Irodalomelméleti osztály
Az osztály hírei
- Részletek
- Kategória: Irodalomelméleti osztály
- Találatok: 1440
A Bölcsészettudományi Kutatóközpont
Irodalomtudományi Intézet
Irodalomelméleti Osztálya
címmel rendezte meg ötödik narratológiai konferenciáját
2020. október 27-én.
Az intézet Irodalomelméleti Osztályán hosszú ideje folyó elbeszéléselméleti kutatások újabb fejezetének részeként indult konferenciasorozat célja az elbeszélés alapvető paramétereinek vizsgálata. Az idei konferencia a tér elbeszélésbeli problémáival foglalkozik.
Alapvetőnek látszik, hogy az elbeszélés dimenziója az idő. És bár minden cselekvés, történés kibontakozásához térre éppúgy szükség van, mint időre, az idő érzékeléséhez pedig elméletileg is szükséges a (térben történő) mozgás, a tér a narratológiának gyakran mellékes, elhanyagolható terrénuma, amelyre kevés figyelmet szokás fordítani. Sőt, ha a narratívát az ember egyik alapvető kognitív instrumentumának tartjuk, attól alapvetően különbözőnek gondolunk egy másikat, a térre vonatkozó mental mappingot, amelynek alig van köze az elbeszéléshez. Pedig talán az utóbbi is alapulhat elbeszéléseken, illetve nagyban hozzájárulhat elbeszélések megértéséhez.
Lehetséges, hogy a térviszonyok felmérése ugyanolyan bonyolult képleteket eredményezhetne az elbeszélésben, mint az időviszonyoké. A narratológiai kutatások az utóbbi időkben növekvő érdeklődést tanúsítanak az elbeszélt térviszonyok iránt, aminek valószínűleg az is oka lehet, hogy egyre több kutatás fordít figyelmet társadalmi tereink narratív jellegére, illetve az elbeszélések téralakító, tértapasztalatot befolyásoló hatásaira is.
A konferencia helyszíne az Irodalomtudományi Intézet, Eötvös Könyvtára volt.
A konferencia programja letölthető.
Az online élő közvetítés felvételei továbbra is megtekinthetők.
*
Az Irodalomtudományi Intézet rendezvényein szájat és orrot takaró maszk viselése kötelező. A pandémiával kapcsolatos korlátozásokról és az esetleges változásokról friss információk az Irodalomtudományi Intézet honlapján érhetők el.
- Részletek
- Kategória: Irodalomelméleti osztály
- Találatok: 761
Narrative Beginnings címmel megjelent a DeGruyter által kiadott Frontiers of Narrative Studies 2020/1-es száma, amelynek tematikus részét Hajdu Péter, intézetünk tudományos tanácsadója szerkesztette. A folyóiratszám azon előadások közül nyújt válogatást, amelyek a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézet Irodalomelméleti Osztálya által 2019. január 29–30-án tartott The Beginning / A kezdet című nemzetközi, angol és magyar nyelvű negyedik narratológiai konferencián hangzottak el.
A konferencia tizennégy előadásának fő kérdése az volt, hogy az elbeszélő művek kezdése, bevezetése, első szavai, mondatai, részei hogyan határozzák meg a további szövegrészeket, az elbeszélő mű egészét, a narrációt, az időt, a teret és a művek egyéb sajátosságait. A Frontiers of Narrative Studiesban Kai Mikkonen főleg 19. századi regények példáin vizsgálja, hogyan határozza meg a kezdés az elbeszélés módját és a műfaji elvárásokat. Bojti Zsolt Edward Prime-Stevenson Imre: A Memorandum című, Simão Valente pedig Graham Greene The End of the Affair című regényének kezdetét, Hajdu Péter pedig Terry Pratchett korongvilág-regényeinek bevezető leírásait elemzi.
Tartalom:
Péter Hajdu: Introduction: Of beginnings
Kai Mikkonen: “The marquise went out at 5 o’clock”: Novel beginnings and realistic expectations
Zsolt Bojti: Narrating eros and agape
Simão Valente: The end of the affair: Catholic plots and sinful detectives
Péter Hajdu: How to begin a sequel?
- Részletek
- Kategória: Irodalomelméleti osztály
- Találatok: 1490
A Reciti Kiadó gondozásában Leírás: elmélet, irodalom, kép címmel megjelent a Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán 2017. november 16–17-én rendezett komparatisztikai konferencia anyagából készült tanulmánykötet (szerkesztői: Hajdu Péter, Kálmán C. György, Mekis D. János és Z. Varga Zoltán).
A több mint harminc írás egyszerre elméleti és történeti kérdéseket érintve izgalmas elemzésekkel mutatja be a leírás változatos megjelenéseit a modern magyar irodalomból, a világirodalomból, a színházból, a filmből és a képzőművészetből vett művek vizsgálatán keresztül. A kötetben megjelent tanulmányok nemzetközi és művészeti ágak közötti kontextusban is vizsgálják a leírás mint elbeszéléstani kategória alakulását, jellegzetességeit és hatását.
Előzmények:
A konferenciáról készült beszámoló, a konferencia programja és fényképei letölthetők.
- Részletek
- Kategória: Irodalomelméleti osztály
- Találatok: 632
A Helikon Irodalom- és Kultúratudományi Szemle Genette, a szerszámkészítő című számának bemutatóját 2020. március 10-én tartották a Kelet Kávézó és Galériában.
A lapszámbemutató résztvevői voltak:
Angyalosi Gergely, Z. Varga Zoltán és Bene Adrián.
A beszélgetést Földes Györgyi vezette.
Gérard Genette (1930–2018) a francia irodalomtudomány egyik legfontosabb képviselője volt a 20. század második felében. Elméleti munkáit számos nyelvre lefordították. Az ezredfordulóra már világhírű szerző műveit ma is rendszeresen használják az egyetemi oktatásban az Egyesült Államoktól Japánig. Hosszú ideig „formalista”, vagy „strukturalista” poétikusnak és irodalomkritikusnak könyvelték el, aki évtizedeken keresztül azon fáradozott, hogy újabb és újabb eszközöket fabrikáljon az irodalmi művek megközelítéséhez (Figures I–V, 1966–2002). Roland Barthes köréhez tartozott, így fontos szereplője volt a francia strukturalizmus nagy korszakának. 1970-ben Tzvetan Todorovval együtt megalapította a Poétique folyóiratot, amely szemléletében már eltért a klasszikus strukturalizmustól. A kilencvenes évek közepén újabb fejezetet nyitotta az esztétika irányába, jóval általánosabb teoretikus közegbe ágyazva ezzel a poétikai kutatásokat(L’oeuvre de l’art I–II, 1994–1997), miközben fontos kísérletet tett az angolszász és a kontinentális esztétikai tradíciók ötvözésére.
A lapszám tartalomjegyzéke letölthető.
- Részletek
- Kategória: Irodalomelméleti osztály
- Találatok: 886
A L'Harmattan Kiadó gondozásában jelent meg Z. Varga Zoltán
Önéletírás és fikció között – Történelmi történetek
című könyve, amelynek bemutatója 2020. március 6-án volt a Kossuth Klub Klubtermében. A kötetet bemutatta és a szerzővel beszélgetett Szolláth Dávid irodalomtörténész, kritikus.
Mi újat vagy legalábbis mi mást tud mondani az irodalomtörténet és a poétikai elemzés a történelmi traumákról a történetíráshoz képest azokban az időkben, amikor a „sok” emlékezés, úgy tűnik, hiába próbál gátat vetni a feledésnek?
Z. Varga Zoltán irodalmi művekben vizsgálja 20. századi magyar és európai történelmi traumák megjelenítését. A kötet írásai a múlt élővé tételének új lehetőségeit keresik, abban bízva, hogy a történelem megelevenítése az olvasás esztétikai tapasztalatában képes kiteljesedni és egyúttal alternatívát kínálni a történelmi igazság fogalmának politikai-ideológiai kisajátításaival szemben.
- Részletek
- Kategória: Irodalomelméleti osztály
- Találatok: 832
Értesítjük a tisztelt érdeklődőket, hogy a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézetében 2020. március 17-re tervezett előadást a koronavírus-fertőzés kockázatának csökkentése érdekében elhalasztjuk.
Megértésüket köszönjük.
Jeney Éva (1963–2019) az Irodalomtudományi Intézet tudományos főmunkatársa kedves kollégánk, barátunk volt – hiánya ma is fájdalmas. Az intézet ezért is keresett megfelelő formát emlékének méltó megőrzésére, ami 2020 márciusától kezdődően évente rendezett vendégelőadások sorozatában valósul meg.
A reciti.hu szerkesztősége és az Irodalomelméleti Osztály minden év elején felkér egy-egy – az Irodalomtudományi Intézeten kívüli – vendégelőadót, felidézve, hogy Jeney Éva milyen sok területen (számos projektben, munkacsoportban, konferencián) volt aktív. Az előadások így nem feltétlenül az ő kedves témáihoz kötődnek majd, de lehetőséget biztosítanak munkássága értékeinek továbbgondolására is.
Az első vendégelőadást Séllei Nóra, a DE BTK Angol-Amerikai Intézetének docense tartja Intertextualitás és őrültség: két Jane Eyre-átirat címmel 2020. március 17-én 14:00 órakor.
Bevezetőt mond Kecskeméti Gábor, az Irodalomtudományi Intézet igazgatója.
Az előadást követően Bezeczky Gábor emlékezik Jeney Évára, majd Ács Ferenc gordonkaművész szólója hangzik el.
Az előadás helyszíne: Bölcsészettudományi Kutatóközpont, Irodalomtudományi Intézet
(1118 Budapest, Ménesi út 11–13.)
Minden kollégánkat és Jeney Éva minden barátját, tisztelőjét szeretettel várjuk.
- Részletek
- Kategória: Irodalomelméleti osztály
- Találatok: 1088
A Bölcsészettudományi Kutatóközpont kiadásában jelent meg Szolláth Dávid Bábelt kövenként című kötete, amelynek bemutatója 2020. március 2-án 18:00 órakor volt a Kelet Kávézó és Galériában (1114 Budapest, Bartók Béla út 29.).
A szerzővel Bucsics Katalin és K. Horváth Zsolt és beszélgetett.
A huszadik század első felét tárgyaló irodalomtörténeti írások központi témája a nyelv és a fordítás, valamint az irodalom és politikum összefüggése. Az esszék és tanulmányok egy része a szerző Joyce Ulyssesének fordításakor szerzett tapasztalatait foglalja össze. Az írások másik csoportja József Attila költészetéről szól. Ezekben a szerző a magyar irodalom munkásmozgalom-történeti kontextusaira vonatkozó kutatást folytatja, amelyet A kommunista aszketizmus esztétikája című könyvében (2011) kezdett meg. A kötetben olvasható egy kísérlet az 1920-as évekbeli magyar irodalmi mező átfogó értelmezésére, és egy ehhez kapcsolódó résztanulmány Tormay Cécile Bujdosó könyvének antiszemitizmusáról, végül egy esszé a Rákosi korabeli humoros sírversekről.
- Részletek
- Kategória: Irodalomelméleti osztály
- Találatok: 1143
A Szekszárd Város Önkormányzata által adományozott Mészöly Miklós Emlékplakettet ebben az évben a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézetének munkatársa, Szolláth Dávid kapta Mészöly Miklós életművének kiadásában és kutatásában elért eredményeiért.
2020. január 17-én rendezték meg Szekszárdon a XVII. Mészöly Miklós Emléknapot. A hagyományokhoz híven az író születésnapjára (vagy ahhoz közel eső dátumra) időzített rendezvényen gazdag program fogadta az érdeklődőket a Művészetek Házának otthont adó zsinagóga épületében. Darida Veronika Báb vagy színház? című előadásában egy nagyon kevéssé kutatott területről, Mészöly Miklós és Polcz Alaine bábszínházas tevékenységéről nyújtott átfogó képet, Márton László pedig Mészöly Miklós dramaturgiáját elemezte azt a kérdést is feltéve, hogy milyen lehetett volna egy támogatóbb színházi és politikai környezetben Mészöly igen eredetinek indult drámaírói életműve. Portréfilmet mutattak be Szvoren Edináról, a tavalyi Mészöly-díjasról, és a rendezvényen a Garay János gimnázium tehetséges, felkészült diákjai is közreműködtek.
A Mészöly Miklós-díj idei nyertese Csabai László lett, A vidék lelke című mű szerzője. Szkárosi Endre, a Mészöly Miklós Egyesület alelnöke laudációjában kiemelte a regionalitás kitüntetett szerepét, amely Csabai műveiben Mészölyéhöz hasonlóan meghatározó.
A Szekszárd Város Önkormányzata által adományozott Mészöly Miklós Emlékplakettet Gyurkovics János alpolgármester adta át Szolláth Dávidnak.
További cikkeink...
6. oldal / 10