Francia Tanszékei, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Egyetemközi Francia Központja, a Petőfi Irodalmi Múzeum és a Budapesti Francia Intézet támogatásával és szervezésében valósult meg.

A konferencia fővédnöki tisztét Őexcellenciája Pascale Andréani, Franciaország magyarországi nagykövete vállalta. 

FrHu20 kep

Szervezőbizottság:

Tüskés Anna (MTA BTK ITI), Karafiáth Judit (MTA BTK ITI), Földes Györgyi (MTA BTK ITI), Bénédicte Williams (IFB), Szabó Dávid (ELTE BTK CIEF)

Tudományos bizottság:

Angyalosi Gergely (MTA BTK ITI), Ádám Anikó (PPKE BTK), Elisabeth Cottier-Fábián (Paris Diderot Egyetem), Martonyi Éva (PPKE BTK), Guillaume Métayer (CELLF-CNRS), Szász Géza (SZTE BTK), Tverdota György (ELTE BTK)

A konferencia francia nyelven az alábbi helyszíneken zajlott:
MTA BTK Irodalomtudományi Intézet, Klaniczay terem (Budapest, Ménesi út 11–13.), Institut français de Budapest, Amphithéâtre (1011 Budapest, Fő u. 17.) és ELTE BTK Centre Interuniversitaire d’Études Françaises, Salle Sauvageot (1088 Budapest, Múzeum krt. 4.f). 

A konferencia programjaaz előadások összefoglalói és a konferenciáról készült beszámoló letölthetők.

A konferencián készült videófelvételek megtekinthetők. 

Az MTA BTK Irodalomtudományi Intézet 2018. november 23-án 

Angewandte anthropologische Ästhetik um 1800 
(Alkalmazott antropológiai esztétika 1800 körül)

címmel német és angol nyelvű nemzetközi workshopot rendezett az MTA Könyvtár és Információs Központ Konferenciatermében.

A két részből álló rendezvényen a délelőtti minikonferencia előadásai az 1800 körüli időszak közép-európai antropológiai esztétikaelméletének korabeli alkalmazási formáit vizsgálták. Délután a témához kapcsolódó új német tudományos kiadványokat mutattak be: Sandra Richter Eine Weltgeschichte der deutschsprachigen Literatur című munkáját, valamint a Carsten Zelle által szerkesztett Bochumer Quellen und Forschungen zum achtzehnten Jahrhundert címet viselő könyvsorozatot. A sorozat legújabb darabjairól külön ismertetések is elhangzottak.

A könyvbemutatókat követően a Bochumer Quellen… eddig megjelent tíz kötete a sorozatszerkesztő felajánlásából az akadémiai könyvtár állományába kerül, így a jövőben a hazai olvasók is hozzáférhetnek e művekhez.

Az esemény programja letölthető.

 

Az MTA BTK Irodalomtudományi Intézet 2018. november 21-én 9:00 órától

Literature Across Frontiers
(Az irodalom határok nélkül)

címmel angol nyelvű konferenciát szervez a Magyar Tudomány Ünnepe 2018 alkalmából.

Helyszín: MTA BTK Irodalomtudományi Intézet, Ménesi út 11–13., Klaniczay Terem

mtu2018

Az idei tudományünnepi tanácskozáson határainkon túli kutatóintézetben, egyetemen dolgozó kutatók lesznek az előadók, akik az irodalomtudomány olyan részterületével foglalkoznak, amely intézetünkben jelenleg kevéssé reprezentált. A Literature Across Frontiers (Az irodalom határok nélkül) című rendezvény az általunk művelt irodalmi keretrendszert kibővíti, és egyúttal a határainkon kívül esők munkásságát hozza közelebb hozzánk.

Az esemény programja letölthető.

Minden érdeklődőt szeretettel várunk.

Az MTA BTK Irodalomtudományi Intézete 2018. szeptember 4-én konferenciát rendezett
Bojtár Endre emlékére

A konferenciáról készült felvételek a Videotorium oldalain megtekinthetők.

BojtarE

Helyszín: 1118 Budapest, Ménesi út 11–13., Eötvös Könyvtár, Klaniczay Terem 

A konferencia programja

9:45 Megnyitó

10:00–11:20

Jerzy Snopek: Bojtár Endréről

Veres András: Mit gondolt Bandi az irodalomtörténetről?

Berkes Tamás: Bojtár Endre és a hatvanas évek cseh irodalma

Vörös István: Mi az ironikus tudomány?

11:20–11:35 Vita, hozzászólások

11:35–11:50 Kávészünet

11:50–13:10

Baár Mónika: A kicsi szép. Miért érdemes néha a bevett szemléletmódok mögé nézni?

Laczházi Aranka: Útjelzők: merre induljon egy baltista, ha magyar?

Tölgyesi Beatrix: Bojtár Endre és a (magyar) irodalmi baltisztika

Radics Viktória: Az utolsó könyv

13:10–13:25 Vita, hozzászólások

13:25–14:00 Ebédszünet

14:00–15:00

Dávidházi Péter: „…jellemző módon A vallástalan címmel”. Kései vita Bojtár Endrével egy Kazinczy-versről

Kőrizs Imre: Bumbaj Feró ébresztése

Szörényi László: Emlékezés Bojtár Bandira az Eszmélet jegyében

15:00–15:15 Vita, hozzászólások

15:15–15:30 Kávészünet

15:30–16:30

Görözdi Judit: Bojtár Endre szlovák kapcsolatai

Krasztev Péter: Baltisztika és balk-analógiák. A regionális kutatások Bojtár-féle olvasata

Balogh Magdolna: Bojtár Endre portréjához

16:30–16:45 Vita, hozzászólások, zárszó

MTA kutatói pályázatai

MTA központi weboldala

MTA kutatóintézet-hálózata