Mennyiben tekinthető spontán, illetve irányított folyamatok eredményének a kultusz megerősödése? Milyen motívumokkal gazdagodott az életrajz és az ikonográfia? Az egyre gyarapodó számú patronátus, illetve a mártír személyéhez kapcsolt hiedelmek hogyan segítették elő a kanonizációt? Milyen kortárs politikai–történeti eseményekkel kontextualizálták a személyét? Hogyan terelték a tiszteletet szervezett és szabályozott keretek közé? Az előadás Nepomuki Szent János tiszteletének kora újkori kiteljesedését, főbb jellemzőit és mozgatórugóit tekintette át.
A szentek kultuszának változásait nem csupán egyházi előírások formálják és szabályozzák, hanem az azoknak alapot adó társadalmi szükségletek is. Amennyiben a szentség hírében elhunytakhoz kapcsolódó, jellemzően alulról építkező hagyományok és rítusok kellő mértékben megerősödnek és folytonosságot mutatnak, a szentség hivatalos egyházi elismertetésének igényét akár országokon átívelő össztársadalmi igények is generálhatják.
Így történt ez Nepomuki Szent János (1340/1350 k.–1393) esetében is, akinek a tisztelete rendkívül összetett folyamatok eredményeként sikeres és maradandó módon terjedt el Európa-szerte a 17–18. század fordulóján.
