Modern magyar irodalmi osztály
Az osztály hírei
- Részletek
- Kategória: Modern magyar irodalmi osztály
- Találatok: 950
„Az elbeszélő nem magyaráz, nem kommentál [...], hanem teremt: a semmiből valamit, a nemlétből létet; a végtelen, ijesztő űr helyébe egy belakható, átjárható és megismerhető mikrokozmoszt állítva. [...] A regényteremtés csak ezzel a nyelven, szón túli beszéddel lehet valóban teljes, ez az erős, fals hang zeng tovább az olvasóban akkor is, ha becsukta a könyvet; ez az egyszeriség és teljesség, nem befejezettség és lezártság, hanem a regény végtelen tágasságának, nyitottságának a hangja.”
Ma 70 éve, 1950. április 14-én született Esterházy Péter. Rá emlékezve közöljük most a Hrabal könyve című regényéről első megjelenésekor, 1990-ben készült írást, amely Erdődy Edit A lélek színpadán című kötetében olvasható újra, és felidézzük James Joyce-ról folytatott beszélgetését Kappanyos Andrással a Kalligram 2008. júniusi számának tematikus összeállításából.
- Részletek
- Kategória: Modern magyar irodalmi osztály
- Találatok: 1230
2020. április 11-én, a költészet napján Évfordulók címmel új rovat indult a Bölcsészettudományi Kutatóközpont honlapján, amelynek első cikkeiben intézetünk munkatársai idézik fel József Attila és Márai Sándor alakját.
Horger Antal és a karma című írásában Kappanyos András a költő és egykori tanára közötti legendás konfliktus részleteit ismerteti, Deczki Sarolta pedig Márai emigrációs éveibe nyújt betekintést Az ékezetek és az identitás című összefoglalójában.
A kutatóközpont honlapján az új ismeretterejesztő sorozat mellett továbbra is elérhetők a kutatóintézetek tudományos eredményeire alapuló nyilvános adatbázisok és adattárak, amelyek segítik a széles körű tudományos információszerzést, és támogatást nyújtanak az oktatás, a művelődés, valamint a kulturális élet egyéb területei számára.
- Részletek
- Kategória: Modern magyar irodalmi osztály
- Találatok: 1202
A Helikon Irodalom- és Kultúratudományi Szemle Genette, a szerszámkészítő című számának bemutatóját 2020. március 10-én tartották
a Kelet Kávézó és Galériában.
A lapszámbemutató résztvevői voltak:
Angyalosi Gergely, Z. Varga Zoltán és Bene Adrián.
A beszélgetést Földes Györgyi vezette.
Gérard Genette (1930–2018) a francia irodalomtudomány egyik legfontosabb képviselője volt a 20. század második felében. Elméleti munkáit számos nyelvre lefordították. Az ezredfordulóra már világhírű szerző műveit ma is rendszeresen használják az egyetemi oktatásban az Egyesült Államoktól Japánig. Hosszú ideig „formalista”, vagy „strukturalista” poétikusnak és irodalomkritikusnak könyvelték el, aki évtizedeken keresztül azon fáradozott, hogy újabb és újabb eszközöket fabrikáljon az irodalmi művek megközelítéséhez (Figures I–V, 1966–2002). Roland Barthes köréhez tartozott, így fontos szereplője volt a francia strukturalizmus nagy korszakának. 1970-ben Tzvetan Todorovval együtt megalapította a Poétique folyóiratot, amely szemléletében már eltért a klasszikus strukturalizmustól. A kilencvenes évek közepén újabb fejezetet nyitotta az esztétika irányába, jóval általánosabb teoretikus közegbe ágyazva ezzel a poétikai kutatásokat(L’oeuvre de l’art I–II, 1994–1997), miközben fontos kísérletet tett az angolszász és a kontinentális esztétikai tradíciók ötvözésére.
A lapszám tartalomjegyzéke letölthető.
- Részletek
- Kategória: Modern magyar irodalmi osztály
- Találatok: 2368
Az Irodalomtudományi Intézet Modern Magyar Irodalmi Osztályán alapított Erdődy Edit-díjat 2020-ban Kutasy Mercédesz nyerte el Párduc márványlapon. Barangolások a latin-amerikai irodalom és művészet határterületein című könyvéért (Jelenkor Kiadó, Budapest, 2019).
A díj átadására 2020. február 18-án órakor került sor az Irodalomtudományi Intézet I. emeleti tanácstermében, ahol Virágh András mondott laudációt.
Az eseményen készült fényképek letölthetők.
Az Erdődy Edit-díjat a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézet Modern Magyar Irodalmi Osztályának közössége az Erdődy és Szabics családdal egyetértésben évente ítéli oda olyan kortárs irodalmi, színházi vagy irodalomtudományi teljesítmény elismeréseként, amely a humor, az irónia, a szatíra, illetve a bevett evidenciákra való elfogulatlan rákérdezés eszközével a társadalmi megértés, a szolidaritás és humánum értékeit segíti érvényesülni.
A díj Erdődy Edit személyiségére és munkásságára emlékeztető
egyedi tárgy, amelyet Szabics Ágnes képzőművész – a névadó lánya – készít,
és amelyhez kísérő oklevél is tartozik.
- Részletek
- Kategória: Modern magyar irodalmi osztály
- Találatok: 1031
Néhány évvel ezelőtt még feltáratlan területnek számított a gyerek- és ifjúsági irodalom kutatása, és gyerekirodalom-kritika sem gyakran jelent meg. Mára azonban ez a helyzet szerencsésen sokat változott. A gyerekirodalom nagykorúsítása című konferencia tanulmányait közreadó új Prae-lapszám írásai széleskörűen reprezentálják, hogy hol tart a mai magyar gyerek- és ifjúsági irodalom- és illusztrációkutatás, hogy milyen irányvonalak mentén dolgoznak a szakértők, és milyen hiányterületek, még kutatandó ágazatok merülhetnek fel.
A bemutatón a lapszám vendégszerkesztője, Szekeres Nikoletta beszélgetőtársai voltak: Varga Emőke, Jeney Zoltán és intézetünk munkatársa, Kappanyos András, akinek Az elveszett ártatlanság és a visszanyerhető intimitás címmel jelent meg tanulmánya a lapban.
Időpont és helyszín: 2020. február 12., 19:00 óra, Kis Présház, 1111 Budapest, Bartók Béla út 44.
- Részletek
- Kategória: Modern magyar irodalmi osztály
- Találatok: 874
2020. január 27-én az Írók Boltjában mutatták be
Erdődy Edit A lélek színpadán című könyvét,
amely a Balassi Kiadó gondozásában jelent meg.
A könyvbemutatón Angyalosi Gergely (a kötet szerkesztője), valamint Visy Beatrix és Kappanyos András irodalomtörténészek beszélgettek Erdődy Edit munkásságáról, a kötet megjelenésének körülményeiről, illetve az Irodalomtudományi Intézet Modern Magyar Irodalmi Osztályán alapított Erdődy Edit-díjról.
Erdődy Edit irodalomtörténész és kritikus majd négy évtizeden keresztül volt az MTA Irodalomtudományi Intézet munkatársa. Kutatómunkája mellett két monográfiát (Mándy Iván, Kertész Imre), valamint igen sok tanulmányt és kritikát publikált. Ezek az írások a mai olvasó érdeklődésére is számot tarthatnak, ugyanúgy, mint eddig nem publikált Szabó Magda-monográfiája is. A kötet lehetőséget kíván nyújtani arra, hogy Erdődy munkái újra bekapcsolódhassanak az irodalomtudományi és kritikai életben zajló diskurzusokba.
A kötet három nagy egységre tagolódik; az első, tizenhat írást tartalmazó rész a Művek címet kapta. Műbírálatokról, kritikákról van szó, bár az irodalomtörténész jóformán mindenütt érezteti jelenlétét, vagyis a műveket mindig nagyobb távlatban is elhelyezi. A Szerzők című második egység a Szabó Magdáról 1974-ben készült pályakép egyes fejezeteit, illetve a Márai Sándorról és Nádas Péterről szóló írásokat közli. A könyv harmadik, Színdarabok című része azt a sokrétű kapcsolatot kívánja bemutatni, amely Erdődy Editet a színházhoz fűzte. Egyszerre érdekelte őt az élő színházi produkció, a színpadon történő (lényegét tekintve megismételhetetlen) csoda, valamint mindaz, ami a színművekből az irodalomtörténet kompetenciájába tartozik.
A szerkesztő, Angyalosi Gergely bővebb könyvismertetése
és a kötet tartalomjegyzéke letölthető.
- Részletek
- Kategória: Modern magyar irodalmi osztály
- Találatok: 1328
A Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudodmányi Intézetében a Modernitás és nemzeti identitás című konferencián 2019. december 10-én mutatták be az újvidéki Forum Könyvkiadó gondozásában megjelent Hosszmetszet című tanulmánykötetet, amely az Újvidéki Egyetem Magyar Tanszékének és az Irodalomtudományi Intézet Modern Magyar Irodalmi Osztályának kutatói között 1974 óta zajló tekintélyes múltú konferenciasorozatból nyújt átfogó válogatást.
A kötet minden évből, minden tematikus konferenciából egy-egy írást kiválasztva mutatja be a nemzedékeken átívelő párbeszédet, amely a két kutatóközösség figyelmét egy-egy szerzői név, korstílus, kulturális jelenség vagy más hívószó felé irányítva az eltérő perspektívákból kiinduló kölcsönös megértés egyedülálló terepévé vált.
A könyv szerzői: Angyalosi Gergely, Balassa Péter, Bányai János, Béládi Miklós, Bence Erika, Bodnár György, Bori Imre, Csányi Erzsébet, Danyi Magdolna, Deczki Sarolta, Dérczy Péter, Erdődy Edit, Faragó Kornélia, Földes Györgyi, Gerold László, Harkai Vass Éva, Herédi Károly, Hózsa Éva, Juhász Erzsébet, Kálmán C. György, Kappanyos András, Kelemen Emese, Kulcsár Szabó Ernő, Patócs László, Pomogáts Béla, Rákai Orsolya, Rónay László, Sági Varga Kinga, Szabolcsi Miklós, Széchenyi Ágnes, Szegedy-Maszák Mihály, Szénási Zoltán, Ternovácz Dániel, Thomka Beáta, Toldi Éva, Tverdota György, Utasi Csaba, Virág Gábor, Wirágh András.
A kötet ismertetésében közreműködtek a szerkesztők, Faragó Kornélia és Kappanyos András, valamint a Forum Könyvkiadó igazgatója, Virág Gábor.
- Részletek
- Kategória: Modern magyar irodalmi osztály
- Találatok: 1327
A Balassi Kiadó gondozásában megjelent Erdődy Edit A lélek színpadán című könyve.
Erdődy Edit irodalomtörténész és kritikus majd négy évtizeden keresztül volt az MTA Irodalomtudományi Intézet munkatársa. Kutatómunkája mellett két monográfiát (Mándy Iván, Kertész Imre), valamint igen sok tanulmányt és kritikát publikált. Ezek az írások a mai olvasó érdeklődésére is számot tarthatnak, ugyanúgy, mint eddig nem publikált Szabó Magda-monográfiája is. A kötet lehetőséget kíván nyújtani arra, hogy Erdődy munkái újra bekapcsolódhassanak az irodalomtudományi és kritikai életben zajló diskurzusokba.
A kötet három nagy egységre tagolódik; az első, tizenhat írást tartalmazó rész a Művek címet kapta. Műbírálatokról, kritikákról van szó, bár az irodalomtörténész jóformán mindenütt érezteti jelenlétét, vagyis a műveket mindig nagyobb távlatban is elhelyezi. A Szerzők című második egység a Szabó Magdáról 1974-ben készült pályakép egyes fejezeteit, illetve a Márai Sándorról és Nádas Péterről szóló írásokat közli. A könyv harmadik, Színdarabok című része azt a sokrétű kapcsolatot kívánja bemutatni, amely Erdődy Editet a színházhoz fűzte. Egyszerre érdekelte őt az élő színházi produkció, a színpadon történő (lényegét tekintve megismételhetetlen) csoda, valamint mindaz, ami a színművekből az irodalomtörténet kompetenciájába tartozik.
A szerkesztő, Angyalosi Gergely bővebb könyvismertetése és a kötet tartalomjegyzéke letölthető.
További cikkeink...
20. oldal / 25